Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-08 / 125. szám

4. oldal - Űj Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. Május 8., hétfő Marad a farm Szászvár A lakók tiltakoznak, hogy egy nyúltenyésztő telep épül a faluban. A polgármesteri hivatalban a mi­nap fogadták az elégedetlenke­dőket, akik azt is kifogásolták, hogy a kialakítást előkészítő idő­szakban nem kérték ki a vélemé­nyüket. Mint kiderült, a komlói építési hatóság engedélyezte a lé­tesítmény megépítését. Az ön- kormányzat most azon van, hogy a beruházó „hangtompító­kat” és szagmérséklő berendezé­seket szereljen fel, és ne kerüljön veszélybe a vízbázis sem. A fórumra nem ment el az építő, pedig meghívták. Ettől függetlenül a község vezetősége nem bontatja le a már felépült részeket. cs.j. Hírcsatorna SZAPORCÁN időközi polgár­mester-választást tartottak vasár­nap. A 226 választópolgár közül 121-en mentek el szavazni. Há­rom szavazat érvénytelennek bi­zonyult, s végül 83 szavazattal választották meg polgármesterré Kovács Jánost a 35 szavazatot kapott Pál Lajos ellenében. Mindkét jelölt függeüen. (dj PÉCSETT az Élet és Tudomány. A rangos folyóirat Égen, földön evolúció címmel tart tudomá­nyos estet a Várkonyi Nándor Könyvtárban ma 18 órakor. Az előadók: Szabados László csilla­gász, Kampis György, az ELTE tanszékvezetője és Herczeg Já­nos főszerkesztő. idi Mély fájdalommal tudatjuk, hogy AUTH ÁDÁMNÉ Schlapp Anna életének 78. évében elhunyt. Temetése 2000. május 09-én 16 órakor lesz az óbányai te­metőben. A gyászoló család Becsukják a boltot A kisközségek egyre inkább reménytelen helyeztbe kerülnek Mi lesz, ha bezár a bolt? A kérdést egyre többen teszik-tehetik fel manapság a bara­nyai kisközségekben, ott, ahol a helybeli vásárlóerő nem képes eltartani egyetlen szatócsüzletet sem. Mert akad ilyen község bőven, és a szakemberek szerint a boltbezá­rási folyamat megállíthatatlan. Baranyai körkép A minap Kaizer Antal, a 150 lakosú Nemeske polgármestere hirdette ki, hogy a munkana­pokon reggel fél 9-kor indul a bevásárló falu­busz Szigetvárra, s akinek kenyér, tej, táp vagy gyógyszer kell, jelezze a falugondnoknál, mind­addig, amíg a bolt zárva tart. Molvány, Várad, Bürüs hasonlóképpen bolt nélkül maradt; van amelyikben az eladó már nyolc-kilenc éve húzta le az azóta berozsdáso­dott rolót. A szigetvári Pannonsziget ÁFÉSZ elnökhe­lyettese, Kiss György szerint olykor remény sincs arra, hogy e boltok valamelyike újra kinyisson. A csappanó forgalom mellett a legfőbb gondot az okozza, hogy ezekben a községekben nagyí­tóval sem lehet szakképzett, hozzáértő boltost találni, vagy olyat, aki vállalná, hogy naponta máshonnan odautazzék. A szakértelem hiánya pedig tovább zülleszti a hálózatot. Sásd környékén nyolc kisboltot zártak be az elmúlt években, de igazából nem ért véget a fo­lyamat: Deák János, a Sásdi ÁFÉSZ ügyvezető igazgatója úgy vélekedik, hogy „a boltbezárások A helyi alig versenyezhet árvize” fenyegeti az aprófalvas megyéket, szerte Magyarországon. Különösen jó példa erre a sze­génységgel, a segélyeken, jövedelempótló támo­gatásból és családi pótlékból élők tömegeivel sújtott ormánsági aprófalvak sora: a „boltfenn­tartó” fizetőképes kereslet itt hiányzik nagyon. Besence, Piskó, Vejti, Hirics - és sorolhatnánk, estig sem a végére érve. Es gondoljuk át: micsoda csapás ebben az amúgy is nyomorult élethelyzetben gyakorta öregen és betegen bolt híján ellátás nélkül ma­radni. Gyakori száraz kenyérre ítélve rászorulni másokra, akik az alapvető élelmiszerekért he­tente egyszer vagy kétszer elbuszoznak a legkö­zelebbi településre. Kiss György számításokkal támasztja alá, hogy a 350-400 fő alatti települések boltjaiban boltvezetőnek (és tulajdonosnak) lenni kész rá­fizetés, különösen ha 500-600 ezer forint körüli a havi forgalom. S nem ritka az ilyen. A falun la­kók, mezőgazdaságból élők mai jövedelmi vi­szonyai mellett éppen e települések üzlethálóza­ta omlik össze rövidesen. A halálban gyorsító injekció a multinacionális bevásárlóközpontok megjelenése, mert akinek lenne pénze, az is in­kább ott költi el, a nagyobb kínálat és olcsóbb árak miatt. Érthető, hogy a falubuszok időnként a helyi polgármesterek kezdeményezésére bevá- sárlóútra indulnak azokból a községekből is, ahol akad még működő vegyesbolt, ám ezzel még jobban csökken a helyi boltos bevétele. Deák János azzal példálózik, hogy nem vélet­lenül különítettek el az elmúlt rendszerben e kisközségek számára (akkoriban ellátási kötele­zettség volt!) úgynevezett kistelepülési hozzájá­rulást, amit az áfészek a boltjaik felújítására, a bolthálózat fejlesztésére fordíthattak. Ma nincs ilyen támogatás, és a következmény könnyen kiszámítható: a boltos (a bérlő) lelakja az üzlet- helyiséget, elromlik a hűtője, bedől a fal, s vége mindennek. Nem tud a közegészségügyi, higiéniai előírások­nak maradéktalanul eleget tenni. És „különös gondként” jelentkezik ma az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat szigora, ami, bár ért­hető, de a boltbezárási hullámot erő­síti. A Sellyéi Áfész elnöke, dtr. Dibusz Ferenc szerint érdekes jelenség a vi­dékükön, hogy mostanában az első lépcsőben az italboltok szűnnek meg, melyek havi 8000 forintos, ne­vetséges bérleti díjért sem kellenek senkinek. A boltok majd eztán következnek. Az Ormánság közel 30 községében már amúgy is kényszervállalkozásban működteti az áfész a boltokat, s igazából könnyen megjósolható, hogy mi lesz a sorsuk. KOZMA FERENC Megyénkben pontosan 169 olyan kisközség van, amely­nek lakossága nem éri el a 400 főt, hetven százalékuk pedig a 300-at sem. A számítások szerint ha nem is mindegyiket, de ezeket a kisközségeket fenyegeti a bolt­bezárások réme, különösen akkor, ha nem nő (avagy to­vább csappan) a helybeli vásárlóerő. E boltok jó része ma alig nyereséges, avagy veszteséget termel, s jövőjü­ket fenyegeti továbbá a multinacionális bevásárlóközpon­tok megjelenése is. Az a kínálat és ár, mellyel a helyi nem versenyezhet. JAPAN HÉTVÉGÉ. A távol-keleti ország szokásait, kultúráját, életét mutatták be Pécsett a KPVDSZ Mű­velődési Házban, az Alajos utcában. A programon többek között karate-bemutatót (képünkön), kimonó kiállítást, origami alkotásokat láthattak az érdeklődők, akik természetesen a japán konyha különleges ízeivel is megismerkedhettek.____________________________________________________fotó; laufer László Nemzetközi munkavédelem Pécs-Pozsony Nemzetközi Szubregionális Munkavédelmi Szemináriu­mot rendeztek a szlovák fő­városban, melynek hat ma­gyar résztvevője közül egy pécsi is akadt. Csehország, Szlovákia, Horvátor­szág és Magyarország szakszer­vezeti konföderációinak képvise­lői tanácskoztak Pozsonyban, tá­jékoztatta lapunkat Perényi Jó­zsef, aki a magyar munkástaná­csokat képviselte. Egy 1998-as nagy, több mint száz kérdést felölelő felmérés eredményeit dolgozták fel, s fo­galmaztak meg iránymutatást, ál­lapítottak meg prioritásokat. Ezt megelőzően a kérdőíveket min­den tagszervezet esetében kitöl­tötték, összesítették, s a francia- országi feldolgozás után került az anyag Pozsonyba. A kérdések a munkabiztonság, a munka- egészségügy és a környezetvéde­lem területeit ölelték fel. Perényi József elmondta, nem volt haszontalan a munkagépek állapotáról vagy éppen a munka­szabályozás területeiről a leggya­koribb panaszokat megállapíta­ni, s leszűrni azt a tanulságot, hogy ebben a régióban a fő kér­désekben jelentős eltérések nin­csenek. A szeminárium mindenképpen irányt szabott számos kérdésben, s a tapasztalatokat a nemzeti programba szeretnék szakszerve­zeti oldalról beépíteni. CS.L. Kisvárosi rókainvázió Siklós Jelentősen elszaporodtak a város környékén a rókák, melyek már a lakótelepe­ken, sőt a belvárosban kó­borolnak fényes nappal is. Egy férfit már megmart a róka a várkertben, egyre pedig szintén a közelben rátámadt egy példány az elmúlt napokban. Az állatok­kal - melyek az elmondások sze­rint keleti irányból, a hegy felől látogatnak a településre - estén­ként több helyszínen is találkoz­tak, a Ságvári és Hajdú lakótele­pen éppúgy, mint a belváros kö­zepén, a Dózsa utcában. A városban csak különleges esetben lehet lelőni a rókát, tájé­koztatott Magyar László, a Tán­csics Vadásztársaság elnöke, aki az utóbbi időben egy étterem ud­varán, illetve a helyi MÉH-tele- pen tett ártalmatlanná egy-egy vörösbundájút. A társaság tagjai eddig 55 példányt ejtettek el. Ugyanakkor, mint Sáfárik Pál el­mondta, egy másik, a környéken tevékenykedő vadásztársaság már versenyt is rendezett, hogy a vad számát csökkentsék. A róka gyérítésére korábban al­kalmazott módszert - a mérgezett tojások kihelyezését - ma már nem alkalmazhatják a hollók vé­delme miatt. Mint Magyar László elmondta, a ködgyertyákat is a közelmúltban engedélyezték, amelyek már meg is érkeztek a társasághoz, s azokat a vadőrök helyezik ki a „kotorékokhoz”. K.J. Kacsa volt a mérgeskígyó A legaktívabb betolakodók a lódarazsak PÉCS A Kisboldogasszony utca 30-ból hívták tegnap dél­után a pécsi tűzoltókat. Egy méteresnél nagyobb kígyó mászott be a falrepedésbe, emiatt nyugtalankodtak a lakók, hiszen nem tudták, mérges e vagy sem. Mint azt Kabatovics László szol­gálatparancsnok elmondta, az Akvárium-Terráriumtól előzete­sen azt a véleményt kapták, hogy ha nem szökött mérgeskí­gyóról van szó, akkor nemigen lehet tartani tőle, mert Pécs kör­nyékén csak ártalmatlan kígyók élnek. A kígyót aztán sikerült a tűzoltóknak egy műanyaghor­dóba tessékelni, s a terrárium­bán megállapították, hogy vé­dett siklóról van szó. Ezután a tűzoltók lakatlan területre szállí­tották az állatot, és szabadon en­gedték. Kubatovics László szerint az ilyen eset ritka, annál gyakoribb azonban az utóbbi időkben a ló­darázsveszély. A hüvelykujj nagyságú rovarok ereszek alá, padlásokra rakják fészkeiket, me­lyek olykor a kosár nagyságot is elérik. A tűzoltók a veszélyes anyagok elleni védőruhában sze­dik le a lódarázsfészkeket, és ége­tik el. Az elmúlt évben több mint tíz esetben kellett ezt a műveletet elvégezniük. Úgy látják, hogy az ilyen külö­nös munkák olykor furcsa módon megszaporodnak, volt olyan idő­szak, amikor két éven keresztül számoladanul vonultak ki jégcsap- leverés céljából. A kivonulás költ­ségei a tűzoltóságot terhelik, a la­kosságnak mindez egy fillérjébe sem kerül. Legalábbis közvetlenül. ___________________________________CS.L A francia borkapcsolat Száz esztendeje Jansits Sándor az 1900-as párizsi világki­állításon aranyérmet nyert a borával. Hasonló nagy elisme­rés azóta sem érte a siklósi termelőket, pedig ez a borvidék - a villányival karöltve - jóval több figyelmet érdemelne a világ borkedvelőitől. Most egy újabb kitüntető francia kap­csolat reménye ígér az itteni bornak hírnevet. Siklós Mindarról, ami Siklós környékén az utóbbi napokban, hetekben pletykaszinten hírbe került, Margittai Miklós (kis képün­kön), a Mezőgazdasági Terme­lők Szövetsége Baranya megyei titkára igen óvatosan beszél. A külhoni üzletemberek igénye szerint konkrét információkat még nem adhat: az ügydöntő el­határozás május utolsó harma­dában várható, Ami tény: Bor­deaux környékéről való francia befektetők érdeklődnek a borvi­dék iránt.- Komoly fantáziát látnak benne. A bordeaux-i borvidék nagyjából akkora, mint az összes magyaror­szági szőlőterület együtt, mintegy 120 ezer hektár. A villányi és a sik­lósi borvidék pedig 1500 hektárra tehető. A villányi vörösbort egyedi­nek tartják a franciák, és az egész borvidéket szintén. Olyannak, amit minőség és különlegesség alapján jó eredménnyel lehetne bevezetni a nemzetközi piacra.- Hoznának be technológiát is?- A legkorszerűbb technológiá­kat, amelyek a mai magyar élter­melők által alkalmazottakhoz ké­pest is pluszt jelentenek.- A magyar borok árban alulér- tákból nagyon korrekt és jó mi- tékeltek a nemzetközi piacon. nőségű borokat állít elő, de ép­- Ez a befektetés azt célozza pen ezért nincs saját arculata. Az meg, hogy feljebb húzzák az ára- átvett technológiával a divatot és kát. A franciák a „kisebb termés, ki- Bordeaux-t követi. így ez a terü­emelkedő minő- let ma egy kis Bordeaux, ami vi- ség, magas ár” fi- szont igazából nem különöseb- lozófiáját köve- ben érdekes a nemzetközi pia­tik. A cégnek 70 con. Sajátos magyar arculatot, borügynöke van különlegességet, egyedi jellegze- a világban. Bor- tességet kell adni a boroknak, azt deaux kömyé- hangsúlyozva, hogy ilyenek se- kén jelentős sző- hol másutt nincsenek. Az egész lőterülettel is bír. borvidéknek partnernek kell Hagyományos majd lenni a minőség érdekében, piacaik vannak hogy a magas értékesítési ár elér- több kontinensen, de Németor- hető és tartható legyen. A franci- szág, Észak-Amerika, Anglia a fran- ák elképzelése az, hogy bérelnek cia borok nagy felvevője. területeket, és ők is termesztenek-Nem mosódik el a francia bor- szőlőket. Ez lesz az etalon, tengerben a villányi, siklósi tér- amely majd viszi magával a többi més, a magyar jelleg? termelőt is.- Ők azt mondják, hogy Vil- -Lesza vállalkozásban magyar lány és Siklós vidéke a világfaj- partner? Minőségében és külsőségeiben Is el kell adni a környék borait fotó: laufer l.- Olyannyira, hogy a cégnek magyar tulajdonosai is vannak. Máté János, Siklós polgármes­tere a város szempontjából örven­dezik a borászathoz kapcsolódó beruházáson, amelynek náluk lenne az üzemközpontja:- Ez növelné a város gazdasági potenciálját, a foglalkoztatásban is segítene. Az itteni borok feltehető­en megjelennének a nyugat-euró­pai piacokon. És az ilyen reklám nagyon jól jön a város számára is. D. I. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom