Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-29 / 146. szám

I 2000. Május 29., hétfő HAZAI TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. oldal MSZP: reformot tíz év után Budapest, Köztársaság tér A szocialisták független és erős önkormányzatokat szeretnének Magyarorszá­gon - derül ki a párt válasz­tási programjának része­ként most készülő önkor­mányzati és területpolitikai fejezetből. Lampert Mónika parlamenti frak­cióvezető-helyettes szerint a je­lenlegi kormány igyekezete, hogy maga alá gyűrje az önkor­mányzatokat, tetten érhető pél­dául a területfejlesztési intéz­ményrendszer módosításánál vagy a címzett támogatás rend­szerének átalakításánál. Az MSZP azt az álláspontot képviseli, hogy három területen mielőbb változtatásokat kell vég­rehajtani az önkormányzatok füg­getlenségének erősítése érdeké­ben. Az egyik az önállóság alkot­mányos garanciáinak beépítése az alaptörvénybe, ezért a szocialis­ták kezdeményezik az alkotmány , módosítását. A másik fontos terü­let az önkormányzatok kötelező feladataihoz rendelt finanszírozás meghatározása. Az önkormány­zatiság tíz éve alatt visszatérő óhaj, hogy meg kellene már hatá­rozni: hosszú távon milyen fel­adatokat akar ellátni az állam és mi az, amit az önkormányzatokra kíván bízni. A harmadik: az MSZP szerint a mai struktúrát át kell ala­kítani, és meg kell mondani, hogy a települési önkormányzatok, il­letve kistérségek milyen jogosít­ványokat kapjanak. Ez utóbbiakat ugyanis a jelenleginél jobban kel­lene ösztönözni. Az is rögzítésre vár, hogy mi lesz a megyei önkor­mányzatokkal, ha megalakulnak a régiók, hiszen a választott régiós önkormányzati testületek létreho­zása még hátravan. Kérdésünkre a politikus meg­erősítette: jelenleg arra kíváncsi az MSZP, hogy jövőre milyen kondíciók mellett végezhetik munkájukat az önkormányzatok. Azon túl ugyanis, hogy a pénz­ügyminiszter a minap a nyilvá­nosság előtt beszámolt a kétéves költségvetési elképzeléseiről, az önkormányzati finanszírozásban ennek semmiféle feltétele nem adott. A szocialisták mindeneset­re a következő hetekben egyezte­tik programjuk főbb állításait az önkormányzatokkal. Június ele­jétől június 22-ig 19 megyében és Budapesten - pártállástól függet­lenül - találkozókra hívják az or­szág valamennyi polgámiesterét, mert meggyőződésük, hogy az önkormányzati rendszer tovább­fejlesztése nem egy párt vagy egy kormánykoalíció ügye. ______yf. Re ndőrök a pályán Kevés az egyenruhás és a pénz Belügyminisztérium Magyarországon az autó­pályák és autóutak hossza kerekítve 500 kilométer. A baleseteken kívül gondot okoz az is, hogy ezeken az utakon egyre több az úgy­nevezett „trükkös lopás”, ám kevés a rendőr. Korábban, az európai gyakorlat­hoz hasonlóan nálunk is műkö­dött autópálya-rendőrség. A köz­ponti szervezetet 1993-ban fel­számolták, azóta a megyei főka­pitányságok gondoskodnak a te­rületükön áthaladó autópályák, autóutak biztonságáról. Már amennyire tudnak. Április végig 448 közlekedési baleset tör­tént az átlagosnál biztonságo­sabbnak vélt útvonalakon. Terjed az úgynevezett „trükkös lopások” száma: hazai és külföldi bűnban­dák a kiszemelt áldozat autójá­nak gumiját kilyukasztják, majd segítséget mímelve elemelik a ko­csiból az értéktárgyakat, vagy magát az autót. Győr-Moson- Sopron megyéből sikerült nagyjá­ból kiszorítani őket, de ezzel csak azt érték el, hogy a bűnözők áttet­ték székhelyüket Pest megyébe. Az 500 kilométernyi autópá­lyára és autóútra összesen kilenc rendőri alegység felügyel. Alegy­ségenként mindössze 1-3, rend­kívül rossz műszaki állapotú jár­őrkocsi jut. A legfiatalabbakban is legalább 150 ezer kilométer van, de nem ritkák az olyan VW Golfok, Astrák, Audi 80-asok sem, amelyekben 250-400 ezer kilométer futásteljesítmény van. Általában mégsem emiatt állnak a járművek: a rendőrségnek nincs pénze benzinre. A megyei kapitányságok alegységei között az információcsere sem megol­dott, mert szinte mindegyik ka­pitányság más hírközlési rend­szert használ. A Belügyminisztérium és a többi érdekelt is vissza kívánja ál­lítani a központi autópálya-rend­őrséget. Szilágyi Tibor, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság (ORFK) autópálya- és koordináci­ós alosztályának vezetője szerint ehhez milliárdokra volna szük­ség. Új, nagy teljesítményű gép­kocsikat kellene beszerezni, az alegységek létszámát a jelenlegi 14-27-ről 30-ra kellene emelni és a korszerű, egységes Tetra hír­közlési rendszerrel oldhatnák meg a zavartalan, gyors informá­ciócserét. A kormányzati elkép­zelések szerint 2001 januárjától működhetne ismét az önálló autópálya-rendőrség. A szüksé­ges anyagi források föltárása azonban még hátravan, (bihabd További széthúzás az MVSZ-ben Nincs alelnök, kérdéses az alapszabály és a költségvetés Csalódniuk kellett mindazoknak, akik azt hitték: a múlt hét végi tisztújítás után lezá­rulnak a belső viták a Magyarok Világszö­vetségében. A csekély többséggel megvá­lasztott új elnök, Patrubány Miklós a jelek szerint egyelőre nem egyesíti, inkább meg­osztja a három régió küldötteit. Budapest, MVSZ Sem pénteken, a hosszúra nyúlt elnökválasztás után, sem pedig szombaton nem volt jelen any- nyi küldött az MVSZ küldöttgyűlésén, hogy meg tudták volna választam a szervezet alelnökét. Rá­adásul szombaton kiderült: az elnökség is cson­kán dolgozik egy ideig, a huszonnégy tagú testü­letből ugyanis tizenhármán nyilatkozatot írtak alá, amely szerint felfüggesztik munkájukat egy újabb küldöttgyűlés összehívásáig. Az aláírók úgy látják, új alapszabályt kellene alkotni, hogy képesek legyenek megfelelni a szervezet feladata­inak, például hogy segítsék a magyar Országgyű­lést az MVSZ-ről szóló törvény megalkotásában. Patrubány Miklós, az új elnök azonnal jelezte, hogy a szervezet felügyelőbizottsága megvizsgál­ja: jogszerű volt-e az elnökségi tagok nyilatkoza­ta, valóban érvénytelen-e a szervezet költségve­tése, ahogy azt szintén többen kifogásolták. Ez utóbbi vizsgálatra a Magyarok Világszövetsége fel akarja kérni a parlament költségvetési bizott­ságát és a Legfőbb Ügyészséget. Az új küldött- gyűlés összehívásáról ezeknek a vizsgálatoknak a befejezése után lehet szó - véli Patrubány. Vitát váltott ki a küldöttgyűlésnek a trianoni döntés felülvizsgálatát szorgalmazó határozata is. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke például Pozsonyba hazatérve bejelentette, ő is felfüggeszti munkáját a szervezet vezetésében, mert „ott olyan döntés született, amely úgy értelmezhető, mintha a vi­lágszövetségnek határrevízióra kellene töreked­nie”. Véleménye szerint megengedhetetlen, hogy ilyen politikai nyilatkozatok szülessenek, miköz­ben az MVSZ alapvetően civil szerveződés. Martonyi János külügyminiszter a hétvégén többször is megerősítette, hogy a hivatalos ma­gyar álláspont nem változott, szerinte nem kell eltúlozni az MVSZ határozatát és semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, mintha határrevízi- ós szándék húzódna meg mögötte.__________■ NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS. Megnyílt a tizenharmadik országos tárlat a Néprajzi Múzeumban a népi alkotóművészek közelmúltban elkészült munkáiból. Képünkön a Galgahévízen élő Péli Ferencné, akinek lyukhímzéseit arany oklevéllel díjazta a zsűri. _______________________________fotó; feb/kallus györoy Tú lterheltek a vizsgáztató tanárok A diákoknak az időjárástól függetlenül melegük van tavasz végén, nyár elején. Az egyetemi és főiskolai tanároknak nemkülönben, mert a hirtelen felduzzadt hallgatói létszám miatt egyre nagyobb feladatot jelent számukra magas szín­vonalon vizsgáztatni. Országos körkép Milliónyi vizsgabeszélgetés és dolgozatjavítás vár a felsőoktatás­ban dolgozó oktatókra a most kö­vetkező hetekben. A legtöbb intézményben a múlt héten kezdődött el a vizsgaidő- szak, amelynek végére a 240 ezer egyetemista és főiskolás csaknem kétmillió jegyet kell, hogy meg­szerezzen.Nemcsak a diákok, ha­nem a tanárok megterhelése is jó­val nagyobb ilyenkor, mint szor­galmi időszakban Az oktatók alapvető gondjait az okozza, hogy a rendszerváltozás óta folyamato­san nő a hallgatók száma, míg a tanároké éppen ellenkezőleg, je­lentősen csökkent. Korábban hat diák jutott egy oktatóra a hazai felsőoktatási intézményekben, je­lenleg tizenkettő Öt évvel ezelőtt a pénzügyi megszorítások miatt na­gyon sok tanárnak mondtak fel, ami ma is érezteti hatását. Az oktatók egy része több he­lyen is tanít, ezért kevés vizsga­időpontot tud megadni. A diákok valóságos közelharcot vívnak azért, hogy a nekik megfelelő na­pon vizsgázhassanak. Az ország legnagyobb egyetemén bizonyos nyelvszakokon például azért áll­nak sorba a hallgatók, hogy kap­janak egy számot, amellyel majd újra sorba állhatnak a vizs­gaidőpontokra való feliratko­záskor. -w­Hírcsatorna TANÍTÓ RENDEK. A magyaron szági tanító szerzetesrendek ok­tatási intézményeinek hozzáve­tőlegesen 2000 tanára, tanulója, valamikori diákja vett részt a Hit és haza elnevezésű millenniumi találkozón. Az országban körül­belül 30 tanító szerzetesrend mű­ködik, a mintegy 300 katolikus oktatási intézménynek a felét tartják fenn szerzetesrendek. A találkozón jelen volt Mádl Ferenc köztársasági-elnök-jelölt, piarista öregdiák is. HŐSÖK NAPJA. A hősök napja alkalmából emlékünnepséget rendezett a fővárosban a Honvé­delmi Minisztérium a Hősök te­rén. A hősök napját minden év május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete egy 1917-ben hozott törvényhez köt­hető, amelyben először mondták ki, hogy „nemzetünk hősi halot­tainak tiszteletét megfelelő mó­don kifejezésre kell juttatni”. ELŐNY AZ ADÓZÓNÁL. A jog szabály-értelmezési nehézsége­ket ezután az adózó javára érté­keljék a hatóságok, és ilyen ese­tekben, az eddig követett gyakor­lattal szemben, tekintsenek el a költségvetési szempontok feltét­len érvényesítésétől - ismertette Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bí­róság közigazgatási kollégiumá­nak tanácsvezető bírája az V. Ma­gyar Jogászgyűlés közelmúltban elfogadott ajánlását. Álláspontja szerint ezt az elvet indokolt lenne törvényben is rögzíteni, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény jelenleg csak a méltányos eljárást írja elő az adóhatóság számára. A PÁRTUNIÓ HÍVEI. A Magyar Demokrata Néppárt tisztújító küldöttgyűlése nagy többséggel ismét Pusztai Erzsébetet válasz­totta meg a pártelnöki posztra A gyűlésen elfogadott állásfoglalás értelmében az MDNP a polgári oldal többi pártjával unió létreho­zását tartja szükségesnek. A Nép­párt szerint az unió a részt vevő pártok egyenjogúsága alapján lét­rehozott szervezet lenne, amely­ben a pártok megőrzik szervezeti önállóságukat, de egyes fontos döntések az unió hatáskörébe tartoznának és az unió indulna a választásokon is. KISEBBSÉGEK. A kormány ki­sebbségpolitikájának az a célja, hogy 25-30 év múlva a cigány et­nikai kisebbség a magyar társa­dalom egészéhez hasonló szociá­lis, anyagi és iskolázottsági hely­zetben legyen - közölte Doncsev Toso. A Nemzeti Etnikai és Ki­sebbségi Hivatal elnöke hangsú­lyozta: a kormányzatnak a ki­sebbségek iránti elkötelezettségét mutatja, hogy évről évre az inflá­ciót meghaladó mértékben nö­vekszik a kisebbségi intézmény- hálózat költségvetési támogatá­sa. ■ Beszélgetőpartnerünk Verebes István, a sokoldalú művészember A szórakoztatás mindig pártsemleges Hétről hétre a Heti Hetesben sziporkázik, rendszeres műsorvezető a Nap Tv-ben és nemrégiben rögtönzött is Vámos Miklós műsorában. Ettől függetlenül a rendezés a nagy szerelme, igaz, mint mondja, csak ha nőkkel (is) dolgozhat. Budapest Az 52 éves Verebes István (képünkön) szabadidejében családjával foglalkozik és elő­szeretettel festegeti régi idők nagy magyar színészeit.- A Heti Hetesben válogatás nélkül, azaz pártbéli hovatarto­zás nélkül „oszt ki” mindenkit. Ez azt is jelenti, hogy a politi­kai palettán szereplőkkel nem tud azonosulni?- Azt gondolom, hogy a poli­tikusok dolga, hogy valamilyen eszmerendszerrel azonosulja­nak. Az enyém pedig az, hogy akik kíváncsiak rám, azokat szórakoztassam. A szórakozta­tás pedig - merem remélni - párt- és ideológiasemleges mű­faj. Én ugyanígy vélekedtem er­ről a ’70-es és ’80-as években is, még rádiókabarés korom­ban. A kommentált hírek gyak­ran önmagukért beszélnek, az, hogy én vagy a többi hat tár­sam még mit tesz hozzájuk, már kevésbé lényeges. Az min­denesetre örvendetes, hogy amióta az eszemet tudom, a kormányok és ellenzékiek egy­aránt gondoskodnak a humo­risták megélhetéséről.- Újabban egyre többet feste- get, honnan az indíttatás?- Gyerekkoromban már ki­derült, hogy jól rajzolok. Ezért is akartam so­káig díszlet- tervező lenni. Erinek érdeké­ben évekig ta­nultam a raj­zolás tudomá­nyát. Aztán a színház más területei még erőteljesebben vonzottak magukhoz és sokáig nem foglalkoztam a ceruzával. A húgom időközben restaurá­tor lett. Néhány éve a ceruzát felváltottam ecsetre és festeni kezdtem. A képekben az a na­gyon jó, hogy nem beszélnek vissza. Megnyugtat, mert egy már nem létező világba csöp­pentem vissza: nagy magyar színészek portréit készítem el.- Mai „anyagból” nem tud dolgozni?- Sok jó magyar színész van, nagy színészből azonban rosszul állunk. Az a kevés, aki a maga nemében kivételesnek mondható, nevetséges pén­zért dolgozik a színházakban, s kénytelen minden más lehe­tőséget megragadni. Nem vé­letlen, hogy közülük műsor­vezetői minőségben egyre töb­ben köszönnek vissza a televí­zió képernyőjéről vagy valami­lyen más televíziós produkció­ba szerződnek le. Szomorú, hogy egy többszörösen kitün­tetett színésznő Magyarorszá­gon nem azért vállal el egy munkát, mert azt szereti, érde­kesnek tartja, hanem azért, mert egzisztenciális gondokkal küzd.- Kikről festett legutóbb képe­ket?- Kálmán Györgyről, Kellér Dezsőről és Királyhegyi Pálról, valamint Dajka Margitról. Ami­kor a feleségem meglátta Kál­mán György portréját, azt mondta: ez egy nagyon férfias ember, aki ha rám néz, igazán nőnek érzem magam. Azt hi­szem, nem a legtökéletesebben festettem meg a vonásait, de az ember lényegét mégis sikerült megmutatnom, mert Kálmán valóban ilyen volt.- Említette, hogy kevés iga­zán nagy színészünk van. Ön miben látja ennek az okát?- Úgy látom, hogy ebben az országban mostanság az úgy­nevezett klasszikus műveltség­gel nem lehet mit kezdeni. Ha egy mai huszonéves jól akar él­ni, akkor bankár lesz, vagy va­lamilyen menedzser. Nyugaton már korábban lejátszódott ez a folyamat, de mostanra rájöttek arra, hogy a lakosság 8-10 szá­zalékának szüksége van másra is, s nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. Ezért szélesebb a lehetőségek köre azok számára is, akik nem pénzügyekkel, gazdasági mutatókkal és egyéb, ehhez hasonló, a hu­mán beállítottságú ember szá­mára meglehetősen távoli ügyekkel akarja megélhetését biztosítani. Remélem, nemso­kára itt is beérik ez a szemlélet- mód. ____ ____ SZALÓKY ESZTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom