Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-27 / 144. szám

2000. Május 27., szombat HAZAI T Ü K Ö R Új Dunántúli Napló - 3. oldal Katasztrófaelhárítás Évi 65-70 tömeges baleset Országos körkép Miként lehetne az eddigiek­nél jobban és gyorsabban el­látni egy-egy tömeges baleset sérültjeit? A Közlekedés- tudományi Intézet erről ren­dez kétnapos konferenciát, amelyen a tűzoltóság, a rendőrség képviselői, ka­tasztrófavédelmi szakembe­rek, baleseti sebészek vesz­nek részt. Dr. Gorove László, az Országos Mentőszolgálat általános főigaz­gató-helyettese a tömeges balese­tek tapasztalatairól tartott elő­adást.- Évente 65-70 alkalommal vo­nulunk ki olyan balesethez, amelyben ötnél többen sérültek meg. Olyan nagy katasztrófák, mint az emlékezetes pörbölyi, kutasi, vagy a szajoli, ahol 30-nál is több embert kellett menteni, szerencsére nem minden évben fordulnak elő.- Mit csinálnak, ha több a sé­rült, mint a mentős?- Ilyenkor felmérjük, kinek a sérülése életveszélyes vagy sú­lyos. A könnyebben sérülteknek lehet, hogy órákat kell várniuk az orvosi segítségre. Még bonyolul­tabb a helyzet, ha nem lehet meg­közelíteni az áldozatokat. Meg kell vámunk, amíg a tűzoltók fel­emelik, vagy felnyitják az autót, vagy a vasúti kocsit. Mi csak ez­után kezdhetjük az egyre rosz- szabb állapotba került sérültek mentését.- Többször hallani, hogy or­szágúti balesetben vegyi anyagot szMító tartálykocsi is megsérült. Felkészültek az ilyesfajta kataszti rófahelyzetek elhárítására?- Legtöbbször nem tudjuk, mi folyik a kocsiból, mert az előírt helyen feltüntetett jelzés sokszor nem felel meg a valóságnak. Mi­után a tűzoltók és a mentők a megszokott ruházatukban vonul­nak a helyszínre, a műszaki men­tés parancsnoka először a vegy­védelmiek bevonásával megjelöli, meddig mehetnek a mentők. A veszélyhatáron belülre mi nem léphetünk, a sérülteket a műszaki mentők szállítják ki hozzánk.- Milyen a technikai ellátott­ságuk?- A mentőautók és a rohamko­csik felszereltsége kielégítő. Örömmel mondom, hogy a' hé­ten a honvédségtől kaptunk négy helikoptert, s ezek az átala­kítás után bekapcsolhatók az or­szágos mentőfeladatok ellátásá­ba. Sajnos azonban az Országos Mentőszolgálatnál 600 munka­hely betöltetlen. ____ KOÓS MS ZP: vetélkedés helyett régióbéke a Dél-Dunántúlon PÉCS A Magyar Szocialista Párt Baranya, Somogy és Tolna megyei vezetői tegnapi tár­gyalásukon megállapodtak arról, hogy létrehozzák párt­juk dél-dunántúli tanácsát. Távlatilag választáson alapu­ló régiós önkormányzati képviseletet akar az MSZP. Néhány részterület és település kivételével az országos átlagnál rosszabbak Dél-Dunántúl gazda­sági, foglalkoztatottsági és nép­mozgalmi statisztikai adatai. A megyék közti vetélkedés helyett régióbéke, együttgondolkodás és együttmunkál- kodás kell a kö­zös fejlődés és a lakosság bol­dogulása érde­kében. Ezt kí­vánja szolgálni a MSZP Bara­nya, Somogy és Tolna megye területi szövet­ségeinek konzultatív jellegű régió­tanácsa, amelynek tegnapi elhatá­rozásáról dr. Szili Katalin, az Or­szággyűlés alelnöke (képünkön), az MSZP baranyai elnöke és dr. Lamperth Mónika kaposvári or­szággyűlési képviselő, az MSZP alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Az MSZP új alapszabálya sze­rint létrehozható régiótanács a három megye közös érdekeik kí­vánja megjeleníteni az országos politikában, mindenekelőtt a te­rületfejlesztési kérdések tekinte­tében. Hasonlóképpen szolgálni akarja az Európai Unió térségfej­lesztési törekvéseivel összefüggő programok kialakítását és képvi­seletét is, illetve a határ menti ré­giós kapcsolatok kiteljesítését. A kaposvári és pécsi szocialis­ta országgyűlési képviselő egy­aránt hangsúlyozta: Dél-Dunán- túl megyéinek a fejlesztési forrá­sokért nem egymással kell vetél­kedniük - a régiószékhely kérdé­sének is csak közigazgatási jelen­tősége van -, és nem is más ma­gyar térségekkel, hanem arra kell felkészülniük, hogy az Európai Unió régiói közt együtt sikerrel helytállhassanak. Az MSZP koncepciója egyéb­ként is a jelenlegi régiós terület- fejlesztési tanácsi képviseleti for­ma helyett a regionális önkor­mányzati választás bevezetését szorgalmazza. Ez legkorábban 2002-ben valósulhat meg, legké­sőbb 2010-ben. o. i. Patrubány az MVSZ új elnöke Az erdélyi informatikus legyőzte az exkormányfőt A negyedik választási forduló döntötte el, kit szeretne négy évre elnökének a Magyarok Vi­lágszövetsége. A hosszúra nyúlt választási procedúra szoros küzdelmet hozott Boross Péter volt kormányfő és Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese (képünkön), erdé­lyi informatikus vállalkozó között. Budapest ___ _____________- Az igazat nem hamisítom, a hamisat nem te­szem igazzá - fogadkozott tegnap az új elnök megválasztását követően. Patrubány Miklós 1952-ben született Medgyesen. A kolozsvári mű­egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Nős, három gyermeke van. Csoóri Sándor mellett 1996 óta töltötte be az alelnöki pozíciót. A Világszövetséget megosztó erők legyőzésé­vel az új elnök feladatának tekinti, hogy a tor­zsalkodás helyett értéket mutasson fel az MVSZ. Úgy akarja szolgálni a magyar nemzetet, hogy azzal az egész világ előbbre menjen. A költségvetésből évente több százmillió fo­rinttal részesedő civil szervezet éléről nyolcévi elnökösködés után az idén távozott Csoóri Sán­dor. Ezt követően megindult az MVSZ-en belül a hatalmi harc, kiélesedtek a konfliktusok az anyaországi, a nyugati és a kárpát-medencei ré­giók között, de azokon belül is. Egymásnak fe­szülő belső indulatok fűtik az erdélyi régiót, ahol a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla szerint az MVSZ évtizedes fennállása alatt sem sikerült az összmagyarságot megjeleníteni. A legjelentősebbnek tartott hatá­ron túli magyar szervezet első embere ugyanak­kor az erdélyi régiót képviselő társaságot sem ismeri el olyan szervezetnek, amely megfele­lően képviselné az erdélyi ma­gyarságot. A Magyarok Világtalálkozó­ját üdvözlő Orbán Viktor vilá­gossá tette: a kormánnyal együttműködni kész elnököt látna szívesen a Magyarok Vi­lágszövetsége élén és a leköszönő elnök, Csoóri Sándor is Boross mellett tette le a voksát. A Csoóri ellenlábasaként emlegetett erdélyi infor­matikus szakember azonban hét szavazattal megelőzte Boross Péter exkormányfőt. _____h. m. Hír csatorna NEMZETI SZÍNHÁZ. Az új Nemzeti Színház a Kossuth- és Ybl-díjas Vadász György építész vezette tervezői csoport elkép­zelései alapján épülhet meg a főváros IX. kerületében, a volt expótelek területén - jelentette be Schwajda György, az új Nemzeti Színházért felelős kormánybiztos. A GYŰLÖLET ELLEN. Magyar ság nélkül nincs Európa, zsidó­ság nélkül nincs magyarság - je­lentette ki pénteken egy debrece­ni tanácskozáson Torgyán Jó­zsef. Hangsúlyozta, hogy a gyű­löletkeltést, bárki ellen is irá­nyul, csírájában el kell folytatni. A BÁBOLNA RT. 635 millió fo­rint veszteséggel zárta a tavalyi évet - jelentették be a társaság pénteki közgyűlésén. A legtöbb bevételt jelentő baromfiágazat olyan válságba került, hogy árai egyetlen napon sem érték el az előző esztendő átlagát. Gyógyszerbegyűjtésre kötelezve A patikus tudja, mit kell tenni a lejárt pirulával A héten majdnem tragédia történt, amikor óvatlan kisgye­rekek kukába kidobott gyógyszereket ettek meg cukorka helyett. Ez is igazolja az egészségügyi miniszter közeljövő­ben megjelenő rendeletének szükségességét. Országos körkép A készülő jogszabály értelmében a lejárt szavatossági idejű gyógy­szerek begyűjtése és megsemmi­sítése a jövőben a gyógyszertárak feladata lesz. Gógl Árpiid minisz­ter erről még a hónap elején álla­podott meg a Magyar Gyógysze­rész Kamara vezetőivel, de magá­nak a rendeletnek a megszületése hosszabb időt vesz igénybe. Több jogszabályt is módosítani kell, ráadásul a hulladékgazdál­kodásról szóló törvényt csak a héten fogadta el a parlament. A lejárt gyógyszerek fokozot­tan szennyezhetik a természetes környezetet és jelentős károkat okozhatnak az élővilágban, ennél fogva nagy figyelmet és hozzáér­tést igényel már a begyűjtés és a gyógyszerek szétválogatása is. Mivel pedig a patikákban keletke­ző veszélyes hulladékok kezelése most is a gyógyszerészek felada­ta, ésszerűnek látszik, hogy a la­kossági készletek begyűjtése is hozzájuk kerüljön. A feladat nem lesz új a gyógyszerészeknek, hi­szen alkalmi segítséget eddig is adhattak a hozzájuk fordulóknak. Várhatóan a nyár végétől áll a lakosság rendelkezésére a gyógy­szertárak egy része, hogy be­gyűjtse a feleslegessé és veszé­lyessé vált házi gyógyszerkészle­teket. ■ KERÉKPÁRRAL A TISZÁÉRT. Neves közéleti személyiségek részvételével jövő szombaton Szolnokról indulva 40 kilométeres kerékpártúrát rendez a Tisza Alapítvány, hogy támogatókat szerezzen a tiszai tu­rizmus újjáélesztéséhez. A tegnapi beharangozón máris nyeregbe szállt két közismert színész: Trokán Péter és Hankó Attila, hátha másoknak is kedvet csinálnak a kerekezéshez. fotó: feb/körmendi imre SZIGORÍTÁS. A szexuális bűn- cselekmények szigorúbb megíté­lése érdekében a büntető tör­vénykönyv módosítását kezde­ményezi Zuschlag János szocia­lista országgyűlési képviselő. Az MSZP-s honatya elmondta: a fia­talkorúak kiemelt védelmét szol­gálná, ha a nemi erőszak bár­mely formája esetén a büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadság- vesztés lenne, amennyiben a sér­tett a 18. életévét nem töltötte be. CIVIL EGÉSZSÉGÜGY. A tár sadalom összefogását kéri az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete (EDDSZ) az ágazat jelenlegi helyzetének megváltoztatásá­hoz - közölte Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. A szakszervezet országos vezetősége katasztro­fálisnak minősítette az egész­ségügy állapotát, várhatóan a június 5-én és 6-án tartandó or­szágos értekezleten döntenek arról, hogy szerveznek-e tilta­kozó akciókat. LÉGIFORGALOM. A pilóták és a Malév között húzódó bér- és foglalkoztatáspolitikai tárgyalá­sok eredményesen zárultak, a pilóták elfogadták a munkáltató 21 dolláros óradíjajánlatát és pénteken már teljesen zavarta­lan volt a forgalom. A menet­rend szerinti járatok időben érkeztek és indultak. ÚJ FELADAT. Igazgatósági taggá választotta Katona Kál­mán távozó közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisztert a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. éves rendes közgyű­lése. Az ÁPV Rt. képviselője azt javasolja, hogy az igazgatóság június 1-jei hatállyal Katona Kálmánt válassza meg elnö­kévé. ■ Egy ember, aki életre keltette emlékeit Látogatóban Gém György fafaragóművésznél Helvécia- A Kecskemét melletti Matkó- puszta tanyavilágában, a babonák és mesék házai között csepered­tem fel. Később láttam a haldokló tanyavilágot. Ekkor határoztam el: megörökítem emlékeimet, hogy to­vább éljenek - pergeti vissza gye­rekkori élményeit mézeskalács­házhoz hasonlító helvéciai (Bács- Kiskun megye) otthonában Géró György fafaragóművész.- A szegénység mestereinek épületeit megpróbáltam átmenteni az utókornak. Őseink még úgy építkeztek, ahogy tud­tak, ahogy kezükre állt. Sokszor rácso­dálkoztam: mire is képes az emberi el­me, s a szegénység! Milyen egyszerű és mégis gyönyörű megoldásokat használ­tak. Azt a természetes anyagot - földet, útszéli fákat, nádat és szalmát - dolgoz­ták fel, amit a házuk környékén találtak. Aztán a tanyák sorra meghaltak, lakóikat a faluba kényszerítette a tsz-szervezés. Ez indított arra, hogy legalább a techni­káját megmentsem ennek az építészet­nek. Jártam az országot, találkoztam pa- ticsfallal, vályogfallal, nád- szalma- és cseréptetővel. A bontások tanítottak meg, hogyan kell építkezni. Egy olyan ősi technológiát alkalmaztam, amelynek alig van irodalma, s a szakkönyvekben is csu­pán töredékek lelhetők fel. így látott hozzá a művészember, szin­te puszta kézzel, mesébe illő otthonának felépítéséhez. Négy évig épült, kaláká­ban a 160 négyzetméteres műteremház.- Megpróbáltam szóra bírni az agya­got - emlékszik vissza Géró György. - A földet kombináltam az agyaggal, a fával és a náddal. Sok megbízásom volt fafara­gásra, a pénzt, amit kaptam érte befor­gattam. Először a favázat, a tetőt készítet­tem el, hogy rossz időben is tudjak dol­gozni alatta. Az agyag munka közben sem ázhatott meg, hiszen oly kényes, hogy ha egyszer megmosta az eső, saját anyagát sem fogadja el. A vályogfalakat náddal szigetelt jó vastag tetővel fedtem be. Ha az épületnek jó az alapja és a „ka­lapja”, akkor hosszú életű lesz.- Milyen érzés benne lakni?- A paticsfaltechnikával készült ház­ban télen soha nincs hideg, nyáron meg jó érzés a hűs lakásba bemenni. Van négy kemencém, amelyben ősztől tavaszig ég a tűz. Jólesik a padkán heverészni.- Mint látom, szeret elbeszélgetni a fá­val is.- Magam készítettem, faragtam a be­rendezést is, a lócát, az ágyat, a szek­rényt, a padot, az asztalt és a komódot. Tisztelem a fát. A fa megszelídíti, hangu­latot ad az otthonnak. A múltat megje­lenítő meseháznak csodájára járnak az emberek. Pedig a művészembert nem a látványosság vezé­relte, hanem egy ne­mesebb cél: példát akart mutatni az olyan embereknek, akik szegénységben élnek, s onnan me­nekülni szeretné­nek. Ha a család összefog, ebből a három, a természetben megtalálható nagyszerű építőanyagból, kis szakmai segítséggel, olcsón, gyönyörűen fel tud­ják építeni otthonukat - mondja. S ő szí­vesen segédkezik tanácsokkal. A kis bi­rodalomban más látványosság is akad. A birtok végében májusban megnyílt egy ugyancsak saját kezű­leg épített színház is.- Mi indította a me­cénás szerepre?- Sokat kalandoz­tam az országban és a világban, amelynek során sok-sok fiatal lappangó tehetséget fedeztem fel, akiket itt a színpadon szeretnék megszólaltatni. Olyas­féle Ki mit tud? ez, amelyben nem a zsűri dönt, hanem taps által mérettetnek meg a legjobbak. Géró György a fafa­ragás, a tehetségme­nedzselés mellett népi mesterségekre, szö­vésre, fonásra, faragásra is tanítja a fiata­lokat. Ötletekben szinte kifogyhatatlan. Hamarosan egy újabb álmát váltja valóra: már megvette azt a négyhektáros agyag­lelőhelyet, ahol a gyerekek saját fantáziá­juk szerint felépíthetik meseházaikat. Egy mesefalut. újvári GIZELLA A kalákában épült agyagház Helvécián

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom