Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-24 / 141. szám

Mi 2000. MÁJUS 24., SZERDA Új Dunántúli Napló -13. oldal POLITIKAI VITAFÓRUM Ár és víz - cél és módszer Árvíz. A szó néhány embernek csak egy szó, másoknak azonban egy egész élet munkáját tönkretevő hétköznapi valóság. Ami az Alföldön, a Tisza vidé­kén történt az idén, az több évszázad alatt sem volt szokásos eddig. Bár ami azt illeti, korunkat éppen az jellem­zi, hogy olyan dolgoknak is részesei va­gyunk, amelyeket azelőtt senki sem tapasz­talt, senki sem látott, vagy éppen nem volt nevezhető illendőnek. Az ezredforduló már csak ilyen, mondhatnánk. A pécsi közgyűlés sem mentes azoktól a dolgoktól, amelyek eleddig másként voltak szokásban. Nem volt divat az előző ciklusokban, hogy a politika, az egymás érveinek meg sem érteni akarása, a kompromisszumképtelenség, az öncélú magamutogatás ennyire eluralja a terepet. A legutóbbi alkalommal két példa is volt erre. Az egyik a Fidesz-frakció azon javaslata kö­rül robbant ki, amelyik az egyéni képviselői körzeteket illető egymillió forint felhasználásá­ra vonatkozó szabályzatot kívánta módosítani. Eredeti célja az lett volna, hogy 100-100 ezer forintot minden egyéni képviselő ebből a ke­retből utaltasson át az árvízsegély számlájára. Az MSZP a céllal egyetértett, ám a módszert nem tartotta helyesnek. Ugyanis amennyiben az „egyéb közcél” mint lehetőség fennáll, ak­kor a keretet bármikor, bármire, bárkinek át le­het adni, gyakorlatilag ellenőrizetlenül. Ezért javasoltuk, hogy ne ebből a keretből) hanem más forrásból adjunk az árvízkárosultaknak, elismerve az ellenzéki kezdeményezés nemes voltát, bár megjegyeztük, hogy a kormány - az önkormányzat megkérdezése nélkül - közel 100 millió forintot leemelt a város támogatásá­ra fordítandó összegből a fenti célra. A szavak csűrésével-csavarásával végül egyetlen javas­lat sem kapott többséget. A fideszes hozzászó­lók többen hangsúlyozták, hogy ez a téma nem politikai kérdés, csakis a többségi koalí­ció teszi azzá. Erre a csúsztatásra elég annyi, hogy maga az eredeti felhívás az ÚJ DN politi­kai oldalán jelent meg. Mindemellett levélben is megkapta minden képviselő. Ez utóbbi - amennyiben nincsenek egyéb politikai szán­dékok - untig elég lett volna... így tehát marad a következő közgyűlésre a tényleges döntés. A másik ügy a cégátalakítás volt. Ennél a napirendnél Papp Béla alpolgármester a végső szavazásra egy végletekig kompromisszumkész javas­latot tetetett fel, amelyről a vitában a Fidesz-frakció úgy nyilatkozott, hogy támogat­ni tudja. A szavazás előtt azonban Nagy Csaba frak­cióvezető szünetet kért, mondván: az ügy nem várt fordulatot vett, és az új helyzetet meg kell tárgyal­niuk. A szünet után pedig bejelentették, hogy nem támogatják a javaslatot... Ennyit a konstruktivitásról, a szavahihető­ségről, meg minden olyan egyébről, amit úgy hívnak: a másik ember megbecsülése. Meixner András, MSZP városi elnök PÁRTHÍREK A BOCSKAY SZABADEGYE­TEM következő előadása Mo1 hácson május 27-én 15.30 óra­kor lesz. Címe: Szabó Dezső tréfái. Előadó: Szőcs Zoltán, a Havi Magyar Fórum főszerkesz­tője. Helyszín: Batra székház (Szabadság u. 3-5.). A MIÉP Pécsi és Baranya Me­gyei Szervezete június 2-án 18 órai kezdettel a trianoni béke diktátum 80. évfordulóján tilta­kozó nagygyűlést tart Pécsett a Széchenyi téren, melynek ve­zérszónoka Csurka István, a MIÉP elnöke. A MIÉP június 4-én Budapes­ten tartja Trianon 80 éves évfor­dulója alkalmából rendezett til­takozó nagygyűlését, melyre in­gyenes buszjáratokat indít Pécsről. Jelentkezni lehet hétfő­től péntekig 14 és 18 óra között Pécs, Széchenyi tér 16. II. em„ MIÉP iroda, T.: 72/326-994. VI. ORSZÁGOS KÜLDÖTT- GYŰLÉSÉT tartja a Magyar Demokrata Néppárt 2000. má­jus 27-én Budapesten. A bara­nyai küldöttek: dr. Bíró Ferenc orvos (Pécsvárad), Bognár László tanár, Staub Ernő önkor­mányzati képviselő, dr. Témák Gábor orvos (Pécs). HÚSZ CIVIL NŐSZERVEZET képviselője vitatta meg a nők elleni hátrányos megkülönböz­tetés minden formájának ki­küszöböléséről szóló, úgyneve­zett CEDAW-jelentést kedden a Szociális és Családügyi Minisz­tériumban. A magyar CEDAW- jelentés az 1991-től 1998-ig tar­tó időszakot fogja át. Az országjelentéseket az ENSZ rendkívüli ülésszak keretében június elején tárgyalja. Lejtmenetben a mezőgazdaság A rendszerváltás óta a mezőgazdaság tőkevesztése 1000 milliárd forint feletti. Az ide vezető okok - a keleti piac összeomlása, az agrárolló nyitása - ennek kb. 40%-áért fe­lelős. A nagyobb kárrészt a politika okozta. Jogállami és morális kötelezett­ség volt az előző rendszer káro­sultjainak dolgait rendezni. De nem a közgazdasági racionalitás mellőzésével. Magyarországon a kárpótlási törvény eredményeként a termő­földek 72%-a mezőgazdasággal nem foglalkozók tulajdonába ke­rült. Az eredeti kisgazda repriva­tizáció megvalósulása esetén ez az arány még rosszabb, 80% felet­ti lenne. Ennek következménye, hogy a mezőgazdaságból élők évente 55-60 milliárd forintot fi­zetnek ki földbérleti díjakra. (Ez több mint kétszerese az agrártá­mogatási keretnek, és ebből az összegből egy fülért nem forgat­nak vissza az agrár ágazatba.) Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kárpótlás terhének zömét, a folya­matos részét a mezőgazdaságból élőkre terhelték. Ezzel a magyar mezőgazdaságot legalább két ge­nerációra tönkretették. Nem tudni, hogy a Nemzeti Földalap létreho­zásának szándéka ennek hal­vány felismeré­se, vagy a cél az eszköz, a pozí­ció orientált po­litika része. Az nem más ugyanis mint egy új osztoga- tó-fosztogató in­tézmény, nagy pénzalap feletti értelmetlenül és árfelhajtóan beékelődve a földet el­adó és vevő közé. 1999-ben a mezőgazdaság tel­jesítménye 2,3%-kal tovább esett, az agrár- és élelmiszer-ipari ex­port bevétele félmilliárd dollárral csökkent, 300 millióval romlott az agrár külkereskedelmi egyen­leg. Az állatállomány történelmi mélyponton van és tovább csök­ken. A mezőgazdasági beruházá­sok a 98-as alacsony 45,5 milli- árdról még tovább, 36,9 milliárd- ra csökkentek. A tőkehiány miatt a mezőgazdaság elveszítette in­novációs képességét, ez pedig versenyképtelenséget, további lejtmenetet jelent. Az élelmiszeripar 40-50%-os kihasználtsággal működik, elérte őket is a csődhullám. Ugyanakkor az FVM az amúgy is szűkös ke­retből új feldolgozó üzemekhez ad támogatást, természetesen csak akkor, ha annak tulajdonosa kisgazda politikus. Ezek után , nem vall szerénységre Torgyán József kijelentése. „A mezőgaz­daság ilyen jó helyzetben nem volt még, mint amilyenbe én hoz­tam.” Dr. Sütő László Ki kicsoda az FKgP-ben? Az ÚDN május 4-i számában megjelent „FKgP: ki kicsoda?” cikk késztetett arra, hogy tollat ragadják és értetlenségem­nek adjak hangot. Valóban, ki kicsoda az FKgP-ben? Az FKgP Pécs-Baranya megyei Szervezete 1989 februárjában fa­kult újjá sok évi hallgatás után. Az akkori alapítók közül sokan - akik még ma is tagjai a pártnak - abban a szervezetben dolgoznak, mely­nek neve: FKgP Pécs Város 1989- ben alakult Helyi Szervezete. Töb­bek között a cikkben is említett volt megyei és városi vezetők is. Igaz, másik alapszervezetben nem is lenne kedvük dolgozni, hiszen azokban a szervezetekben még hírmondója sincs az alapítóknak. Tagjaik zömmel 1995 után, de fő­leg 1998 után léptek be a pártba. Nem értem, miért nem 1989-ben vagy 90-ben tették? A cikk elolvasása közben fel­merült bennem az a kérdés, ma miért bűn az a pártban, ha valaki alapító tag volt? Ezen a mai veze­tőknek is el kellene gondolkodni, mert így soha sem lesz egységes, erős az FKgP. Ha a mai megyei ve­zetés nem is tudja, hogy legitim-e egyik szervezete vagy sem, ez ko­moly probléma, és többet árul el, mint amit a cikk tartalmaz. A Kis­gazda Szövetség Országos Elnök­sége - melynek én is tagja vagyok -, levélben kereste meg az FKgP Országos Elnökségét az együtt­működés és az egységes, erős Kisgazdapárt megteremtése érde­kében. Az FKgP Országos Elnök­sége közeledésünket egyértelmű­en elutasította „a probléma felve­tése nem aktuális” indoklással. Mi, 1989-es kisgazdák bízunk abban, hogy lesz még erős, egy-' séges FKgP velünk, és akkor a cikkben szereplő szervezet elnö­ke is kap meghívót a megyei és országos gyűlésünkre. Bort, búzát, békességet! Hangya Antal a Kisgazda Szövetség Országos Elnökségének tagja Mutasson példát a kormány! A Szocialista Párt Baranya megyei országgyűlési kép­viselői kötelességüknek ér­zik, hogy véleményt nyilvá­nítsanak azzal az országos vitával kapcsolatban, mely a bérekről folyik, s egyben ismertessék az MSZP bér- politikai kezdeményezéseit. Magyarországon rendkívül ala­csony a minimálbér mértéke, és hihetetlenül nagy a keresetek szóródása. Véleményünk szerint a minimálbérek létminimumhoz való közelítése, a kereseti kü­lönbségek ez úton is történő mér­séklése pozitív cél. Az MSZP ezt már többször kezdeményezte. Ugyanakkor szerintünk kizáró­lag a nettó minimálbér reálértéké­nek növekedése jelent igazi segít­séget. Ha ugyanis a bruttó bért emelik, ezzel megnőnek az adó- és járulékterhek, ami azt eredmé­nyezi, hogy egyrészt alig lesz vala­mivel több a borítékban, másrészt a munkaadót sújtják a növekvő terhek, ezért inkább feketén foglal­koztatja vagy az utcára teszi alkal­mazottját. Különösen nagy gondot jelentenek a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, hiszen az itt dol­gozók 40%-a él 40.000 Ft alatti bér­ből. Ha az ő bérüket állami segít­ség nélkül, az adó- és járulékter­hek érintetlenül hagyásával emel­né a munkaadó, ehhez olyan ösz- szegre volna szükség, melyet ma a mezőgazdaság nem képes kiter­melni. Az idei költségvetés a pe­dagógusoknak 8,25% béremelést írt elő, de csak 5% fedezetet biz­tosított, ami az inflációt beszá­mítva felzárkóztatás helyett to­vábbi leszakadást jelent. Ezért a szocialisták a munka- vállalók, a munkaadók érdekkép­viseleti szervei, a kormány és a parlamenti pártok tárgyalását kez­deményezik az átfogó bérreform­ról. Javasoljuk, hogy a verseny- szférában évente a gazdasági nö­vekedés kétharmadával, vagy 3- 4%-kal emelkedjenek a reálbérek. A közalkalmazottak bérnövekedé­se a következő 4-6 évben ennek kétszerese legyen. Emeljék a mini­málbért, de párhuzamosan csök­kenjenek az alacsony keresetek adó- és járulékterhei. A kormány járjon elöl jó példával: emelje fel a 40.000 Ft alatti bérből élő 170-180 ezer közalkalmazott keresetét. Szili Katalin, Toller László, Gráf József, Páva Zoltán, Puch László, Kocsi László, Üszögi-Bleyer Jenő A Hősök emlékünnepe Magyarország nemzetgyűlé­se az 1924. évi XIV. törvény­cikkében május hónapjá­nak utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatta. A magyar nemzet mélységes sze­retettel, elismeréssel és hálával em­lékezik meg azokról a fiairól, akik a hazáért vívott súlyos küzdelmek­ben a magyar nemzetnek dicsősé­get és hímevet szerezve életüket feláldozták. A rendszerváltást kö­vetően a Politikai Elítéltek Közös­sége kezdeményezésére több mint húsz nemzeti és keresztény elköte­lezettségű, hagyományőrző társa­dalmi szervezet szorgalmazza, hogy az ország területén lévő hősi emlékművek előtt minél többen méltó tiszteletadással, a kegyelet virágainak elhelyezésével emlé­kezzenek a hősi halált halt honfi­társainkra. Május utolsó vasárnap­ján - 28-án -, a Hősök emlékünne­pén az önkormányzatok, a társa­dalmi és ifjúsági szervezetek, az is­kolák, az egyházak és a fegyveres testületek képviselőinek részvéte­lével, a hősi emlékműveknél ren­dezett ünnepélyes megemlékezé­sekkel gondoljunk mindazokra, akik a legdrágábbat, az életüket ad­ták hazánkért! Gábor Gyula, a Politikai Elítéltek Közössége pécs-baranyai megbízottja Fiatalok 56-ról Fiatalok! Tanulók! „Ki tud többet az 1956-os forradalom és szabad­ságharc eseményeiről?!” Ez a pá­lyázat címe. írjátok le azt, amit tudtok. Esemény volt elég: fel­emelő és elszomorító. Voltak vé­res események, harcok, sortü- zek, árulások, bitófák, temető­parcellák, melyek emlékeztet­nek. És még vannak az esemé­nyek túlélői, akik emlékeznek. Az 56-os Szövetség Pécs-Bara­nya megyei Szervezete azt sze­retné felmérni és közreadni, hogy ti, a tanulóifjúság, mit tud­tok hazánk e történelmi esemé­nyeiről. írjátok le legfeljebb öt ol­dalon. Beadási határidő 2000. szep­tember 30. A pályázatokat a Ba­ranya megyei 56-os Szövetség cí­mére küldjétek: 7626 Pécs, Béri Balogh Ádám u. 3. Az első három helyezett pénz­jutalmat, további heten oklevelet kapnak. Ezenkívül átadásra ke­rül, mint az 56-os forradalom jel­képe, egy felszentelt lyukas zász­ló, melyet az az iskola kap meg, ahonnan a legeredményesebb pályázatok érkeztek. A díjakat és a zászlót 2000. október 23-án ün­nepélyesen adjuk át. A Pécs-Baranya megyei 56-os Szövetség, Pető Sándor elnök Nem bűn, hanem erény Céltudatos lejárató kam­pány folyik a Szocialista Párt, annak pécsi szerveze­té ellen, mondván, az ál­lamtól kapott ingatlanokba, nevezetesen a Németh Lász­ló utcai házba beengedtek más, nem a párthoz tartozó szervezeteket is. Ebben a házban működik immár hat éve a Demokratikus Nyugdí­jas Bányász Szakszervezet, mely­nek taglétszáma megközelíti az ötszázat. Fő feladatunknak a szén- és uránbányából kikerült nyugdíjas kollégáink mindenna­pi ügyes-bajos dolgainak intézé­sét, jogsegély nyújtását, progra­mok szervezését tekintjük. Itt próbál a tizenöt tagú nyugdíjas bányász énekkar is, mely ünnep­ségeken, fesztiválokon és olykor temetéseken lép fel. Itt a székhe­lye a hatvan tagú női klubnak, mely bányászözvegyek, egyedül­álló idősebb asszonyok számára jelent rendszeres elfoglaltságot, ad programokat. Ézek a szervezetek teljesen in­gyen használják a helyiségeket a jogsegélyszolgálat, klubnap, tag­gyűlés, farsangi bál, nőnap, bá­nyásznap, tudományos előadás alkalmával. Döntse el mindenki magában, bűn-e vagy inkább erény, hogy ezt megengedjük. A megjelent egyoldalú újság­cikkek azt mondják számunkra: vannak, akik szerint ezt nem len­ne szabad megtennünk. Nekik azonban tudniuk kell, hogy a de­mokratikus érdekvédelmet, a nyugdíjasok társadalmi élethez való jogát, a művelődéshez, kul- íurálódáshoz való lehetőségeiket támadják kampányukkal. A Demokratikus Nyugdíjas Bányász Szakszervezet Vezetősége A magyar nép csodát művelt Külföldi segítség nélkül talpra állítottuk az országot a II. világháború után Olvastam, hogy a szocialista rendszer megbuktatásában múlhatatlan érdeme­ket szerzett politikusunk könyvben örökítette meg a kilencvenes évek - ál­tala megélt - történelmi eseményeit. Érzékeltetvén: az oly gyakran átkosnak deklarált politikai rendszer - többek állítá­sával ellentétben - nem önmagától, ha­nem a szerzővel egyívásúak tüsténkedé- seinek következményeként „omlott ös­sze”, s hogy noha nagy kihívás a kapitaliz­mus, de párttársaival közösen nem tudtak jobbat kiötölni. Különös alkotásnak tűnik számomra e mű egy exkommunista tollából. Hiszen az előző rendszer maradéktalan kiszolgá­lójaként inkább a szocialista Magyaror­szág nemzetközileg is elismert teljesítmé­nyéről írhatott volna autentikus siker­könyvet. Mára bizonyossá vált ugyanis-, hogy a kilencven óta funkcionáló kormá­nyok (az övével együtt) többnyire pusztí­tottak. Újítás, reformálás, feledtetés szán­dékával leromboltak, tönkretettek, meg­tagadtak mindent, ami az általuk elérhe­tetlen szocializmusbeli eredményekre emlékeztetett. Olyannyira, hogy a társa­dalom bármely szférájára, intézményére figyelünk, a tehetetlenkedés az ellehetet­lenülés, a tömeges lecsúszás kórtünetei­vel szembesülünk. A szerzővel nagyjából azonos életkorú­ként szívesebben gondolok vissza a ’45 utáni évtizedekre a tömegsanyargató ki­lencvenes évek helyett. Hiszen történelmi tény, hogy a második világégés következ­tében olyan - földig lerombolt - országot kaptunk örökségül, melyről a nyugati szakértők úgy vélékedtek, hogy száz esz­tendő sem lesz elegendő az újjáépítés­hez. A magyar nép ezzel szemben csodát művelt a két részre szakadt Európa keleti felén. Külföldi segítség nélkül talpra állí­totta az országot, a lakosság túlnyomó többsége dolgozott, életminősége évről évre javult. Soha annyi üdülőtelek nem létesült a Balaton körül, mint az ötvenes­hatvanas években. A napjainkban annyit becsmérelt panellakások döntő többségét pedig az igényjogosul­tak, a nagycsaládosok és mások ingyen vehették birtokba. Éppen ezért a rend­szerbuktató aknamun­kák szédelgő földicséré- se, erénnyé magasztosí- tása helyett az „átkosbe- li” vívmányokat kellett volna a szerzőnek kötet­be foglalnia: etalon gyanánt ajánlva a min­denkori hatalom birtokosainak, hogy mi­ként lehet igazából a többség hasznára munkálkodni. Dr. Südi Bertalan i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom