Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-23 / 140. szám
I 2000. Május 23., kedd HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Olcsóbb rangegyenlőség a kultúrának A tavasz nagy és sajátos ütközete volt Pécs Közgyűlésében a kulturális intézmények átszervezésének, centrális gazdálkodásuk kialakításának a vitája. A frontvonalak nem a kormányzó és az ellenzéki frakciók között húzódtak, hanem sokkal inkább a szemléletek között. A sok csörte után kihirdetett döntés előírja a szakalkalmazottak létszámának felülvizsgálatát, a Mecseki Kultúrpark megszüntetését, az Állatkert- és Akvárium-Terrárium Közhasznú Társaság megalapítását, megvizsgálni rendeli az Ifjúsági Ház közhasznú társasággá való átalakításának lehetőségét. A Horvát Színházat és az August Senoa Horvát Klubot 2001. január 1-jei hatállyal átadja a város az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak. A vita után pedig némi kesernyés íz maradt többeknek a nyelvén.- Az a feszültség, ami megmutatkozott a közgyűlésben, szerintem természetes. Mindig az a kiindulási pont, miként lehet takarékosan gazdálkodni, hogyan lehet a pénzt úgy felosztani, hogy fejlesztésekre is maradjon, ugyanakkor működjenek az intézmények. Ám azt hangoztatnunk kell, hogy a gazdaság és a kultúra ügyeit azonos rangúnak gondoljuk. Az „előbb legyen virágzó gazdaság, aztán majd a kultirra is fellendül” tételről bebizonyosodott, hogy tart- hataüan. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy megváltoztak a társadalmi körülmények és viszonyok. A piacosodás kívánalmai megjelentek a kultúrában. Ezekhez az intézményrendszernek és a kulturális koncepciónak alkalmazkodni kell. Ezeket a szempontokat mérlegeltük. így került szóba, hogy közhasznú társaságot lehetne alakítani néhány intézményünkből - mondja dr. Újvári Jenő (képünkön), a kulturális területet felügyelő alpolgármester. A szabadabb gazdálkodás járható útnak tűnik, a félelem azonban ott bujkál minden intézményben: mi lesz, ha az önkormányzat kivonul a területről? Nincs garancia arra, hogy a támogatás folyamatosan meglesz.- Kevés hazai példa van arra, hogy jól működő kht. létesült közművelődési intézményből. A színházaknál viszont akadnak ilye- nek. Erre tekintettel szerepelt ez a fajta pia- cosítási elgondolás a javaslatban. A centrális gazdálkodás bevezetését a közművelődés szakértői ebben a szférában megvalósíthatat- lannak, illetve hasznot nem hozónak tartják. Véleményük szerint inkább az kerekedne ki Létszámellenőrzés belőle, hogy mindenütt megmaradnának a gazdálkodó egységek, de ezek fölé települne egy újabb. Távlatosan persze gondolni kell arra, hogy a gazdálkodás bizonyos elemei például a könyvelés - koncentrálhatók lehetnek, valami megtakarítást hoznak. Koncepciónknak az a vezérfonala, hogy Pécs kulturális decentrum jellegét meg kell őrizni. Ezért biztosítani kell a híres intézményeink fennmaradását és fejlődését, azok pedig próbáljanak az új viszonyokhoz alkalmazkodni - fejtegeti a témafelelős alpolgármester. A gazdaságossági frontvonal egyik prominens alakja, Papp Béla alpolgármester a közgyűlésen bejelentette: az SZDSZ képviselői nem szavazzák meg a határozatot, ha a centrális gazdálkodás gondolatát elvető mondat benne marad.- Gazdasági tárgyalásokon gyakran találkozom külföldi partnerekkel, és tapasztalhattam, hogy Pécs kultúrája milyen helyzeti előnyt jelent. Az átszervezés kapcsán tehát nem a kultúra ellen szóltam, csak azt állítottam, hogy ugyanezeket a tevékenységeket lehet olcsóbban is csinálni, sőt netán lehet olcsóbban is jobban csinálni. Ha tagolt is az intézmény- rendszer, az adminisztrációs párhuzamosságokat meg lehet szüntetni a számítógép világában. Egyet nem lehet: az ilyen tekintetben egy kicsit elkényelmesedett rendszert így hagyni és finanszírozni. Higgyék el az intézmények, kívülről jobban látják őket, mint ők saját magukat. Az átvilágítják friss szemmel megnézték hogy mi a helyzet, és megoldásokat javasoltak. Szerintem igazuk van - magyarázza álláspontját az alpolgármester.- És ha alig maradnak olyan intézmények, amelyeknél a gazdálkodási centralizmust be lehet vezetni?- Úgy tűnhet, ha egy 18 milliárdos költség- vetésű városban csak 5-10 millió forintot takarítunk meg egy intézkedéssel, akkor inkább hagyjuk az egészet. Ez a felfogás óriási tévedés. A kis pénz is pénz. Dr. Gáspár Gabriella fideszes képviselő, a kulturális bizottság tagja nem is a pénzt méricskéli: >- Keresem az ésszerűséget, de ellentmondásokat látok. Az intézmények átszervezésének meg kell előznie a centrális gazdálkodás kialakítását. Ennek a módszernek egyébként sem vagyok híve, különösen a kulturális szférában nem. Ott any- nyira különböző az intézmények feladatköre, jellege, hogy nehezen látom megvalósíthatónak a központosítást. Ha pedig az intézmények egy része átalakul, mások közös működtetéséről pedig megegyezünk a megyével, akkor mi marad? A Nemzeti Színház, a Kulturális Központ meg a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Nem biztos, hogy ezek gazdálkodása összevonható. Ha pedig a megyével nem sikerül megegyezni, visszajön a körbe a Városi Könyvtár és a galéria, ugyancsak egészen speciális funkciókkal.- Meggyőződésem, hogy egy markánsabb gazdasági integráció áttekinthetőbb és jobb finanszírozást hozna a kulturális intézményeinknek. Nem tönkretenni akarjuk a kulturális szférát, hanem jobbat szeretnénk. El kell gondolkodni azon, hogy a magas kulturális színvonalat áruként hogyan tudjuk árán eladni. Budapesten például másfélszerese legalább a minőségi kulturális rendezvények belépőinek az ára, mint a pécsieké. Most a kultúra javarészt a költségvetésből él, de a kultúra területén meg lehet élni önkormányzati költségvetésen kívül is. Ezzel persze nem azt mondom, hogy mindent a privát szférába kell áttenni - fejti ki álláspontját dr. Toller László polgármester.- Ha minden a határozat szerint alakul, vajmi kevés marad, ami a koncentrált gazdálkodásba bevonható.- Ez esetben igazából nem marad más, mint a Pécsi Kulturális Központ, a Szivárvány Gyermekház és talán az Ifjúsági Ház. Pont ezekkel szemben volt keményebb gazdálkodási integrációs igény, a többi intézménynél csak szervezet-korszerűsítés. De az Ifjúsági Ház vezetése érmék nagyon ellene volt. Nagy Sándor, az 1H igazgatója arra hivatkozik, hogy egy olyan típusú intézményben, mint az övék, ahhoz is kell gazdasági ügyintéző, hogy műsor után akár szombat este tíz órakor kifizesse a fellépti díjat, mert azt a közreműködők elvárják. Aligha fogadnák el, hogy hétfőn jöjjenek vissza a honoráriumért.- A kht.-k pedig ott működnek jól, ahol a közművelődéshez nem is kapcsolódó meghatározó súlyú „mellékbevételek” vannak. Az önkormányzati támogatás sem hagyható el. Egyébként a kht.-vá alakítás előtt tulajdonosként nem úszná meg a város az IH felújítását. Kulturális árut is csak annyiért lehet eladni, amennyire még elegendő fizetőképes kereslet van. A jelentős, 20-25 százalékos áremelés kétélű fegyver lehet - vélekedik az igazgató. Az előterjesztő alpolgármester és a kulturális bizottság leplezetlen kritikákat kapott. A hozzászólások tartalma hasonlított a 60-as évekbeli Fradi-meccsek azon szurkolói bekiabálásaihoz, amelyek olykor Dalnoki Jenő balhátvédi keménységét vitatták. Végül kihúzták a határozatból azt a mondatot, hogy a kulturális bizottság javaslatára a centrális gazdálkodást elveti a közgyűlés. Ám ettől mintha jövőtlenül lebegne a döntés.- Nem lebeg. Azzal, hogy a mondat kimaradt, még nem valósul meg a centrális gazdálkodás. A határozatnak nincs ilyen tartalmú pontja - szögezi le dr. Újvári Jenő.- Nem lepte meg, hogy a javasolt változatát puhának minősítették a saját frakciójából?- Nem volt meglepő. Rugalmas változatként szerves fejlődést, nem pedig durva beavatkozást próbálunk megvalósítani. El tudom képzelni, hogy ezt sokan rosszul élték meg, ám a városnak áldozatokat kell hozni a kulturális intézetek javára. Ebben a döntésben ez benne van, és én nagyon örülök neki. Továbbra is ezt a vonalat képviselem, mert ebben rejlik az igazi haszon. Durva beavatkozással csak látszólagosan érnénk el valamit, illetve csekélyke lenne a kimutatható hozadék, távlatilag viszont kárt okoznánk. Ennek a felfogásnak az érvényesítése persze, továbbra is küzdelemmel jár. DUNAI IMRE 1996 és 1998 között 72 fővel csökkent Pécsett a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma. 2000 elején összesen 540 fő volt. A megoszlás: Pécsi Nemzeti Színház 230, Pécsi Szimfonikus Zenekar 110, Horvát Színház 10, Harmadik Színház 12, Pécsi Galéria 13, Városi Könyvtár 51, Mecseki Kultúrpark 47, Pécsi Kulturális Központ 35, Ifjúsági Ház 16, Szivárvány Gyermekház 16 fő. A művelődési ház típusú közművelődési intézményekben 67 az összes foglalkoztatott száma, ebből 29 fő végez szakmai munkát, 18 fő ügyviteli gazdasági feladatokat lát el, a többi technikai és kisegítő személyzet. Az átvilágítás 20 millió forint megtakarítását, 25 fő leépítését látta elérhetőnek. A szakma legfeljebb 2 főét. CSERI LÁSZLÓ Az utolsó szippantás A tenyérnyi pliissmaci a zsákbamacskapapírzacskójából került elő. Hogy fiatal férfimedvével van dolgunk, arról a fekete kalap és a fekete csokomyak- kendő árulkodik, továbbá a parázsló cigaretta, ami a szája sarkából csüng alá; magára valamit is adó nő ily hetykén nem dohányzik sohasem. Pszichológusok tanulmányokat írhatnának arról, milyen károkat okozhat a gyermeki lélekben egy ilyen dohányzó gyermeki állat, s arról a játékkészítőről, aki ön- és környezetpusztító lényeket képes kreálni. Elképzelhető azonban, hogy ítéletünk elhamarkodott, s voltaképpen művészi alkotással állunk szemben, melynek mélyebb mondandója a világ számára nem olvasható ki azonnal a külső megjelenítésből. Nem kizárt ugyanis, hogy a művész azt a mozzanatot ragadta meg örökérvényű alkotásában, amikor plüssmedvénk döntő elhatározásra jut éppen: leszokik a dohányzásról. A pillanat, amely elénk tárul, nem más, mint az utolsó szippantás, melyet kínzó elvonási tünetek követnek majd, olyan gyötrelmek, melyeket most még éppen csak jelez macink szenvedő arca. Testének mélyzöld színe a nikotin és az alkohol együttes hatásának következménye lehet, de ennek felismerésére már nem biztos, hogy egy bölcsődés vagy egy kisóvodás gyermek még fejlődésben lévő tudata alkalmas, hacsak nincsenek a témával kapcsolatos közvetlen tapasztalatai von Haus aus. Mondhatnánk azt is, hogy a nemdohányzó plüssmaci ábrázolások sem veszélytelenek, hiszen attól, hogy egy ilyen állatka nem dohányzik, még lehetnek jellemhibái. Szemébe nézünk, s látjuk, hogy egy mindenkin átgázoló, populista, szélsőjobboldali, gátlástalan karrierista állat. Egy moral insanity. Inkább dohányozna, az lenne a legnagyobb fogyatékossága. Ez az utóbbi gondolat vezérelhette játékgyártónkat: még mindig jobb egy tisztes életet élő tüdőrákos medve, mint egy erkölcsi nulla. Ezt kell tehát elmagyaráznunk gyermekeinknek, miközben magukhoz ölelik a kis zöld lényt, s zsebeinkben turkálnak cigaretta után kutatva. KOZMA FERENC _______________________ Zs ákbalakás Sokféle felmérés mutatja, hogy Pécsett a köztartozások terén Uránváros, Kertváros (Meszes) vezet, s ezen belül is, a mindenkit érintő, úgynevezett közös költségeket csak a „rendes" lakók fizetik, mások pedig megfeledkeznek róla. Szociológiai fölmérést, tanulmányt kellene-lehetne készíteni arról, hogy vajon hol húzódik a választóvonal a rendesen fizető és a trehány, notórius nem fizető között, s hogy vajon milyen okok miatt halmoztak fel egyesek óriási hátralékokat? Mekkora szerepe van ebben a nyomorúságnak, a pénztelenségnek és mekkora a trehányságnak? Mert valójában nem hinném, hogy tömegesen készakarva halmoznak föl adósságokat, sokkalta inkább a mindennapok kényszere alatt nyögnek, és ha egyszer megindulnak lefelé a lejtőn, onnan legfeljebb csak lottóötössel tudnának visszafordulni. Nos, egy ilyen, a közös költségek fizetésére kárhoztatott, ismeretlen lakóközösségbe bekerülni valóban nagy rizikó. „Zsákbalakás” a vásárlás. A beköltözőnek is, de a lakóközösségnek is. Ugydnis az utóbbiak sincsenek biztosítva arról, hogy a jövevény a jó fizetők sorába avagy a hátralékosok közé fog-e majd a jövőben tartozni. A „közös költség” csapdája persze nem minden, sokféleképpen üt vissza még áttételesen a hátralékosság. A minap a távhődíjak rendezésének közgyűlési vitájában (Pécsett) is felmerült, hogy a tisztességesen fizetők nyakába varrják a hátralékosok adósságát. Egyébként ez nem egyedi, pécsi jelenség, mindenütt ahol távhőfűtés van, a kintlévőségek miatt van elsősorban szükség áremelésre. De a többi szolgáltató is fut a pénze után. Fut az áramszolgáltató, fut a vízmű, a gázszolgáltató. Az országunk jókora része adós, és egy ilyen helyzetben aki teheti, igyekszik a szegényektől, a notórius nem fizetőktől elhatárolódni, velük nem közösködni. S ennek az elhatárolódásnak egyik jelensége (a szociológus szerint), hogy csökkennek a tömblakások árai. hetedik oldal HOLNAP Riport Hajdani különös munkafogások, tapasztalat érlelte technológia emléke suhan a terület felett. Mára mintha mindenki elfeledkezett volna a drávasza- bolcsi kendergyár lakótelepéről. Pedig csatazajtól hangos. A polgármester türelmet kér. Portré Dr. Vonyó József, a pécsi politikatörténész imád táncolni. Diákjai el is várják tőle, hogy velük együtt ropja a szakesteken. A tanár, mondja, legyen velük tanórán túl is. Portré Apostolként ápolva a nyelvet Falun nőtt fel, így nem reménykedett, hogy fölveszik a színművészetire. Inkább játszott, mintsem látta volna, hogyan is kell mindezt csinálni. A bölcsészkar vagy a színház kettőssége ma is benne van. Úgy gondolta ugyanis, ha nem sikerül, átmegy magyar szakra.- Tudatos volt a színészi pálya?- Amióta az eszemet tudom, mindenféle színjátszó és irodalmi körökben villogtam.- Sikerült a felvételi.- Elsőre, s ez meglepett, mert akkoriban borzasztó nagy volt a túljelentkezés. Ennek az volt az oka, hogy minden művészpálya a szabadság ígéretét jelentette abban a közegben.- Miért pont Temesvár következett a főiskola után?- Taub János, a nagyszerű rendező miatt, s nem is csalódtam. Az ottlétem markánsan befolyásolta a színházhoz, az élethez és a magamhoz való viszonyomat.- Mi volt az áttelepü- lés oka?- A hetvenes évekre Ceau$escu bekeményített, a színház a rendszer politikai intézményévé vált, így elhatároztam, hogy eljövök. Hét évbe telt, mire sikerült.- A magyarországi színházak nagy változást jelentettek?- Igen. Úgy gondoltam, elég jól tudok magyarul, mégis nyelvi nehézségeim támadtak. Az erdélyi magyar színházakban a magyar nyelv ápolásának nagy kultusza volt, amely nyelvhasználat itt archaikusnak és patetikusnak hatott. Le kellett rontanom a nyelvet, amelyet pedig mi odaát apostolként ápoltunk.- Voltak egyéb különbségek is?- Ott ismeretlen volt az éves szerződés. Jelentős mesterek köré csoportosult a társulat, műhelymunka folyt, szigorú szakmai kritériumoknak kellett megfelelni. Volt olyan Csehov-darab, amelyet nyolc hónapig próbáltunk, s nem untuk egyetlen percét sem.- Régen kapott már olyan jelentős szerepet, mint most a Szappan- operában.- Nem érzékeltem a nagy szünetet. Viszonyom a világgal olyan, hogy nem múlik semmi azon, játszom-e vagy sem. De mégis örültem ennek a szerepnek. A darab olyan helyzeteket Koszta Gabriella 1948-ban született Gyulakután. A marosvásárhelyi színművészed főiskolán végzett 1970-ben, majd a temesvári magyar színház tagja lett. 1977-ben telepedett át Magyar- országra. Játszott a szolnoki, a veszprémi és a pécsi színházakban. 1997-ben ment nyugdíjba Férjezett, egy lánya van. teremt, amelyben a szereplők megmutathatják sokszínűségüket, s ezáltal személyessé válnak, megtelnek élettel. Hosszú idő után adódott olyan helyzet, amelyben fontossá vált az én személyiségem. CSERI L.
