Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-09 / 126. szám

Ä 81 2000. MÁJUS 9., KEDD BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal CSIGASZEZON. Idén is megkezdődött az éti csigák gyűjtése. Bár a hirtelen jött meleg miatt kevesebbet tudnak összeszedni a gyűjtők, a felvásárlás és az export is megkezdődött. _________fotó: laufer László El adók a lakások Szigetvár A város kontójára tetemes közüzemi adósságot felhal­mozó 176 lakásból még csak 56 kelt el. A képviselő-testület még tavaly novemberben döntött: túl kell adni a majd’ 8 millió forint víz- és lakbéradósságot felhalmozó 176 önkormányzati lakáson. Az akció nem túl sikeres. Eddig 56 lakás kelt el, közülük 3 készpénzért, a többi 5 éves részletre, és a benn- élők vállalták a felhalmozott hát­ralékaik törlesztését. A jelentős hátralékkal ren­delkezők még nem léptek. Hall­gatnak. Az önkormányzat vagyonke­zelő cége nem lélegezhet fel, Árvizes Dél-Zselic Két kistérség 46 települése segíti a Csongrádhoz tarto­zó árvízkárosultakat.- Segítünk, ha baj van - vallja a Dél-zsebei Települések Szövetsé­ge és a Szigetvári Térség Terület- fejlesztési Társulása. Kérték a hozzájuk tartozó 46 település ön- kormányzatát, tízezer forinttal tá­mogassák a Csongrád városhoz tartozó Bokrost és Pusztamérgest. A kormány a 2076/2000. (IV. 11) számú határozatával az árvízi katasztrófahelyzet pénz­ügyi fedezetére elvont vala­mennyi önkormányzat szja­mert továbbra is őket terheli a la­kók ki nem fizetett közüzemi díj­tartozásának anyagi terhe, ám közvetlenül mindez a várost nyo­masztja. A komfortos és félkom­fortos lakások a felbecsült vételár 30 százalékáért keltek el, úgy, hogy a vevők vállalták a felhal­mozódó tartozásaik rendezését, és azt is, hogy azután már min­den közüzemi díjat napra készen fizetnek. A novemberi döntés értelmé­ben a következő lépés már drasz­tikusabb: lakottan kívülállók is megvehetik a díjtartozásokat fel­halmozó lakásokat, ha egy ösz- szegben fizeük ki annak vételárát és a díjtartozásokat. Esetleg a ki­lakoltatással üressé vált lakásra licitálhatnak a tehetősebbek? segítség bevételéből egy bizonyos részt (például Szentlászlótól 96 ezer forintot), de a bajba jutott és ba­rátként kezelt településeknek akkor is segíteni akarnak. Szentlászló, Patapoklosi és Szulimán önkormányzata már átutalta a Szigetvári Takarék- szövetkezet 50800018­10059847 számlaszámlára a kért összeget, ugyanakkor ma­gánszemélyek és vállalkozók is feladtak 1-5 ezer forintot. A szervezők remélik, a még visz- szalévő két hét alatt valameny- nyi érintett önkormányzat és minél több polgár, vállalkozó is segíti az árvízkárosultakat. B. M. L. Több tízezres kár havonta A bolti lopások száma évről évre emelkedik A bolti lopások miatt indított büntető- és szabálysértési eljárások mindenna­posak a megyeszékhelyen. A nagyobb bevásárlóközpontok több millió forintot költenek biztonsági berendezésekre, hetente tíz-húsz elkövető ellen tesznek feljelentést a hatóságoknál. A kisebb üzleteket - ahol nem működik bizton­sági szolgálat - havonta több tízezer fo­rinttal károsítják meg a tolvajok. A ki­sebb városokban általában a Pécsről ér­kező csapatok próbálnak meg nagyobb értékeket eltulajdonítani. Baranyai körkép- A tízezer forintot meghaladó érték eltulaj­donítása bűncselekménynek minősül, szin­te minden nap érkeznek hozzánk ezzel kapcsolatos feljelentések - nyilatkozta la­punknak dr. Bombay Péter alezredes (ké­pünkön), a Pécsi Rendőrkapitányság vizs­gálati osztályának vezetője. - A tolvajok módszerei rendkívül változatosak: gyakran szoknyában elrejtett zsebekbe vagy alufó­liával bélelt táskákba dugják az árut, ami a biztonsági érzékelő kapukat egyes esetek­ben megtévesztheti. Nem ritka, hogy négy­öt éves gyerekekkel ho­zatják ki a terméket a boltokból, ebben az eset­ben büntetőeljárás mel­lett fiatalkorú veszélyez­tetése miatt is indítunk eljárást a közvetett tettes ellen - ez szabadságvesz­téssel büntethető. Dr. Szilágyiné Szeitz Márta, a pécsi polgár- mesteri hivatal szabálysértési csoportjá­nak vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a korszerű biztonsági rendszerrel felszerelt bevásárlóközpontok hetente több tíz feljelentést tesznek, a tízezer fo­rint érték alatti lopások esetében a hely­hatóságok indítanak szabálysértési eljá­rást. - Statisztikáink szerint a bolti lopá­sok száma öt év alatt a harmadára csök­kent, a valóság azonban ennél jóval szo­morúbb képet mutat, a tolvajlások száma - becsléseink szerint - évről évre emelke­dik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb üzletek az esetek többségében el­állnak a feljelentéstől, ha sikerül a tolvajt elkapniuk, megelégednek azzal, hogy az árut visszakapták. Az eladók tanú­ként való meghallgatása ugyanis több órát vehet igénybe, a boltnak ez idő alatt zárva kellene tartania, ami jelentős forgalomkiesést ered­ményezhet. A csoportvezető hozzátette, hogy a szabálysértési bírság felső határa 100 ezer forint, a kiszabott pénz- büntetés az eltulajdonított termék árának többszöröse. - Ha az illető harminc napon belül nem fizeti ki a bírságot, az összeget jövedelméből letiltjuk, vagy - munkanélküliek esetében - adó módjára próbáljuk meg behajtani. Ha ez sem vezet eredményre, a büntetés közérdekű munkára, legvégső esetben pedig elzárás­ra változtatható - mondta. - Néhány évvel ezelőtt többnyire italt vagy cigarettát lop­tak a boltokból, ma már nincs olyan ter­mék az üzletekben, amit ne próbálnának meg eltulajdonítani.- A vidéki városokban jellemző, hogy a megyeszékhelyről érkező nagyobb csapa­tok - akiket Pécsett már jól ismernek az eladók, és fokozottabban figyelnek rájuk - járják a boltokat, a közelmúltban közel 100 ezer forint értékben próbáltak meg el­vinni egy áruházból kávét és szeszes italo­kat - közölte Stefánovits István, a Mohácsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A kisebb pécsi üzletek megkérdezett tu­lajdonosai elmondták, hogy havonta több tízezer forinttal károsítják meg őket a tol­vajok. A biztonsági kapu és a hozzá tarto­zó berendezések több mint egymillió fo­rintba kerülnének, egy biztonsági őr alkal­mazása havi közel 100 ezer forintos ki­adással járna. A legjellemzőbb módszer, hogy a három-négy fős csapatokba verődő tolvajok közül valaki leköti az eladó figyel­mét, ez idő alatt a többiek ellopják az árut. Gyakran az alkalmazottak arra kény­szerülnek, hogy ha gyanús társaság köze­ledik a bolt felé, kiteszik a „zárva” táblát. A tulajdonosok véleménye szerint rend­szeres rendőri járőrözéssel enyhíteni le­hetne valamelyest a problémán, a város egyre több területén tervezik, hogy közö­sen fogadnak fel biztonsági őröket. A nagyobb bevásárlóközpontok több millió forintot költenek a biztonsági rend­szerek kiépítésére, ezenkívül biztonsági szolgálatokat is foglalkoztatnak. A szak­emberek tapasztalatai szerint a kamerák jelenléte jelentős visszatartó erővel bír, en­nek ellenére naponta többen próbálkoz­nak fizetés nélkül kivinni az árut az üzle­tekből, a tetteseket minden esetben felje­lentik a hatóságoknál. WALD KATA A BOLTI LOPÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA PÉCSETT 3000 __összes szabálysértés be jelentett bolti lopás » m «* becsült adat N 1995 1996 1997 1998 1999 ' Vélhetően megtörtént lopások, illetve ezzel kapcsolatos cselekmények becsült száma. Szőlőskert a belső teremben A hangos vita játékkaszinót szült A Legfelsőbb Bíróságig ment el a per, hogy a Szőlőskert vendéglő mennyire volt zajos - amíg működött -, és milyen mértékben zavarta a közeli lakókat. Most négy évi műkö­dési pihenő után elszigetelt étteremmel és „lecsendesített” játékszalonokkal újra nyit a szórakozóhely. PÉCS Lassan négy éve, hogy bezárt a város egyik legkedveltebb ven­déglátóhelye, a Szőlőskert étte­rem. A Konzum Rt. egyik társa­sága által üzemeltetett egység részben azért is állt le, mert a közvetlen környezetében lakók túl zajosnak találták a működé­sét. Perek sora következett - időközben elterjedt, hogy fit- neszstúdió majd szabadidő- centrum lesz itt különböző spe­ciális sportüzletekkel -, de vé­gül is csak pusztult az épület, és nyoma sem volt a nagyszabású elképzeléseknek. A per során kiderült, hogy legfeljebb 40 de­cibel hangerő szivároghat ki az épületből, s az érték alatt és fö­lött egyaránt mértek a működés során hangerőt. Hogy ki nyert a perben? Az a gyakorlatban most dől el, mivel ugyanaz a társaság, csak kicserélt vezetőséggel, most újraindítja a komplexumot. Sportcentrum ugyan nem lesz itt, de az étterem nevében és jellegében nem válto­zik, viszont sokkal elszigetelteb­ben a belső térbe kerül. így ki­sebb befogadóképességgel (120 hellyel) és légkondicionálással oldják meg, hogy a zárt ajtók és ablakok ne engedjék útjára a zajt. Az épületet 35 millió forintért alakították át, s elsődleges terve­zési szempont volt, hogy az elő­írt hangerő 40 decibel alatt ma­radjon minden területen. Mert a helyzet fonákja, hogy most már nem csak vendéglő lesz itt, ha­nem biliárdszalon is, snooker- asztallal, május végi kezdéssel. Az épületegyüttesben három szintet alakítottak ki, a legfelső részen a galérián önálló helyen a snookerasztal, középen zárt aj­tókkal és ablakokkal teljes lég­kondicionálással kap helyet az étterem. Kérdés, hogy a környező lakók hogyan fogadják az újabb „sport­célú” bővítést, melyre egyelőre várhatóan 2-3 hónapot várni kell. Ekkor ugyanis kaszinó is nyílik az épületben, igaz, azzal az ígé­rettel, hogy a játéktermet, a bili­árdszalont szeparálják az étte­remtől, és hang nem hallatszik majd az épületből. M. B. E. Hírcsatorna HANGYAINVÁZIÓ Mohácson. A volt Felszabadulás lakótele­pen mintegy negyven lakásba számtalan egyedből álló han­gyacsaládok költöztek. A rovar­kolóniák kiirtásához hétfőn a lakók kérésére hozzáfogtak a szakemberek. (mb) MATTYI SZAGOS CSALI. Má­jus 4-én húszperces fárasztás _ után csónakból pálinkás kuko­ricacsalival tízkilós tükörpon­tyot fogott a Mattyi-tóból Petrovics Mihály alsószentmár- toni horgász, a Siklósi HE tagja. Az elfogásban segített neki egy drávaszabolcsi kollégája, (cs) TENGERIBEN MEGVERTEK egy férfit. A három legény meg­fenyegette és közölte vele, ha nem mond le egy nyolchektá­ros rét birtoklásáról, újabb ütle- gek következnek. A pécsi sér­tett nem tágít, mert a bíróság neki ítélte földet. A bántalma- zókat feljelentette. _________icsi A minőségi ellátás a cél Baranyai körkép Júniusban tárgyalja a Baranya Megyei Önkormányzat az általuk működtetett szociális és gyermekvédelmi intézmé­nyek átszervezésének tervét. Többek között szó van a keszüi rehabilitációs otthon Pécsváradra költöztetéséről.- A terv célja a közgyűlés által működtetett szociális és gyermekvédelmi intézmények üzemeltetésének racionalizálása mellett a mi­nőségi ellátás' feltételeinek megteremtése - mondta Pörös Béla, a megyei önkormányzat alelnöke (képünkön). - Az elképzelés részle­teiről a júniusi közgyűlés fog határozni. Az előterjesztés szerint a hatvanhárom ki­csinek menedéket nyújtó mecsekjánosi cse­csemőotthon megszűnik, s helyette egy ki­sebb, de jobb körülményeket biztosító épüle­tet rendeznek be Komlón. A mecsekjánosi in­tézmény pedig felújítás és bővítés után száz személyt befogadó idősek otthonaként üze­mel a jövőben. A rekonstrukció után maga­sabb szintű lesz az ellátás, például igény szerint külön szobát is tudnak majd biz­tosítani, persze magasabb térítésért.- Eljárt az idő az olyan idősekkel és fogyatékosok gondozásával foglalkozó otthonok felett, amik kvázi megőrzőként működtek - folytatta Pörös Béla. - Minden intézménynek ki kell dolgoznia a rehabilitációs szakmai programját. A közgyűlés által fenntartott idősek gondo­zásával foglalkozó otthonokba 171-en szeret­nének bejutni, ugyanakkor csökken az állam gondoskodására szoruló gyermekek száma, ezért a hangsúly a mennyiségi helyett a jövő­ben a minőségi fejlesztésre esik. Célként fo­galmazódik meg a megyében működő hu­szonhárom lakásotthon kihasználtságának maximálisra emelése, s szeretnék, ha a testvé­rek egy helyen nevelkedhetnének. A nagyobb gyerekeknek pedig olyan lehetőségeket pró­bálnak kialakítani, amik megkönnyítik a tár­sadalomba való beilleszkedésüket, például az ellátásból való kikerülésük után is lennének olyan otthonok, ahova szükség esetén vissza tudnak térni. A terv a keszüi rehabilitációs otthon sor­sával is foglalkozik: az egyházi ingatlanon működő intézet már túl szűkös, s elkelne a felújítás is. A koncepció szerint azt Pécsváradra költöztetik, ahol a jobb elhelye­zés mellett a szocializációt elősegítő tevé­kenységekre is lehetőség lesz, mint például az állattenyésztésre és a növénytermesztés­re. Az áthelyezés ötmillió forintba kerül, az összeget a megyei önkormányzat pályázat útján már előteremtette. Az alelnök arról is beszámolt, hogy júni­usban a gyermekvédelemmel és szociális el­látásokkal foglalkozó intézményekkel, így az egyházak, civil szervezetek bevonásával megalakítják a szociális és a gyermekvédel­mi tanácsot, tevékenységük összehangolása érdekében. MÁTÉ B. Falu- és határszépítők Sásd-Hegyhát Csaknem harminc település a határrészében is szépülni akar. Ezért az Európai Uniónál tőkéért pályázik az őket összefogó Baranyai Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás. A szerveződés elnöke, Kovács Sándomé (képünkön) kérdésünk­re elmondta, hogy a feladat nem ígérkezik könnyűnek. Az egyik feltétel szerint csak akkor jutnak támogatáshoz, ha a most elszór­tan lévő parcellákat egy vagy két tagban tömörítik. A földdarabok egy körzetben történő kimérése azonban nem mehet végbe kény­szerrel. Csakis az önkéntesség el­ve alapján szabad a cseréket végre­hajtani. Az akció csak akkor sike­rül, ha a többség akarja a földda­rabkák koncentrálását. Ha erre nincs igény, akkor pályázni sem lehet. A sásdi művelődési köz­pontban berendezték a számító- gépparkot, amelyet a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­tól nyertek. Se­gítségükkel és a helyszínelő munkatársak megfigyelései alapján katasz­terbe veszik 27 helység külterületi ingatlanjait. Mindez egy-két évig is eltart. Amennyiben egy dűlő­ben sorakoznak majd a magán­birtokok, a társulás pályázhat. Ha siker koronázza a vállalko­zást, akkor könnyebben vásárol­hatnak dűlőút- és árokkarbantartó erőgépeket, valamint földművelést “könnyítő munkaeszközöket. CS. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom