Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-29 / 117. szám

■K ü 2000. ÁPRILIS 29., SZOMBAT HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Taláros szigorúság A laikus állampolgárok, de még a jogászok, jogtudósok egy része is túl enyhé­nek találja a magyar büntető ítélkezést. Ilyen véleményeknek az utóbbi időben a politikusok is hangot adtak, idomulva a közhangulathoz, és szigorításokat szorgalmaztak. Eközben a törvényt folyton átszabják: ma a Btk. 52. módosítását élik meg a bíróságok, de már készülődik az 55. változtatás. Ha megnézzük az igazságügyi statisztiká- alakultak ki a korábbiakhoz képest. Ezekre kát, kiderül, Baranyában a büntetőbírók ke- a törvényhozás is lassan tudott reagálni. Hát vésbé vajszívűek, mint a más megyékben még a bíróságok, dolgozó kollégáik. Ezt nemrég dr. Tamás Já- - Újabban megjelentek olyan törvényi nos, Baranya megye főügyésze is hangsú- tényállások, amelyek még alig fordulnak elő lyozta éves értékelésében. A közvélekedés a bíróságok gyakorlatában. Például a pénz- azonban nem az objektív adatokra alapoz: mosás, amelyben eddig országosan egy íté- általában enyhének tartja az ítéleteket. let született, és az is felmentő volt. Vagy- Baranya megyében az országos átlagnál ilyen a bűnszervezet. Tudomásom szerint jóval több végrehajtható szabadságvesztést nincs még rá példa, hogy bírósági szakba el­szabnak ki a bíróságok. A közérdekű mun- jutott volna ilyen ügy. Baranyában biztosan ka 3-4-szerese az országos átlagnak. A pénz- nem. A bíróság csak akkor találkozik ezek­büntetés pedig 12 százalékkal kevesebb, kel az ügyekkel, ha a nyomozóhatóság fel- mint az országos átlag. Ebből vonható le az deríti azokat, az ügyész pedig vádat emel. A a következtetés, hogy nálunk az országos át- magyar bíróságokra az esetek mintegy 60 lagnál jóval szigorúbb az ítélkezés. Az el- százalékában kisebb súlyú vagyon elleni múlt tíz évben ez a tendencia, és az előző bűncselekmények érkeznek, évtizedekből ered a hagyománya - mondja - Pedig elkövetnek másfajta bűncselekmé- dr. Wirth Béla (első képünkön), a Baranya nyékét is. Megyei Bíróság elnöke. - Azt gondolom, hogy például a nemi Az európai bíróságok gyakorlatához ké- bűncselekményeknél, az emberölési cselek- pest Magyarországon még mindig nagyobb ményeknél vagy akár a rablásoknál, rendkí- arányú a szabadságvesztés kiszabása, és vül szigorúak a büntetési tételek és az ítélke- ezen belül a végrehajtható zési gyakorlat is. Más a helyzet a gazdasági szabadságvesztés. Az embe- élettel összefüggő bűncselekményeknél, rek azonban a statisztikák vagy a szervezett bűnözésnél. Ezek rendkí- helyett inkább saját tapasz- vül nehezen bizonyíthatóak, más bűnüldö- talataik alapján formálnak zési módszerek kellenek hozzájuk. Azt ép- véléményt: olcsón megúsz- pen a bírók vetették fel, hogy a szervezett szák a bűnözők. A 90-es bűnözéssel szembeni fellépésnek nem a tör- évek első felében az infláció vényi tényállás alkotása, hanem az, ami miatt felemelték a értékhatá- most kezd csak átmenni a gyakorlatba: a ta­rokat. Ebből következően, núk zárt adatkezelése, a bírói engedélyhez ami korábban súlyosabb mi- kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazá- nősítésű bűncselekmény volt, az enyhébb- sa, az a lehetőség, hogy megtagadják, vagy nek minősült, tehát ez nem a bíróságokon megszüntessék a nyomozást olyan szemé- múlott. A mostani törvényalkotás szigorít, lyekkel szemben, akik más fontosabb Ügy- Egyes bűncselekményeknél súlyosbítja a ben adatot tudnak szolgáltatni. Megjelent a büntetési tételeket, a vagyon ellenieknél pe- fedett nyomozó intézménye is. Nagyon sok dig az értékhatárt is. A másik módszer az minden kell ahhoz, hogy a szervezett bűnö- úgynevezett középmérték bevezetése. zéssel szemben eredményesen tudjanak fel­- Korábban a Btk-ban megszabott bünteté- lépni a hatóságok, és kétséget kizáró té- si tétel keretei között mozoghatott a bíró, bi- nyekkel bizonyítani is tudják azt, amire gya- zonyos szempontokat figyelembe véve. Ma nakszanak. Márpedig a jogállamiság elve azt mondják: az alsó és felső határ közötti kö- szerint, ha a vádhatóság nem tudja bizonyí- zépmértékből kell kiindulnia, és meg kell in- tani valakinek a bűnösségét a bíróság előtt, dokolnia, miért tér el attól az adott ügyben, akkor felmentés következik, az adott személyre kiszabott ítéletében. Sze­rintem azonban ettől nem fog szigorodni a büntetés kiszabása - mondja dr. Wirth Béla.- Az a kérdés, hogy a tettest akarjuk-e büntet- Az ítéletek mindössze 24 százalékát fel­ni, vagy jelzést is akarunk adni a társadalom- lebbezik meg Baranyában a büntető ügyek- nak a büntetéssel. Az emberek vagy azért nél. A fellebbezések általában a súlyosabb nem bűnöznek, mert erkölcsüeg helytelen!- bűncselekményeknél vannak, ahol na- tik, vagy azért nem, mert félnek a büntetés- gyobb büntetési tétel fenyeget. Egy kábító­tól. A bíró most rá van kényszerítve, hogy fi- szeres ügyben nemrég több, mint 6 évet ka- gyelembe vegye például az 1 és az 5 év kö- pott valaki marihuánás cigaretták forgalma- zépmértékét, a 3 évet, de továbbra sem füg- zásáért. Ez azonban még nem jogerős, getlenítheti magát a büntetés kiszabásánál fi- - Mennyire találkozik a köz ítélete a bíró- gyelembe veendő egyéb körülményektől. A Ságokéval? büntetéskiszabás nem automatikus tévé- - Az ENSZ-nek a 90-es évek derekán volt kenység, hanem nagyon komplex dolog. A egy felmérése az igazságszolgáltatásról. A pél- középmértékből való kiindulás nem azt je- da az volt, hogy egy másodszor bíróság elé ke- lenti, hogy most majdnem mindenki azt kap- rült személy színes televíziót lopott. Magyar­ja. Minden ügy más, a büntetés pedig egyéni- országon kb. 30-30 bírót, ügyészt és laikust esített. A középmértékből való kiindulás csak kiválasztottak arra, hogy a büntetést meghatá- a bírói mérlegelést szűkíti le. A bűnözés visz- rozzák. Mindhárom kör többsége nagyjából szaszorítása pedig nem elsősorban a bünteté- ugyanazt a büntetési tételt írta le. Ezt azonban seken, hanem a társadalmi okok felszámolá- nálunk nem propagálták. Tehát nem igaz, sán múlik. A tények egyébként azt mutatják, hogy a bírók elszakadtak a társadalom felfo- hogy a többszörösen visszaesőre már szinte gásától - meséli a megyei bíróság elnöke, hatástalan a büntetés. -És ha erőszakos bűncselekményt válasz­A rendszerváltástól teljesen másfajta, na- tanak példának, akkor is létrejött volna ez gyón összetett és bonyolult életviszonyok az egység? AZ ÍTÉLKEZÉSI gyakorlat BARANYÁBAN SZIGORÚBB Országos 1! 13.0% 17% 20.41 % 19,211 46,6% 14,51 Végrehajtható Felfüggesztett Közérdekű szabadságvesztés munka Pénz­büntetés- Kétségtelen, hogy például gyerek ellen elkövetett bűncselekménynél, nemi erőszak­nál, vagy egy különös kegyetlenséggel elkö­vetett emberölésnél ez már nem valósul meg. A szemet szemért elv az ilyen ritka eseteknél rendre felbukkan a laikus véleményekben, és igen nagy az eltérés a törvény és a bíróság, il­letve a közvélemény ítélete között. Dr. Körinek László kriminológus (máso­dik képünkön), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora korábban kutatta az ál­lampolgárok véleményét a büntetésekről.- Ugyanazt a kérdést tettem fel 1982-ben és 1992-ben baranyaiaknak a bíróság ítélke­zési gyakorlatáról. 1982-ben a megkérde­zettek 42,4 százaléka elnézőnek, 56,2 szá­zaléka megfelelőnek, 1,4 százaléka túl szi­gorúnak találta az ítélkezést. 1992-ben 50,7 százalék szerint volt elnéző, 39,1 százalék szerint megfelelő és 1,2 százalék szerint túl szigorú. Vagyis a növekvő bűnözés hatására egyre többen érezték úgy, hogy elnézőek a bíróságok. Az állampolgárok a nagyobb szi­gort feltehetően ma is természetes kívánság­nak érzik.- És nem az? ■- Érdekes szociálpszichológiai együttmű­ködés látszik itt. Az emberekre egyre több alkalmazkodási kényszer nehezedik. Olyan körülményeket, helyzeteket, félelmeket kell elviselni, mint a munkanélküliség, a sze­génység, a környezetszennyezés. A bűnö­zés egy plusz alkalmazkodási kényszer, de a megoldását a többinél sokkal egyszerűbb­nek vélik: jól oda kell csapni, és nagyjából rend­be jön. Az emberek hajla­mosak arra, hogy az erős hatóságnál keressenek vé­delmet. Ezért veszélyes ez a helyzet, mert tág tetet nyit a „rend, szigor, ke­mény kéz” és az efféle jel­lemzőkkel reklámozott politikának. Én nem hi­szek abban, hogy a végletekig lehet a bünte­tési tételeket és az ítélkezést szigorítani.- Az USA-ban azonban jelentős sikereket értek el vele.- Ott egyes államokban valóban elfogadtak olyan törvényt, hogy aki harmadszor bíróság elé kerül erőszakos bűncselekmény miatt, azt kötelező életfogytiglani börtönre ítélni. Az USA-ban visszaszoruló bűnözés kétség kí­vül annak is köszönhető, hogy nagyon szigo­rúak a büntetések. Szerintem azonban ebbe az is belejátszik, hogy gazdasági fellendülés van, csökkent a munkanélküliek száma, több pénzt tudnak fordítani a bűnmegelőzés- re. És ez a legfontosabb. __________dunai imre HO DNIK ILDIKÓ Bohóc a szélben Az emberek szeretik a bohóco­kat. Bár én sohasem voltam oda azokért a jelenetekért, amikor több százan azon ka­cagnak nyerítve, hogyan zuhan valamelyik, a hatalmas cipőjé­ben felbukva a krumpliorrára. Talán ez az oka annak, hogy elképeszt, leterít és megder- meszt az a hatalmas felfújt da­rab is, amelyik az egyik pécsi tér déli oldalát uralja, egy gyorsbüfé tetején trónolva, mint valami rajzfilmből elsza­badult, felpuffadt firka. Ez a vi­zuális irtózat olyan ott a téren, mint valami idegbajos holly­woodi látomás, egy optikai agyrém, amely bebizonyítja, miként lehet egy mérsékelten visszafogott, európai városké­pet amerikaiasan ízléstelenné tenni. Úgyhogy amikor nemrég egy hatalmas szélroham lesodorta ezt a borzasztó babát az épü­letről, őrültem, mint amikor Dorothy háza ráesett a gonosz boszorkányra. Persze, ha már a tornádónál tartunk, ezen a nyomorult légibohócon kívül annyi mást is elvihetne a forgó­szél Óz birodalmába. Felkap­hatná például az állandóan összevonással és leépítéssel szembenéző iskolákat, vagy mondjuk a becsődölni készülő kórházakat, a fizetés mellett már szinte segélyre szoruló egészségügyi dolgozókkal együtt. A betegeket aztán a Bá­dogember gyógyítaná (szívmű­tétre várók előnyben), az isko­lások meg a Madárijesztőhöz járnának, aki észt töltene a fe­jükbe. Elfújhatná a szél az olyan képviselőket is (állítólag vannak ilyenek, bár lehet, hogy ez is csak mese), akiket ugyan a polgárok választottak meg, de ők, talán valamilyen zsigeri emlékből kifolyólag azt képzelik, ha már a hatalomba kerültek, a hatalomhoz kell lo­jálisnak lenniük, az állampol­gár pedig tanulja meg, hogy a demokrácia csak a választás napjáig tart. Vagy inkább re­püljön el az egész Pécs Sma­ragdvárosba, ahol a polgármes­ter szintén nagy varázsló. Persze mindez csak játék, a szélvihar is hamar véget ért, a bohócot újra felkötötték a helyé­re, azóta szorgosan integet. Vagy mutogat. Ennyit a mesékről. CSER! US«-6_________________ Sz emét és világvége Május első napjaiban, tehát a jövő héten, öt bolygó - a Mer­kúr, a Vénusz, a Mars, a Jupi­ter és a Szaturnusz - látszólag szorosan megközelíti egymást az égbolton. Ez a jelenség féle­lemmel tölt el asztrológusokat, műkedvelő tudósokat és egyéb mágusokat, akik szerint rend­kívüli viharok, árvizek, föld­rengések, vulkánkitörések kö­vetkeznek be, sőt, nem kevesen ismét világvégét jósolnak. Te­szik ezt annak ellenére, hogy hasonló okok miatt már 1632.' október 25-én vagy 1703. no­vember 14-én sem jött el a vi­lágvége, mint ahogy a legutób­bi együttálláskor, 1982-ben sem. A bolygók ilyetén együtt­állásának gravitációs hatása körülbelül tízezred része annak az állandó hatásnak, mondják szakemberek, mint amelyet a Hold - az apály-dagály jelenség előidézésével - égitestünkre gyakorol. Vizuális típusú polgárok, mint jó magam is, természete­sen ilyenkor elképzelik, milyen is lehet a világvége. Feltekin­tünk az égre, s lám, mit lá­tunk? Hatalmas, lángoló be­tűkkel egy feliratot: „Vége!” Hogy ekkor mi a teendő, azt még a parlament illetékes bi­zottsága nem dolgozta ki, de feltehetően ellentétes lesz a kor­mánypártok és az ellenzékiek álláspontja, bár meg kell valla­ni, a végeredményt tekintve en­nek nem sok jelentőséget tulaj­doníthatunk. Mindenesetre, fut a „Vége!” felirat mellett lábjegy­zetben megjelenik, hogy a vi­lágvégét a következő kedden 18.30-kor a nagy érdeklődésre való tekintettel megismétlik, akkor nincs még minden el­veszve, kis időre visszabillenhet jövőképünk. A jövő hét amúgy is izgal­masan alakul, ugyanis sze­métteleppé változhat Magyar- ország, ha a külügyi tárca nyomására a módosított hul­ladékgazdálkodási törvény tervezetére ezekben a napok­ban rábólint a parlament. Az új szöveg szerint bármi­lyen hulladékot be lehetne hozni, legyen az akár kom­munális, veszélyes, szilárd vagy folyékony. Ha bekövetke­zik a világvége, akkor elma­rad az ország szemétteleppé válása, ha nem, akkor ez a veszély fennáll. Ha mélyen belegondolunk, nem biztos, hogy el tudjuk dönteni, melyik változat a rosz- szabb. Egy öregember emlékirataiból A KISZ-ről hetedik oldal KEDDEN Riport A Pécsi Sajtóklub keretében tegnap a Népszabadság szerkesztőségének munka­társait láttuk vendégül. A beszélgetés legfontosabb ré­szeit kedden szerkesztett formában közöljük. Portré Varga Csaba személye aligha szakítható el apécsi szállo­datörténettől. O maga pedig nem akar elszakadni a sporttól. így aztán a Hotel Pátriában lévő szobájának vitrinjében egymást érik a versenyekről hozott kupák. Minden évben elnyerik a Hungarhotels záró rendezvé­nyén a díjakat. A fiatalabb olvasók kedvéért meg­jegyzem, hogy a fenti cím nem a Komputeren Internetezők Szerve­zete volt, hanem a Kommunista If­júsági Szövetségé. Én mégis sok kedves emlékre asszociálok e név­ről. A párt kisöccse volt ugyan, ko­moly apparátussal, néha fontosko­dó hivatalnokokkal, de a tisztségvi­selők többnyire fiatalok voltak, többnyire értelmesek, s többnyire lehetett velük beszélni - már ha nem kaptak egyenes ukázt fentről. De épp ezért barátkoztunk a kj- szesekkel, mert olyan kezdemé­nyezéshez, kulturális programhoz adták a nevüket, amely e nélkül megvalósíthatatlan lett volna, mert a pártapparátusban több olyan ár­gus szemű felnőtt ült, akinek már benőtt a feje lágya, de keményen. Mert nem a balatoni KlSZ-táborok- ban váltak felnőtté. A rövid életű MI 68 csoport, s két antológiája, az Őszi Szivárvány és az Útközben sosem jelenik meg, ha a megyei KISZ-bizottság akkori agitproposa, Varga Laci nem dédel­get magában írói ambíciókat. A Pécsi Műhely tagjai nem kö­vették a külföldi avantgárd törekvé­seket, hanem egyidejűleg voltak a modem kortárs képzőművészet ré­sze. Ha nem is tiltották őket, inkább csak tűrték. 1975-ben Utcakiállítás­sal rukkoltak elő Pécsett. A Forra­dalmi Ifjúsági Napok alatt jelent meg a belváros több pontján tíz egymás mellé ragasztott, felirat nél­küli poszterük. Sokan értetlenked­tek, ám nem lett belőle ügy, mert a kiállítást a városi KISZ-bizottság el­ső titkára Komlódi Kati nyitotta meg a Dunántúli Napló aznapi cím­oldalán. S még sorolhatnám, de két derűsebb epizód talán csak az én emlékezetemben maradt meg. Kígyós Sándor akkoriban még kalapáccsal és hidegvágóval püföl- te az utcaköveket Pécsváradon, hogy a proletariátus fegyverét szo­borrá faragja, amikor nagy divatja volt az irodalmi színpadoknak és a szerkesztett irodalmi műsoroknak. A szerkesztés azt jelentette, hogy szabadon ragadtunk ki néhány mondatot különböző versekből, prózai munkákból, politikai írások­ból, népmeséből... aztán mozaik- szerűen összeraktuk, s több sze­replővel elmondattuk. A Forradal­mi Ifjúsági Napokon művészeti se­regszemlék is voltak, felmenő rendszerben, versenyszerűen. A hatvanas évek végén lehetett. Ha­vas Gábor, a későbbi szociológus és Beszélő-szerkesztő, a Pécsi Járás népművelési felügyelője volt. E mi­nőségben segítette a pécsváradi gimnazisták irodalmi színpadját, akik meg is nyerték a járási ver­senyt, tovább jutottak, de a megyei KISZ-bizottság képviselője kikötöt­te, hogy két részt ki kell az anyag­ból húzni, mert az „erős”. Meg­mondta, melyik az a két rész.- De hisz mind a kettő Engelstől van! Az Állam és forradalomból - morgott Havas Gábor.- Mindegy elvtársak. A politika nehéz dolog. Ma ezek a gondolatok nem aktuálisak - így az elvtárs. Jómagam, mint a Siklósi Geren­csér Sebestyén Járási Művelődési Központ igazgatója, 1960-ban a Sik­lósi Járási KISZ-bizottság tagja let­tem. Nem választottak, behívtak. Utáltam a dolgot, mert minden pén­tek délelőttömet elvitte a gittrágás, de jó pofát vágtam hozzá. Tudtam, ez némi védettséget je­lent az intézménynek is. Egy év múlva, egyszer a tagdíjfi­zetési morál volt a bizottságban na­pirenden. Mikor már minden dör­gedelem elhangzott, a titkár elvtárs feltette a kérdést:- És ti elvtársak hogy álltok ezzel a kötelességgel? Lássuk, ki melyik alapszervezetbe fizeti a tagdíjat! Azt hiszem, mindenkinek tagdíj­hátraléka volt, csak nekem nem. Ki­derült, én egyik alapszervezetnek sem vagyok a tagja. Már azt hittem, kizárnak a bizottságból, de nem. Csak a szavazati jogomat vették el, tanácskozási joggal továbbra is ott kellett ülnöm. Én is voltam KISZ-tisztségviselő. Mea culpa. Bükkösdi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom