Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-26 / 114. szám

HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal 2000. Április 26., szerda Parlamenti kiszámolós Csökkenhet-e Budapest Noha választási programjá­ban szinte valamennyi párt kisebb létszámú, hatéko­nyabb és olcsóbb Ország- gyűlést ígért, a jelek szerint a megvalósítás döcögősen halad. Mint az a választási reformot előkészítő eseti bizottság teg­napi ülésén kiderült, a frakciók véleménye leginkább abban tér el egymástól, hogy a listás, vagy az egyéni mandátumok számát faragják-e le. Ezért az­tán másodszorra sem sikerült dűlőre jutnia a parlament vá­lasztási reformot előkészítő eseti bizottság tagjainak abban, hogy milyen technikával csök­kentsék a T. Ház létszámát - tudtuk meg Pokol Béla (TKGP) elnöktől a tegnapi ülés után. A honatya elmondta, hogy közel egy éve már tárgyaltak erről a kérdésről, de olyan messze áll­tak egymástól az álláspontok, hogy levették napirendről az ügyet. Most az MSZP kezdemé­nyezésére visszatértek rá, ám megint patthelyzet alakult ki. Pokol szerint azért, mert akár a listás, akár az egyéni helyek számát csökkentenék, „torz” végeredmény születne. Az előbbi technika alkalmazása az 5-8 százalékos eredménnyel bejutó kis pártokat sújtaná, hi­szen ők alig kapnának mandá­tumot, míg az utóbbi módszer aránytalanul nagy választási körzeteket eredményezne. Po­kol úgy véli: egyetlen képviselő Ház létszáma? sem volna képes egy 70-80 falut átfogó körzetet tisz­tességesen ellátni. Balsai István, az MDF frak­cióvezetője pártja nevében el­mondta: a jelenlegi, vegyes vá­lasztási rendszert és az igen sokféle összetételű egykama­rás parlamentet figyelembe vé­ve szinte lehetetlen igazságos megoldást találni, ezért a fóru- mosok nem is erőltetik a vál­toztatást. Kómái Mária, az ese­ti bizottság SZDSZ-es tagja is úgy látja, hogy mivel a frakciók képtelenek eldönteni azt a kér­dést, hogy minek a rovására csökkentsék a létszámot, egy politikailag semlegesebb idő­szakban volna jó visszatérni a problé-mához. Információink szerint a jelen­leg 386 fős T. Ház összetételét a Fidesz úgy módosítaná, hogy meghagyná a 176 egyéni válasz­tókerületet, ám listáról csak száz honatyának engedne beju­tást a törvényhozásba. Az FKGP a létszámcsökkentést a kétka­marás parlamenti rendszer be­vezetésével kapcsolná össze, míg a MIÉP 320 fős Országgyű­lésben gondolkodik. A szocialis­ták - a Fidesz szerintük arányta­lan - elképzelésével szemben 290 fősre apasztaná a képviselői névsort úgy, hogy 145-en az egyéni körzetekből, 145-en pe­dig a pártlistákról szereznék mandátumukat. A bizottság nem vette le vég­legesen napirendjéről a kérdést, várja a további kompromisszu­mos javaslatokat. T. M. ' Egyre kevesebb hazánkban a találmány Budapest Egy évtizede Magyarország a találmányok tekintetében még világhatalomnak szá­mított, ám mára a fejlődő országok élvonalába esett vissza. Május 4. és 7. között rendezik Budapesten a Második feltaláló­olimpia - GENIUS 2000, nemzet­közi találmányi vásár című ren­dezvényt, melynek sajtótájékoz­tatóján tegnap elhangzott, hogy míg tíz esztendővel ezelőtt ha­zánkban évi ötezer találmánybe­jelentést regisztráltak 1 millió la­kosonként, addig ma alig nyolc­százat. Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének felmérése szerint 1990-ben az akkori szaba­dalmak száma alapján Magyaror­szág még a világranglistán az el­ső tíz között szerepelt, az idén vi­szont csak a 27. helyen. A talál­mányok számának drasztikus csökkenése azzal magyarázható, hogy a gazdaság teljesítőképessé­ge és a termelés volumene har­madára esett vissza. A magyar gazdaság ma kevesebb új műsza­ki megoldást igényel, mint a rendszerváltozás előtt, holott a találmányok térhódítása a szelle­mi potenciál növelését szolgálja. A májusi vásár a MAFE remé­nyei szerint ráirányítja a kormá­nyok figyelmét a találmányok és az ehhez kapcsolódó szellemi te­vékenység fellendítésének fon­tosságára. A magyar millennium tiszteletére szervezett nemzetkö­zi találmányi vásárról a főtitkár elmondta: a budapesti Olimpiai Csarnokban rendezett sereg­szemlén 36 országból ötszáz ta­lálmányt láthat a közönség, ame­lyek közül mintegy 200 magyar pályamű. A rendezvény központi témája az információtechnika lesz. Az adóforintokból fizetnek Megkezdődött a városokban a gátmagasítások visszabontása A kormány tegnap elfogadta azt a belügy­miniszteri előterjesztést, amely szerint az árvíz elleni küzdelem, illetve a helyreál­lítás finanszírozása érdekében összesen 2,1 százalékkal csonkítják meg az önkor­mányzatok költségvetését. Közép-Tisza vidék A több mint hétmilliárdos elvonás nagy részét - 5,6 milliárdot - a személyi jövedelemadó hely­ben maradó részéből veszik el. A védekezéshez szükséges pénzt egyébként minden helyhatóság megkapja majd, az előlegek átutalása rendben folyik. Immár sokadik hete az árvíz elleni védekezés állása és a szükséges pénzügyi források előte­remtése szerepel a kormányülések középpontjá­ban. így volt ez tegnap is, amikor Katona Kálmán árvízi kormánybiztos elmond­ta, hogy még egy-két hét ke­mény védekezésre kell felké­szülnie a gátakon dolgozó szakemberelmek, ezért most a legfontosabb feladat a figyelem ébrentartása, és természetesen a szivárgások, buzgárok megfé­kezése. Az összesítések szerint ed­dig 8,5 millió homokzsákot és 12.000 tonna követ építettek be, s emberkézben sincs hiány. A húsvéti ünnepek alatt például rengeteg diák jelent meg ön­ként a gátakon, fizetséget, ellá­tást sem kérve. A Közép-Tisza térségében tegnap szinte egész nap esett az eső, de a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakembe­rei már korábban gondoskodtak arról, hogy az egyébként is felázott gátakra idő­ben eljuttassák a szükséges homokzsákmennyi­séget. A nap folyamán egyetlenegy repedést ész­leltek Tiszaroff térségében, de csak a figyelő- szolgálatot erősítették meg a lakott település kö­zelében. A védekezésben most a vízügyesek, a tűzoltók és a rendőrök mellett fontos szerepet töltenek be a polgárőrök is, akik a településeken helyismeretükkel segítik a távolról jött szakem­berek munkáját. A tisztiorvosi szolgálat munkatársai szerint a mezőgazdasági terület talaját nem kell fertőtle­níteni. A falvak belterületén lévő árnyékszékek, trágyadombok, szennyvíztelepek, szeméttele­pek környékét azonban mindenképpen klór- mésszel szórják be, az iskolák, óvodák, bölcső­dék udvarát, a sportpályák talaját is fertőtlenítik, annak ellenére, hogy járványveszély nincs. Jóllehet a Tisza és a Bodrog teljes magyaror­szági szakaszán apad, ennek ellenére Kisköre és Szolnok között továbbra is kritikus a helyzet, a gátak sok helyen átáztak, és egyre nehezebben bírják az intenzív terhelést. Bán Tamás, a víz­ügyi tárca közigazgatási államtitkára, helyettes árvízvédelmi kormánybiztos arról tájékoztatott, hogy jelenleg 2045 kilométer hosszban védekez­nek az ár ellen, az elmúlt 24 órában 18 ezren dolgoztak a gátakon. A tiszai védvonalak belte­rületi szakaszain a védekezési munkákkal pár­huzamosan lassan megkezdődhet a magasítások visszabontása. A kiskörei tározótónál az árhul­lám által szállított és a tározótóban felgyülem­lett nagy mennyiségű uszadékot kézi és gépi munkával igyekeznek eltávolítani. A katonák a legveszélyesebb pontokon segítenek fotó: csabai istván Üj határőrizeti rendszer létesül Karitatív tanács a csempészáruk szétosztására A kormány tegnapi ülésén az árvízi helyzet elemzése mel­lett foglalkozott a határőrizet fejlesztésének lehetőségeivel, valamint rendeletet alkotott az elkobzott vámáruk szétosz­tásának módjáról. Miniszterelnöki Hivatal A kormány tegnap is áttekintette az európai uniós csatlakozással kapcsolatos időszerű feladatokat. A 2002 végéig befejeződő előké­születek részeként új határ-ellen­őrzési rendszert vezetnek be - számolt be a döntés lényegéről Borókai Gábor kormányszóvivő. A rendszer fontos eleme a zöld­határok átjárhatóságának meg­szüntetése, új átkelők létesítése, illetve a korszerűtlen határállo­mások bezárása. Az érintett tár­cák június végéig kaptak időt el­képzeléseik kidolgozására. Határozott a kormány a hatá­rokon elkobzott áruk felhasználá­sának mikéntjéről is. A korábbi parlamenti döntést követően teg­nap megalkotott kormányrende­let értelmében úgynevezett kari­tatív tanács jön létre az elkobzott csempészáru szétosztásának ko­ordinálására. A tanácsot a szociá­lis és családügyi miniszter vezeti, tagjai között a négy legnagyobb karitatív szervezet - a Vöröske­reszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat, és a Magyar Karitasz - egy-egy képviselője is ott lesz. így lehet ugyanis a leginkább biztosí­tani, hogy valóban a legjobban rászorulókhoz jussanak el az el­kobzott, de gyakorlatilag hibátlan termékek. A kabinet eredeti programjától eltérően nem foglalkozott a köz- tisztviselői törvény módosításá­val - jelentette be Borókai. Kér­désre válaszolva elmondta, hogy az előterjesztés további finomí­tásra szorul, ezért a miniszterek két hét múlva térnek vissza a té­mára. Mint emlékezetes, a kabi­net egy korábbi informális ülésen már elképzeléseket hallgatott meg egy szűk körű köztisztvise­lői elit létrehozásának lehetősé­géről, illetve arról, hogy milyen juttatásokkal lehetne nyugodt és kiszámítható életpályát felvázolni mindazoknak, akik ezen a terüle- ten helyezkednek el. itakAcsi Hírcsatorna NÉPESSÉGFOGYÁS. Az év el ső két hónapjában lassult a né­pesség fogyása. A Statisztikai Hi­vatal adatai szerint januárban és februárban Magyarországon 10 millió 34 ezren éltek, több mint 10 ezerrel kevesebben, mint de­cember végén. Az előző év azo­nos időszakához képest ugyan­akkor a népesség fogyása több mint 15 százalékkal volt alacso­nyabb. CSATLAKOZÁS. A külügymi­nisztérium illetékese szerint a mezőgazdaság az európai'csatla­kozási tárgyalások egyik legkriti­kusabb fejezete. Pete Nándor az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának ülésén elmondta, hogy az agráriummal kapcsolat­ban Magyarországnak kemény tárgyalásokra kell számítania. A FVM illetékese azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a mezőgazdasá­gi intézményrendszert kell felké­szíteni az uniós tagság követel­ményeire. MAGZATVÉDELEM. A család- védelmi szolgálatoknak ahhoz kell hozzásegíteniük a válság- helyzetben lévő anyákat, hogy megtartsák gyermeküket - hang­súlyozta Harrach Péter, a család- védelmi szolgálatok első orszá­gos konferenciáján. A szociális és családügyi miniszter szerint a Magyarországon évente elvég­zett 65-70 ezer abortusz részben a tudatlansággal, részben pedig a felelőtlenséggel magyarázható. Hozzátette: ahhoz, hogy az abor­tuszt kérő nők válsághelyzetük ellenére a gyermek megtartása mellett döntsenek, gyorsítani kell az örökbefogadási eljárást. MVSZ-ELNÖKJELÖLT. Üröm polgármestere, G. Nagyné Ma- czó Ágnes, elvállalná a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztsé­gét, amennyiben erre megbízást kapna. Elmondása szerint a vi­lágszervezet melbourne-i és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének felkérése után most Kanadából, a szövetség to­rontói szervezetétől is megkeres­ték levélben, kérve, hogy indul­jon a májusban esedékes tisztújí­táskor az elnöki posztért. Habár hivatalos jelölése még hátravan, máris hozzálátott a szövetség új programjának kimunkálásához. KIVÁLASZTÁS. Elviekben a ki­vitelező akár már csütörtöktől el­kezdhetné az építési munkálato­kat az M3-as autópálya új szaka­szán, ám a tárgyalások olyan stá­diumban vannak, hogy csak 2-3 hét múlva születhet meg a dön­tés az építőről - mondta Tamóczi László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. szóvivője. Hoz­zátette: folynak a tárgyalások a lehetséges építtetőkkel, ame­lyeknek az autópálya-szakasz tervdokumentációja már birto­kukban van. ■ EXPO FRANCE 2000. Franciaország az első uniós tagállam, amelynek gazdasága több mint ötven cég termékeivel mutatkozik be Magyarországon. A Kőbányai Vásárvárosban péntekig látható kiállítás azért különösen érdekes, mert a jövő héten hazánkba látogat a francia kormányfő és júliustól Párizs veszi át az unió soros elnöki tisztét. fotó: feb/diósi imre Béremelés a nem dohányzóknak 400 ezer forint bírság járt tiltott cigizésért Több mint öt hónapja, hogy hatályba lépett a nem dohány­zók védelmét szolgáló és a dohánytermékek forgalmazását korlátozó törvény. Azóta több ezer ellenőrzést tartottak or­szágszerte és 400 ezer forintnyi egészségvédelmi bírságot szedtek be. Országgyűlés Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának ellenőrző albizottsága kedden a törvény be­tartásának tapasztalatait vizsgál­ta. Az ülésen az Egészségügyi Mi­nisztérium, az ellenőrzéseket végző Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ), valamint a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség vett részt. Az ÁNTSZ az egész ország te­rületén 2400 célzott ellenőrzést tartott a dohányzással kapcsola­tos előírások betartását vizsgálva. Az intézményekben és a vállala­toknál összesen öt helyen szab­tak ki pénzbírságot. A dohányzó helyek nem megfelelő elkülöníté­sével és a tilosban történő füstö­léssel leggyakrabban a polgár- mesteri hivatalokban, az oktatási és az egészségügyi intézmények­ben találkoztak. Különös problé­mát jelent a szociális otthonok­ban betartatni a szabályokat. A bent lakók egy része ugyanis ra­gaszkodik ahhoz, hogy az „ottho­nában” ne korlátozzák füstölgő szenvedélyében. Jó példaként említett a tisztiorvosi szolgálat egy olyan vidéken működő kft.4, amelynek a vsezetője 20 forinttal megemelte a nem dohányzó be­osztottak órabérét. A cigaretta forgalmazását el­lenőrző fogyasztóvédelmi fel­ügyelők kezdetben azt tapasztal­ták, hogy nagyon sok üzletben nem is tudtak az új törvényi szi­gorításokról. A visszatérő kont­roll és a fokozatosan emelkedő bírság „szelíd” eszközével mára elérték, hogy az üzletek és a ven­déglátóhelyek többsége komo­lyan veszi a szabályokat. A 18 éven aluliak kiszolgálását próba- vásárlásokkal ellenőrizték: telje­sen szabályszerűen kiskorúak bevonását alkalmazták. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség az új feladat ellátására nem kapott létszámbővítési lehe­tőséget, de a tapasztalt ellenőri gárda megbirkózott e teendő­vel is. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom