Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-25 / 113. szám

2000. Április 25., kedd S E B B S EGEK BARANYÁBAN Új Dunántúli Napló - 11. oldal Oldalszerkesztő: Cseri László Krakkó-vetélkedő A Pécs-Krakkó testvérvárosi vetélkedőn 18 iskolai csapat vett részt a Szivárvány Gyermekház­ban. A hat legjobb ősszel 4-5 napra Krakkóba utazik, ahol a verseny döntőjére kerül sor a Pé­csi Lengyel Kisebbségi Önkor­mányzat szervezésében. Kisebbségek a XX. században A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány nyílt, egyéni pályázatot hirdet a 2000. évi Kisebbségek Napja al­kalmából tervezett fotókiál­lítás alkotásainak elkészíté­sére. A kiállítás címe: Ki­sebbségek Magyarországon a XX. század utolsó évtize­dében. A pályázat célja: olyan fotókiállí­tás létrehozása, amelynek képei a kisebbségi törvényben felsorolt tizenhárom magyarországi nem- zeti/etnikai kisebbség életét, kul­túráját, történéseit a címben jel­zett időszakra érvényesen mutat­ják be. A cél megvalósításához ma­gánszemélyek kizárólag saját ké­szítésű és tulajdonú, 18x24 ern­es fekete-fehér vagy színes pozi­tív fotóit 1 példányban várják. Egy pályázó legfeljebb 12 képpel pályázhat, melyekből válogatás eredményeként 120 képet állíta­nak ki. Á pályamunkákat 2000. szeptember 1-jéig kell postázni, ajánlott küldeményként a Ma­gyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány cí­mére (1387 Budapest, 62 Pf. 25) vagy személyesen a székhelyén (Budapest, V. kér. Akadémia u. 3. 11/240.) átadni. Az adatlap besze­rezhető személyesen munkaidő­ben a közalapítvány székhelyén, vagy postai úton - felbélyegzett válaszboríték ellenében (1387 Budapest, 62 Pf. 25). A kiállítás 2000. december 10- 20. között a Pesti Vigadó előcsar­nokában lesz. A legkiválóbb pá­lyamunkák díjakat kapnak. Fon­tos: a pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy a pályázat kiírója az alkotást a pá­lyázati felhívásban jelzett idő­pontban és helyszínen az alkotó nevének feltüntetésével kiállít­hatja. Képeket nem küldenek vissza. ■ Összefogás a megbékélésért Nagy fába vágta fejszéjét Kis Varga István, a Komlói úton működő Első Pécsi Teleház megalapítója (ké­pünkön), aki csaknem tíz nemzetiségi és kisebbségi csoportot szeretne össze­hozni a megbékélés jegyé­ben egy elsősorban gazda­sági vállalkozói, valamint kulturális közösségben. Meg is alakította a Híd-Encef el­nevezést! szervezetet, amely az első ilyen próbálkozás Baranyá­ban. Az Encef értelme magyar fordításban: Európáért Nemzeti­ségi Civil Egyeztető Fórum. A ne­ve is kifejezi, hogy a feszülő ellen­téteket szeretné elsimítani egyfaj­ta megegyezés szellemében. Ennek a gondolatnak a megva­lósítását a baranyai alapító, aki a Vállalkozók Országos Szövetségé­nek megyei elnöke is, abban látja, hogy az etnikai közösségek vala­milyen formában együtt pályázza­nak, hogy pénzhez jutva például együttműködve tartsák fenn sza­badidős központjukat. Ha ezt megvalósítják, és félreteszik a né­zeteltéréseket, akkor sikeres pá­lyamunka esetében komoly Phare-tőkéhez juthatnak. Nem megy könnyen a meg­egyezés, tudtuk meg Kis Varga Ist­vántól. Igaz, hogy van már többek között lengyel, román, angol, finn, orosz, ukrán, görög, német és cigány érdeklődés. (Ennyiféle néptöredék, etnikai és kisebbségi kis és nagy kollektíva létezik csak Pécsett.) Érdekes, hogy közülük a németek és a romák nehezen jut­nak dűlőre. Pedig baráti jobbot kell nyújtaniuk, mert másképp egy pályázatot sem indíthatnak el - nemcsak ők, de a többi kisebb­ség sem. Nem véletlen, hogy a VOSZ megyei elnöke, aki egyben a JPTE társadalmi szenátora is, a mérleg nyelvét betöltő, békítő ci­gány civil szer- veződések, mint például az Etnikai Fó­rum, vagy a Ci­gány Kulturális Egyesülés köz­vetítői segítsé­gét keresi. Ő maga is azt tartja, hogy a sokszor lekezelt romák képesek a tartós munkavégzésre. Tudomása van például arról, hogy családi vállalkozáshoz gyűjtenek forinto­kat. A Phare-program az Encef ré­vén a nyelvi és kulturális hagyo­mányőrzést és a kiadói tevékeny­séget is támogatja. A hangsúly azonban a temielőmunkát kifejtő gazdasági vállalkozások pénzügyi felkarolásán van. csun j. Felnőtt lesz-e a növekvő iskola? Bátrak voltak hat éve a Gandhi Alapít­vány létrehozói, amikor egy olyan gim­náziumot „találtak ki”, amely a maga nemében egyedülálló, más kérdés, hogy magárautaltságában néha egyedül is áll.- A hátrányos helyzet nem tartozik a nem­zetiségi jegyekhez, mondja Csovcsics Eri­ka, a gimnázium igazgatója (kis képün­viselkedészavarosnak tűnik, akit mindjárt el akarnak különíteni, és akitől a pedagó­gusok jó része is szívesen szabadulna.- Hány tanulóval indult az iskola?- Ötvenöt hatodikos iratkozott be - hat- osztályos gimnázium vagyunk - közülük 18-an jutottak el az érettségiig. Az idén vé­gez az iskola első érettségiző osztálya. Vannak, akik lemorzsolódtak, szakmát ta­nultak inkább, vagy más okból maradtak el. Ennek az egyik oka az, hogy a legelső beisko­lázásnál kimondottan a hátrá­nyos helyzetűeket részesítet­tük előny- a negyedik helyen felajánlott 1-1 milliót a támogatásunkra. Pedig van mit fejleszteni a 350 személyes kollégiumon - több szoba még kialakításra vár, nincsenek szaktantermeink, nagyon sok eszköz, szakkönyv hiányzik. Például csak néhány számítógépünk van, ami még nem vált - nem válhatott - az oktatás ré­szévé.- Főként cigány pedagógusok tanítanak az iskolában?- Ők vannak sokkal kevesebben, hiszen kevés köztük a diplomás. Elég nagy a fluk­tuáció is, aminek az a fő oka, hogy ugyan­annyi pénzért itt sokkal többet kell dolgoz­Az egész régióból fogadnak gyermekeket kön), a cigányság esetében azonban a két körülmény egybeesik. Ez az iskola azért jött létre, mert a szociális hátrány egy olyan körülmény, amit a nemzetiségi kul­túrától el kell választani, nem szabad egy­másból levezetni. A cigányságot föl kell zárkóztatni, de ez nem azt jelenti, hogy ne legyenek meg a saját nemzetiségi jegyei. El­lenkezőleg. Két feladatot kell egyszerre megolda­ni: a cigányság ne érezze a hátrányt, plusz a nem­zetiségi hovatartozását erősítő tantárgyakra is szükség van, hogy népe, kultúrája identitását is megszerezhesse. Azért is éreztük úgy, hogy szükség van egy külön iskolára, mert ha egy átlagos cigánygyerek bekerül egy általános iskolába, ott rögtön FOTÓ TÓTH L Most már 187-en vagyunk, a gyere­kek a dél-du­nántúli iskolák­ból ér­keztek, harma­duk bara­nyai. Rendszeresen látogat­juk a régió iskoláit, tartjuk a kapcsolatot - az ide felvett kisdiák ingyenesen kap ellá­tást, kollégiumot. Az egész régióból, sőt az ország másik végéből is fogadhatunk gyere­keket, bár messzebb­ről nem szívesen jön­nek a családtól való nagy távolság miatt.- Hogyan tartják fenn az iskolát?- Az iskolát megillető állami normatíván felül alapítványi pénzekre, támogatásokra vagyunk utalva. A normatíva a nemzetisé­giek után járó kiegészítéssel sem fedezi az itt tanító 17 pedagógus bérét. Mindenesetre az idén a beiskolázási „körzetet” jelentő három megye - Baranya Somogy, Tolna - is Magyarország a cigánylakosság létszámát tekintve, az euró­pai becsült adatok viszonyításában 38 ország között Romá­nia, Bulgária és Spanyolország „,_,i a 4. helyen áll, tudható meg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal adatbázisából. Az 1990-es népszámlálás során 142.683 magyar állampol­gár vallotta magát cigány nemzetiségűnek, de a legmérték­adóbb becslések szerint is számuk 4-600.000 fő, egyes ki­sebbségi szervezetek azonban 7-800.000, sőt egymilliós lé- lekszámot valószínűsítenek. Napjainkban a nem cigány tanulóknak 91,4 százaléka jut be középszintű oktatásba, míg a roma tanulóknak mindössze 33,6 százaléka. A cigánylakosság 13 százaléka rendelkezik szakmunkásképzőben szerzett bizonyítvánnyal, és 1 százalé­ka érettségivel. A szakmunkásképzőben szerzett bizonyítvány nem növeli az elhelyezkedés esélyeit, mert a szakképzés szerkezete alig alkalmazkodott a munkaerőpiacon lezajlott vál­tozásokhoz, így jelentős számban potenciális munkanélkülie­ket képeznek. A kb. 300 speciális, kétéves képzési időtarta­mú szakiskolákban a tanulók összlétszáma 22.000 fő, mely­nek 25 százaléka cigány származású. Nagy a lemaradás a felsőfokú továbbtanulásban is. Míg a felsőoktatásban a 35 év feletti korcsoportban a főiskolát végzettek aránya meghaladja a 0,5 százalékot, addig a fiatalabbak körében ez az arány 0,3 százalék. ni. Ez azt jelenti, hogy a tehetséges gyere­kek is gyakran olyan kulturális hátrányok­kal érkeznek, amely a tanár számára min­dig többletmunkát jelent. Az itt tanuló gye­rekekkel tényleg törődni kell, és a tanárnak el kell fogadtatni magát. Ez sem sikerül mindenkinek. Az ortodox húsvét Elmúlt a húsvét, amelynek időpontját a 325-ben zajló niceai zsinat határozta meg a tavaszi napéjegyenlőséget követő el­ső holdtölte utáni vasárnapban. A szerb ortodox egyház azonban olykor más időpontban tartja, mint idén is. A szerb húsvét egy héttel később zajlik, április végén. Az elmúlt szombaton a pécsi Zrínyi utcai szerb kápolnában az ortodox egy­ház szokás szerint fűzfaágakat szentelt, míg például a katolikus egyház barkát. Amikor megszen­telik a fűzfaágakat, mondja érdek­lődésünkre Dujmov Milán, her­cegszántói pap, aközben azokat az embereket szimbolizálják akik Jézust Jeruzsálembe vonulása idején pálmaágakkal és más virá­gokkal üdvözölték. Virágvasár­nap előtti szombaton, a Lázár szombatján kerül erre sor, akkor tartják a körmenetet is. Az ortodox időszámítás min­dig az estével kezdődik, tehát a szombat esti ünnep voltaképpen már a virágvasárnap ünnepe, s tart a következő nap délig. A hús­vét a március 21-ét követő első holdtölte utáni vasárnap. Azért nem ünnepelik együtt a katoliku­sokkal, mert az ortodoxok szerint az ünnep nem eshet egybe a zsi­dó pászkaünneppel. A zsidók pe­dig a pászkaünnepet idén húsvét- kor tartják, s tekintettel arra, mondja Dujmov Milán, hogy a zsidók keresztre feszítették Jé­zust, most egy héttel elodázzák a húsvétot. A húsvéttal kapcsolatban keve­sebb a népszokás, mint kará­csonykor. Húsvétkor minden a templomban zajlik. Nagycsütör­tökön felolvassák a tizenkét evan- • géliumot, aznap zajlik egy nagy li­turgia is, amikor a betegek számá­ra készítik el a szentséget, amelyet év közben kiosztanak, s addig is az oltárasztalon, a szentségtartóba helyezik el. Nagypénteken nem tarthatnak liturgiát, aznap délelőtt úgynevezett királyi órák vannak, melyek voltaképpen imaórák, dél­után pedig megtörténik a halotti lepel kivitele, litániával egybeköt­ve; a halotti lepel szimbolizálja Jé­zus testét, amelyet el is temetnek. A szombaü liturgia lényegében a feltámadás jegyében zajúk. A feltámadás háromnapos ün­nep, vasárnap, hétfő és kedd. A feltámadás hajnali háromkor zaj­lik úgy, hogy a pap a halotti leplet a sírból átteszi az oltárasztalra, sőt még az ajtókat is leveszik. Mindezek után kezdődik csak a reggeli istentisztelet. Nagyon fon­tos esemény még a sírszentelés is, melyet az ortodoxok nem halot­tak napján teszik meg, hanem húsvét utáni első vasárnap, hitet­len Tamás vasárnapján, liturgia után a temetőben. Borral hintik meg a sírokat, jelezvén a halottak­nak Krisztus feltámadását, s azt, hogy a halottak is az egyház tag­jai, nemcsak az élők. Mindez, el­lentétben a november elsejei ha­lottak napjával, inkább örömün­nep, mintsem bánattal teli, hiszen nem az elmúlásról, hanem a feltá­madásról szól. Hírek - röviden MÁJUS 1-JEN közös jubileumi programon vesz­nek részt német és magyar katolikus fiatalok Máriakéménden. A kétnyelvű püspöki szentmise 10 órakor kezdődik. A közös éneket a szederkény- bólyi gitárzenekar vezeti. Sok németet oktató isko­la jelentette be részvételét Pakstól Lippóig. Mise után előadások és kulturális műsorok lesznek egé­szen az esti tábortűzig. MÁJUS 5-ÉN, pénteken Habsburg Ottó a Páneuropa elnöke tart előadást 10 órakor a Lenau- házban a német kisebbségi önkormányzatok és szervezetek képviselői előtt. Délután fél 4-kor a Püspöki Palota konferenciatermében a pécsi Páneurópa Egyesület tagjaival találkozik. VARGHA KÁROLY PROFESSZOR neve fémjelzi a magyaroszági német népismeret területén nyúj­tott kimagasló teljesítményért járó díjat. Első alka­lommal dr. Árkossy Katalinnak, az ELTE Germa­nisztikai Intézete tanárának ítélte oda a Magyaror­szági Német Iskolaegyletek Szövetsége. MÁSODSZOR szervezték meg Handler Mária ta­nárnő és kollégái Mohácson a Marek Mezőgazda­sági Szakiskolában a Dél-Dunántúl német fiataljai számára a nyelvjárási versenyt. Az első három he­lyezett: Wesz Péter fekedi, Hofstetter Judit vémén- di és Brandt Petra szabari nyelvjárásban előadott mondákkal. MÁJUS 7-ÉN 14 ÓRÁRA a mohácsi Fogadalmi templomba várják a környék lakóit az elhurcoltak és a háború áldozatainak emlékére tartandó isten- tiszteletre. A német nyelvű szentmisét Galambos- Göller Ferenc mutatja be, az éneket a mohácsi Singende Quelle kórus vezeti. 40 kislány Nyárádról és Himesházáról helyez el egy-egy szál szegfűt az oltár előtt. NAGYSIKERŰ koncerttel emlékeztek Komlón a Színházban a Bányász Zenekar egykori karmeste­rére, Molnár Nándorra. Hat fúvószenekar játszotta műveit, amelyekből 100-nál többet őriz a Magyar Rádió pécsi szerkesztősége. NÉGY KERESZTET újítottak fel Palotabozsokon a falu belterületén. A jubileumi ünnepség kereté­ben május 14-én, vasárnap áldják meg őket. A kör­meneten az ifjúsági fúvószenekar kíséri és három kórus vezeti az éneket. ■ ARANYESŐ PALOTABOZSOKON. Aranyeső volt ápriús 16-án Palotabozsokon a népdalkörök X. országos minősítőjén. Tolnából, Baranyából 19 együttes kérte megmérettetését a KÓTA bizottságától, de eljöttek Zala­egerszegről is - és aranyat vittek haza. Aranypáva-díjasok: a véméndi Kvartett, a palotabozsoki Német Nem­zetiségi Vegyeskar és a zalaegerszegi citerazenekar. Arany minősítést kapott a palotabozsoki Edelweiss le­ánykar, a zombai asszonykórus, a bonyhádi Székely Kör, a vülányi Nachtigallen, a sombereki Székely Páva- kör, a Németh, Gallus duó Nagymányokról és a véméndi Német Nemzetiségi Énekkar. _______fotó: laufer l. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom