Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-25 / 113. szám

Képzelje csak el! Előfizetőink között egy Mercedest sorsolunk ki! Mercedes A-osztáiy. ^ A júniusi sorsoláson azok vesznek részt, akiknek áprilisra, májusra és júniusra is érvé- Elegancia és biztonság. W' nyes előfizetésük van, vagy legkésőbb június 9-ig előfizetnek a Dunántúli Naplóra. Mercedes-Benz AUTÓCENTER C Kft. Pécs, Koksz utca 125. Tel.: (72) 539-539 Neckcnnann Mecsek Tours , KEDVEZMÉNYES REPÜLŐJEGYEK * NEW YORK CHICAGO WASHINGTON LOS ANGELES SAN FRANCISCO 77.000 Ft/lő-töl 77.000 Ft/fö-töl 77.000 Fl/fő-től 110.000 Ft/fő-től 110.000 Ft/fő-től Pécs, Széchenyi tér 1. 2 513-370 MAI SZÁMUNKBÓL VILÁGTÜKÖR A Föld különböző pontjain dúló viszályok elsimításáért száll sík­ra húsvéti áldásában II. János Pál pápa. (2. oldal) HAZAI TÜKÖR Külföldi támogatással új oktatá­si programok indulnak a börtön­ből szabadulók visszailleszke­désének segítésére. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR Szerencsére több volt a szóda, mint a szesz (4. oldal) SPORT 3-0-lal jutott a döntőbe a MiZo- Pécsi VSK. (16. oldal) CSJIKk fűlj A1 A SKÁLA K0NZUM ÁRUHÁZBAN MINDEN RUHÁZATI TERMÉK 10 20% ENGEDMÉNNYEL NŐI, FÉRFI-, GYEREK- ÉS SPORTRUHÁZAT 7 708 6 5 913029 00113 Mindennapos rákveszélyben Évente nyolcezren halnak A magyar férfiak rákhalálozási statisztikái a legrosszabbak a világon, s bár a listán nemrégiben még kilencedikek voltak a nők, mára már a másodikra rukkoltak elő. Ha­zánkban évente negyvenezren halnak meg valamilyen daganatos betegségben, azaz minden negyedik halálok a rák. Baranyai körkép A rákos megbetegedések kialakulásának legfőbb okait életmódunkban és táplálkozási szokása­inkban kereshetjük. Mint azt dr. Bényi Mária, az Állami Népegészségügyi és Tiszti­orvosi Szolgálat Baranya Megyei Inté­zetének tisztiorvosa (képünkön) el­mondotta, felméréseik és vizsgálódá­saik pontosan kimutatták, hogy pél­dául a megye azon vidékein, ahol nincs (vagy nem volt) vezetékes ivó­víz és a kutak nitrátosak (vagy nitrá- tosak voltak) sokkal magasabb volt a rákbetegség előfordulása, mint má­sutt. De kimutatták, hogy a gyakori gyomor- illetve béldaganatok oka le­het a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt hús fogyasztása, a rostszegény étrend), és közismert, hogy a tüdőrák, a nyelő­csőrák a dohányosok körében szembetűnően magas, valamint az italozó életmód sem használ a szervezetnek. Mindebből könnyedén kiolvas­ható, hogy a rákos betegségek megelőzésében a döntő szerep az egyes emberre hárul, a szűrő- vizsgálatok legfeljebb másodlagosak a sorban. A szomorú hazai statisztikák mégis arra kész­tetik az egészségügyi kormányzatot, hogy a rák­szűrés teljes körű kiterjeszté­séről kormányhatározatot ké­szítsenek, azaz valamifélekép­pen reagáljanak a riasztó hely­zetre, ha már a lakosság egyes rétegei ezt elhanyagolják. E határozat célja az úgymond „kiszűrhető” rákfajták mielőb­bi felismerése, hiszen a se­bészkéssel és egyéb, kiegészí­tő terápiákkal olykor jó az esély a gyógyulásra. Dr. Döbrössy Lajos professzor, a készülő kor­mányhatározat szaktanácsadója szerint nőknél a méhnyakrák kiszűrésére a 25 év feletti kor­osztály kapna kétévente idézést, emlőráknál a 45 év felettieket szűrnék hasonló gyakoriság­gal, míg a vastag- és végbéldaganatok szűrésé­re az 50. életévüket betöltött férfiak és nők kö­meg daganatos betegségben telező szűrését rendelné el a készülő kormány- határozat, melyet a baranyai szakma is egyér­telműen üdvözöl. Hiszen nemcsak a szűrővizs­gálatok elterjesztését szorgalmazza az egész­ségügyi kormányzat, hanem annak feltétele­ként a szűrés eszközrendszerének javítását is. Tavaly közel 800 millió forint jutott a mam- mográfiai és citológiai vizsgálatokra, s a terve­zett jövőbeni beruházás (gépek és berendezé­sek vétele) ennek a többszöröse. De szükséges és nem kidobott pénz, hiszen nem ritka, hogy egy-egy rákos beteg kezelése több millió forin­tot emészt el. A szülész-nőgyógyász szakma véleménye szerint az emlőrák szűrésére az érintettek 40 százaléka megy el Baranyában, a megjelentek száma évek óta stagnál. A hasonlóan fontosnak tűnő méhnyakrákszűrésen résztvevők aránya az előbbieknél jóval alacsonyabb, és egyre csökke­nő. Ezért a szűrőállomásokon dolgozók a házi­orvosokat szeretnék bevonni a programba, meg­nyerve őket arra, hogy betegeiket időről időre fi­gyelmeztessék, utalják be a szűrővizsgálatokra. Hogy milyen fontos dolog a korai felismerés, ar­ra válaszként azt mondhatjuk, hogy például méhnyakrákban manapság már senkinek sem szabadna meghalnia, ám csak Baranyában még­is évente kétszázan halnak meg. Szűkebb pátriánkban jó ütemben folyik a vas­tagbélrák- illetve a végbélrákszűrés rendszeré­nek kiépítése is, ami szintén örvendetes, hiszen évente több mint ezer ember halálokaként jele­nik meg e kettő a megyénkben. Végül még egy információ: Baranyában (némi ingadozás le és fel tapasztalható ugyan), de évente közel 8000 embert visz el a rák. Annyit, mint amennyi két Bóly nagyságú város teljes lakossága! Mi igazol­ná jobban az életmódváltás mellett a rákszűré­sek kiterjesztésének szükségességét. KOZMA FERENC HALÁLOZÁSOK ALAKULÁSA A LEGGYAKORIBB HALÁLOKI CSOPORTOK SZERINT (10.000 lakosra jutó halálozások száma) K Forrás: ÁNTSZ Kórformák Keringési Légző­Emésztő­Sérülések, ÉV Terület rendszer rendszer rendszer mérgezések. Daganatok betegségei betegségei betegségei balesetek Pécs város 34,17 60,59 6,37 10,15 8,7 1998 Baranya m. 33,46 68,17 6,56 11,05 9,81 Magyarország 33,57 71,59 5,23 10,37 10,2 Félszáz királyi portré Kaposvár Ötvenhárom arcképet tar­talmaz majd az a sorozat, amelynek elkészítését So­mogyi Győző, a Káli-meden­cében élő festőművész aján­lotta fel a somogyi megye- székhelynek. A művész korábban egy ván­dorkiállítás résztvevőjeként mutatkozott be a városban. Ek­kor jelezte, hogy a millennium jegyében szívesen megfestené valamennyi magyar király port­réját. Az uralkodóinkat ábrázoló sorozattal Kaposvár országosan is egyedülálló alkotással gazda­godik, sehol sem láthatók együtt a magyar trón urai. A tel­jes sorozatért több mint 8 millió forintot fizet az önkormányzat a festőművésznek, aki vállalta, hogy több részletben, 2003 vé­géig megfesti valamennyi ké­pet. Az olajtemperával készülő alkotások mérete egységesen 40x50 centiméter lesz. A város vezetői azt várják, hogy a kirá­lyaink arcvonásait bemutató so­rozat idegenforgalmi látványos­ságként szolgál majd a Kapos­várra látogató turistáknak és hí­re újabb vonzerővel gazdagítja a települést. Az első portrékat a jövő év augusztus 20-ára felújí­tott szentjakabi bencés apátság kiállítótermében helyezik majd el. Új programhoz új vezető Baranyai körkép Továbbra is folyamatosan vehetik fel a feltételeknek megfelelő kisvállalkozások a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítványtól (MVA) a mikrohitelt. Az Európai Unióba jelöltek fel­zárkóztatására szánt Phare- pénzből fedezett kisvállalkozói mikrohiteleket a MVA kezeli. A kölcsönökhöz csak azok a társa­ságok juthattak hozzá, amelyek bizonyították hitelképességüket, s rendelkeztek a beruházáshoz szükséges tőke 10 százalékával. Az alapítvány ennek alapján azo­kat a vállalkozásokat segítette, amelyek átmenetileg finanszíro­zási gondokkal küszködtek, vagy olyan beruházást akartak elkez­deni, amelyhez nem volt elegen­dő tőkéjük. Tavaly az alapítvány megyei pénzéből 60 millió forint kölcsönt folyósítottak a kérelme­zőknek. A Baranya Megyei Vállalkozói Központot eddig irányító Péterfia Tamást az alapítvány helyi kura­tóriuma nem tartotta alkalmas­nak a jövőbeni feladatok ellátásá­ra. Az igazgató megbízatása de­cember 31-én járt le, de ezt há­rom hónappal meghosszabbítot­ták. Az alapítvány kuratóriuma a törvényeknek megfelelően pályá­zatot írt ki az állás betöltésére, amelyre a régi igazgatóval együtt hárman adták be jelentkezésü­ket. A döntéshozók szerint egyik pályázó sem volt alkalmas az irá­nyítói posztra. Az alapítvány kuratóriumának társelnöke, Körömi Attila szerint megváltoztak a körülmények, új pályázati lehetőségek léptek élet­be, s ezt figyelembe véve egyik jelöltet sem látták alkalmasnak a vezetői állás betöltésére. Körömi szerint a régiónak megszavazott 8 millió ecu Phare-pénz - amely­nek része a mikrohitel - haté­kony elköltésének sem felelt meg a jelöltek programja. A vállalko­zói központ irányításával - az újabb pályázat kiírásáig - megbí­zott igazgatóként Sigora Irmát nevezték ki. b. o. 3 perc ...és máris előfizetett a lapra! Mindössze egyetlen telefonhívás, és Ön máris előfizetője a Du­nántúli Naplónak. Ha felhvja a 06-90-530-030-as számot és meghallgatja a lapról szóló tájékoztatót, akkor a következő hó­naptól kézbesítjük Önnek a Dunántúli Naplót.* Az Ismertető után mondja be nevét, elmét és telefonszámát. Az előfizetésről számlát nem küldünk, a hívás dija (240 Ft/perc+ÁFA) fedezi az előfizetés árát. •Baranya megye területén. - - nn rOOnnn 06 90 530030 MÉSZÁROS ATTILA KOMMENTÁRJA A gettó két oldala Gettó. Elég csak fellapozni az ér­telmező szótárakat. „1. Elkülöní­tett zsidónegyed a középkorban, majd a fasiszta Németországban és a tőle megszállt országokban. 2. a faji alapon elkülönített néger v. színes bőrű lakosság külön városrésze.” A két je­lentésnek azonban van egy közös nevezője: valakik vala­kiknek kialakították, csinál­ták. Nem a gettók lakói akar­ták. Elgettósodás? Szociális ér­zékenységű emberek használják a kifejezést. Ezzel már számolni kell. És persze átgondolni: ho­gyan, miért? Lassan, vagy gyorsabban ki­ürülő, korábban „célmunkaerő” számára készült-épült lakótele­pek telnek fel új lakókkal. Le­het, nem akarnak ők oda men­ni, nem ez az életcéljuk, s bizo­nyára azt is megfogalmazzák, hogy nekik is jobb járna. Mégis, ha kiürül egy-egy ilyen ház, ha­marosan beköltöznek. Senki sem tartja őket vissza, igaz, nem is sokakat kérdeznek: me­hetnek-e? Valamilyen állapot­ban persze ezek az épületek még vannak, de az új lakók használata során még gyorsab­ban pusztulnak. Olyan „gettók” alakulnak ki, amelyeket senki sem jelölt ki, nem is falaztak körbe, de az emberek döntő ré­sze kikerüli. Itt nem az elzártak élnek, hanem a kizártak, élet­formájukkal együtt. Sokan próbálják a folya­matot megállítani. A gettó- sodás felé vezető úton azon­ban éppen azok hangja hi­ányzik, akik ebbe az önkén­tes kizártságba húzódtak. És persze a gettósodást kontrá­zó tetteik is. Márpedig ilyen értelemben használva gettók mindig is voltak, s lesznek a jövő­ben is. Mindaddig, amíg a társa­dalom peremére húzódók leg­alább annyit nem tesznek e látha­tatlan falak lebontásáért, mint a társadalom értük. Hogy ne legyenek... £&. oldal A remeték nem gettókban éltek. Önként kivonultak a társadalomból. Van ilyen ma is. Csak ők nem remeték. \ » *

Next

/
Oldalképek
Tartalom