Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-21 / 110. szám
|| 2000. ÁPRIUS 21., PÉNTEK HÁTTÉR - RIPORT Új DunAntűu Napló - 7. oldal hetedik oldal — Remény egy halálos baleset hallatán Olykor a kórház vezetője tiltja meg a szervkivételt Bár még az emberi „alkatrészek” között nem mindegyik csereszabatos, a szervátültetések világszerte terjedőben vannak. Manapság a leggyakrabban lecserélt szervek sorában a vese vezet, megelőzve a májat, szívet, hasnyálmirigyet, tüdőt stb. Magyar- országon a vese-transzplantáció rutinműtétnek számít, és a szívműtét avagy a hasnyálmirigy- és a májcsere sem szenzáció már. Ám a szakemberek szerint az új egészségügyi törvény 1997-es elfogadása óta csökken a szervátültetések száma. Az ok prózai. Az ember személyiségi jogainak kibontakoztatása elbizonytalanított orvost és hozzátartozót egyaránt, s egyre nehezebb átültethető szervekhez jutni. Az elmúlt napokban elhunyt egy pécsi fiatalember, akinek szinte minden életfontosságú szerve alkalmas lett volna arra, hogy valaki másba átültessék. A jog szerint a szívét, máját, veséit nyugodtan eltávolíthatták volna az orvosok, ugyanis az illető életében ezt nem tiltotta meg. Ám a szülők nem egyeztek bele, s álláspontjukat az orvosok nem vitatták... Olykor furcsa helyzeteket produkál az élet. Ha valakinek a halálával új esélyt kaphat az életre más, akkor minden bizonynyal a szervre várakozóban egy-egy halálos közúti baleset kapcsán aprócska remény ébred: hátha ö lesz az, akit a soron következő szervátültetésre behívnak. Aztán többnyire szertefoszlik a remény. Dr. Kalmár Nagy Károly (képünkön) a pécsi I. számú sebészeti klinika adjunktusa vezeti a transzplantációs osztályt. Kézenfekvő, hogy megkérdezzük:- Tényleg tetten érhető ez a remény?- Igen.- Es sok a csalódás?- Nagyon sok. Sokkal több, mint ameny- nyire igazából szükség volna. Ugyanis az utóbbi években meglehetősen nehézzé vált a donorok felkutatása, a szervnyerés.- Elmondaná, hogyan juthat a sebész átültethető veséhez, májhoz, hasnyálmirigyhez Magyarországon1- Hazánkban négy vese-transzplantációs központ működik az ország négy orvosképzéssel foglalkozó egyetemén. Mind a négy központ az egyeteme által ellátott terület kórA szervátültetés számokban házaiból kap értesítést, ha ott valaki meghal, és szervei átültetésre alkalmasak. Mi a négy dél-dunántúli megye: Somogy, Tolna, Baranya és Zala kórházaiból várjuk a hívást, ami azonban sokszor elmarad.- Úgy gondolom, hogy minden szervnek ára van. Mit ér egy hasnyálmirigy?- Amennyit az ember élete. Vagyis ezt nem lehet pénzben kifejezni. Sehol a világon nem készítettek még árlistát, feltüntetve netán, hogy mit ér mondjuk dollárban egy átültethető szív, tüdő vagy máj. Rendkívül kényes dologról van ugyanis szó. Egyrészt etikátlan volna egy elhunyt embert, annak szerveit pénzzé tenni akár csak egy árlista formájában is. A szerv-kereskedelemről szóló alaptalan mendemondákat is nehéz volna cáfolni, ha árlista készülne.- Ezért nem fordulhat elő, hogy például az életemben eladom az egyik vesém?- Pontosan ezért nem.- De megtehetem, hogy előre megtiltom azt, hogy halálom után bármelyik szervemet eltávolítsák más számára?- Igen, bárki megteheti. A jogi szabályozás egyértelmű. A hazai felfogás az európai jog alapján formálódott, s ezek szerint, aki kifejezetten nem tiltotta meg, annak a még „életrevaló” szerveit el lehet távolítani, és a szükséges vizsgálatok után egy arra várakozó betegbe át lehet ültetni. Aki meg akarja tiltani, hogy halála után szerveit transzplantációs céllal eltávolítsák, az a háziorvosánál teheti ezt meg a legegyszerűbben. A háziorvos a tiltakozást három napon belül továbbítja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat központi számítógépéhez. A tiltakozás azonban már a nyilatkozat megtételétől érvényes, mert a tiltakozó egy, a személyes dokumentumai között tartandó nyomtatványt is kap. Nekünk a törvény szerinti kötelességünk minden tervezett transzplantációs szervkivétel előtt ellenőrizni az elhunyt személyes dokumentumait is, és kapcsolatba lépni a központi számítógéppel is. Csak akkor kezdődhet a műtét, ha nincs nyoma annak, hogy az elhunyt életében tiltakozott.- Bizonyára tudja, hogy momentán Magyarországon hányán tiltották meg szerveik későbbi felhasználását.- Igen. Az elmúlt héten hangzott el egy konferencián, hogy pontosan 39 személy tett tiltakozó nyilatkozatot.- Ezek szerint nem gyakori a szervkivételtől való elzárkózás?- Nem mondható annak. Ezt részben annak tudom be, hogy az emberek nem tájékozottak a transzplantáció kérdéseiben, mert talán más dolgok foglalkoztatják őket, és nem is gondolnak arra, hogy baleset vagy agyvérzés következtében hirtelen meghalhatnak. Ez talán természetes is.- Akkor miért döcög Magyarországon a transzplantáció?- Régiónkban tizenhat olyan kórházi-klinikai intenzív terápiás osztály van, ahonnan donort jelenthetnének. Sajnos nagyobb részükből nem hívják a transzplantációs központot. Az ott dolgozó orvosok jól tudják, hogy ki az a beteg, aki meghalt, és a szervei Máj-transzplantációt 1995 óta Magyarországon pontosan 85-öt végeztek el, tavaly 22-t, ebből egyet Pécsett. A szívátültetések száma 1992 óta 28 darab, tavaly 5 ember kapott új szívet Magyarországon. Hasnyálmirigy-átültetést eleddig csak Pécsett végeztek hazánkban, összesen négyet. Tavaly és tavalyelőtt is kettőt. A veseátültetés a leggyakoribb. Az elmúlt három évben 774 beteg kapott új vesét Magyarországon, tavaly a pécsi klinikán 28 műtétet végeztek el. A nemzetközi adatokból kiindulva, a népesség számához viszonyítva e műtétek többszörösére volna szükség. közül akár több is felhasználható lenne, de nem értesítenek bennünket. Elismerem, hogy az intenzív osztályon dolgozó kolléga nehéz helyzetben van. Erejét megfeszítve küzd egy beteg életéért, és amikor kiderül, hogy a küzdelmet a betegség nyerte, akkor a rossz hír mellett azt is közölnie kellene a hozzátartozókkal, hogy szeretnénk az elhunyt szerveit átültetés céljából eltávolítani. Egy hozzátartozót szeredének elvesztése lelkileg döntésképtelen állapotba hoz. Ilyen állapotban esetleg igazságtalanul a vádak tömegét zúdítja az orvos fejére. A kolléga ezért inkább megfeledkezik arról a másik betegről, aki az átültethető szerv hiányában meghalni kénytelen. Olyanról is tudok, hogy egy kórház vezetője megtiltotta, hogy az intenzív osztály orvosai szervátültetés érdekében értesítsék a transzplantációs központot, mert úgymond „a szervnyerés rossz fényt vet a kórházra”.- A szervkivétel gyakorlata ezek szerint nem a legjobb?- Talán a kommunikációs munkánk sem jó. Nem tudjuk minden intenzív osztályos orvossal elfogadtatni a szervátültetés hasznosságát. Nem tudatjuk elég hatékonyan a társadalommal, hogy bárkinek lehet szüksége szervátültetésre, és bárkivel előfordulhat, hogy szervdonációval kapcsolatosan kell döntenie. Sajnos időnként a sajtó sem elég körültekintő. Magától értetődő kötelessége minden újságírónak, hogy a negatív jelenségeket, bármivel kapcsolatosak is, nyilvánosságra hozza, és így a társadalmi kontrollt az élet minden területén lehetővé tegye. Az viszont több ember életébe kerülhet - előfordult már -, ha egy kórházat ok nélkül, vagy félreértésből hurcolnak meg a szervkivételek miatt.- Ezalatt a szervre várók reménye fogy.- És enyhén növekszik a számuk, bár időközben sokan meghalnak, helyüket újabb betegek foglalják el a várakozók között. Ebből a szempontból is érdemes végiggondolni, hogy mit ér igazából az élet. Továbbá azt is, hogy hány ember életét lehetne megmenteni egy csöpp odafigyeléssel.- Magyarország készül arra, hogy a nemzetközi szervcserét koordináló nagy szervezet, az Eurotransplant tagja legyen. Miért nem csatlakoztunk eddig, és mit hozhat egy csatlakozás?- Nagyon sok előnnyel járna a szervátültetésre várakozóknak, ha a tízmilliós lélekszámú Magyarország több mint százmilliós lélekszámú közösséghez tartozna. Nagyobb volna annak az esélye, hogy kifejezetten jó szöveti egyezéssel történjenek a veseátültetések, és a beültetett vesék sokkal tovább és jobban működjenek. Továbbá, hogy gyorsan kapjon májat vagy szívet az, akinek valóban gyorsan volna szüksége szervátültetésre. Igazán nem tudom, hogy miért nem vagyunk még tagjai ennek a szervezetnek, ami tárt karokkal várja Magyarország jelentkezését. Sajnos a vidéki transzplantációs központok véleményét az illetékes döntéshozók nem kérdezik meg. Mindenesetre nagyon bízom abban, hogy a hazai transzplantáció problémái a nem túl távoli jövőben megoldást találnak, és jövőre már sokkal derűsebben beszélhetek eredményeinkről. KOZMA FERENC HOPNIK ILDIKÓ OY. Lóversek Az a lány vagy asszony, aki húsvét hétfőjén alaposan be- ■ riglizi az ajtaját, és szabadon ereszti a vérebet az udvarban, talán azért teszi ezt, mert már épp elege van a tarháló (gyakran teljesen ismeretlen) locsolókból, és nem akar kellemetlen helyzetbe kerülni azok miatt sem, akik közül néhányan kifejezetten durva versikékkel lepik meg. Amikor felhívjuk aggódva a locsolkodni induló fiatal fiúk figyelmét, hogy világért se fogadjanak el alkoholt, meg lehetne talán azt is tudakolni tőlük, van-e valami jobbfajta locsolóversük, olyan például, amit nemcsak a zárt budiajtó mögött lehet skandálni. Az internetre oly fogékony fiatalok a hálón találhatnak úgynevezett humoros locsolóverseket, amelyek biztosan meg is felelnek azoknak, akik szeretik, ha egy rigmusban csak úgy röpködnek az apukák és a lovak alkatrészeire vonatkozó szavak. Alig van a bőséges kínálóiban olyan, amelyben ne volna túlságosan is közérthető utalás a locsoló vágyaira. Van, aki egyenesen azt ígéri: haőa hölgyet meglocsolja, az elmehet majd gyesre. Egy önkritikusabb másik megnyugtatja a lányt, hogy nem veszi elő nadrágjából a locsolót (nincsen dugó benne), mert ha megtenné, nagy röhögés lenne. Persze a dévaj- kodás az igazi népi, hagyományos locsolóversektől sem állt távol soha, csakhogy míg Bánffyhunyadon a rózsavizet Tündérország kiskertjéből hozzák, vagy mint Háromszéken, az ég harmatával öntözik a lányt, addig néhány újmódi versecske más biológiai anyagokat javasol. Van, akit már ez sem izgat, „kell a francnak piros tojás, ide a pénzt, gyerünk, nyomás", javasolja a lényegre törve. A politikai pikantéria már nem jellemzi a szerzeményeket, a „Kossuth téren jártam, nagy tömeget láttam, nem akart oszolni, szabad-e locsolni?” típusú sorok felett elszállt az idő. Annak a tréfás legénynek pedig, aki a „zúg az erdő, leng a páfrány, meglocsollak házisárkány” sorokat citálja, egy másik mondókát is ajánlhatunk: „én vagyok a teve, locsolkodni jöttem, hehe”. CSERI LÁSZLÓ ________________________ Az elektronikus ember Interneten ma már bármit rendelhetünk a CD-től a gépkocsiig, s elvileg komoly szerződéseket is köthetnének az üzleti élet képviselői, ha az elektronikus aláírás hitelesítése megtörténne. Az Európai Unió tagországainak 2001-ben kell meghatározniuk saját törvényeiket ezzel kapcsolatban, itthon pedig ősszel a Parlament elé kerül az elektronikus aláírást szabályozó törvényjavaslat. Az aláírás természetesen egy számsor, amely a számítógép használójának egyedi azonosítására szolgál, s amelynek létezik majd nyilvános és csak a felhasználó által ismert része. Ha mindez zöld utat kap, akkor szerződéseket is köthetünk, elektronikusan szavazhatunk, megírhatjuk adóbevallásunkat, s minden dolgunkat elintézhetjük otthonról anélkül, hogy ki kellene lépnünk a házból. Lehetne persze ékelődni azon, hogy az ember majd a lakásában éli le teljes életét úgy, hogy a világgal való minden kapcsolata a számítógép lesz, lábai elkorcsosulnak, feje megnő, személyisége eltorzul, kapcsolatai az élővilággal a panelbogarat leszámítva megszűnnek stb. De ékelődés helyett valljuk be: az előnyök számosak. Csak egy gombnyomás, és máris ott van a kérelem a kegyelmes mél- tóságos főtanácsos úr monitorján, majd még egy gombnyomás, s máris elküldhetjük a rögtön megjeknő elutasító határozatra a felkbbezést. Az újabb, immár végleges elutasítást persze már nem lehet szó nélkül tűrni, ilyenkor az ember, ha még emlékszik rá, hol van a lakásából kivezető ajtó, idegenvezető segítségével felkeresi a hivatok, s ha nem is jut be, időt kér az ekktronikus titkárnőtől. Amíg a törvényjavaslat éktbe lép, addig is itt van az egyik szolgálható ádtal ajánlott első orúine feljelentő honlap, amely világpremier is egyben. „Ez az a hely, melyről mindenki álmodott, melyre vágyott. Ez az a hely, ahol mindenki kiekgítheti vágyait, ahol bosszút állhat, ahol másokat őrületbe kergethet!” - olvashatjuk. Ez nagyon „örvendetes”, mert úgy tűnik, ha az ekktronikus aláírás tekintetében lépéshátrányban is vagyunk, más terükten vezetjük a világranglistát. hetedik oldal HOLNAP Riport Valóban több szabálysértést, . bűncselekményt követnek el i a rendőrség tagjai manap- ' ság, vagy csak a botrányos hírek kerülnek könnyebben és gyorsabban a nyilvánosság ek? Baranya főkapitánya állítja: kíméktlen a szabályszegőkkel. Tárca ! Bükkösdi László: Egy öregember emlékirataiból. Profán feltámadás. „Tudtam, az én műtétem során felnyitják ; a mellkasomat, kiveszik a i szívemet, egy jegelt kistányérra teszik, majd prof. barátom fölnyitja, öszszevarrja a lyukat...” Portré Levéltár és kert helycserével Arról ismert, hogy a Nádor Szálló történetét ő tárta fel. Ám kutatómunkájának még két fő vonulata van: a hajdani pécsi Kisebbségi Intézet, illetve a Ciszterci Gimnázium története. A Pannónia ÁFÉSZ elnöke is volt 20 évig. A Ciszterci Diákszövetség egyik vezetője.- Miért a jogi pályát választotta, hiszen hamar letért róla?- Az orvosihoz nem alkalmas a lelki alkatom, a tanári pálya nem ígért jó megélhetést, a jognak viszont az volt a híre, hogy sok mindenre alkalmas tudomány. Ez számomra is igazolódott, amikor a gazdasági szférába dobott a sors, és mindent szinte elölről kellett kezdeni.- Honnan indult a munkássága?- A Kisebbségi Intézetben az „intervenció a nemzetközi jogban” témáját választottam Trianonnal kapcsolatban. Ezt 1945 után nem lehetett kutatni. Később a Nádor Szállodánál nagyon idegenyertem vele, de nem adták ki. Máig kéziratban van csak meg. A Kisebbségi Intézet történetével később jobban jártam. A Lakiteleki Alapítvány pályázatán 480 munka között az ötödiknek rangsorolták, és adtak pénzt a megjelentetéséhez.- Milyen hiedelmek bosszantották a Nádornál? sített, hogy sok valótlan dolgot állítottak a múltjáról. Utánanéztem a levéltárban. A munkám első része 1968-ban készült el. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pályázatán első díjat Dr. Bédi Imre 1916-ban született Bácsalmáson. 1919-ben került Pécsre, itt '39-ben kapott jogi diplomát. A '49-ben megszüntetett Kisebbségi Intézet kutatója volt, majd a dékáni hivatalt vezette '51-ig. Útána a Nádor Szállóban dolgozott, sokáig főkönyvelőként. Nős, két lánya, két unokája, egy dédunokája van.- Leginkább az, hogy 1846-ban készült volna el. Valójában akkor kapta a Nádor nevet a régi épület. Az eredetit lebontották, és a jelenlegit 1902-ben építették. A szálloda valóban 1846-tól létezik. Alapítója egy pécsi textilkereskedő volt. Abszolút nem értett a szállodához, de beletanult. A hotel hozta a hasznot a tulajdonosoknak, az éttermet, sörözőt, kávéházat kiadták bérlőknek, azok pedig általában megbuktak.- Most mi foglalkoztatja?- Van egy örökölt szőlőnk és kertünk. Ötvenéves koromban kezdtem a kertészkedésbe. Arra is jó volt, hogy a munka után kiengedhettem a gőzt a fejemből. Októbertől márciusig a levéltárban kutatok, utána viszont muszáj kijárni a szőlőbe. A ciszterci tanárok közművelődési munkásságáról is van egy 200 oldalas tanulmányom. Inkább csak felkínálom vele a témát, hátha valaki folytatja. Én már nem vállalom a további 40 ezer újságoldal átlapozását. DUNAI IMRE
