Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-13 / 102. szám
2000. Április 13., csütörtök HATTER RIPORT Árpád-kori templom Túronyban? A rekonstrukció akár százmillióba is kerülhet Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Gázvezeték építése közben emberi csontokat hozott a felszínre az árokásó gép a túronyi református templom melletti úton, de hasonló csontokat találtak itt a kutatóásás közben pécsi egyetemista diákok is. A csontok egy padláson vannak, vizsgálatuk meglehetősen drága volna, egyelőre nem telik rá. Mint ahogyan a megroggyant templom rendbetételére sem. Pedig a túronyi templom nem csak a kisközség vagy a megye, hanem az ország kincse is. Legalábbis ezt állítják né- hányan. nagyon sokat rendbe tettünk és tettek a községek a polgármesterek és a települések lakóinak összefogásával, eleddig az összes leromlott templomunk felújítását nem végezhettük el.- Ezek szerint ha a túronyi templom nem roggyan meg ennyire, rá sem jövünk, hogy Ma is sok a rejtély a túronyi református templom körül. Méreteiben miért ilyen hatalmas - talán a megye legnagyobb református temploma hiszen sose volt (?) annyi hívő, hogy megtöltse? Mikor is épült valójában? A templomajtón tábla jelzi, hogy középkori és műemlék. A korábbi becslések szerint XV. századi a főépület, s a barokk tornyot a XVIII. században építették hozzá. Ma már sokan azon a véleményen vannak, hogy talán még korábbi. Meglehet, falait a XIII. században, az Árpád-korban rakták a kőművesek. Szarkándi Lajos, Túrony község polgár- mestere mutatja az egyik medencecsontot és a hozzá kapcsolható combcsontot, ami vagy egy apró termetű nőé, vagy egy 10-12 éves gyereké lehetett. Pontosan a templom bejárata mellett ásott kutatóárokból hozták felszínre a diákok. De talán nem is ez az izgalmas a dologban. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának építész-tanára, Balázs Ferenc szerint sokkalta érdekesebb az, hogy a fal mentén kimélyített közel két méter mély kutatóárokkal még nem érték el a templom alapjait, tehát mélyebben kéne keresni valahol a fal végét. Másrészt a templomban, valahol a karzat alatti részen lebocsátott szonda üreget talált, s ez,az üreg is meglehetősen mély. Altemplomot föltételez. A kérdés kézenfekvő:- Meglehet, hogy Árpád-kori alapokon nyugszik a túronyi templom?- Több mint valószínű. Annyi bizonyos, hogy az eddig hittnél jóval korábban épült. XIII. század előtti alapokon A túronyi templomról írásos emlékként áll, hogy 1414-ben szentelték föl - egy tűzvészt követő helyreállítás után. Balázsik Tamás régész szerint már önmagában ez a tény az értékes épületeink közé emeli a templomot. Maga is szemrevételezvén az épület formáját, a gótikára jellemző jeleket, a kutatóárokból felszínre került építőanyagot, úgy véli, hogy minden bizonnyal korábbi lehet. „Nem merész feltételezés - mondotta -, hogy még jóval a XIII. század előtti templom alapjain épült. E miatt országos érdek volna a templom és közvetlen környékének tüzetes feltárása.” néhány millió forint ahhoz, hogy komplex kutatással eldönthessük, valójában mivel állunk szemben, hány kor építészei munkálkodtak a templom építésekor.- Van a pénzre esély? - kérdezem a polgármestert.- A község pénztárcája üres, egyébként sem volt soha annyi benne, amennyi a templom rendbetételéhez kellene - válaszolja. - De nagyon reménykedünk, pályázati úton kaphatunk annyit, hogy az épület és környékének komplex, tudományos igényű kutatómunkáját elvégeztethessük. Sokan biztatnak, sőt Kurucsai Csaba képviselő úr azt is megígérte, hogy talán az uniós kapcsolatokkal is a segítségünkre siet. Mindenesetre az elsődleges pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtottuk. Freivogel Mihály pécsi építész. Hat éve készítettek a templomról fölmérést baráti felkérésre, s egy tervet az akkor már nem működő létesítmény provizórikus rendbetételére. Szerinte a templom nem egy a többi között. Nemzeti értékként fogható föl, hiszen hozzá hasonló nagyon kevés akad a megyében, sőt az országban is.- Az is megeshet, hogy a gótikus falak megpiszkálásakor középkori freskókra bukkanunk, az eseüeges altemplomból csodák jönnek elő. Ki tudja? Mindenesetre kéne Bóka András református esperes azon a véleményen van, hogy valójában csodára bukkantak Túronyban.- Minden jel arra mutat, hogy a túronyi templom a nagyharsányival és a peterdivel egy sorban említendő. Utóbbit az Országos Műemlékvédelmi Hivatal régésze, Balázsik Tamás kutatta meg, s ő is azon az állásponton van, hogy e három templomot azonos korban kezdték alapozni eleink.- Hogyan került a túronyi templom egyik napról a másikra a figyelem középpontjába? ,- Az egyházmegyénkben 109 templom van, többsége hasonló kisközségekben, mint Túrony. Gondoljon az Ormánság halódó falvaira. Nos, még jóval a rendszerváltás előtt egyházunk hozott egy döntést, mely szerint e 109 templomból valójában hatvankettőt le kéne bontani.- Jól hallom?- Igen, ezeknek a templomoknak a fenntartására nem futotta egy fillér sem. Ám ne feledjük, hogy e falvakat az állam is halálra ítélte azzal, hogy elsorvasztásra kárhoztatta. És micsoda „jó volt” akkoriban hallani, hogy a hatvankét templomból néhánynak a tornya megmaradhat majd.- A rendszerváltás ezek szerint megmentette a baranyai református templomok több mint felét?- Valójában ez történt. Sajnos a sok-sok évig pap nélkül maradt, sorvadó kisközségekben a templomok teteje beszakadt, ablakuk kitört, baglyok költöztek a tornyokba, amint az Túronyban is történt. S bár Máladozó falai ellenére is az egyik legszebb templom fotó: tóth l. pár száz évvel régebbi, mint azt korábban gondolták?- Bizonyára nem.- Mondják, hogy Túronyra legalább 100 millió kéne.- De az is lehet, hogy több. Ennyi pénzünk nincs. Igen ám, de amint az kiderült, a templom nemzeti értékként jöhet szóba, s ezért csak akad rá majd néhány forint. Túronynak ma 282 lakosa van, a református gyülekezet 59 fős. Gacsályi József lelkész nemrégiben érkezett a Nyírségből, hogy a Bisse-Túrony-Csarnóta Társegyházközségben élő híveket együtt tartsa, szolgáljon érettük.- Megdöbbentem azon a látványon, ami itt fogadott. Ilyen állapotú templomot még nem láttam.- Más idők jártak errefelé.- Nagyon mások. A minap Erdélyből jött egy lelkésznő, s valamelyest kisöpörve a kísértetek lakta épületet, közös istentiszteletet tartottunk tizenkét évi szünet után a templomunkban. A lelkésznő nemzetközi kapcsolatait szeretné latba vetni azért, hogy adakozzanak a helyreállítás költségeihez, alapítványunkhoz. Ő azt mondta, hogy sehol sem látott, még Erdélyben sem, ilyen elhanyagolt állapotban lévő református templomot. Odahaza is gyűjtést rendez majd érettünk.- Ekként előfordulhat, hogy a szegény erdélyi magyarok pénze is segíthet majd a falun?- Igen. KOZMA F. MÉSZÁROS ATTUA Halvér Életünket és vérünket! Mária Terézia uralkodásának idején, alig negyven évvel a Habsburgok által levert Rákóczi-szabad- ságharc után még nem egy horgászegyesület működése érdekében rántották ki a szablyát a fogadalmat tevő főnemesek. Lelkesedésre való hajlamunk azonban azóta sem lohadt, s az újra fogékonyságunk döntő megnyilvánulási terepe az, amikor valamit elhatározunk. Attól kezdve azonban a „csendes lohadás’’ válik úrrá. Van éppen elég gondjuk a baranyai horgászegyesületeknek. Még azon sincsenek teljesen túl, hogy az országos szövetségük kötídi, éveken át tartó huzavona sebeit a működőképességet nem zavaró emléknek tudják. Azután itt van a horgásztavak privatizációja. Ezekben a hónapokban számos egyesület esetében dől majd el, hogy maradhatnak-e megszokott vizükön, vagy a halászati bérleti jogot elnyerő ajtót mutat nekik. Addig is egy feladatuk megmaradt. A munka. Mint általában a vizek környéke - legyen az egy valamikor elkészült és sokáig hasznos élvezető árok, vagy egy úgynevezett műtárgy (példáúl zsilip) -, a tavak és partvonaluk is eléggé rászorulnak a gondoskodó munkára. Ezt a tisztet sok horgászegyesület elvállalta, jó néhány közöttük csinálja is. Legutóbb a Pécsi-tó partjára terveztek egy takarítási akciót. Igen magas lászámú ez az egyesület - ez azonban nem a munka idején derült ki. Hobtt az ilyen közösségek is az alapítás, az elhatározás idején egy emberként rántottak szablyát: igen, majd mi rendben tartjuk! Társadalmi munkában, horgásztársak, nem igaz, hogy több ezer ember ne tudna hatékonyan nádat vágni, törött fát összehordani, szemetet gyűjteni! Több ezer igen. De néhány nem. Különösen akkor dolgoznak eredménytelennek tűnőén, amikor a munka idején ugyanezen a vízen vagy kétszázan halvérű nyugalommal, feltűnő cinizmussal horgásznak, miközben néhány tucat az ő érdekükben is dolgozik. Mondhatnánk, a csendes kisebbség. Mert -a tapasztalat szerint - éppen a munka elől meglepők adják azt a hangos többséget, amelyik a legjobban kiabál a rendért és a több hal telepítéséért. KOZMA FERENC________________________ Vandalizmus Olykor, ha az erőtől duzzadó ifjak az éjszaka leple alatt ösz- szetörik a parkban a padokat, heccből feldöntögetik a kukásvödröket, felvagdossák a vasúti kocsik bőrüléseit, vagy művészi ambícióikat kiélve összefirkálják a liftet, vandalizmusról szoktunk beszélni. Persze, tudjuk, hogy nincs mit tenni, a prédikáció falra hányt borsó, s igazából személyes példával sem tudunk elöl járni. Mert ha nem döntögetünk, bicskázunk és firkálunk, azt nem veszi észre senki. A kártevéseknek egyéb példái is akadnak. Ha valaki mondjuk, elmegy Sikondára, a valaha szebb napokat is megélt és kies parddicsomnak nevezett völgybe, nem hisz a szemének. A vandalizmus sajátos megnyilvánulásával találkozhat, hiszen a fanyűvők (stílfűrészek és fejszék) befejezték azt a „munkát”, amit tavaly elkezdtek. A klímájában is egészséges, egykor fákkal gazdagon benőtt erdei miliő óriási változásokon ment át ezen a tavaszon, ugyanis az erdőgazdaság (Mit erdő? Mit gazdaság?) emberei tarrá vágták az ötven-hetven-száz éves fákkal benőtt dombokat, s ezzel úgymond „kiszabadították” mára a szanatóriumot is abból a zöld világból, mely körbefogta, védte, óvta, amely a szanatóriumnak jelleget, arcot adott és elhitette mindazokkal, akik erre jártak, hogy ez a (valahavolt) környezet tényleg szanatóriumi. Ha nem látom, nem hiszem el ezt az óriási erkölcsi kártevést, ezt a sajátos tájrendezést. Mintha valaki a Lillafüredi Nagyszállóban parkettaüzemet nyitott volna, avagy lecsapolván Hévizet, a természet adta tó helyén mélygarázs építésébe kezd. Hiszen olyan értékes, s nem csak a baranyaiak számára, hanem országos jelentőséggel is bíró, kincset érő környezetet tett tönkre a tulajdonos jogán, amihez fogható kevés akad. A pusztítás láttán fölmerült ugyan bennem a kérdés, hogy vajon a fakitermelés elrendelője tud-e tükörbe nézni nyugodt lelkiismerettel e tett után, de aztán rájöttem, hogy nincs nagy értelme az ilyen kérdéseknek. Mert bizonyára tud. hetedük oldal HOLNAP Riport A kórház kirakja a magatehetetlen időseket, a szociális otthon pedig nem tudja finanszírozni az ápolásukat. A Szociális és Családügyi Minisztérium álláspontja az, hogy a gyógyítás nem szociális feladat. Portré Dr. Várni Pál kisdiák korában kiváló védő volt az iskola válogatottjában. Most határőr-ezredes. Temperamentumát magyarázandó azt mondja: ha rohanok, a többiek is ilyen ritmusban jönnek utánam. Portré A szabadság ígérete Ahogyan az ember halad előre, már ami az életkorát illeti, egyre inkább a teljességre törekszik, de minél inkább szeretné átfogni a világot, az annál megismerhetetlenebbnek mutatkozik, mondja az építész.- Tudatosan készült erre a pályára?- Az általános iskolában erősen a művészetek befolyása alá kerültem, hiszen rajztanárom, Haraszti Pál festőművész volt, és dr. Pesti János, aki a magyart tanította, mindig párhuzamot vont a vizuális művészetek és az irodalom közt. Márpedig az építészet a különbökő művészetek hordozója.- így került a Pollackba.- A Nagy Lajos Gimnáziumba jártam egy évig, majd átiratkoztam, mert azt gondoltam, hogy a technikum teljes embert formáló intézmény, s az lenne nekem való. Nagyon jól éreztem ott magam, megbecsültek, s többek között Debitzky igazgató magas szintű építészettörténete nagyon komoly alapot és önbizalmat adott a későbbiekre.- Mesteriskolás is volt:- Azon kevesek közül való vagyok, akit statikus mérnökként vettek fel. Kétszáz építészmérnökből mindössze húsznak sikerül ciklusonként bejutni.- A statikusság mellékvágány?- Számos igazán „férfias” pálya létezik, az egyik például a sebész, a másik a statikus, hiszen mindkettő emberéletet követelhet. Voltaképpen nem bánom hogy így alakult, az építészet esetében a művészet mellett szükség van racionalitásra is, mindezeknek együtt kell érvényesülniük.- Milyennek érzi a pályáját?- A tervezőiroda sűrű értelmiségi közege és a vállalat tervgyártó gép jellege közti ellentmondást néhányan nehezen viseltük, s elsőként hoztunk létre magánirodát ’88-ban. Akkor úgy tűnt, ez a szabadság ígérete, de csak a tőke szabadsága következett be.- Ez elkeseríti?- Inkább elgondolkodtat, s amikor éppen nincs annyi és olyan minőségű munkám, amilyent én elképzelnék, arra gondolok, hogy nemrégiben, amikor Chicagóban jártam, éppen 200 építészt bocsátottak el egyszerre egy világhírű irodából. Az építészek helyzete tehát mindenhol meglehetősen bizonytalan.- Mit csinál szabad idejében?- Elmélettel foglalkozom. A pécsi építészet történetének, különböző korszakainak emlékeit gyűjtöm és dolgozom fel. _____ _______ CSERI LÁSZLÓ We iler Árpád 1948-ban született Pécsett. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett diplomát, majd a Műszaki Egyetem statikus mérnöki karán. Elvégezte a MÉSZ mesteriskoláját, és a műemléki szakmérnökit. Az Építészeti Kultúráért-díj birtokosa, munkái többször elnyerték az év lakóháza kitüntetést. Nős, két fia van.
