Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-12 / 101. szám
1 2000. ÁPRILIS 12., SZERDA HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Befejezetlen ólomháború Hosszú ideje folyik a huzavona arról, hogy a komlói Béta-aknán létesülhet-e akkumulátorfeldolgozó üzem vagy sem. Korábban az ország más helyein botrányos körülmények között hiúsultak meg a hasonló próbálkozások. S bár az ügyről már többször hírt adtunk, újabban két váratlan fejlemény borzolja a kedélyeket. Időközben ugyanis Pécs-Vasas és Mánfa is érintett lett az ügyben, illetve a pozitív példaként felhozott osztrák akkumulátorfeldolgozóról ellentmondásos hírek kaptak szárnyra. Az elmúlt év júniusában nyújtott be kérelmet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez a Vasasért Egyesület, hogy ügyféli jogállást kapjanak. Idén februárban kapták meg az elutasítást, mert Vasast a hatásterületen kívülinek gondolták, ezért nem kezelték ügyfélként, képviselőik a különféle tárgyalásokra nem kaptak meghívást. Mára azonban változott a helyzet. Mint Huba Csaba, az egyesület elnöke elmondta, a részletes hatástanulmány összefoglaló anyagában szereplő térképen Vasas kívül esik ugyan a megállapított 1050 méteres körön, de mint kiderítették, a térkép nem felel meg a valóságnak. Egy jóval nagyobb léptékű térképre rajzolva a kört egyértelművé vált, hogy a hatásterület legalább 300 méterre benyúlik Vasas, illetve Mánfa közigazgatási területére. Ezért április 28-án a pécsi városházán közmeghallgatást tartanak az ügyben. Az új fejlemény ellenére, a pillanatnyi állás szerint semmi akadálya nincs annak, hogy az akkumulátorfeldolgozó létrejöhessen, mondja érdeklődésünkre Tiderenczl József (első képünkön), a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A pécsi közmeghallgatás nem gördíthet akadályt a megvalósulás útjába, legfeljebb időt vesz igénybe, az építkezést olyan tény felmerülése akadályozhatja csak meg, amely kizáró okként lép fel, de idáig ilyen nem került elő. Annak, hogy egy leendő létesítmény eseüeg káros anyagot bocsát ki, s az valamilyen hatást gyakorol a környezetére, semmi köze nincs a közigazgatási határokhoz. A vizsgálatok ugyanis a hatásterületen túlra is kiterjedtek, aki azt állítja, hogy ez nem így történt, az tudatosan ferdít, hangsúlyozza az igazgató. Mert a vizsgálatok - s ez véleménye szerint egyértelműen kiderül a részletes környezeü hatásvizsgálatból és az összefoglalóból is - minimum három kilométer sugarú körben történtek meg, s a hatásterületet az elmúlt évben lezajlott méréssorozatok eredményei alapján állapították meg jóval később, idén januárban. Hogy a térképen megrajzolt 1050 méter sugarú kör milyen köz- igazgatási határokat metsz ki, az a közigazgatási határvonalak futásától függ, s ennek semminemű más jelentősége nincs, mint az, hogy amelyik települést a körvonal elmetsz, az automatikusan - jogi értelemben véve - érintettnek minősül, s ez által ügyfélnek. Ettől kezdve az érintett településnek fellebbezési joga van ugyan, tehát élhet jogorvoslati lehetőségeivel, de ugyanúgy lehetősége van a fellebbezésre annak a félnek is, amely ugyan nem érintett a fent leírt módon, de a leendő létesítmény valamilyen formában az érdekeit sérti. Azt is illene figyelembe venni, mondja Huba Csaba osztrák lapokra és az MTI írására hivatkozva, hogy az osztrák üzem - amelynek működését néhány hete a környezetvédelmi felügyelőség és Komló város küldöttsége referenciaüzemként megtekintett - nem dicsekedhet környezetkímélő tevékenységével. Egy 1992-ben, a karintiai parlament által felállított vizsgálóbizottság ugyanis megállapította: az ausztriai Arnoldstein közelében működő Bleiberger Bergwerksunion (BBU) több évtizede ólommal és kadmiummal mérgezi a talajt. Ennek az lett a következménye, hogy a gyönyörű vidék egy részén kipusztult a növényzet és az állatállomány. Ki kellett cserélni a sportpálya és hat játszótér talaját, kárpótolták a parasztokat, a vendéglősöket az elmaradt turistaforgalom miatt. Egy szakembergárda a környezetvédelmi felügyelőség részéről, illetve Komló és Pécs városa, valamint a megye képviselői valóban az osztrák-olasz határ menti Arnold- steinben jártak március végén megtekinteni a hasonló profilú üzemet. Tiderenczl József elmondása szerint az üzem 1903-ban létesült, berendezéseit azóta többször is lecserélték, legutóbb éppen 1992-93-ban. Akkoriban fedezték fel az 1500-as évek óta működő ólombánya és a közel száz év óta nem éppen a legmegfelelőbb berendezésekkel dolgozó üzem környezetre gyakorolt rendkívül káros hatásait. A klagenfurti környezetvédelmi hivataltól megkapták valamennyi mérés adatait, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a különböző szennyeződések a múlt számlájára írhatók, az üzem működése ma megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A Komlóra kerülő berendezések ráadásul vadonatújak lesznek, minden esély megvan arra, hogy az osztrák példánál is eredményesebben működjenek. A komlói hárommilliárdos beruházás megvalósíthatóságáról a döntést a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hozza meg, mondja Tiderenczl József, amely természetesen csupán arról szól, hogy környezetvédelmi szempontból megfelel-e a létesítmény a szigorú követelményrendszernek. Az engedély birtokában kezdődhet el a tervezés és az építési engedélyezési eljárás. Az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának segítségével hivatalosan is megkérik az osztrák hatóságoktól az amoldsteini környezetszennyezéssel kapcsolatos mérések eredményeit, hangsúlyozza Németh Mária (második képünkön), komlói alpolgármester. Információi szerint, melyeket csak megerősíteni látszanak helyszíni benyomásai, az. Amoldstein környéki lakosság és az üzemben dolgozók körében végzett egészségügyi vizsgálatok semmiféle egészségre káros hatást nem mutattak ki. Arra a felvetésre, hogy a kedvező osztrák tapasztalatok ellenére elképzelhető volna-e Komló város más területén elhelyezni az akkumulátorfeldolgozót, az alpolgármester azt válaszolta, hogy a kezdetekkor több helyszínt is megvizsgáltak, de Béta-akna maradt csak, mint egyeüen lehetőség. Egyébként, ha a város közepén épülne fel a létesítmény, akkor is érintene más településeket, például Mecsekpölöskét vagy Magyarszéket. Olyan megoldás tehát, amely kizárólag Komló város belügyévé tenné ezt a kérdést, nincs. A megvalósítás időpontjára vonatkozóan nem kíván jóslatokba bocsátkozni, hiszen az érintett települések még élhetnek fellebbezési jogukkal, de véleménye szerint a beruházás megvalósulásának ma észérvekkel alátámasztható akadályai nincsenek. ________ CSERI LÁSZLÓ Ré szlet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Vasasért Egyesülethez írt leveléből „A továbbiakban felügyelőségünk a Földhivatal hiteles közigazgatási térképét fogadja el bizonyító erejű okiratnak, ezért a hatásterület Pécs M. J. Város, valamint Mánfa község közigazgatási területére is kiterjed, így a településeken élő lakosság és a bejegyzett környezetvédelmi egyesületek is ügyfélnek minősülnek. A fentiek alapján Önök az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi ■9i IV. tv. alapján gyakorolhatják ügyféli jogaikat, illetve kötelezettségüket, így joguk van tárgyi ügyben akár szóban, akár Írásban nyilatkozatot tenni, a rendelkezésre álló iratanyagok, dokumentációk tartalmát megismerni, azokról másolatot készíteni.” Részletek a Vasas Egyesület a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez intézett leveléből „A mellékletben található táblázatokban Pécs-Vasas, Pécs-Somogy, Pécs-Hird továbbá Mánfa településekre vonatkozóan nem szerepelnek a mortalitási és morbiditási adatok és ezek elemzése sem. Egyik településen sem történt meg a hatásterületen élő lakosság jelenlegi ólomstátusának felmérése. A részletes környezetvédelmi hatástanulmány fenti települések jelenlegi levegőjének porkoncentráció mérési adatait, illetve annak elemzését sem tartalmazza. Az RKHT és annak hiánypótlása sem foglalkozik a hatásterületbe eső vasasi külszíni fejtésen állandó munkát végző dolgozók, illetve Zobákpusztán élő lakosság környezet- egészségügyi vizsgálatával. A beszállításra kerülő hulladékakkumulátorokon kívül jelentős mennyiségű (5000 t/év) „egyéb anyagok” feldolgozása is folyna. Az EKHT adatai alapján ezek között „sugárvédelmi célú anyagok, téglák stb.” is lennének. Ezen anyagok minősítésével, feldolgozási technológiájukkal és környezetre gyakorolt hatásaival nem foglalkozik az RKHT.” DUNAI IMRE Kiterített elvek A kormány 2000-ben 38 ötikor- mányzati beruházás címzett támogatását javasolta a parlamentnek a beérkezett 49 új igényből. Állítólag nagy figyelmet szentelt a területi kiegyenlítés elvének, a címzett támogatásban még nem részesült önkormányzatok igényének, az egészségügyi ellátás javításán nak is. . Volt ebből purparlé szokás szerint. Az egyik szocialista honatya megkockáztatta a kijelentést, hogy a mostanihoz hasonló protekáonalista szemlé-. lettel öt éve nem találkozott. Á szabad demokrata képviselőnő szerint a kabinet büntetni szándékozik az ellenzéki vezetésűönkormányzatokat és azokat, akik ilyen településeken élnek. A fideszes kolléganője azonban visszautasította a vádakat: pártja politikamentesen közelít az önkormányzati finanszírozáshoz. Mindennek a megítélésére a pártos parlament nyilvánvalóan nem alkalmas: majd talán 2002-ben a választás lesz csak az. Egyébként ha nem a politika mezején zajlana a vita, hanem a tudomány terén vagy az üzleti életben, elegendő - és kötelező - lenne a lapok kiterítése az állítások bizonyításához. Például így: a 23 támogatott települési önkormányzat közül 16 kormánypárti, 7 független vezetésű, a többi ellenzéki, a nyertes 15 megyei önkormányzatból 15 a kormánykoalíció által vezetett, a többi ellenzéki. Na ugye! Egyébként pedig hol van az megírva, hogy a parlamenti pártarányok szerint kell a kormánynak az önkormányzatokat támogatni? Valami rendezőelv és következetesség azonban mégiscsak kell: kisorsolni nem lehet a pénzt. Baranya Megye Önkormányzata például a megyei kórház és harkányi kórház felújítására is pályázatot nyújtott be. Feltehetőleg azért nem kapott támogatást, mert ezek a célok nem eléggé egészségügyi ellátást javító fejlesztések. Ázzál az ürüggyel ugyanis nem eshetett ki a szűrőn, hogy 1999-ben részesült címzett támogatásban: So- moggyal és Kaposvárral ellentétben tavaly sem kapott. Ám ezek az önkormányzatok is a régiónkba tartoznak, tehát a területi elv világosan érvényesült. És egyben átlátszóan is. MÉSZÁROS ATTILA Kommandók Először volt, ugye, a rendőrség mint „alapintézmény”. A parkőröket nem említem, mert elszigetelt harcosai voltak a népesség kordában tartásának, ráadásul most már kihaló képviselői a hatalom rendszeretetének, ugyan, hol van kifejezetten egy városi parkot vigyázó parkőr például Pécsett, aki hegyes végű botjára felszurkálja az eldobott szemetet, adott esetben megkergeti a rosszalkodó gyerekeket, hevesen mutogatva a „Fűre lépni tilos! ” táblára? Azután, ugyancsak a köz érdekében, munkába álltak a közterület-felügyeletek. Ők inkább a tilosban parkoló járművekkel foglalkoznak. Tőlük nyugodtan eldobhatom a müzliszacskót, a csikket. Viszont pénzt szednek be. Majd következtek az áramkommandók, alaposan megrázva azt a képletet, hogy sokak nem fizetése miatt egyre több lett a részvénytársaság kiesett bevétele. A magántőke azonban nem kukoricázik, alapja is volt a döntésnek: kommandósokat rájuk! Nem jöttek hátulról mellbe a gázkommandósok sem. A cégnek elege lett, hogy egyre több adósa van. A profit hajtóerő, megteremtéséhez minden energiára szükség van, függetlenül a szolgáltatás minőségétől. És most egy harmadik magáncég jelezte „magánhadserege” várható bevetését: számíthatunk a vízkommandóra is. A kommandó egyik jelentése egyébként rajtaütést végrehajtó katonai egység. Nyilván erről ez esetben nem beszélhetünk. Ugyanakkor egyelőre nem reménykedhetünk egy közérdekű kommandóban, amelyik rajtunk üt, és hirtelen javít az életszínvonalunkon, kihúzva ezzel az összes többi kommandó alól a cselekvés lehetőségét. Kíváncsi vagyok, hogy milyen kommandót lehet még felszerelni. Talán tv- és levegő- kommmandók, ki tudja. Nekem a kommandó kifejezés önmagában idegenszerűnek hat, talán mert nem az együttműködési készségre, hanem az erőszakra asszociál az ember. Az utóbbi nem feltételezhető az eddig Baranyában frontvonalba küldött egységekről - áram-, gáz- és majd vízkommandókról -, de tény, hogy a polgár egyre inkább be van kerítve. hetedik oldal HOLNAP Riport Milyen titkokat rejthet a túronyi református templom? Úgy tűnik, az építmény akár Árpád-kori is lehet, talán altemplommal, talán freskókkal, s más, nemzeti kincsnek számító értékkel -ám a műemlék feltárására nincs pénz. Portré Weiler Árpád pécsi építész szerint két igazán férfias pálya van, a sebészi és a statikust mert mindkettő tévedése emberi életet követelhet. Az elmúlt évtized szak. mai tapasztalata: a szabadság ígérete helyett a tőke szabadsága következett be. Portré A megérintett idő Valahol talán a nagyapával kezdődött. A szikár tanító mindennap órákat állt a Dráva partján, és csak nézte, figyelte a surrogó vizet. Bokor Károly már régen túl van a kapitális halak utáni ősi erejű vágyon. Egyre inkább csak nézi, figyeli a folyót, ahogy beszédesen locsog a csónak oldalán, a kövezés szélén. A horgászat csak része a természetet magához ölelő szeretetének.- A Dunáról mint személyes barátjáról szól most megjelent könyvében, a Dráva pedig olyannak tűnik írásaiban, mint egy látható, de meg nem kapható menyasz- szony.- A Dunán otthon vagyok. Számos év, számos horgászat, nagyon sok jó barát, remek cimborák, kalandokkal teli sátorozások. Eléggé ismert horgász és horgászíró vagyok, s ennek megvan az a következménye, hogy keresnek, alkalmazkodnom kell, nem tudok elbújni. A Dráva ezt a hiányolt, vá- Fekete Istvánra emlékeztető húrok pendülnek, amikor az évszakokról, az idő siető lépteiről, a természet fintorairól és mosolyairól ír.- A folyók partján, a vizeken érzem igazából egész embernek magam. És a természet valóban hallhatóan szól az értő fülhöz. Nincs ez messze a horgászattól gyott csendet és békét adja, ahol egyedül lehetek. Márpedig én legjobban egyedül érzem magam, azzal együtt, hogy sok-sok horgászkollégával szívesen töltöm az időm. Bokor Károly, a Pécsi Horgász Egyesület elnöke 1955-ben született Szigetváron, bár pécsi tüke. „Édesanyám éppen arra járt. ” Az érettségi után röntgenasszisztensnek tanult, ma is ezen a területen dolgozik, csakúgy, mint felesége. Fia joghallgató, lánya a természettudományi karon tanul. sem, a halak megannyi apró jellel üzennek: itt vagyunk. Ami pedig az írást illeti, nagyon nagyra becsülöm Szász Imrét, az egyik legnevesebb horgászírót, aki egyszer biztatásul azt mondta, aki ilyen témákban hangoskodik, csinálja! Megfogadtam. Aztán kaptam egyszer egy levelet egy öreg tiszai halásztól. A kezébe került az egyik kötétem, s - írta - a halászati holtszezonban ez vitte ki a vizekre. Jólesett.- Mikor van ideje horgászni? Elnöke a Bédai Baráti Körnek, a Pécsi Horgász Egyesületnek, tagja a Magyar Horgász szerkesztőbizottságának.- Ha máskor nincs mód, éjszaka. Régebben hosszabb szünetek voltak az őszvég, tavaszelő között, akkoriban ritkábban horgásztam. Ma már ez a szünet igen kurta lett, szinte folyamatosan vízparton vagyok. Mondhatnám, az ősi zsákmányszerzési vágy is motivál, de ez nem teljesen igaz. A természet csendjében úgy érzem, szinte megérintem az elmúló időt. S ez az igazi varázs. MÉSZÁROS A.
