Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-11 / 100. szám

2000. Április 11., kedd Uj Dunántúli Napló - 3. oldal Új címzett támogatások Önkormányzati ügyek a T. Ház előtt Országgyűlés A kormány 2000-ben 38 ön- kormányzati beruházás címzett támogatását java­solja, amelynek révén 2003- ig mintegy 25 milliárd fo­rint értékű beruházás való­sulhat meg - derült ki Kont­rát Károly belügyi államtit­kár a helyi önkormányza­tok idei új címzett támoga­tásáról szóló törvényjavas­latról hétfőn elmondott ex­pozéjából a parlamentben. Az államtitkár elmondta: tavaly december 15-ig összesen 49 új címzett támogatási igény érke­zett be az önkormányzatoktól. Ezekhez összesen mintegy 41 milliárd forintra van szükség. Az idei évre vonatkozó költségvetési törvény címzett és céltámogatá­sokra 52,3 milliárd forint elő­irányzatot hagyott jóvá, amely­nek 80 százaléka már folyamat­ban lévő beruházások finanszíro­zását biztosítja. Ezen belül a 2000. évi új címzett támogatá­sokra mintegy 2 milliárd, új céltá­mogatásokra pedig 8,1 milliárd forintot javasol a kormány. A vitában a fideszes Bemáth Il­dikó visszautasította azokat a vá­dakat, amelyek szerint politikai szempontok játszottak közre a források elosztásánál. Pozsgai Balázs (MSZP) protekcionalistá- nak nevezte ugyan a pénzek oda­ítéléséi, de jelezte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést. A továbbiakban is önkormány­zati témákat tárgyalt a Tisztelt Ház. A képviselői összeférhetet­lenségről, a polgármesterekről, az önkényes lakásfoglalókról és a kis lakosságszámú megyei jogú városokról szóló tervezetekhez benyújtott módosító javaslataikat indokolhatták meg a képviselők. Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben tájékoztatta a képviselőket az árvízi védeke­zésről és az ezzel kapcsolatos legfrissebb kormányzati dönté­sekről. Lamperth Mónika (MSZP) be­számolója szerint a szocialista képviselőcsoport konkrét javasla­tokat tesz Katona Kálmán mi­niszternek az árvíz miatt kiala­kult helyzettel kapcsolatban. A képviselő közölte továbbá, hogy az MSZP minden olyan kezde­ményezést támogat, amely a mostani helyzetben a konfliktu­sok csökkentésére irányul. Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um politikai államtitkára meg­köszönte az együttműködési készséget. Csurka István, a MIÉP frakció­vezetője napirend előtti felszóla­lásában a tömegtájékoztatást okolta amiatt, hogy nincs meg az az összefogás, amit az árvíz indo­kolna. Az anyanyelv ünnepe Legnagyobb nemzeti kincsünkről van szó Budapest Tőlünk is függ, hogy elő­deink nyelve milyenné lesz utódaink ajkán - ennek a gondolatnak a jegyében hirdették meg idén a ma­gyar nyelv hetét. Nyelvészek és a magyar nyelvet szerető, óvó magánszemélyek 1967 óta szerveznek az anya­nyelv védelmében előadásokat, különféle kulturális rendezvé­nyeket. Éppen 34. alkalommal nyílik meg az anyanyelv művelé­sének ünnepi hete. Ma délután, József Attila születésnapján Or­bán Viktor miniszterelnök Haj- dú-Bihar megyében nyitja meg a több száz eseményből álló ren­dezvénysorozatot. Magyar nyelvünk óvása és fej­lődésének elősegítése nemcsak a családok és az iskolai anyanyelvi nevelés ügye, hanem egyik leg­fontosabb biztosítéka a nemzet összetartozásának, a magyarság fönnmaradásának is - fogalmaz­tak felhívásukban a nyelvészet jeles képviselői.- Nincs veszélyben a magyar nyelv, de jó néhány jelenséget nem kellene eltűrnünk - véleke­dett lapunknak Grétsy László, az ismert nyelvész, nyelvtanár. - Például a külföldi felirat mellett ott lehetne annak magyar megfe­lelője, vagy nem kell beletörőd­nünk, hogy a reklámokat, hirde­téseket elárasztják az idegen, fő­ként angol kifejezések. Sokszor olyanok is helytelenül, pongyo­lán írnak, beszélnek, akiluiek ép­pen az lenne a feladatuk, hogy az anyanyelv szépségét, tovább­vihető hagyományait megőriz­zék. Nincs azzal baj, hogy az élő nyelv fejlődik, változik, alakul, sokkal inkább az igénytelenség fáj a nyelvművelő közösségek­nek. A társadalmi élet minden te­rületén egyre több a félreérthe­tő fogalmazás, a csúsztatás, a ha­misítás. A közéleti megnyüvánulások- ban egyáltalán nem ritka az olyan homályos, pontatlan fogal­mazás, amely nem egyszer áldat­lan vitáknak, szembenállásoknak válik a forrásává, sőt szókimon­dás címén terjed a tapintatlan, olykor útszéli stílus, amely nem érvel, nem cáfol, csupán sért, vé­lekedik az ismert nyelvőr. _______________________________[HORVÁTH) Ár víz: 38 milliárd a Eddig a ciánszennyezés tizedelte a folyó élővilágát, most a háziállatokat fenyegeti az ár FOTÓ: FEB/REUTERS Egyetlen napirendi ponttal, az árvízi véde­kezés költségeinek előteremtésével foglal­kozott tegnapi rendkívüli ülésén a kormány - jelentette be a délutáni sajtótájékoztatón Borókai Gábor szóvivő. Az állami költségve­tés fejezetének átcsoportosítása révén 37,3 milliárdot, a munkaerő-piaci alapból pedig további egymilliárdot nyernek. Az egyes tár­cák péntekig kötelesek javaslatot tenni a rá­juk háruló pénzösszeg előteremtésére. Miniszterelnöki Hivatal A kilenc megyét érintő veszélyhelyzet elrendelése után tegnap a rendkívüli árhullám okozta károk enyhítésével, illetve a helyreállítással kapcsolatos kiadásokról döntött a kabinet. Mint megtudtuk, egy elméleti és két gyakorlatilag is végrehajtható javaslat vetődött fel. Borókai Gábor szóvivő szerint azt senki sem gondolta komolyan, hogy a Pénz­ügyminisztérium kapjon utasítást rendkívüli pénz­nyomásra, és az szja egyszázalékos, soron kívüli megemelését is elvetették - legalábbis egyelőre. Maradt a harmadik javaslat, miszerint a miniszté­riumok adják össze a katasztrófavédelmi célelői­rányzatba szánt, összesen 37,3 milliárdot. Ehhez az összeghez jönne még a munkaerő-piaci alapból rendelkezésre bocsátott plusz 1 milliárd. Borókai hozzátette: a 38,3 milliárdos elő­irányzaton felül idén 5,1 milliárdot fordítanak gátépítésre. Megjegyezte: ez a munka tavaly 6 milliárdot emésztett fel, ugyanakkor tanulságos, hogy ’97-ben csupán 1 milliárd, s ’98-ban is csak 1,8 milliárd jutott erre a célra. Mit takar a veszélyhelyzet? A polgármester a képviselőtestület megkér­dezése nélkül rendelheti el a lakosság el­szállítását a polgári védelmi tervben meg­jelölt befogadóhelyekre;- folyamatos polgári védelmi szolgálatra szólíthatja fel a felnőtteket;- ha úgy látja, intézkedhet a falu (város) va­gyontárgyainak kimenekítéséről is;- az ő gondja a kitelepítés után helyben maradt emberek, a gátakon dolgozók, illet­ve az állatállomány ellátásának biztosítása;- soron kívüli munkára szólíthatja a telepü­lés fuvarosait és egyéb iparosait;- munkára foghatja a környék jármüveit: traktorokat, teherautókat, Volán-járatokat. Mint megtudtuk, a pénzelvonás nem érinti például a munkanélküli- és jövedelempótló tá­mogatásokat. Hogy mégis mire jut majd keve­sebb, az e hét végére derül ki. A kabinet bizo­nyos egységárakat határozott meg a védekezés­nél használt gépi és emberi erőforrásokat illető­en, elkerülendő, hogy egymástól merőben elté­rő, irreális számlákat nyújtsanak majd be az ön- kormányzatok ______ TAKÁCS MARIANN El égedetlen az ombudsman A sérelmek kapcsán lefolytatott vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jo­gairól szóló törvény tökéletlen, ezért ki kell javítani - jelen­tette ki tegnap Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosa. Országos körkép Az ombudsman csalódottságá­nak adott hangot a hazai kisebb­ségi politika visszásságai miatt. Egyedülálló módon olyan jogsza­bálytervezetet tett közzé, amely ötlettárként szolgálhat az Ország- gyűlés számára egy, a mostaninál jobb törvény megalkotásához. Kaltenbach Jenő, aki sajtótájé­koztatóján egyben tavalyi mun­kájáról is beszámolt, elmondta, hogy a jelenlegi szabályozás leg­nagyobb baja a szankciók hiánya. Mivel a törvényt figyelmen kívül hagyóknak nem jár büntetés, ezért a papíron létező jogok sok­szor csak formálisak. A Itisebbsé- gi önkormányzatok sem tudják ezért érdekeiket érvényesíteni a települések életét érintő dönté­sekben. Jelenleg az Alkotmány garantálta alapjogok is számta­lanszor sérülnek, például az etni­kai hovatartozás miatti megkü­lönböztetések esetén. A legkirí­vóbb esetek az úgynevezett rend­őri túlkapások, illetve azok a helyzetek amikor valakit csak azért nem szolgálnak ki egy kocs­mában vagy étteremben, mert ci­gány - tette hozzá a jogvédő szak­ember. A hazai nemzetiségek parla­menti képviseletét immár több választási ciklus alatt sem sike­rült rendezni, ami rossz fényt vett hazánkra. Kelet-Közép-Európá- ban ugyanis rajtunk kívül egyet­len ország sincs, amelyben így vagy úgy ne képviseltetnék ma­gukat a törvényhozásban a ki­sebbségek. Ennek a kérdésnek a megoldása csupán a szándéko­kon múlik, ugyanúgy, mint az oktatásban jelentkező megkülön­böztetések feloldása. Kaltenbach Jenő szerint azzal, hogy a cigány gyereket kisegítő iskolákba „tere­lik” hosszú távra konzerválhatják a cigányság képzésbeli elmara­dottságát, ami viszont a beillesz- kedésüket gátolja. __________-w­Hír csatorna HATÁRVÉDELEM. Továbbra is az illegális migráció visszaszorí­tása jelenti a legnagyobb kihí­vást a határokon - jelentette ki tegnap Pintér Sándor belügymi­niszter. Tavaly 60 ezer embert fordítottak vissza a zöldhatárról, a Magyarországra illegálisan be­lépők 70 százalékát elfogták. A tervek szerint nyárra rendszer­be áll a déli határ teljes hosszán a hőkamerás figyelőszolgálat. ELŐTAKARÉKOSSÁG. A Gaz dasági Minisztérium támogatja azt a javaslatot, hogy jövőre a mostani 4-ről 3 évre csökkenjen a kötelező megtakarítás a lakás- előtakarékosságnál. Glattfelder Béla, a tárca politikai államtitká­ra elmondta, hogy a módosító javaslat már a parlament gazda­sági bizottsága előtt van. Ha el­fogadják, akkor jövőre több százezer szerződő juthat hi­telhez. ÜZLETI ALAPON. A Magyar Úttörők Szövetsége kizárólag üz­leti alapon állapodik meg a csil­lebérci tábor átadásáról, de ha az ISM értékarányos csereingatlant ajánl fel, arról is készek tárgyal­ni. Erről Rácz Péter, az úttörő­szövetség ügyvezető elnöke nyi­latkozott hétfőn. Deutsch Tamás sportminiszter pénteken arról beszélt, hogy a táborért cserébe felajánlott állami tulajdonú in­gatlan biztosítaná az úttörőszö­vetség működtetésének kereteit. NÉVVÁLTOZTATÁS. A Westel 900 Rt. nevet változtatott: mos­tantól hivatalosan Westel Mobil Távközlési Rt.-nek hívják. A cég hét végi közgyűlésén Csák Já­nos lett az igazgatóság elnöke. A Westel tavalyi eredménye más- félszerese volt az egy évvel ko­rábbinak, és a cég ügyfélköre is 54 százalékkal bővült 1999-ben. EGYÜTTMŰKÖDÉS. 2002-ig szóló együttműködési munka­tervet írt alá Gógl Árpád magyar és Hajdú Gábor román egész­ségügyi miniszter. Ennek alap­ján megküldik egymásnak a sta­tisztikai adatokat és a járvány­ügyi jelentéseket. Hajdú Gábor elmondta: igyekeznek a gyógy­kezeléshez hozzájárulni azok­ban az esetekben is, amikor ro­mán állampolgárok közvetlenül fordulnak magyarországi egész­ségügyi intézményhez. FELVÉTELI. Idén is a művésze­ti, illetve az egészségügyi, vala­mint a jogi és az államigazgatási képzési formák a legkedvelteb­bek az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők körében. Az Oktatá­si Minisztérium tájékoztatása szerint nappali tagozaton a jogi és államigazgatási képzésre több mint kilencszeres, az or­vosegyetemekre több mint hat­szoros a túljelentkezés. GÉPCSODA. Magyarország néhány éven belül tagja kíván lenni annak a NATO-szervezetnek, amely fel­derítő repülőgépeivel a szövetség tagországainak légterét ellenőrzi. Ebből az alkalomból Ferihegyen be­mutatták az E-3A repülőgépet, amely 9 ezer méter magasban repülve 312 ezer négyzetkilométeres terü- letet lát be radarjával. Másik felvételünkön a gép belseje bevetés közben. ____________fotó: feb/diósi imre Vá lasztási párt polgármestereknek A mai parlamentben alig jutnak szóhoz a civilek Veszprém Magyarországon több mint 3200 önkormányzat működik. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ezek közül 1600-nak képviseli az érdekeit. Nemrég lezajlott kül­döttgyűlésükön az elnök, Dióssy László - Veszprém polgár- mestere - a párttá alakulás ötletével állt elő.- Ön a megoldást egy újfajta párt megteremtésében látja?- Szó sincs arról, hogy a TÖOSZ-t, vagy más érdekszövet­séget párttá alakítanánk át, de el­képzelhető 2001-ben egy olyan, polgármesterekből álló választási párt létrehozása, amelynek jó esélye lenne arra, hogy bejusson a parlamentbe, és ott az önkor­mányzati érdekeket képviselje.-Mais sok polgármester és he­lyi vezető ül a parlamentben.- De a pártok egymás ellen ví­vott harcában, szavazáskor, a párt­érdek mindenkor előbbre való, mint az önkormányzati szem­- Hazánkban egykamarás parla­menti rendszer működik - mond­ja az elnök -, amelyben politikai pártok határozzák meg a törvé­nyeket. Amíg több nyugat-euró­pai országban a civil szervezetek, tartományok, régiók küldöttei is jelen vannak az Országgyűlés­ben, nálunk kifejezetten a politi­kai pártok hatáskörébe tartozik minden fontos döntés kialakítása. Az érdekegyeztetés viszont nem illik bele a mai kormány filozófiá­jába, ezért ezt szinte a minimális­ra csökkentették. pont. Ma már egyre erősebbek a helyi civil szerveződések, rendkí­vül nagy a kiábrándultság az ideo­lógiai alapokon működő politikai pártokból. A polgárok azt keresik, mi valósult meg helyben az ígére­tekből.- Nem hiszem, hogy a politikai pártok örömmel fogadják az ön kezdeményezését.- Természetesen tartanak az ilyen kezdeményezéstől, az új hangtól, mert tapasztalják, hogy a szólamokból, a hamis ígérgeté­sekből elegük van a polgároknak. A polgármesterek körében ugyan­akkor óriási az érdeklődés, és az sem mindegy, hogy ma már a pol­gármesterek többsége pártonkívü- li. Szerintem tehát megfelelő elő­készítés után jövőre elindulhatna egy ilyesfajta szerveződés. KOÓSTAMÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom