Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-09 / 98. szám

2000. április 9. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Keletre vándoroltak a hamis borok? Megnyílt a keleti piac. Állítólag ma már nincs az a mennyi­ség hamis borból, amit el ne lehetne adni Romániában vagy Ukrajnában. A magyar borhamisítók ráadásul nem csak az értékesítést helyezték át Keletre, de a gyártást is. Alig tudják kielégíteni az igényeket. A magyar piac egyelő­re még inkább stagnál, mint szűkül, bár erről egymásnak ellentmondó vélemények vannak. Az azonban biztosnak látszik, hogy az augusztustól hatályos jövedéki törvény végre rendet vág a hamis borok környékén. Elítélték a bajai lobbantókat A Kalocsai Városi Bíróság a napokban ítéletet hirdetett a tavalyi kézigránát-robbantá­sos ügyben. Mint emlékezetes, a me­rénylők két gránátot hajítottak a bajai bíróság épületére 1999. január 10-én este. A robbantás­kor szerencsére senki sem sé­rült meg, az anyagi kár azon­ban meghaladta a 100 ezer fo­rintot. A rendőrség meglepően gyorsan tudott eredményt fel­mutatni: már márciusban el­kapták a feltételezett tettese­ket. Mint a nyomozás során ki­derült, a merénylőknek az volt a sajátos céljuk, hogy akció­jukkal egy ellenük folyó bíró­sági eljárást hiúsítsanak meg. Az ügyben négy ember ke­rült a bíróság elé. Az első- és a másodrendű vádlott az első fo­kú döntés értelmébenbűnös robbanóanyaggal való vissza­élés és robbanóanyag felhasz­nálásával társtettesként elkö­vetett rongálás bűntettében. Egyikőjüket 3 év 6 hónapi bör­tönbüntetésre ítélték és 4 évre eltiltották a közügyek gyakor­lásától, míg a másik vádlottat (mivel tettét többszörös visszaesőként követte el) öt év fegyházban letöltendő bünte­tésre ítélte a Kalocsai Városi Bí­róság, emellett 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Azokat, akik a tetteseknek a kézigránátot szállították, szin­tén elítélte a bíróság. A har­mad- és negyedrendű vádlott 10-10 hónap börtönt kapott, a büntetéseket két év próba­időre felfüggesztették. L. D. Nincs az a mennyiség, amit Ro­mániában vagy Ukrajnában el ne lehetne adni hamis borból. Több helyről is megerősített in­formációink szerint a borgyár­tók nem csak árusítanak a keleti országokban, de immár ott is gyártják a magyar piacot koráb­ban már rendesen elárasztó árut. Az üzlet sosem látott mó­don virágzik, az ottani hatósá­gok egyelőre nem nagyon foglal­koznak a jelenséggel (bár Romá­niában állítólag már készül a bortörvény). A kocsmák hektó­számra veszik a pancsolt italo­kat, és mindenki örül: olcsó is, be is lehet rúgni tőle. A keleti terjeszkedésnek per­sze nem csak a felmérhetetlen kereslet adott lendületet, de a pancsolók azon félelme is, ame­lyet az augusztustól hatályos jö­vedéki törvény jelent, ez ugyanis már a borokra is vonatkozik. A borok hármas ellenőrzési rend­szerének ez lesz az 1971 óta hi­ányzó, harmadik eleme. Az ere­detet eddig is föl kellett tüntetet- ni, a minőséget az Országos Bor­minősítő Intézet (OBI) állapította meg, a zárjegy pedig az adót épí­ti be a rendszerbe. Az augusztus­tól élő gyakorlat a nyugati orszá­gokban már bevett módszer. Érthető, hogy egyelőre a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, So­mogy és Tolna megyei parancs­nokságán még nem tudtak ada­tokat adni arról, vajon a piac átte- lepülése hatással van-e a hazai keresletre is. Az OBI igazgatóhe­lyettese, Molnár Olivér szerint az egyértelműen ki­jelenthető, hogy a minősített ma­gyar borok iránt csökkent a ke­reslet a keleti pi­acokon, ami azt is jelentheti, hogy az ottani igényeket immár más elégíti ki. Az OBI ellenőrzé­sekkel foglalkozó munkatársa, Szőke János úgy véli, talán enyhe mértékben valóban csökkent a hamis borok hazai forgalma, de ezt - mivel feketepiacról van szó, és az ellenőrzések sajnos, még mindig nem elég gyakoriak - nem lehet biztosan kijelenteni. Gyakoribb egyébként, hogy egy már minősített bor neve alatt árulnak tablettás készítményt, mint az, hogy teljesen ismeretlen löttyel találkoznának az ellen­őrök. Kunszeri Miklós, az OBI dél­dunántúli főfelügyelője szerint is csak az augusztus hoz majd javulást. Szerinte egyébként nem kevesebb a hamis bor, mint korábban, de ezt ő sem meri egyértelműen kijelenteni. A szi­gorú számadási kötelezettség valószínűleg megoldást hoz majd, de a napokban elkészült a vegyes összetételű „borbizott­ság” terve is. A csapatban az OBI, a VPOP a termelők és a Pénzügyminisztérium munka­társai is részt vettek, és egy olyan rendszert dolgoztak ki, amelynek alapján adott ellenőr­zéskor a bor pontos útját lehet majd követni a pincétől akár a fogyasztó gyomráig. Ha valami hiányos, az már eleve gyanús. Kunszeri Miklós tapasztalatai szerint a kereskedelmi ellenőrzé­sek során a borok mintegy tíz százaléka gyanús valami miatt, általában kiszerelési és jelölési problémákat tapasztalnak az el­lenőrök, vagy éppen a számlát nem találják. A hamis borok a forgalomban lévő italok mintegy négy-öt százalékát tehetik ki, de ez nem jelenü azt, hogy ez a va­lós arány. Abban - függetlenül attól, hogy van-e konkrét információja a keleti terjeszkedésről - minden érintett egyetért, hogy a pancsolt borok keleti megjelenése már- legalább nem a mi problémánk. Lendvai D. Az atomerőművek elbontására készülni kell A paksiak finn testvérvárosában ügy látják, a jövő az iskolákban van A finnországi lovilsal atomerőmű gyakorlatilag ugyan­olyan, mint a paksi blokkok, éppen ezért a két cég vezetése már a nyolcvanas évek közepe óta erős szakmai kapcsolatot alakított ki. Többek között együtt rendelték meg egy angliai cégtől az új fűtőanyag­tartályokat, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az orosz piacnak. A közelmúltban a két város ve­zetése találkozott és ismerke­dett egymással. Lapunk mun­katársa Loviisa polgármesterét a jövőről, az atomerőmű utáni évekről kérdezte. Henry Lindelöf elmondta, hogy még van idejük a bezárás utáni időre való felkészülésre, de máris pályázatot nyújtottak be az EU-hoz, hogy kialakíthas­sanak egy Energetikai Közpon­tot, amelynek az lenne a szere­pe, hogy a rendkívül felkészült szakemberek közreműködje­nek a használaton kívüli atom­erőművek leszerelésében. (Ar­ra külön felhívta a figyelmet, hogy az EU igencsak lassan működik, s ha valaki pénzt akar tőlük, az korán kérjen.) A 8000 lakosú finn város ve­zetése úgy látja, hogy a jövő az iskolákban van. Náluk jelenleg 3000 diák tanul a legkorsze­rűbb körülmények között, ugyanakkor vettek 100 számító­gépet egy program keretében, s azokat a város lakosainak adják oda, hogy otthon is tudjanak dolgozni. Loviisa nehezebb helyzetben van, mint Paks, mivel náluk az erőműben csak az üzemeltetők dolgoznak, a vezetés Helsinki­ben van, így saját erőből kell a programokat végrehajtani. Henry Lindelöf azt is elmondta, hogy a felkészülés az atomerő­mű bezárása utáni időre azért sem sürgető, mivel a finn kor­mány a közeljövőben dönt ar­ról, hogy építsenek-e újabb blokkot. Annyi máris bizonyos, hogy a finn erőmű jelenleg kitűnő ál­lapotban van. A biztonságot fel­ügyelő nemzetközi szervezetek engedélyezték, hogy 10 száza­lékkal növeljék a teljesítményt, és a 30. évébe érő blokkok még 5-10 évig is üzemelhetnek. Paks városának gyakorlatilag ugyanaz a gondja és öröme, mint a finneknek. Az a különb­ség, hogy Pakson az erőmű és a város közösen hozta létre az In­novációs Technológiai Fejlesz­tési Centrumot. Ezzel szeret­nék itt tartani az energetikában otthon lévő multikat, jelentette Bor Imre, a város polgármeste­re. Ugyancsak ő mondja azt, hogy az atomenergiát még nem szabad temetni. Az igaz, hogy a blokkok el­öregednek, de a tapasztalat azt bizonyítja - itt a finn példa is -, hogy nemcsak harminc évre al­kalmasak. Ha pedig eljön a le­szerelés időszaka, akkor a vá­rosnak még hosszú ideig az erőmű szabja meg az életét, hi­szen az 70 évig is eltart, ebből pedig 10 év az intenzív munka. Ennek ellenére a munkahelyek lassan és fokozatosan csökken­nek, s erre készülni kell. Ez utóbbi megállapítást a finn polgármester is megerősíti, majd hozzáteszi még: ki tudja azt, hogy mit hoz a technológi­ai fejlődés a harmadik évezred­ben? Hazafi József Visszatértek a buja vágyak Újra kezdik elönteni a la­pokat a szexhirdetések. Az egyre kevésbé burkolt rek­lámok ellenére nem túl sok eljárás indult még a maffiaellenes törvénycso­mag vonatkozó passzusá­nak hatályba lépése óta. A hatóság ugyanis csak ak­kor lép, ha a hirdetés szö­vege jogilag is egyértelmű. Egy időre eltűntek a szexhir­detések a lapokból, de pár hó­napja olyan érzése van az em­bernek, mintha időutazás ré­szese lenne, mivel lassan ugyanannyi az ilyen témájú reklám, mint a törvény tavaly szeptemberi hatályba lépése előtt. Azt hihetnénk, hogy a rendőrség sorra indítja a sza­bálysértési eljárásokat a ki­adók ellen, Garamvölgyi Lász­ló, az Országos Rendőr-főka­pitányság sajtóreferense azon­ban kiábrándít: eddig mind­össze közel harminc ügyben indul eljárás, de ezeknek csu­pán töredéke fejeződött be. Pedig a büntetési tételek elv­ben riasztóak lehetnének: első lépésben félmillió forint a bír­ság, a második körben viszont már ennek duplája. Baranya megyében egyáltalán nem in­dult eljárás szexhirdetés mi­att, pedig akad olyan ingyenes lap, amelyben azért találni ke­véssé burkolt reklámot. A gondot az okozza, hogy a törvény csak a szexuális kap­csolat létesítésére vonatkozó hirdetésről beszél. Például sza­bálysértőnek minősülne a kö­vetkező hirdetés: „Fiatal lány 20.000 forintért kielégíti min­den szexuális vágyad”, de az már nem, hogy: „Bájos cicák szórakoztatnak”. Ez utóbbi megítélése még akkor is kérdé­ses, ha mondjuk, félmeztelen nők jelennek meg az aprócska hirdetésben. Olybá tűnik, hogy a hirde­tők eddig kóstolgatták a rend­őrséget, és látva, hogy csak a legegyértelműbb esetben szá­míthatnak büntetésre, szépen elkezdték visszacsempészni a lapokba a „buja vágyakat”. A megoldást egyelőre senki sem tudja, viszont egyre több olyan hangot hallani, amely szerint már a törvény megalkotásakor látszott, hogy a helyzet nem lesz egyértelmű, és könnyű lesz kijátszani a rendelkezést, ezért vagy szigorítani kéne, vagy hagyni az egészet. A pia­cot ugyanis ezzel úgysem lehet szabályozni. L. D. Tavasszal fűtik Kaposvárt A jövő héten 13-án és 14-én rendezik azt a szakmai konfe­renciát Kaposváron a Techni­ka Házában, amelyen a részt­vevők a távhőmennyiség-mé- rés tapasztalatairól cserélnek eszmét, ugyanis a távhő- törvénnyel együtt a kötelező egyéni mérés bevezetése már a nyakunkon van. Az idei konferencia tulaj­donképpen egy öt évvel ezelőt­ti rendezvény folytatása. Most a kaposvári önkormányzat pá­lyázatával, és a távhőszolgál- tató cég műszaki újításával ki­fejlesztett új méréstechnikával ismerkedhetnek meg az érdek­lődők. Az úgynevezett szekun­der méréstechnika a lakókhoz, és azok tulajdonviszonyaikhoz igazodik, hogy az eddigieknél is jobban takarékoskodhas­sunk a már cseppet sem olcsó távhővel. (Id) Mozgás és egészség Az első hazai mozgástani inté­zetet avatták fel pénteken Pé­csett az egyetem orvostudo­mányi karán. Az új intézet ve­zetője dr. Ángyán Lajos pro­fesszor, létrehozásának célja, hogy az egészséges és a beteg emberi szervezet mozgásaira elméleti és gyakorlati kutatá­sokat végezzenek. Az élettani intézetben kezdi meg műkö­dését a szellemi műhely, s az orvosképzésbe is beépítik a mozgástan oktatását. A tenge­rentúli egyetemek mintájára szorgalmazzák a hallgatók sportolását is, és elindítanak egy sportorvostani képzést. A betegek is profitálhatnak az új intézetből: a POTE klinikáin a mozgásterápiás gyógyítást célprogramok keretében al­kalmazzák. M B. E. A hegyi ember még garázdálkodik Szekszárdon a hegyen több mint négyezer pince van. A szőlőtermelés az egyik fő megélhetési forrás, valamint hobbi is egyben. Nem számít igazi szekszárdinak az a család, amely nem rendelkezik szőlőblrtokkal. Az idei év azonban a gazdáknak sok keserűséget okozott. Január­ban több tucatnyi tanyába törtek be úgy, hogy nagy kárt nem okoztak, csak az ajtók, ablakok tönkretételére szorítkoztak. Farkas Róbert rendőr alezredes, a szekszárdi kapitányság nyo­mozó alosztályának vezetője egyetlen emberre tippel. A múlt héten sikerült elfogniuk egy be­törőt, de az elszámoltatásnál ki­derült, csak egy sikeres és két si­kertelen betörése volt. Farkas al­ezredes szerint a hegyi ember­nek elkeresztelt betörőt azért is nehéz elfogni, mivel valószínű­leg nappal meghúzza valahol magát, s csak éjjel dolgozik. Gyakorlatilag semmit nem visz magával, csak élelmet, és ha márkás italt talál, azt. Sajnos, majdnem minden napra jut egy-egy betörés. A hé­ten is megjelent a hegyi ember és a szokásos módon járt el: be­ment a tanyába, jóllakott és to- vábbállt. Teszi ezt annak ellené­re, hogy mostanában már igen sok gazda kint alszik a hegyen, vagyis igencsak kockázatos be­tömi valahova. A betörő elfogása igen nehéz, mivel hatalmas területen mo­zog, s egy-egy völgyben gyakor­latilag csak egy éjszakát tölt el. A szőlőhegyi betörések nem je­lentenek újdonságot, mivel a bérházakban lakók éléstára is kint van a tanyában. Szinte min­den évben legalább tucatnyi he­lyen fordultak meg betörök, de ők mindent - adott esetben son­kát, szalámit és ami mozgatható - vittek. Az idén januárban 54 betörés történt ugyanazon mód­szerrel, s most már március vé­gén hatvannál is több a betörés: a bosszúság nagyobb, mint az ellopott érték. Derült égből villámcsapás­ként érte a rendőröket is, amikor kiderült, hogy a szekszárdi tör­ténelmi borvidék területén, Vár­dombon, még a belterületen, hat tanyát törtek fel, s elvittek min­dent, amit értek. A magányos hegyi ember ak­kor éppen valószínű, hogy Ebes­puszta környékén tevékenyke­dett, mert ott csak két tanya lett az áldozat. Hazafi J. 3 perc ..és máris előfizetett a lapra! Mindössze egyetlen telefonhívás, és Ön máris előfizetője a Du­nántúli Naplónak. Ha felhvja a 06-90-530-030-as számot és meghallgatja a lapról szóló tájékoztatót, akkora következő hó­naptól kézbesítjük Önnek a Dunántúli Naplót.* Az ismertető után mondja be nevét, címét és telefonszámát. Az előfizetésről számlát nem küldünk, a hívás díja (240 Ft/perc+ÁFA) fedezi az előfizetés árát. •Baranya megye területén. 06 90 530030 Ráadásul áprilisban az első 10 telefonáló két-két színházjegyet nyer! >

Next

/
Oldalképek
Tartalom