Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-16 / 74. szám

it H 2000. Március 16., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Szenzációs hallásjavító műtét „A teljesen süket embernek a hangok elveszett világát visszaadni, vagy őt ebbe a soha nem ismert világba bevezetni (más szavakkal: a központi idegrendszeré­hez akusztikus információkat juttatni) lelkesítő és humánus feladat.” - írja az egyetemistáknak szóló tankönyvében Pytel József, a Pécsi Fül-Orr-Gégeklinika professzora. Szerdán reggel fél 9-kor láttam először azt is kis jelfogó berendezést, amelyet a pécsi klinikán a fél órával később kezdődött mű­tét során egy 48 éves férfinak a fülébe, a fü­le mögötti csontba mélyített „ágyba” he­lyeztek, és melynek elektródáit közvetlenül a hallójáratába „ültettek” be. Az orvosi szakkifejezéssel cochlearis implantátumnak (choclear protézis) neve­zett szerkezet egy 27x35 milliméteres (4 milliméter vastag) vevőkészülékből (ez ke­rül a fül mögött a bőr alá, a csontba mélyí­tett 4 milliméteres ágyba), és két hosszabb, 3 milliméteres átmérőjű, gégecsőszerű fém­szálból, s a szálra telepített elektródákból áll. Utóbbit a műtét során a belső fülbe - a csigába - vezetik be majdnem 3 centiméter hosszan. • Ilyen műtétet a pécsi klinikán még nem végeztek soha, sőt az országban is keveset. A szerkezetet a gyártó osztrák cég jutá­nyosán ajánlotta fel. Az ára négy és fél millió forint. A kérdés Pytel József professzorhoz (kis képünkön) kézenfekvő volt:- Kinek ajánlható ez a hallást visszaadó berendezés?- Csak a teljesen süket embernek, an­nak, akin már semmiféle nagyothalló ké­szülék nem segít. És akkor a legjobb az eredmény, ha a hallásvesztés után a legrö­videbb idő alatt a beültetést elvégezzük.- Kiérzem szavaiból, hogy a visszanyert hallás nem lesz tökéletes.- Nem, de megfelelő beszédértést elérhe­tünk vele, a delikvens akár telefonálhat is.- A műtét után azonnal?- Nem éppen, hiszen csak a teljes gyógyulást kö­vető néhány hét múlva pró­bálhatjuk meg az elektro­mos ingerlést. A beültetett berendezést kiegészíti egy másik, ami a fülön kívül van, s e kettő összekapcso­lása révén érkeznek a be­teghez a hangok, amelyeket meg kell tanulnia értelmeznie. A tanulási folyamat hosszabb, de végeredménye nem kétséges. Visszakapja a hallását.- Tehát a beteg ma még nem fog felkiál­tani, hogy „Újra hallok!”?- Nem.- Gyerekeknél is ajánlható ez a szerkezet?- Hogyne. Az volna a legjobb, hogy ha a süketen született gyermekek esetében leg­később kétéves korukig elvégezhetnénk a beavatkozást. A nemzetközi tapasztalatok szerint a legjobb hatást ebben a korban ér­hetjük el náluk. De Magyarországon ez még sokba kerül. Mi is azt szeretnénk a mai műtéttel elérni, hogy figyeljenek ránk, és a társadalombiztosítás a pécsi klinika számára is adna műtéti lehetőséget. Aho­gyan azt például már a pestieknek - korlá­tozott számban ugyan - de megadta.- Mikor végeztek a világon először hason­ló műtétet?- Tíz-tizenöt éve. De akkoriban még na­gyon viszolyogva fogadta a szakma. Ám ahogyan a technika fejlődik, a berendezé­sek javulnak, annál gyakoribb az implantá­ció. Jelenleg Ausztriában, az USA-ban és Japánban gyártanak ilyen, a fülbe beültet­hető készülékeket. Az USA-ban például nyolc és fél millió az áruk, ná­lunk Európában valahogy ol­csóbb. A gyártók egymást fi­gyelve versenyeznek azon, hogy ki tud jobbat, könnyeb­ben megfizethetőt az asztalra letenni.- A műtétet ki végzi?- Meghívtam a klinikára a budapesti egyetem professzo­rát, Ribári Ottót, aki a világ sok műtőjében végzett már hason­lót, s jómagam az első asszisz­tens szerepét vállaltam föl.- Nem luxus az ilyen beavat­kozás?- Talán nehezen hihető, de az utóbbi időben egyre gyako­ribb az, hogy valaki egyik nap­ról a másikra - olykor valamifé­le vírusos fertőzés hatására, olykor pedig fogalmunk sincs, hogy miért - teljesen el­veszti a hallását. A műtétre váró férfinak ta­valy novemberben még semmi baja sem volt. Tehát sokakat érint-érinthet a dolog. Áprilisban várhatóan egy másik, hasonló műtétet végzek el, de akkor nem a hallójá­ratba, hanem közvetlenül az agytörzsbe ke­rülnek az elektródák. A szerda délelőtti mikroműtétet a klinika oktatótermében sokan nézték végig hatal­mas kivetítővásznon és figyelték a közvet­len hangkapcsolat útján. Az újságírónak az eligazodásban Bauer Miklós professzor és Pupp Lajos, a klinika adjunktusa segített, a jó hangulatról pedig a műtétet végző Ribári Ottó gondoskodott.- Jemenben sokkal nehezebb volt a ste­rilitást biztosítani - jegyezte meg mindjárt az elején. - Ugyanis egy helyi hatalmassá­got műtöttem, s közben az ajtón ki-be jár­tak a fegyveresek. Olaszországban pedig te­le voltunk kíváncsiskodókkal, akik egyre hangosabban vitatták a látnivalókat, úgy­hogy nagyon zavart a dolog.- És mit tettél?- Demonstráljam? Elordítottam magam, hogy szilenció! De olyan hangosan, hogy az egyik asszisztens elejtette a csipeszt. Er­re persze olyan csönd lett, hogy azt is vág­ni lehetett. A műtét a fül mögött egy hosszabb vá­gással kezdődött, majd a fül dobüregének föltárása következett. Mikroszkóp alatt dol­gozott a professzor, millimétereket lépeget­ve a szikével, fúróval. A kivetítővásznon mi is azt a képet lát­tuk, amit ő.- Egy kis izomdarabot lecsípünk, szük­ség lesz rá a végén, amikor az elektródákat rögzítjük. A gyémántfúrót kérem! Most át­megyünk a dobüregből - látják, itt van rajta az ablak - a hallójáratba. Az ablakon kéne igazából átvezetni az elektródát, de nem megfelelő, nagyobb rést kell fúrnunk. Az állandóan szivárgó vért vékony cső­vel szívja az asszisztens, időnként egy-egy ér falát elektromos végű csipesszel beége­tik, forrasztják. Ahogy a csontokon áthalad, a milliméte­res fúrófejet is hűteni kell. Füstöl a csont a melegtől.- Kérem a próbaelektródát! A luk megfelelő: éppen az elektróda át­mérőjével megegyező. Most egy újabb, meglehetősen hosszas művelet: a fül mögötti csontos koponyaré­szen kell kialakítani azt a néhány millimé­ter mély ágyat, amibe majd a csepp készü­lék belefér. A parányi fúrófej egyre szapo­rítja a csontforgácsokat. Ahogy kész a mé­lyedés, a próbakészüléket a professzor be­leilleszti:- Inkább szűkebb legyen, mint lötyögjön benne. Ugyan fonállal rögzítjük majd, de azért mégse csúszkáljon. Már vagy húsz perce készül a csontágy, az a mélyedés, amelybe a 27-szer 35 milli­méteres jelfogó készülék kerül majd. A hal­lójárathoz közelebb részen a csont sziva­csos szerkezetű, a réseken átlátni. Bauer Miklós súgja, hogy amott a mélyben, az a lapocska az egyensúlyozó szervünk. A jelfogó egységet szilikon fogja, tömíti körben, s csak a két gégecsőre „felfűzött” 12-12 elektróda jön tó belőle, melyeknek platina-irridium az anyaga. Fél 12 van (a másutt hatórásra sikeredő) műtét lassan a finisébe ér. Az egyik fémszál az izom alá kerül, a másik pedig be a fül mélyére, a csigába. Lassan bújtatható, vigyázva, el ne szakad­jon. Aztán a jelfogót rögzíti a műtétet vég­ző: a csontágy körül fúrt hat lyukon átfű­zött fonalak megkötése már gyorsan megy. Végül a bőr visszahajtása, és a seb bevarrá- sa következhet. Éppen a delet ütik el, a harangszó a mű­tőbe is behallatszik.- Két és fél óra. Nem is rossz idő. Aztán az asszisztenséhez fordul:- Kipróbálhatjuk hogy működik-e? A számítógépes kijelző mutatja, az elekt­ródák szépen egyenként veszik a jelzése­ket.- Köszönöm. Végeztünk. Az addig mozdulatlan kamera körbe- megy, szemből mutatja a két professzort, a műtőshölgyeket, az aneszteziológust és a néhány beöltözött érdeklődőt. Az első műtét teljes egészében videón. Ilyet sem láttunk még. Tananyag és doku­mentum - az utókornak. _________________________________________KOZMA FERENC A beültetett szerkezet 27x35 milliméter nagyságú csak fotós m. a. PUHÁI IMRE Fényesebb a láncnál A nemzeti ünnep fényét ismét emelte az épületes vita a Keres­kedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete és az egyik nagy áruházlánc között. A céget azonban nem érdemes nevesí­teni, mert kiderült, hogy üzleti vetélytársainak zöme sem cse­lekszik másképp. A szakszerve­zet szerint a fent meg nem ne­vezett cég semmibe veszi a munkavállalók pihenéshez, ünnepléshez való alkotmányos jogát azzal, hogy március 15- én nyitva tartja hipermarketje- it. Szembehelyezkedik a bíró­ság ítéletével is, amely éppen e cég ténykedése kapcsán mond­ta ki korábban, hogy a kereske­delem érdeke nem indokolja a munkaszüneti nyitva tartást. A cég pr-menedzsere viszont úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évek forgalmi tapasztalatai azt mutatják, a vásárlók szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. Egyébként a nemzeti ünnepen csak azok a dolgozók lesznek - most már voltak - az áruhá­zakban, akik önként vállalták a munkát, háromszoros bérért. így persze mindjárt más. Ha a magyarok imádják vásárlás­sal tölteni a nemzeti ünnepet, ráadásul az alkalmazottak a több bérért mindenre hajlan­dók a cég érdekében (önként és dalolva), akkor egy szavunk sem lehet. A szakszervezetnek meg pláne nem. Ám az elméle­tileg mégis érdekes, hogy ha öt­szörös bérért sem vállalná sen­ki, akkor mi lenne a nyitva tar­tással. Vagy a nem áldozatkész alkalmazottakkal. Elvégre egyetlen létszámleépítésnél sincs kiírva a rostalyukakra, hogy melyikek jelképezik a március 15-i önkéntelenséget. Első rátekintésre egyébként a háromszoros bér általánosítható ötletnek látszik. Kapja meg min­denki, és akkor az egész ünnep kitelik az egyperces néma főhaj­tásból, aztán talpra magyar! A probléma csak az, hogy a vásár­lók azért tódulnak többen ün­nep idején az üzletekbe, mert rá­érnek. Csak azok dolgoznak, akiknek a jelenlétére, munkájá­ra feltälenül szükség van. Ám ha mindenütt dolgoznának, ak­kor nem lenne nyereséges nem­zeti ünnepen kereskedni, mert nem lehetne megkülönböztetni a többi naptól. Es nemzed ün­nep sem lenne, mert hiszen fé­nyesebb a láncnál a pénz. CSERI LÁSZLÓ Manchester United Elérte célját az a bolgár futball­rajongó, aki nevét az angol labdarúgó-bajnokságban sze­replő kiváló csapat után Man­chester Unitedre akarta változ­tatni. Marin Zdravkov kérvé­nyét korábban egy kerületi bí­róság visszautasította, de fel­lebbezése sikerrel járt. A bolgár férfinak ezzel 11 éves kora óta dédelgetett álma valósult meg. Érdekes, hogy bár gyermek­koromban én is nagy futballra­jongó voltam, de sóim nem for­dult meg a fejemben, hogy Bu­dapesti Honvéd vagy Újpesti Dó­zsa legyek. A mai gyerekek per­sze mások, s nincs könnyű dol­guk akkor, amikor hazai sport­egyesületre szeretnék változtatni nevüket, hiszen nagyon széles a paletta, az egyik név jobban hangzik, mint a másik. Elmé­lázhatnak, hogy Soproni Postás- Tabán Tmfikok legyenek vagy inkább ZaJahús ZTE-k, esetleg Rákóczi FC-Contimexek. Mert az alsóban nem mindjárt a leg- jobbakkal, a Manchester Uniteddel vagy a Deportivo La Corunával kell kezdeni, hanem szerényen, hazai csapatokkal, aztán fokozatosan lehet távo­labbi célokat kitűzni. Természetesen az volna az igazán szép, ha mi, felnőttek már nem csak labdarúgócsapa­tot választhatnánk, hanem bár­milyen intézménynevet. Nagy­szerű lenne például, ha csenge­ne a telefonom, s így jelentkez­hetnék be: „Halló, itt Miniszter- elnöki Hivatal beszél!” De vá­laszthatnám az Egyesült Nem­zetek Szervezete, a Makói Kijó­zanító Állomás, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. vagy akár a Rovar- és Rágcsáló­irtó Szakszolgálat nevet is, ha éppen ahhoz volna kedvem. Visszatérve erre a szegény bolgár Manchester Unitedre, vajon elgondolkozott-e azon, miként hívják majd családtag­jait? Mert a felesége, Manches­ter Unitedné még csak hagy- ján, de a gyerekek? Hogyan le­het elnevezni egy szöszke kis leányka Manchester Unitedet? Sehogyan. Mert ha példának okáért úgy hívnák az apát, hogy Dunántúli Napló, akkor a gyermek lehetne Új Dunántúli Napló. Úgyhogy leginkább ez utóbbit ajánljuk kedves olvasó­ink figyelmébe azzal a beisme­réssel, hogy jegyzetíró mégis in­kább a dallamosabb Traktor Dnyepropetrovszkra „magyaro­sítana". hetedik oldal HOLNAP Riport A törvény kötelezővé tette az önkormányzatoknak, hogy döntsék el: agyermekjóléti alapellátás milyen formáit tudják kínálni. Jelenleg a gyámügyi szakemberek által oly fontosnak tartott átmene­ti gondozási formákat a tele­pülések nem vállalják. Portré Vide.cz Ferenc Fekete István szellemében próbálja a ter­mészet csodáit megírni. Egyik olvasója egyszer azt ír­ta, hogy amíg nem olvasta a könyvét, nem értette a vadá­szokat, nem értette azt, hogy mi öröm lehet az erdő lakói­nak legyükolásában. Portré Ütni mindenki tud? Lakása minden helyisége hivatásáról árulkodik. Szerszá­mok, kész és félig kész hangszerek, ütőkhöz, xilofonokhoz szükséges alapanyagok mindenhol. Még a szakemberek sem tudják, mondja, hányféle nép hányféle hangszere tar­tozik az ütőkhöz.- Hogyan kezdődött?- Apám egyszerű falusi kocsmá- ros volt, anyám a szülésbe halt bele. Hatévesen kerültem Pécsre, ahol a kocsmában, a cigányzene- kar körül sertepertéltem. Az egyik prímás foglalkozott velem, megta­nított hegedülni.- Zeneiskola?- A polgáriban Agócsy László fedezett fel, és beajánlott a városi zeneiskolába. Aztán később a ka­tonaságnál rám csaptak s mivel ’45 előtt minden színházban honvéd­zenekar játszott, oda kerültem.- Hogyan lett dobos?- A nővérem férje csapos volt, s abban a kocsmában nő dobolt a zenekarban, a „Víg fiúk”-ban. Ott kezdtem el dobolni, minek kö­vetkeztében a női dobos lassacskán el-elmarado- zott. A honvédségnél aztán kis­dobosként kezdtem, s dobos­ként kerültem a Pécsi Nemzeti Színházba is 1942-ben, ahol első nagyoperettem a Cigánybáró volt.- Mi történt a háború után?- Továbbra is a katonazene­kar tagja voltam 1956 szeptem­beréig, akkor az megszűnt. A Dohánygyárba kerültem, majd a komlói Béke étterembe, de ját­szottam Pécsett a Susogóban, a Hullámban. Majd 1959-ben megalakult az opera, s azóta ott, illetve a szimfonikus zenekar­ban játszottam nyugdíjazáso­mig.- Tanított is.- Igen, a szakiskolában, a fő­iskolán, Pécsett minden ütős az én tanítványom, illetve most már a fiamé, aki átvette tőlem a stafétabotot a zenekarban és a főiskolán is.- Volt becsülete ennek a hang­szercsoportnak?- Pécsett sokáig lebecsülték az ütőhangszereket. Ütőoktatás nem is volt, mert azt mondták, ütni mindenki tud. Hangszerek sem voltak, gyakran Pestről kellett hozatni egy-egy mű előadásához. Xilofont én csinál­tam, hogy tudjam tanítani. Tulaj­donképpen a Pécsi Balett megala­kulása után bővült a hangszerek köre.- A hangszerkészítésen kívül mit csinál szabad idejében?- Kijárok a szőlőbe, épp most hosszabbítom meg a jogosítvá­nyomat. Nyolcvanéves vagyok, 35 éve vezetek, de az orvosit még simán megkaptam. CSERI L. Szabó Ferenc 1920-ban született Zalátán. A zeneművészeti főiskola pécsi tagozatának ütő tanszakán végzett. Nyugdíjazásáig a Pécsi Szimfonikus Zenekar ütőszólamának vezetője volt. Tanított a szakiskolában és a főiskolán, valamennyi ütős Pécsett az ő tanítványa volt. Két fia van és négy unokája

Next

/
Oldalképek
Tartalom