Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-16 / 74. szám
it H 2000. Március 16., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Szenzációs hallásjavító műtét „A teljesen süket embernek a hangok elveszett világát visszaadni, vagy őt ebbe a soha nem ismert világba bevezetni (más szavakkal: a központi idegrendszeréhez akusztikus információkat juttatni) lelkesítő és humánus feladat.” - írja az egyetemistáknak szóló tankönyvében Pytel József, a Pécsi Fül-Orr-Gégeklinika professzora. Szerdán reggel fél 9-kor láttam először azt is kis jelfogó berendezést, amelyet a pécsi klinikán a fél órával később kezdődött műtét során egy 48 éves férfinak a fülébe, a füle mögötti csontba mélyített „ágyba” helyeztek, és melynek elektródáit közvetlenül a hallójáratába „ültettek” be. Az orvosi szakkifejezéssel cochlearis implantátumnak (choclear protézis) nevezett szerkezet egy 27x35 milliméteres (4 milliméter vastag) vevőkészülékből (ez kerül a fül mögött a bőr alá, a csontba mélyített 4 milliméteres ágyba), és két hosszabb, 3 milliméteres átmérőjű, gégecsőszerű fémszálból, s a szálra telepített elektródákból áll. Utóbbit a műtét során a belső fülbe - a csigába - vezetik be majdnem 3 centiméter hosszan. • Ilyen műtétet a pécsi klinikán még nem végeztek soha, sőt az országban is keveset. A szerkezetet a gyártó osztrák cég jutányosán ajánlotta fel. Az ára négy és fél millió forint. A kérdés Pytel József professzorhoz (kis képünkön) kézenfekvő volt:- Kinek ajánlható ez a hallást visszaadó berendezés?- Csak a teljesen süket embernek, annak, akin már semmiféle nagyothalló készülék nem segít. És akkor a legjobb az eredmény, ha a hallásvesztés után a legrövidebb idő alatt a beültetést elvégezzük.- Kiérzem szavaiból, hogy a visszanyert hallás nem lesz tökéletes.- Nem, de megfelelő beszédértést elérhetünk vele, a delikvens akár telefonálhat is.- A műtét után azonnal?- Nem éppen, hiszen csak a teljes gyógyulást követő néhány hét múlva próbálhatjuk meg az elektromos ingerlést. A beültetett berendezést kiegészíti egy másik, ami a fülön kívül van, s e kettő összekapcsolása révén érkeznek a beteghez a hangok, amelyeket meg kell tanulnia értelmeznie. A tanulási folyamat hosszabb, de végeredménye nem kétséges. Visszakapja a hallását.- Tehát a beteg ma még nem fog felkiáltani, hogy „Újra hallok!”?- Nem.- Gyerekeknél is ajánlható ez a szerkezet?- Hogyne. Az volna a legjobb, hogy ha a süketen született gyermekek esetében legkésőbb kétéves korukig elvégezhetnénk a beavatkozást. A nemzetközi tapasztalatok szerint a legjobb hatást ebben a korban érhetjük el náluk. De Magyarországon ez még sokba kerül. Mi is azt szeretnénk a mai műtéttel elérni, hogy figyeljenek ránk, és a társadalombiztosítás a pécsi klinika számára is adna műtéti lehetőséget. Ahogyan azt például már a pestieknek - korlátozott számban ugyan - de megadta.- Mikor végeztek a világon először hasonló műtétet?- Tíz-tizenöt éve. De akkoriban még nagyon viszolyogva fogadta a szakma. Ám ahogyan a technika fejlődik, a berendezések javulnak, annál gyakoribb az implantáció. Jelenleg Ausztriában, az USA-ban és Japánban gyártanak ilyen, a fülbe beültethető készülékeket. Az USA-ban például nyolc és fél millió az áruk, nálunk Európában valahogy olcsóbb. A gyártók egymást figyelve versenyeznek azon, hogy ki tud jobbat, könnyebben megfizethetőt az asztalra letenni.- A műtétet ki végzi?- Meghívtam a klinikára a budapesti egyetem professzorát, Ribári Ottót, aki a világ sok műtőjében végzett már hasonlót, s jómagam az első asszisztens szerepét vállaltam föl.- Nem luxus az ilyen beavatkozás?- Talán nehezen hihető, de az utóbbi időben egyre gyakoribb az, hogy valaki egyik napról a másikra - olykor valamiféle vírusos fertőzés hatására, olykor pedig fogalmunk sincs, hogy miért - teljesen elveszti a hallását. A műtétre váró férfinak tavaly novemberben még semmi baja sem volt. Tehát sokakat érint-érinthet a dolog. Áprilisban várhatóan egy másik, hasonló műtétet végzek el, de akkor nem a hallójáratba, hanem közvetlenül az agytörzsbe kerülnek az elektródák. A szerda délelőtti mikroműtétet a klinika oktatótermében sokan nézték végig hatalmas kivetítővásznon és figyelték a közvetlen hangkapcsolat útján. Az újságírónak az eligazodásban Bauer Miklós professzor és Pupp Lajos, a klinika adjunktusa segített, a jó hangulatról pedig a műtétet végző Ribári Ottó gondoskodott.- Jemenben sokkal nehezebb volt a sterilitást biztosítani - jegyezte meg mindjárt az elején. - Ugyanis egy helyi hatalmasságot műtöttem, s közben az ajtón ki-be jártak a fegyveresek. Olaszországban pedig tele voltunk kíváncsiskodókkal, akik egyre hangosabban vitatták a látnivalókat, úgyhogy nagyon zavart a dolog.- És mit tettél?- Demonstráljam? Elordítottam magam, hogy szilenció! De olyan hangosan, hogy az egyik asszisztens elejtette a csipeszt. Erre persze olyan csönd lett, hogy azt is vágni lehetett. A műtét a fül mögött egy hosszabb vágással kezdődött, majd a fül dobüregének föltárása következett. Mikroszkóp alatt dolgozott a professzor, millimétereket lépegetve a szikével, fúróval. A kivetítővásznon mi is azt a képet láttuk, amit ő.- Egy kis izomdarabot lecsípünk, szükség lesz rá a végén, amikor az elektródákat rögzítjük. A gyémántfúrót kérem! Most átmegyünk a dobüregből - látják, itt van rajta az ablak - a hallójáratba. Az ablakon kéne igazából átvezetni az elektródát, de nem megfelelő, nagyobb rést kell fúrnunk. Az állandóan szivárgó vért vékony csővel szívja az asszisztens, időnként egy-egy ér falát elektromos végű csipesszel beégetik, forrasztják. Ahogy a csontokon áthalad, a milliméteres fúrófejet is hűteni kell. Füstöl a csont a melegtől.- Kérem a próbaelektródát! A luk megfelelő: éppen az elektróda átmérőjével megegyező. Most egy újabb, meglehetősen hosszas művelet: a fül mögötti csontos koponyarészen kell kialakítani azt a néhány milliméter mély ágyat, amibe majd a csepp készülék belefér. A parányi fúrófej egyre szaporítja a csontforgácsokat. Ahogy kész a mélyedés, a próbakészüléket a professzor beleilleszti:- Inkább szűkebb legyen, mint lötyögjön benne. Ugyan fonállal rögzítjük majd, de azért mégse csúszkáljon. Már vagy húsz perce készül a csontágy, az a mélyedés, amelybe a 27-szer 35 milliméteres jelfogó készülék kerül majd. A hallójárathoz közelebb részen a csont szivacsos szerkezetű, a réseken átlátni. Bauer Miklós súgja, hogy amott a mélyben, az a lapocska az egyensúlyozó szervünk. A jelfogó egységet szilikon fogja, tömíti körben, s csak a két gégecsőre „felfűzött” 12-12 elektróda jön tó belőle, melyeknek platina-irridium az anyaga. Fél 12 van (a másutt hatórásra sikeredő) műtét lassan a finisébe ér. Az egyik fémszál az izom alá kerül, a másik pedig be a fül mélyére, a csigába. Lassan bújtatható, vigyázva, el ne szakadjon. Aztán a jelfogót rögzíti a műtétet végző: a csontágy körül fúrt hat lyukon átfűzött fonalak megkötése már gyorsan megy. Végül a bőr visszahajtása, és a seb bevarrá- sa következhet. Éppen a delet ütik el, a harangszó a műtőbe is behallatszik.- Két és fél óra. Nem is rossz idő. Aztán az asszisztenséhez fordul:- Kipróbálhatjuk hogy működik-e? A számítógépes kijelző mutatja, az elektródák szépen egyenként veszik a jelzéseket.- Köszönöm. Végeztünk. Az addig mozdulatlan kamera körbe- megy, szemből mutatja a két professzort, a műtőshölgyeket, az aneszteziológust és a néhány beöltözött érdeklődőt. Az első műtét teljes egészében videón. Ilyet sem láttunk még. Tananyag és dokumentum - az utókornak. _________________________________________KOZMA FERENC A beültetett szerkezet 27x35 milliméter nagyságú csak fotós m. a. PUHÁI IMRE Fényesebb a láncnál A nemzeti ünnep fényét ismét emelte az épületes vita a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete és az egyik nagy áruházlánc között. A céget azonban nem érdemes nevesíteni, mert kiderült, hogy üzleti vetélytársainak zöme sem cselekszik másképp. A szakszervezet szerint a fent meg nem nevezett cég semmibe veszi a munkavállalók pihenéshez, ünnepléshez való alkotmányos jogát azzal, hogy március 15- én nyitva tartja hipermarketje- it. Szembehelyezkedik a bíróság ítéletével is, amely éppen e cég ténykedése kapcsán mondta ki korábban, hogy a kereskedelem érdeke nem indokolja a munkaszüneti nyitva tartást. A cég pr-menedzsere viszont úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évek forgalmi tapasztalatai azt mutatják, a vásárlók szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. Egyébként a nemzeti ünnepen csak azok a dolgozók lesznek - most már voltak - az áruházakban, akik önként vállalták a munkát, háromszoros bérért. így persze mindjárt más. Ha a magyarok imádják vásárlással tölteni a nemzeti ünnepet, ráadásul az alkalmazottak a több bérért mindenre hajlandók a cég érdekében (önként és dalolva), akkor egy szavunk sem lehet. A szakszervezetnek meg pláne nem. Ám az elméletileg mégis érdekes, hogy ha ötszörös bérért sem vállalná senki, akkor mi lenne a nyitva tartással. Vagy a nem áldozatkész alkalmazottakkal. Elvégre egyetlen létszámleépítésnél sincs kiírva a rostalyukakra, hogy melyikek jelképezik a március 15-i önkéntelenséget. Első rátekintésre egyébként a háromszoros bér általánosítható ötletnek látszik. Kapja meg mindenki, és akkor az egész ünnep kitelik az egyperces néma főhajtásból, aztán talpra magyar! A probléma csak az, hogy a vásárlók azért tódulnak többen ünnep idején az üzletekbe, mert ráérnek. Csak azok dolgoznak, akiknek a jelenlétére, munkájára feltälenül szükség van. Ám ha mindenütt dolgoznának, akkor nem lenne nyereséges nemzeti ünnepen kereskedni, mert nem lehetne megkülönböztetni a többi naptól. Es nemzed ünnep sem lenne, mert hiszen fényesebb a láncnál a pénz. CSERI LÁSZLÓ Manchester United Elérte célját az a bolgár futballrajongó, aki nevét az angol labdarúgó-bajnokságban szereplő kiváló csapat után Manchester Unitedre akarta változtatni. Marin Zdravkov kérvényét korábban egy kerületi bíróság visszautasította, de fellebbezése sikerrel járt. A bolgár férfinak ezzel 11 éves kora óta dédelgetett álma valósult meg. Érdekes, hogy bár gyermekkoromban én is nagy futballrajongó voltam, de sóim nem fordult meg a fejemben, hogy Budapesti Honvéd vagy Újpesti Dózsa legyek. A mai gyerekek persze mások, s nincs könnyű dolguk akkor, amikor hazai sportegyesületre szeretnék változtatni nevüket, hiszen nagyon széles a paletta, az egyik név jobban hangzik, mint a másik. Elmélázhatnak, hogy Soproni Postás- Tabán Tmfikok legyenek vagy inkább ZaJahús ZTE-k, esetleg Rákóczi FC-Contimexek. Mert az alsóban nem mindjárt a leg- jobbakkal, a Manchester Uniteddel vagy a Deportivo La Corunával kell kezdeni, hanem szerényen, hazai csapatokkal, aztán fokozatosan lehet távolabbi célokat kitűzni. Természetesen az volna az igazán szép, ha mi, felnőttek már nem csak labdarúgócsapatot választhatnánk, hanem bármilyen intézménynevet. Nagyszerű lenne például, ha csengene a telefonom, s így jelentkezhetnék be: „Halló, itt Miniszter- elnöki Hivatal beszél!” De választhatnám az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Makói Kijózanító Állomás, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. vagy akár a Rovar- és Rágcsálóirtó Szakszolgálat nevet is, ha éppen ahhoz volna kedvem. Visszatérve erre a szegény bolgár Manchester Unitedre, vajon elgondolkozott-e azon, miként hívják majd családtagjait? Mert a felesége, Manchester Unitedné még csak hagy- ján, de a gyerekek? Hogyan lehet elnevezni egy szöszke kis leányka Manchester Unitedet? Sehogyan. Mert ha példának okáért úgy hívnák az apát, hogy Dunántúli Napló, akkor a gyermek lehetne Új Dunántúli Napló. Úgyhogy leginkább ez utóbbit ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe azzal a beismeréssel, hogy jegyzetíró mégis inkább a dallamosabb Traktor Dnyepropetrovszkra „magyarosítana". hetedik oldal HOLNAP Riport A törvény kötelezővé tette az önkormányzatoknak, hogy döntsék el: agyermekjóléti alapellátás milyen formáit tudják kínálni. Jelenleg a gyámügyi szakemberek által oly fontosnak tartott átmeneti gondozási formákat a települések nem vállalják. Portré Vide.cz Ferenc Fekete István szellemében próbálja a természet csodáit megírni. Egyik olvasója egyszer azt írta, hogy amíg nem olvasta a könyvét, nem értette a vadászokat, nem értette azt, hogy mi öröm lehet az erdő lakóinak legyükolásában. Portré Ütni mindenki tud? Lakása minden helyisége hivatásáról árulkodik. Szerszámok, kész és félig kész hangszerek, ütőkhöz, xilofonokhoz szükséges alapanyagok mindenhol. Még a szakemberek sem tudják, mondja, hányféle nép hányféle hangszere tartozik az ütőkhöz.- Hogyan kezdődött?- Apám egyszerű falusi kocsmá- ros volt, anyám a szülésbe halt bele. Hatévesen kerültem Pécsre, ahol a kocsmában, a cigányzene- kar körül sertepertéltem. Az egyik prímás foglalkozott velem, megtanított hegedülni.- Zeneiskola?- A polgáriban Agócsy László fedezett fel, és beajánlott a városi zeneiskolába. Aztán később a katonaságnál rám csaptak s mivel ’45 előtt minden színházban honvédzenekar játszott, oda kerültem.- Hogyan lett dobos?- A nővérem férje csapos volt, s abban a kocsmában nő dobolt a zenekarban, a „Víg fiúk”-ban. Ott kezdtem el dobolni, minek következtében a női dobos lassacskán el-elmarado- zott. A honvédségnél aztán kisdobosként kezdtem, s dobosként kerültem a Pécsi Nemzeti Színházba is 1942-ben, ahol első nagyoperettem a Cigánybáró volt.- Mi történt a háború után?- Továbbra is a katonazenekar tagja voltam 1956 szeptemberéig, akkor az megszűnt. A Dohánygyárba kerültem, majd a komlói Béke étterembe, de játszottam Pécsett a Susogóban, a Hullámban. Majd 1959-ben megalakult az opera, s azóta ott, illetve a szimfonikus zenekarban játszottam nyugdíjazásomig.- Tanított is.- Igen, a szakiskolában, a főiskolán, Pécsett minden ütős az én tanítványom, illetve most már a fiamé, aki átvette tőlem a stafétabotot a zenekarban és a főiskolán is.- Volt becsülete ennek a hangszercsoportnak?- Pécsett sokáig lebecsülték az ütőhangszereket. Ütőoktatás nem is volt, mert azt mondták, ütni mindenki tud. Hangszerek sem voltak, gyakran Pestről kellett hozatni egy-egy mű előadásához. Xilofont én csináltam, hogy tudjam tanítani. Tulajdonképpen a Pécsi Balett megalakulása után bővült a hangszerek köre.- A hangszerkészítésen kívül mit csinál szabad idejében?- Kijárok a szőlőbe, épp most hosszabbítom meg a jogosítványomat. Nyolcvanéves vagyok, 35 éve vezetek, de az orvosit még simán megkaptam. CSERI L. Szabó Ferenc 1920-ban született Zalátán. A zeneművészeti főiskola pécsi tagozatának ütő tanszakán végzett. Nyugdíjazásáig a Pécsi Szimfonikus Zenekar ütőszólamának vezetője volt. Tanított a szakiskolában és a főiskolán, valamennyi ütős Pécsett az ő tanítványa volt. Két fia van és négy unokája
