Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-01 / 60. szám

2000. Március 1., szerda HATTER RIPORT Áram és még sok minden nélkül Az áramszolgáltató a törvényileg előírt kilencven nap után saját belátása sze­rint akkor kapcsolhatná ki az áramot azon fogyasztóknál, akik nem fizetnek, amikor akarja. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, és nem is ilyen drákóian szigorú. De ha minden határidő elmúlik fizetés nélkül, elfogy a türelem. Gilvánfán a közintézményekben lassan egy éve nincsen áram. mikor 3-4 hónapig nem fizetnek, ami - akárhogy is nézzük - az adott település gazdálkodását minősíti. Ugyanakkor tudjuk jól, hogy a céltámogatások, sőt a kincstári pénzek sem érkeznek meg mindig időben, Fényes délelőtt az utcakép alapján szinte semmi különbség nincs Gilvánfa és több környező, nehéz sorsú ormánsági falu kö­zött. Nagy a jövés-menés, kétkilós kenye­rek a hónok alatt. A falu központjában áll az óvoda épülete, nem messze tőle a pol­gármesteri hivatal. Az hamar kiderül, hogy az újságíró nem örvend túl nagy népszerűségnek, állítólag azért, mert mindig csak rosszat írnak róluk. A hivatal munkatársa, bár mesél ezt-azt, „nyilatkozatként” csupán ennyit hajlandó közlésbe tenni:- Élünk, dolgozunk, igyekszünk. Azt mindenesetre szabad szemmel is látni, hogy a hi­vatal nincs túlgépesítve: se számítógép, se telefon, se egyéb elektromos berende­zés. Hiába, mikor lejárt a Dédász ultimátuma tavaly, ez a helyiség volt az első, ahol kikapcsolták az áramot. Orsós János polgármester (kis képün­kön) igazából úgy érzi, nincs mit titkolni a valóságon, főképp azért, mert jó reményük van rá, hogy akár napokon belül kilábalnak e sanyarúságból. Az óvodában is kikapcsolták az áramot Mit mond a törvény? Az 1994. évi XLWIII. számú, a villamosenergia­törvény a késedelmekről a következőképp ren­delkezik: A fogyasztó részéről szerződésszegésnek mi­nősül, ha a villamos energia díját késedelme­sen, nem a közüzemi szerződésben meghatá­rozott időben fizeti, vagy ezt a díjat egyáltalán nem fizeti be. A szerződés megszegésének, il­letőleg a villamos energia szabálytalan vételezé­sének következménye: kikapcsolás a villamos- energia-szolgáltatásból. A szolgáltató a fogyasz­tót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsol­hatja, s a vele kötött közüzemi szerződést fel­mondhatja, vagy előre fizető méröfelszerelés- hez kötheti a további szolgáltatást, ha a fo­gyasztó fizetési kötelezettségének három hóna­pon át nem tesz eleget.- Tény, hogy több, mint félmillió forint volt az adósságunk, mikor majd1 egy évvel ezelőtt a Dédász megkezdte az önkormány­zati fenntartású intézményekben az áram kikapcsolását. Ide tartozik a hivatal, a köz­fürdő és az óvoda. A fürdő most zárva van, hiszen a vízmelegítés is áramos. Ami az óvodát illeti, szerencsére szép világos az épület, a fűtést palackos gázzal oldottuk meg. Elvégre csak muszáj meglenni! De mostanában már visszafizettük az 528 ezer forintnyi adósság mintegy felét, és ha meg­kapjuk a fejkvótát, azonnal befizetjük a többi hátralékot is, 278 ezer forintot. Abban viszont reményünk van, hogy 26.800 fo­rint késedelmi kamatot nem kéri majd a szolgáltató. Arra a kérdésre, hogy ilyen körülmények között miképp tud működni ő mint polgár- mester, végül is kézenfekvő válasz érkezik:- A komputer, a fax, a telefon a laká­son van. De igazság szerint nem csak mi kerültünk ám ilyen bajba, sokan tartoz­nak errefelé különféle cégeknek. A Dédász kisfo­gyasztói osztályának vezetője, Péter Balázs miért is tagadná, hogy időről időre adósságba kevered­nek más önkormány­zatok is az egész ré­gióban. Azonban épp a már említett rugal­mas hozzáállás miatt eddig nem nagyon volt példa arra, hogy ilyen mérvű és ennyi­re hosszú időtartamú áramkikapcsolást kel­lett volna foganatosí­taniuk. A szakember ezért nem is akar em­líteni más települése­ket, mert eddig minden esetben - ha némi­leg késve is - sikerült megoldást találniuk a problémákra. Ami az embert leginkább szíven üti, hogy az óvodában sincs áram, egé­szen pontosan november 24-e, va- gy-is a tél kezdete óta. Emiatt reggel hét óra helyett csak fél nyolcra hoz­zák a kicsiket, és bizony sokszor gyertyafény mellett töltötték a sötét decemberi, januári napokat. Gilvánfán ugyanis bőven van gye­rek (például Piskóról mostanában költözött oda egy hétgyermekes család), akiknek úgy kell ez az ellá­tás, mint egy falat kenyér - sokszor szó szerint. Egyébként a kosztra tényleg nem is lehet panasz egy szál se, az élelmezésért felelős munkatárs a lelkét kiteszi, sokszor otthon főz a gyerekeknek. Persze, a reggel mindig egy nagy túrával kez­dődik a számára, hiszen a mély­hűtőládákat el kellett költöztetni, amióta nincs áram, és az alapanya­gokat is maga hozza fel a konyhába. Ezzel együtt az óvodai viszonyok is messze vannak az ideálistól, bár a fűtés, a rendsze­res élelem és az odaadó nevelés még igy is a legtöbb gyermek számára jobb körülményeket je­lent, mintha a napot otthon tölte­nék, ahol a néhány ezer forint bevétel sokszor már a hónap első hetében elfogy. Akik ismerik a helyzetet, áram­tól és minden egyéb „külső” kö­rülménytől függetlenül vallják: az erőfeszítések tiszteletre méltóak, csak sajnos nincs meg hozzá az alap, a családi háttér. Péter Balázs az adott esettel kapcsolat­ban a következőket tartotta fontosnak el­mondani: - A környékbeli kis falvakban is valóban előfordulnak időszakos zavarok, FOTÓ: MÜLLER A. és ezt is maximálisan figyelembe vesszük. De Gilvánfa esetében már a sokadik fizetési megállapodást nem tartották be, ezért nem tehettünk mást. Az első körben mindig azokat az intézményeket kapcsoljuk ki, aminek a hiánya nem annyira hátráltatja a lakosságot. Ez itt a polgármesteri hivatal volt, két okból is, talán nyilvánvaló, miért. Később következett a közfürdő, és utóbb az óvoda. De még így sem teljes körű a ki­kapcsolás, hiszen a közvilágítás a mai na­pig üzemel. Egyébként annak is megvan a reális esélye, hogy a kamatokból enge­dünk. Azonban azt világosan látni kell, hogy míg a Dédász a szolgáltatás minősé­gére idén kétszer annyit költ, mint a tavalyi évben, az a gyakorlat nem tartható, hogy még a tőkerészhez sem jusson hozzá. Güvánfán egyébként nem csak abban bi­zakodnak, hogy újból mindenütt lesz áram, hanem abban is, hogy sikerül a magyar- mecskei körjegyzőséghez csatlakozniuk. SZIGETVÁR ÉS TÉRSÉGÉBEN NYILVÁNTARTOTT KISFOGYASZTÓI KÖZÜLETI (TEHÁT EGYBEN ÖNKORMÁNYZATI) HÁTRALÉKOK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN: 1998. március - 10.853.000 Ft 1998. június - 11.817.000 Ft 1998. szeptember - 13.510.000 Ft 1998. december - 16.382.000 Ft 1999. március - 20.174.000 Ft 1999. június - 21.160.000 Ft 1999. szeptember - 22.745.000 Ft 1999. december - 17.007.000 Ft- Talán bevesznek minket - mondja az egyik lakos, hangjában kicsit szégyenlős vágyakozással. MÉHES KÁROLY Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — MÉSZÁROS ATTILA , Mozgás, vagyon! Néhányakban most alaposan megszorul a zabszem. Egészen pontosan mától. Hatályba lép­tek ugyanis a büntető törvény- könyv szigorításai. Ezek egyike szerint elkobozható az a va­gyon is, amelyet színlelt szerző­déssel játszottak át más kezére. Nem kell túl nagy fantázia annak leszögezéséhez, hogy jobbára sundám-bundám szer­zett vagyont „színlelnek át" va­lakire. Az okot is mindenki is­meri: ha a megszerzett érték gazdája lebukna, nehogy már a büntetőper eredményeként el­kobozzák a lopott, összehará­csolt, kicsalt, elsikkasztott kas­télyt, tavat, műtárgyakat, gép­kocsikat, ékszert, értékpapíro­kat. Az a gyanúm, hatalmas va­gyonmozgás indulna meg, ha ezt a ráncolt szemöldökű új rendelkezést sikerülne a gya­korlatban teljes körűen megva­lósítani. Már most van azon­ban egy kiskapu. A törvény szerint csak akkor kobozható el a vagyon, ha a megszerzőnek - vagyis akire át­ruházták - tudomása volt ere­detéről. Azaz, hogy lopott, ösz- szeharácsolt stb. Mármost any­nyira lökött ember kevés van, akinek egy-egy vagyoneredet- feltárás során a feltett kérdésre azonnal az lesz a válasza: Hát persze, hogy tudtam, a nagyné­nim pilótajáték szervezése so­rán csalta össze! Aki pedig nem ennyire lökött, az majd örökségről beszél, tisztes üzleti haszonból származó vagyon­ról, legrosszabb esetben talált pénzről. Amúgy mennyiségi oldalról is kétes az összes összelopott vagyon megmozdítása: Irgal­matlan pénzekről, nem is lu­xusházakról, de már kastélyok­ról van szó többek között. Any- nyi ilyen épül, hogy ha valaki ránéz egy „rózsadombra”, rög­tön az az első reakciója: ez nor­mális pénzből nem építhető meg. így valószínűleg hiába az új szabály szigora - Mozgás az eredeti helyedre, vagyon! -, ha legfeljebb néhány napos zab­szemszorulást okoz mindazok­nak, akik már megszerezték, amit csak lehetett. Nem keve­sen vannak. Ha mégis megkér­dezik a kedvezményezett unokaöccsöt, ő majd megadja a leghasznosabb választ. Amúgy nem is köteles közeli hozzátartozójára vallani. MÓCZÁM ZOLTÁN Józan választás Az európai statisztikákat szem­lélve egyben biztosak lehetünk: a borászok, sörgyárak, pálin- kafőzdék, italboltok jövőjét Ma­gyarországon egy szemernyi ve­szély sem fenyegeti.. Ott va- . gyünk az élbolyban, pedig a zugfőzésekből származó cefrék fogyasztását még nem is iga­zán tudja mérni a statisztika - talán ezért is vannak olyan há­tul az oroszok. Pedig az átlag europolgár is szívesen betér munka után egy pohár sörre kedvenc kocsmájá­ba, megiszik ebéd után egy könnyű pohár bort, és néha hétvégenként snapsz mellett nótázik a barátaival. De itt nagyjából megálljt is parancsol magának, a nagy ti- vomyázások maradnak a sza­badság idejére, mikor a napsü­tötte vízparton a csemete a jég­krémet és a főtt kukoricát, apuka pedig a dobozos sört rendeli egyre-másra a mozgó­árustól. Ezzel szemben Magyarorszá­gon egy normális ultiparti ne­hezen képzelhető el fröccs vagy sör nélkül, a szőlőben, kertben munkálkodva is pótolni kell a kiizzadt folyadékmennyiséget és a háziasszonyok sem csak édes likőröket küldenek be a konty alá. A sörözők, borozók személyzetének nem érdemes nekiállni a Háború és békét forgatni, egy rövidebb kisre­gény egész napos olvasmány, és a bulvárlapok vezérükké közben is becsurran pár száz forint a kasszába. Ezen egyébként nem is iga­zán érdemes annyira csodál­kozni. Suttyó középiskolás ko­romban bizony én is sikknek tartottam a nagyszünetben, is­kolai bálok alatt kióvakodni a közeli becsületsüllyesztőbe - ar­ra gondosan vigyáztunk, ne egy helyre járjunk a tanárok­kal. Bizony néhány kocsmában ma sem érdemes borotvahab­bal üzletelni, olyan fiatal a vendégkör. Kispályás foci után, kosármeccsre menet sem a könyvtárat veszi először célba az ember. Persze ezen nem is csodálko­zom. Egyik kedvenc helyemen 105 forint három deci szénsa­vas üdítő, egy pohár sör vi­szont - 0,33 liter - 85 forint. Nincs az a józan ember, aki az előzőt választja. Portré Mikrolepkék és autók A Baranya Megyei Közgyűlés által adományozott Tudomá­nyos és Felsőoktatási Díj kitüntetettje. Mikrolepke-kutatás- sal jelenleg Magyarországon rajta kívül senki nem foglalko­zik, de egész Európában vele együtt is mindössze hárman. hetedik oldal HOLNAP Riport Veszélybe került a pécsi ál­latkert. Az önkormányzat 2000. évi költségvetéséhez fűzött közgyűlési határozat­ban az szerepel, hogy ápri­lis 30-i határidővel meg kell tenni a szükséges intézke­déseket a Mecseki Kultúrpark megszüntetésé­hez vagy átalakításához. Portré Dr. Frank Gábor Szegeden kezdte pályáját, majd a nyolcvanas években már Pé­csett tanított történelmet né­metül. Ma a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont igaz­gatója és a Magyaro rszági Németek Országos Önkor­mányzatának alelnöke.- Honnan eredezteti a pályavá­lasztását?- Ifjúságom nagy részét a Villá­nyi-hegység déli oldalán töltöt­tem. Mindig érdekelt a földtan, a növény- és állatvilág, különösen a rovartan. Meghatározó volt, hogy a gimnáziumban Rajczy Péter osztályába kerültem. Az ő szelle­misége megragadta a gondolko­dásomat. Mindennek érdekel a története is.- Nemcsak könyvmoly, hanem írja is a könyveket.- Eddig három önálló könyvem jelent meg, nyolc tudományos kö­tetet szerkesztettem, amelyeknek egyben szerzője is voltam. Több kötetbe bedolgoztam társszerző­ként. Jelenleg egy holland kollé­gával készítek olyan kiadványt, amely az eu­rópai mikro­lepkék egyik csoportját dolgozza fel.- Hogyan jutott el Kom­lóra és a múzeumába?- Feleségem komlói. Már 1974- től a tanári pályámmal párhuza­mosan muzeológusi munkát is végeztem. Úgy vélem, az a tanár, aki valamilyen formában nem kapcsolódik be a tudományos ku­tatásba, nehezen birkózik meg az oktatással.- A biológiát a történelemre ki­tekintve tanította.- Az állatok életterületének vál­tozásai mögött nemcsak ökológiai - főként klimatikus - változások vannak, hanem igen gyakran kul­túrtörténeti, történeti okok, illet­ve erős kölcsönhatások is.- Mire a legbüszkébb?- Arra, hogy megteremtettem Komlón a természettudományos muzeológia alapjait. Intézményünket Japántól Angliáig ismerik. Az ország egyik legnagyobb mikro-őslény- tani gyűjteménye található, több tízezer maradvány mikroszkopi­kus méretben. A mikrolepke- gyűjteményünk a vidéki múzeu­mok között a leg- gazdagabb. Összesen több, mint 300 ezer természettudo­mányos múzeu­mi tárgyunk van. Nincs olyan hét, hogy ne talál­nánk olyasmit, ami országos vagy európai szakmai érdeklő­désre tarthat számot. Ez a mun­ka számomra izgalmasabb, mint bármelyik krimi.- Másoknak a lepkegyűjtés hobbi. Önnek van másik?- Szenvedélyesen érdeklődöm a személyautók iránt. Szinte nap­ra készen követem az autózással kapcsolatos műszaki fejleménye­ket. DUNAI IMRE Fazekas Imre 1947-ben született Harkányban. A pécsi Nagy La­jos Gimnáziumban érettségizett, majd szintén Pécsett két taná­ri diplomát szerzett. Pályáját tanárként kezdte. 1971-ben került Komlóra, ahol 1989-ig tanított. 1990-től a Komlói Múzeum ter­mészettudományi gyűjteményének vezetője. Nős, két fia van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom