Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-04 / 63. szám

2000. Március 4., szombat HAZAI TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. oldás Polgármesteri fizetések Egyetértés az összeférhetetlenség ügyében Országház Két olyan törvényjavaslat­nak az általános vitája foly­tatódott, illetve zárult le tegnap az Országgyűlésben, amelyet a kormány előzetes hatpárti megbeszélés után nyújtott be. így a vita során ezúttal több volt az egyetér­tés, mint az éles szemben­állás. Az egyik javaslat az önkormány­zati képviselők összeférhetetlen­ségi szabályairól, a másik a pol­gármesteri poszt megbecsültsé­gének növeléséről, elsősorban a javadalmazásról szól. A helyi önkormányzati képvi­selőkről szóló jogszabály senkit nem fosztana meg attól a jogától, hogy önkormányzati képviselő legyen vagy azzá választhassák, csak felsorolja azokat a tisztsége­ket, amelyeket egyidejűleg nem tölthet be. A két legfontosabb: nem le­hetnek helyben képviselők az önkormányzat által alapított, illetve tulajdoni részesedésével működő vállalat, gazdasági tár­saság vezetői, vezető testületé­nek tagjai. Nem lehet képvise­lő, az sem, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testü­lettől kapja. A cél az, hogy a képviselők érdekeltségei átlát­hatók legyenek és a törvény biztosítsa befolyásmentes mű­ködésüket. A képviselők további hatpárti megbeszéléseket fognak folytatni arról, hogy mikor lépjen hatályba a törvény, illetve a kistelepülése­ket lehetne-e mentesíteni a hatálya alól. Magyarországon a polgár- mesterek átlagfizetése éppen a hetedrésze a felsőfokú végzett­ségű banki tisztségviselők jöve­delmének. Egységesen úgy gon­dolták a képviselők, hogy a tisz­tességes munkát a közszférában tisztességesen meg kell fizetni. Senkinek sem jó, ha például a polgármesterek megbecsültsége csökken és anyagi okokból nem a legjobb képességű, legráter­mettebb emberek indulnak harcba e tisztségért. Ezért általá­nos támogatást kapott a kor­mánynak az a terve, amely a polgármesterek bérét a minden­kori köztisztviselői alapillet­mény (jelenleg 28.150 Ft) és egy meghatározott szorzószám szor­zataként állapítaná meg. A szor­zószám főfoglalkozású polgár- mester esetén 3-13 között, társa­dalmi megbízatás esetén 1-4 kö­zött alakulna a település lélek- számától függően. S. Á. Lemondott Heltai Péter Budapest, MTV ______ Áp rilis elsejétől távozik a Magyar Televíziótól az Ak­tuális műsorok főszerkesz­tője Heltai Péter.- A Magyar Televízió Rt. két ve­zető munkatársa, Heltai Péter és Belénessy Csaba rádiófrekvencia pályázati ügyében folytatott vizs­gálatában az MT6V Rt. elnöke megállapította, hogy egyik eset­ben sem áll fenn összeférhetet­lenség - tájékoztatott Bende Gyöngyi, az MTV Rt. szóvivője közleményben pénteken. Az is­mertetés szerint Heltai Péter a pá­lyázat elkészítésében tanácsadó­ként vett részt, amely sem beosz­tásával, sem munkakörével nem összeférhetetlen. „Belénessy Csaba jelenleg ér­vényben lévő munkaszerződése miatt nem marasztalható el ami­att, hogy felesége és leánya is pá­lyázott és nyert a rádiófrekvencia pályázaton - tehát összeférhetet­lenség nem áll fenn” - olvasható a közleményben. Ettől függetlenül Heltai Péter közölte: nem tartja ideálisnak, ha egy elnök úgy véli, hogy a Ma­gyar Televíziót lehet egy sze­mélyben vezetni úgy, hogy kizá­rólag csak végrehajtókkal veszi körül magát, ezért április elsejé­től távozik az MTV Rt.-től. ■ Féltik a piacaikat Országos körkép- A húsfeldolgozó üzemek attól tartanak, elveszítik exportpiacai­kat, mivel nem tudnak szerződé­seket kötni az exporttámogatá­sok ismerete nélkül - tájékoztat­ott pénteken Menczel Lászlóné a Magyar Húsiparosok Szövetsé­gének (Hússzövetség) titkára. Menczel Lászlóné elmondta: megjelent ugyan az idei agrártá­mogatásokról szóló rendelet, ám az exporttámogatások mértéke ennek ellenére még nem ismert. A szervezet titkára közölte: a szerződéskötések késlekedése miatt a magyar feldolgozók ki­szorulhatnak egyes országok pia­cairól. Szólt arról is: a Hússzövet­ség tagjai számára azt ajánlja, hogy éves szinten 8-10 százalé­kos belföldi áremelést hajtsanak végre, a begyűrűző költségek, il­letve az elmaradt áremelések el- lensúlyozására. '____________■ Új-régi kérdés: ki a magyar? Tabajdi szerint finanszírozhatatlan a státustörvény Ahhoz, hogy a határon túl élő több millió magyar jövő januártól gyakorolhassa az anyaország polgárainak is járó jogok nagy részét, június végén a T. Ház elé kellene, hogy kerüljön az úgynevezett státustörvény tervezetének. Budapest A különleges jogosítványok köre a vízummen­tességtől kezdve a szabad munkavállaláson és ingyenes egészségügyi ellátáson át az oktatási és kulturális kedvezményekig terjedne, azonban jelenleg még senki sem tudja, mi válik valóra a miniszterelnök Kanadában tett ígéretéből. A múlt év vége felé megrendezett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén minden eddiginél erőteljesebben merült fel a kormányfő korábban Kanadában tett ígéretének „aprópénzre váltása”. A határon túl élő magyaroknak adandó különle­ges kedvezményekkel elvileg mind a kormány­pártok, mind az ellenzék egyetért, ám a MÁÉRT szakbizottságaiban sehogy sem halad a munka. Tabajdi Csaba (MSZP), az integrációs bizott­ság tagja szerint azért, mert túl sok a tisztázat­lan kérdés, normaszöveg pedig egyáltalán nem létezik. Állítólag még a két legérintettebb szerv, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Külügy­minisztérium sem tud megegyezni az olyan fon­tos alapkérdésekben, hogy például ki számítson a jogosítványok odaítélése szempontjából ma­gyarnak, vagy hogy csak a Kárpát-medencében élő 3-3,5 millió emberre, netán a távolabb letele­pedett további 1,5 millió magyarra is vonatkoz- zanak-e a különleges szabályok. Az sem dőlt még el, hogy mekkora legyen a különleges jogo­sítványok köre. Tabajdi úgy véli, hogy amíg pél­dául a vízummentesség bevezetése nem okozna különösebb gondot, addig mondjuk a hazai or­vosi ellátás ilyen mértékű kiterjesztése az egész­ségügy összeomlásához vezetne. Az érintettek nehezen tudnának két ország egészségbiztosító­jának is járulékot fizetni, az „ingyen” adott ellá­tást pedig a magyar költségvetés nem bírná el. A képviselő szerint a hazai munkaerőpiac számá­ra is megoldhatatlan feladat lenne a hirtelen je­lentkező néhány százezer ember felszippantása, ráadásul azt sem tudni, kik, s mennyi idő alatt bírálnák el a töménytelen munkavállalási kérel­met. Egyesek a határon túli magyar szervezetekre bíznák a munkát, mint ahogy annak eldöntését is, hogy kik élvezhetnék a státustörvény adta előnyöket - vagyis, hogy ki számítson magyar­nak. Mások azonban óvatosak. Érvként a szét­húzást, valamint azt a tényt említik, hogy e szervezetek nem fogják át az egész magyarsá­got. A honatya a státustörvény egyik legérzéke­nyebb pontjának tartja a „ki a magyar?’’-kérdés megválaszolását. Érdekes probléma például, hogy kiterjedjen-e a különleges státus a magyar nyelvet már nem beszélő, második, harmadik generációra is, netán szűkítsék a kört. Számolni kell az érdekből magát magyarnak vallók jelent­kezésével. Egyelőre arra sincs válasz, hogy milyen módon bizonyítják majd az érintettek magyarságukat, hiszen a há­borúk során számos család iratai megsemmisültek. Mint megtudtuk, az alanyi jogon járó kettős állampolgár­ság, illetve a szavazati jog kér­dését levették napirendről, ám a fennmaradó esetleges előnyök megadása - amelyek között állítólag a gyed is szerepel - túl sokba kerülne. Információink szerint felmerült, hogy a költségvetés fél százaléka fordítódjon er­re a célra, de azt is megfontolás tárgyává tették, hogy a kiadásokat a határon túl működő alapít­ványok összevonásával születő Magyarságért Alapítvány fedezze a kasszájába induláskor be­tett 20 milliárd forintból. Tabajdi Csaba szerint egy igazán átfogó, sok mindenre kiterjedő státustörvény megvalósítása ennél is többe kerülne, már-már megfizethetet­len lenne. Viszont, ha alig adunk valamit, akkor a világban szétszórt magyarság csalódni fog, a kanadai Orbán-beszéd óta tartó felfokozott vára­kozás hiábavalónak bizonyul. Ahhoz, hogy január 1-jén be lehessen vezetni az új törvényt, a T. Háznak legkésőbb június­ban el kellene kezdenie a tervezet tárgyalását. Kérdés: megszületik-e addigra a több minisztéri­um egyetértését is magában foglaló egyezség? TAKÁCS MARIANN A kórházakat megmentik, ugye? Területileg kiegyenlítettebb ellátást ösztönöz a szakminisztérium •* Kórházi csőd miatt nem állhat elő olyan helyzet, hogy bár­mely terület lakossága egészségügyi ellátás nélkül marad­jon. Az intézmény ellehetetlenülésének okát alaposan meg­vizsgálják, mielőtt az állam „mentőövet” dobna. Egészségügyi Minisztérium Ivády Vilmos, az egészségügyi tárca reformbizottságának vezető tanácsadója lapunknak hangsú­lyozta, hogy az állam nem kíván­ja arra ösztönözni a települési ön- kormányzatokat, hogy a kórháza­ikat továbbadják állami tulajdon­ba. Az egészségügy reformjának keretében az ellátás javítása érde­kében első lépésként az egész or­szág területén kijelölik a sürgős­ségi betegellátó centrumokat. A jelenleginél igazságosabb, területileg kiegyenlítettebb szin­ten jut majd a lakosság orvosi se­gítséghez. Vidéken ugyanis sok­kal több ilyen központot létesíte­nek, mint Budapesten, illetve a nagyobb városok körzetében. En­nek az intézkedésnek annyi a hátránya, hogy azok a kórházak, amelyek nem látnak el majd sür­gősségi feladatokat, nem kapnak kiemelt állami támogatást sem. Hogy milyen jövő vár a kisebb kórházakra? Ivády Vilmos szerint az ő feladatuk az lesz, hogy a szakmai szempontból egysze­rűbb eseteket lássák el. Fontos változás lesz a jövő év­től, hogy a műszerek cseréjéhez a teljesítményarányos elszámolás keretében jutnak majd az intéz­mények. Lehetőség lesz arra is, hogy mind több költségvetési in­tézmény alakuljon át gazdasági társasággá. Ez a működési forma sokkal rugalmasabb gazdálkodá­si lehetőséget teremt, miközben megmaradhat a kórház önkor­mányzati tulajdonban. Ázokban az intézményekben, ahol nem tudják a gazdaságos működés feltételeit megtefemte- ni, ott ki kell deríteni a baj okát. Ha kevés a beteg, akkor az adott kórházra feltehetően nincs szük­ség, ha fontos a kórház léte, ak­kor a gazdálkodási okokban kell a hibát keresni. Amennyiben erre nem képes az önkormányzat, az állam venné át az intézmény mű­ködtetését, kijelölve olyan veze­tőket, akik meg tudják oldani a gazdasági problémákat. De erre csak végső esetben kerülhet sor. _______________ NÉMETH ZSUZSA Bű n az abortusz Az, aki abortuszt kér, vagy ab­ban bármilyen módon közre­működik, beleértve az egészség- ügyi alkalmazottakat is, súlyos bűnt követ el - tartalmazza a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia nyilatkozata, amit Veres András püspök, püspökkari tit­kár ismertetett pénteken. A tes­tület annak kapcsán fogalmazta meg állásfoglalását, hogy az Or­szággyűlés ismét tárgyalni fog az abortuszról. A püspöki kon­ferencia leszögezi, hogy az em­beri élet ajándék, amely a kez­detétől a végéig szent. „A XX. század leggyalázatosabb botrá­nya az, hogy egyes társadalmak­ban a védtelen emberi életet az állam által intézményesített for­mában pusztítják” - áll a közle­ményben. & MSZP-NYILATKOZAT. A szó cialisták a jövőben kizárólag a közérdek szolgálatával össze­függő kérdésekben hajlandóak együttműködni a kormánypár­tokkal a parlamentben. így pél­dául nem járulnak hozzá olyan házszabálytól való eltéréshez, amely a kormány kényelmét szolgálja - jelentette be a párt el­nökségének ülését követően Ko­vács László elnök. Nem delegál­nak képviselőket a médiakura­tóriumok ellenőrző testületéibe sem. Az elnökség felkéri a szoci­alista képviselőcsoportot, hogy kezdeményezze parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a sajtószabadság magyarországi érvényesülésének áttekintésére. KÜLFÖLDI HITELEK. Nem szükséges közbeszerzési pályá­zatot kiírni a gyorsforgalmi út­hálózat fejlesztésére, mivel a költségek túlnyomó hányadát nem állami pénzből, hanem kül­földi bankok által nyújtandó hi­telekből finanszírozzák - jelen­tette ki Katona Kálmán közleke­dési miniszter pénteken. MARAD A TILALOM. Sem a halfogási, sem a haltelepítési ti­lalom nem oldható fel a Tiszán, sőt a hullámtéri holtágakban meg kell kezdeni az élővilág revitalizációját hátráltató amur és busa szelektív lehalászását - közölte Gönczy János tiszai kor­mánybiztos pénteken. Hozzá­szólásában Pintér Károlynak, a földművelési tárca osztályveze­tőjének azon felvetésére reagált, miszerint a horgászati tilalom egyéves fenntartása a Tiszán mintegy 4 milliárd forintnyi veszteséget okoz. PÉNZESŐ. Fejlesztési tervei megvalósításához összesen 29 milliárd forint értékű támogatást kap öt felsőoktatási intézmény annak a megállapodásnak az ér­telmében, amelyet az érintett egyetemek, főiskolák vezetőivel Béres István kormánybiztos pénteken írt alá Budapesten. ■ KITÜNTETETT IFJÚ MŰVÉSZEK. Tizenhárom magyar gyermek rajzát állították ki Finnországban a gyermekek számára létesített múzeumban. Az ifjúsági és sportminiszter pénteken fogadta a kis művésze­ket, akiknek érmeket és okleveleket adott át, majd közösen sétát tettek a parlamentben. Képünkön: Deutsch Tamás és az alkotók. fotó: feb/diósi imre Drogmegelőzésre 500 millió Egyelőre kevés a szociális munkás, a bármikor felkereshe­tő, könnyen elérhető segélyszolgálat, holott - minden ez irányú kutatás állítása szerint - a fiatalok egyre nagyobb számban nyúlnak meg nem engedett élvezeti szerekhez. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ebben az évben kö­zel 500 millió forintot fordít megelőzési programokra. Ifjúsági és Sportminisztérium 1995 óta megkétszereződött azoknak a fiataloknak a száma, akik életük folyamán legalább egyszer éltek valamilyen tiltott szerrel. Egy, a 16 évesek körében végzett vizsgálat szerint a közép- iskolások 28 százaléka már fo­gyasztott drogot. Az utóbbi évek­ben nőtt a kábítószer-visszaélé­sek száma csakúgy, mint az úgy­nevezett beszerzési bűnözés, va­lamint a kábítószer megszerzésé­hez szükséges pénz előteremtése miatti bűncselekmények száma. Magyarország mostanra a tiltott drogok használatában is az euró­pai középmezőnybe került, aho­vá eddig csak a dohányzás, az al­kohol- és a gyógyszerfogyasztás alapján tartozott. Ä 30 európai országra kiterje­dő nemzetközi összehasonlító vizsgálat megállapításai között ol­vasható, miszerint a magyaror­szági 14-16 évesek 28,8 százaléka fogyasztott életében legalább egy­szer valamilyen tiltott szert. A megkérdezettek 73,7 százaléka kipróbálta a dohányzást, a napi rendszerességgel cigarettázók aránya pedig meghaladja a 29 százalékot. A vizsgálatban részt vevő középiskolások mintegy 90 százaléka fogyasztott legalább egyszer alkoholt, több mint 50 százalékuk pedig bevallottan volt már részeg is. Napjainkban a kö­zépiskolások körében ugrássze­rűen nőtt azoknak a száma, akik kipróbálták a marihuánát. To­vábbra is terjed a nyugtatók hasz­nálata, a gyógyszerek alkohollal való fogyasztása, de nem csökken a szipuzás sem. A drogos fiatalok egyre kevés­bé tűrik a szülők, orvosok, peda­gógusok figyelmeztetését. Ä ku­tatás megállapítása szerint a fia­talokat leginkább a korosztályon belüli vélemények befolyásolhat­ják, ezért közel 500 millió forintot fordít az ifjúsági tárca iskolai kö­zösségek foglalkoztató program­jainak kidolgozására, kiadvá­nyokra, kutatásokra, képzési for­mákra. HORVÁTH MAGDA >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom