Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-31 / 89. szám
2000. Március 31., péntek HATTER RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Címerháború Kökényben A címer milyensége egy község életében, összehasonlítva a gázbevezetéshez, a szennyvízcsatorna építésével, az utak állapotával, a foglalkoztatás vagy éppen a munkanélküliség fokozataival, nem tűnik jelentős mozzanatnak. Vannak azonban kivételek, amikor két egymással küzdő címerterv megoszthat egy közösséget, különösen akkor, amikor a törvényi háttér nem rendezett. 2000 januárjának elején Kökény község ön- kormányzata felhívást tett közzé a község címerének megtervezésére. Lehetőséget biztosítottak minden lakosnak, hogy az általuk legmegfelelőbbnek tartott falucímer rajzát elkészíthessék február 24. napjáig. Ekkorra azonban már létezett egy tervezet Rajos Gyula kökényi lakos, önkormányzati képviselő által, aki azt - annak rendje és módja szerint - ki is függesztette közszemlére a helybéli italboltban. „A címer tervezésénél egyszerű, szabvány pajzsalakot vettem mintának - írja Kajos a tervhez mellékelt leírásban -, mert nevetségesnek tartom, ha egy kistelepülés címerformájával vetekedni próbál nagyvárosokkal vagy az országcímerrel. Alapszínnek aranyat választottam - a másik lehetőség az ezüst lett volna, ezt folyó menti települések szokták választani. Kökény három nagyobb dombon helyezkedik el, ezért indokolt a hármas halom. Címerképnek egy kökényágat választottam, mert ezt a lehetőséget kár lett volna kihagyni: hogy egy olyan jelkép is van, amelyben benne van a falu neve. Beszélő képnek hívják ezt a címertanban. ” A polgármesterrel kezdetben konszenzus volt címerügyben - mondja Kajos Gyula, aki úgy gondolta, jó volna, ha mindenki számára elfogadható címer születne, melyet a lakosságnak kell kiválasztania. Ezért nem javasolt se nemzetiségi, se ideológiai jelképet. A felhívás megjelenése után Rajosén kívül csak egy kény horvát falu Baranya vármegyében...’ Ugyanitt olvasható a következő: .Lakja 496 katholikus. Van itt egy pompás kilátással bíró uradalmi ház, és a szőlő alatt egy jeles uradalmi pincze több ágra oszolva, melyben több 50, 100, 150 akós hordók állanak... Bírja a pécsi papnövelde. ..’A címer bal oldalát uraló kereszt a falu lakóinak római katolikus hitére utal, valamint arm, hogy a faluval szemközti ,Párlog’-nak nevezett domb és a .Mosztár’- nak nevezett szőlőhegy nagy része egyházi tulajdon volt. Jelzi ezt a napjainkig álló kápolna is a, Párlogon'. A címer jobb alsó részén lévő két domb a szőlőhegyet, valamint azt a dombot szimbolizálja, amelynek oldalába a falu épült. A szőlőfürt és az ekevas arra utal, hogy a települést szőlőtermesztő és földművelő emberek lakták. A címer alján lévő ezüstcsík a falut ölelő patakokat jelképezi, melyhez szorosan hozzá tartozik a malomkerék, hiszen a ma Malomvölgynek nevezett részen hét vízimalom működött. Mindezen tényeket figyelembe véve ezen címer HÍVEN TÜKRÖZI KÖKÉNY KÖZSÉG TÖRTÉNELMÉT.” A címert és annak leírását Kajos Gyula a polgármestertől kapta, készítője nem volt feltüntetve, de Kajos, aki egyben a Kökényi Hírek című magánújság szerkesztője is, a rajzot a leírással aki nem a polgármester címerét dicsérte, ők viszont végig kitartottak. Jegyzőkönyvbe vetettem, hogy véleményem szerint a szavazás törvénytelenül zajlott, mert előtte zsűriztet- ni kellett volna. Ráadásul a falugyűlésen nem ütkosan történt a szavazás, és a jelenlévőket befolyásolta, hogy a polgármester volt az egyik címer készítője, a kiadott értesítőben a napirendi pontok között nem is szerepelt szavazás a címerről. Én azt javasoltam korábban, hogy az újság mellékleteként minden család kapja meg a terveket, s ezekét címerterv 1. A Kajos Gyula által készített tervezet. 2. Grlsnik János polgármester munkája. Szakvélemény Kökény község címerterveiről Kökény címeréről két tervezet készült. Mindkettő eltekintett a falu egykori pecsétjétől. Ez bizonyos vonatkozásban eltér az országos gyakorlattól. Kötelezően azonban nincs előírva. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy a címerrajz utaljon a falu múltjára, a település jellemzőire (...), esetleg nevére, s a készülő címer ne álljon ellentétben a heraldika szabályaival. A két tervezet közül először az 1. számú változatra szeretnék kitérni, mely hármas dombon kinövő bokrot ábrázol arany mezőben. Ez esetben „beszélő címerről” van szó, mivel az ábrázolás egyben a falu nevére is utal. (Baranyában Sásd, Cserkút, Szajk esetében találkozunk hasonlóval.) Ez a legszerencsésebb megoldása egy bravúros elképzelésnek. Ehhez párosul a címer egyszerűsége, ami igen fontos alapkövetelmény. Megvalósulása (elfogadása) esetén a megye (országos viszonylatban is) egyedülálló címerrel gazdagodna. A 2. számú címerterv nehezen értelmezhető. Motívumai megma- gyarázhatatlanok. A címerfőben ábrázolt motívum nem ismert, vagy található a heraldikában, az ábrázolt kereszt is szokatlan. Ennek számtalan változata ismert, ez a legkevésbé. A malomkerék - ha arról van szó - pontosításra szorul, a címertalpban elhelyezett „valami” nyilván szőlőfürt lehet, túl kicsi, kivehetetlen. Nincs értelme az ezüst színű vágásnak. Mit jelképez ez? Ha patakot, azt nem így szokták ábrázolni (hullámos vonallal). Felhívom szíves figyelmüket, hogy a címertervet illetékes helyen zsüriztetni kell, erre törvényerejű rendelet is kötelezi a címerkészítőket és csak a zsűriztetés után lehet azt elfogadtatni. dr. Bezerédy Győző, a történelmi segédtudományok (heraldika) doktora, szakértő terv készült el a következő leírással: „A címer felső részén mélykék háttérben lévő fehér fonat tipikus horvát motívum, amely a falut alapító nemzetiségre utal. Az 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára is így ír. ,Köegyütt elhelyezte lapjában. Később aztán egyértelművé vált, hogy a címer alkotója maga a polgármester, Grisnik János. Kajos Gyula ekkor felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy a címertervek pályáztatása előtt megegyeztek abban, hogy a beérkezett terveket szakemberekkel véleményeztetik, majd valamilyen formában^ megszavaztatják. Ő felkereste dr. Bezerédy Győzőt, a heraldika szakértőjét, aki írásba is foglalta véleményét, s azt is elmondta, hogy a címereket zsüriztetni kell, mert azok műalkotásnak bizonyulnak.- A polgármester a március 10-ére összehívott falugyűlésen tiltakozásom ellenére megszavaztatta a jelenlévőkkel a saját címerét 22:5 arányban - mondja Kajos Gyula -, de addigra a résztvevők fele a botrányos jelenetek miatt elment. A polgármester hozzátartozói és ismerősei közbekiabálásukkal lehurrogtak mindenkit, két mindenki bedobhatná egy urnába egy héten belül: amelyik többet kap, az kerülne elfogadásra. Kajos Gyula azt is kifogásolja, hogy az ön- kormányzat egyes képviselői megkérdőjelezték, hogy a Kökényi Hírek jogosult-e viselni a „kökény” kifejezést. A testület egyébként sem nézi jó szemmel a minden családnak ingyen járó havüap működését, pedig ő nem tesz mást, mint az amúgy is nyilvános önkormányzati ülésekről tájékoztatja olvasóit. A polgármester Kamarics Mihály barátjának segítségével alakította ki címerét, aki szobafestő és mázoló mester, „a színek értője”. Valóban megállapodtak Rajossal, hogy szakembernek megmutatják a terveket, de a polgármester szerint zsűriztetésre nincs szükség, nem is lehet kötelező, hiszen a címer nem művészi alkotás. Szerinte Kajos javasolta a falugyűlést, hogy a nép dönthessen arról, melyik a jobb. Grisnik János is megmutatta egy szakembernek címertervét, akinek a nevét azonban nem szeretné nyüvánosságra hozni. Úgy gondolja, hogy Kajos téved akkor, amikor azt állítja a polgármester címeréről, hogy az megosztja a falut azáltal, hogy a hor- vátság és a kereszténység jelképét tartalmazza, hiszen soha semmiféle megosztottság nem jellemezte a települést, legalábbis addig, amíg Kajos Gyula ezt a kérdést el nem kezdte feszegetni. A polgármester tisztában van azzal, hogy a végső döntést ebben az ügyben a képviselő-testület mondja majd ki, de meglepné, ha a testület nem venné figyelembe a falugyűlés véleményét, és a közakarattal ellentétes határozatot hozna. A kérdésre, hogy egy több mint ötszáz lelkes településen huszonkét ember megtestesíti-e a közakaratot, Grisnik János azt válaszolta, fontosabb kérdésekben is született már döntés hasonló arányokkal. Az, hogy a címerről történő szavazás nem szerepelt a napirendben, a polgármester szerint természetes, hiszen egy falugyűlés leginkább az „egyebek” pont körül zajlik. Azzal a váddal sem ért egyet, hogy ismerőseit és barátait csődítette volna oda, hiszen akkor „tízszer annyian lettek volna a falugyűlésen”. Az önkormányzatnak pedig nincs szüksége Kajos újságjára. Új lapot indítanak, amelyik valóban tájékoztató jellegű lesz. CSERI LÁSZLÓ MÓCZÁR ZOLTÁH Szeppuku Eddig a hétig az apácák és az önfeledten ugráló család ellenére sem éreztem igazán, hogy tényleg a mi autónk lenne a Suzuki, habár voltak erre mutatójelek. Ezek közé tartozott például több - természetesen konkurens - autókereskedő „teljesen megbízható”, bizalmas információja arról, hogy a keleti márka sokat veszít az árából, nehéz belőle átszállni más modellbe, de erre én, mint márkahű Lada-tulajdonos, rá se bagóztam, meggyőződésem volt, hogy mindez cdjas rágalom, pletyka. De valahol ott motoszkált, hogy amiről ennyi rosszat mondanak, az csak hamisítatlan magyar termék lehet. A hét elejének eseményei alapján azonban végképp elhittem, ez csak valódi magyar gyár valódi magyar terméke lehet. (Nem azért gondoltam erre, mert a miniszterelnökünk ült a gyár új modelljének volánja mögé, az kicsit régebben volt, a cég három vezetőjének előzetes letartóztatása kapcsán jutottam erre a következtetésre.) A meggyanúsított trió mert az ártatlanság vélelme kötelező - „lapértesülések szerint” 20 millió forintra tett szert a használt kocsik dolgozók általi megvásárlása-eladása kapcsán. Van néhány dolgot, amit nem értek. Egy szigorú pénzügyi fegyelemmel bíró ország szigorú pénzügyi fegyelemmel bíró cégénél hogyan lehet ilyeneket egyáltalán elkövetni? A 20 millió a három emberre leosztva uszkve 7 millió, persze bruttóban, hiszen azért minden csalássorozatnak vannak költségei is (én azért tételesen elszámoltatnám őket a kiadásokról) - persze csak ha igazak a gyanúsítgatások. Egy ilyen szintű vezető azért ennek a hétmilliónak éves szinten legalább a dupláját keresi, de akkor sem lennék meglepődve, ha háromszoros-négyszeres fizetésük lenne. Megérte a kockázat? Vagy ennyire pénzhajhász és piti emberek lennének? Nem tudom, nem értem. Azt viszont tudom, hogy a japánok - tudják, az anyacég vezetősége - azt nem értik, hol marad ilyenkor a kulturált elintézési mód, a szeppuku. Ők ugyanis a Suzuki ártatlanságát tartják legfontosabbnak. HÓPWIK ILDIKÓ OY. ______________________ Be lső betelepítés Nem szeretnék kihalni. Nem szeretném, ha néhány száz év múlva csak képeskönyvek lapjain böködnének ránk azok a törpe kisebbségben lévő tudósok, akik két eltűnt cincérfaj között a magyarokra kívánnak emlékezni. Van is tennivalónk a magyarságért, bár néha alig lehet mit kezdeni az olyan ötletekkel, mint a külföldiek betelepítése, vagy az abortusz folyton felvetődő szigorítása. A török pusztítás utáni nagyobb mérvű betelepítési hullámra nem kell most hivatkozni, hiszen az egy idegen hatalom törekvése volt arra, hogy később adózó polgárokkal töltse fel az ugart. A mostani betelepítési idea persze eléggé tisztázatlan, nem is csoda, hogy viccek születnek az ideérkező indiai informatikusokról, meg arról, hogy hozzuk be Magyarországra Erdély lakosságát. Talán ezekkel a bizonytalanságokkal függ össze a státustörvény körüli homály is, hiszen végül nem lehet pontosan tudni, ki is számítana például határon túli magyarnak. A „több, mint turista, kevesebb, mint állampolgár” elv nem ad elegendő fogódzót, sem az, hogy az volna a határon túli magyar, aki a nyelvet bizonyos fokon ismeri, és vállalja magyar identitását. Ha e szempontok alapján egyszer véletlenül kör- bekérdeznénk itthon, lehet, hogy nagy meglepetésben lenne részünk, hiszen vannak azért, akik a saját hazájukat is inkább olyan átszállóhelynek tekintik, amelynek polgáraiból minél több pénzt szeretnének „kicsatolni". Az átlagpolgárok és -polgárnők pedig, ha már egyszer nagy nehezen hazatértek a napi tíz órás munka után, és megszámolták a minimálbérüket, nem biztos, hogy újabb leendő adóalany létesítésével foglalkoznak. Bár én mégis a belső betelepítés híve lennék. Egy olyan országban, ahol nem kényszervállalkozók, megélhetési bűnözők és újrahasznosítók nevelnek csonka családban alultáplált gyermeket, hanem biztonságos jólétben élő párok, akik tudják a választ a nagy kérdésre: miért jó ma egyáltalán magyarnak lenni? Portré A Gutenberg-galaxis katonája Közel másfél évtizede az Elefántos tömbben lévő Corvina könyvesboltban dolgozik. Az idegen nyelvű, zenei és művészeti profilú üzlet az ő vezetésével a legutóbbi könyvnap alkalmából megkapta a kulturális kormányzat által adományozott Hermész-díjat. hetedikoldal HOLNAP Riport Az utcán csavargó nagyszülők. Közel kétszázezer veszélyeztetett gyermek él ma Magyarországon. Arról viszont nincs statisztika, hogy vajon hány idős embert hagynak magukra gyermekeik - betegségeikkel, kínjaikkal együtt. Tárca Bükkösdi László: Egy öregember emlékirataiból. Sajtódíj. „Nem tűnt hivatásosnak. Ám azon kívül, hogy barna volt, s mindene megvolt, semmilyen vonására nem emlékszem. Mikor Sanyiék elmentek, átültem a lányhoz. Lesült róla a férfiéhség. ”- Eredetileg is könyvkereskedő kívánt lenni?- Bár gyerekkoromtól falom a könyveket, eszembe sem jutott, hogy kereskedjek velük. Tanár szerettem volna lenni, később pedig jogász. Családi körülményeink megváltozása miatt - édesanyám meghalt - gyorsan kenyérkereső pályára kellett lépnem. Gimnáziumi igazgatónőm protezsálására lehettem az érettségi után gyakornok a Széchenyi téri könyvesboltban.- A könyvszeretők számára az ilyen üzlet valóságos Kánaán. És mégis, nem volt más kísértés?- Egyszer. Olyan sikeresen végeztem el a könyves iskolát, hogy bizonyítványommal felvételi nélkül kerülhettem volna az EL- TE-re. Ám férjhez mentem, és az egyetem elmaradt. Egyébként csak hajdan, és akkor is csak a holt szezonokban adatott meg, hogy a kereskedő beletemetkezhessen a könyvekbe. Ma már nekünk kell felkutatni a forrásokat, ráadásul nekünk külföldi katalógusok alapján.- A klasszikusokkal, művészeti és nyelvkönyvekkel a kereskedés nehezebb terepén járva érdemelték ki a Hermész-díjat.- Megtisztelő, de annál nagyobb elismerés talán nincs is, soha nem kell összerándult gyomorral dolgoznom.- Családja?- Férjem tűzoltó tiszt volt, de most a divatáru szakmában vállalkozó. Kisebbik lányunk neki segít, a nagyobbik már végzett az egyetemen, és egy fordítóirodánál dolgozik. A fiunk nyolcadikos általános iskolás. Kosárlabdázik, úgyhogy szurkolóként ez a sport a családi hobbi.- A Gutenberg- galaxis jövőjéért szurkolni keÚ?- A szakmáért aggódom, mert sok olyan bolt nyílt, amely tele van afféle csiribiri könyvekkel. Az igényes, szép könyveket nem féltem. Elképzelni sem tudom, hogy a könyv, mint kézbe vehető, lapozható ősi fizikai valóság, megszűnjön létezni, bármilyen erős is az elektronikus konkurencia. DUNAI IMRE Klein Jánosné 1950-ben született Pécsett. A gimnáziumi érettségi után ’71-ben könyvkereskedői iskolát végzett. A könyvesbolt-vezetői képesítést ’82-ben szerezte meg. Előbb helyettes vezetője volt a pécsi idegen nyelvi könyvesboltnak, majd az utódját, a Corvina Könyvesboltot ’95-től vezeti. Férjezett, két lánya és egy fia van. mint amikor egy-egy fővárosi vendég azt mondja, hogy szélesebb a választékunk, mint a nagy pesti boltoknak. Az pedig áldás, hogy
