Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-26 / 84. szám

2000. március 26. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Százból négy pánikbeteg Magyarországon a különböző módsze­rű felmérések szerint a népesség 2-4 százaléka szenved pánikbetegségben, azaz 200-400 ezerre tehető a számuk. Vagyis akár új népbetegségként is fel­fogható.- A pánikbetegségnek voltaképp csak az el­nevezése az új: három évtizede honoso­dott meg a szakmában. Korábban a neuró­zisnál írták le, de azóta finomodtak a diag­nosztikai kategóriák. A pánikroham egy tényleges rosszullét, a szervezet különle­ges mértékű stresszreakciója. Úgy tűnik, a pánikbetegek született érzékenysége, hogy az idegrendszerükben könnyebben alakul ki ilyen fokozott stresszreakció, amelynek a tüneteit aztán nagy ijedséggel élik át. Ilyen tünet lehet leginkább a fulladás (lég­szomj), szédülés, ájulásérzet, bizonyta­lanság, szapora szívverés, emelkedő vér­nyomás, remegés, izzadás, torokszorulás, hányinger, hasi fájdalom, zsibbadás, mell­kasi fájdalom, nyomás vagy szorítás, meg­feszülő izmok, halálfélelem, az önkontroll elvesztésétől való félelem. Pánikrohamról azonban igazából akkor beszélhetünk, ha a különböző tünetekből legalább négyféle je­lentkezik egyszerre és váratlanul, vagyis nem elismerten szorongást okozó helyzet­ben - mondja dr. Fodor László, a Pécsi Honvéd Kórház neurológus, pszichiáter fő­orvosa. A tünetekből következően a pánikroham leggyakrabban a szívinfarktusra emlékeze­tet. Rendszerint csak a szervi betegség kizá­rása deríti ki a tünetek közvetlen okát. A la­ikusok persze azt szokták mondani, hogy az ilyen személy csak beképzeli magának a rosszullétet.- Ez nem igaz: a tünetek tényleg kialakul­nak nála, és ő ennek a jelentőségét kataszt­rófaként éli át. És ez nem szimuláció, nem is ártalmatlan dolog. A pánikbetegség az ér­zelmi, a lelki élet zavaraként fogható fel, és a szorongásos betegségek közé sorolandó. Ide tartoznak még az úgynevezett kénysze­res gondolatokkal járó betegségek, a nagy stressz utáni szorongás, és a fóbiák (félel­mek). Ilyen például a közlekedési, vagy az agorafóbia. Az utóbbi a „piactéren való át- menéstől” való félelem, vagyis egy sajátos tömegiszony. A közlekedési fóbia nagyon gyakran jár együtt a pánikbetegséggel. Ha valaki az első pánikrohamát a nyílt utcán éli meg, vagy egy tömött autóbuszon, akkor hozzáköti a rosszulléthez a helyszínt (hely­zetet), és attól kezdve kerüli azt. A fóbiák­nak nagyon sok fajtája van. Lehet félni ma­gától a félelemtől is.- Hogyan lehet gyógyítani a pánikbeteget?- A kezelés lényege: ismereteket kell adni a betegségről. A kiszolgáltatottság szoron­gást okozó élményét meg lehet törni a rosz- szullét lényegéről szóló információkkal. Ez már segít. Azt szoktam mondani a páci­enseimnek: nem biztos, hogy úgy meg lehet gyógyítani valakit, hogy ne legyen több rosszulléte, de úgy igen, hogy ural­ni tudja a pánikot. Ezekre nagyon jók a különböző relaxációs, ellazító módsze­rek, amelyek légzéskontrollal egybeköt­ve jól begyakorolhatók. Megakadályoz­hatják a rosszullét kibontakozását, vagy legalább enyhíthetik. Vannak persze pszichoterápiás eljárások is, mint példá­ul a hipnózis, amely a korai szorongá­sos élményeket segít feltárni. Gyógysze­res kezelések is lehetségesek. Az antide- pressziumok képesek az idegrendszer vele született érzékenységét mérsékel­ni. A korszerű szorongásoldó gyógysze­rek is használnak a pánikbetegségnél. Ám nagy a veszély, hogy a betegek saját magukat kezdik el kezelni nyugtaik­kal, és rászoknak ezekre, vagy alkohol­lal oldják a szorongásukat. Ami átmene­tileg ugyan hatásos, de hosszabb távon függőség alakul ki. A pszichiáter szakma úgy tartja, hogyha nem is rohamosan, de növek­szik a pánikbetegség előfordulása a né­pességben. De ne essünk pánikba! Ez­zel a lelki betegséggel igen kreatívan és sikeres pályát befutva lehet együtt élni. Hiszen a pánikbetegség sok nevezetes személyt is sújtott. Ettől szenvedett pél­dául Rousseau, Goethe, Shelley, sőt állítólag a legtöbbet emlegetett lélekgyógyász, Freud is. A hölgyek köréből pedig említhetjük ko­runk hollywoodi filmcsillagát, Kim Basingert. Dunai I. *** *** ★★★ Betti Rend-díjat kapott Sinkó László rendőr főtörzszászlós, aki elfogta a harmincnégy Balaton-parti nyaraló kifosztok, három románt. (d) Kastélyból családi szálloda. Kilencven vendégfogadására képes szállodát alakítottak ki az 530 éves volt Batthyány-kastélyból Zalacsányban, 55 millió forint ráfordításával. (d) Csatornázás Kaposvárott. Kaposvár néhány éven belül teljes egészében kiépíti a város szennyvízcsatorna hálózatát. Ehhez 1,6 milliárd forintér­tékű beruházás szükséges, amelyhez az Európai Unió ISPA-pályázatán szeretnének forráshoz jutni. (d) Hat község turisztikai kisalbumban. Zalalövő önkormányzatának gondozá­sában első alkalommal jelent meg képes kisalbum a Göcsej északi és az Őrség déli peremén fekvő hat településről. (d) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 706 cm, apadó, 6,8, Őrtilos -118 cm, apadó, 7,9, Barcs -54 cm, áradó, 8,7, Drávaszabolcs 44 cm, áradó, 7,9 fok. Hiába a program, Pakson is kevés a lakás Nagy várakozással fogadták Pakson is a kormány új lakáskonstrukcióját. Tették ezt azért is, mert a városban igencsak kevés lakás épül. Mi­után van elegendő házhely, így a kertes házak építésének egyetlen akadálya „mindösz- sze” a pénz hiánya. Hanuszkáné Iszti Mária, a városháza igazgatási osztályá­nak munkatársa szerint min­denki arra számított, hogy a használt lakásokra is lehet majd felvenni kedvezményes kölcsönt. Ez nem így történt, és a lakásmobilitás sehogy sem akar beindulni. A város sok támogatást nyújt a lakás­építőknek, illetve azoknak, akik felújítani szeretnék jelen­legi otthonukat. A szociálisan rászorulók kaphatnak 600.000 forint ka­matmentes kölcsönt, míg a fia­talok 150.000 forint vissza nem adandó támogatást. Ne­gyedévente bírálja el a szociá­lis bizottság a pályázatokat, és így évente 70-nél is több csalá­don segít az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy kilencmil­lió forintot fordítanak lakástá­mogatásra Pakson. Hazafi J. Titkosított komlói iratok Megtekinthetőek-e a jegyző kézzel írott feljegyzései? A kér­dést Kutnyánszky Józsefnek, a város díszpolgárának hagyaté­ka körüli ellentmondások mi­att teszik fel. Állítólag a hagya­tékában - melyet Komlónak adományozott a család - kéz­írásos dokumentumok is talál­hatók, melyek bárki által meg­tekinthetők a múzeumban.- Nem értem, miért vezet­nek félre egyesek bennünket. Amikor érdeklődtem a doku­mentumok után, azt a választ kaptam, hogy azok nem is lé­teznek - mondta Puchert János (képünkön). - Később meg­tudtam, hogy mégis vannak ilyenek, de nem a megfelelő helyen, azaz a helytörténeti anyagok között. A városi múzeumban való­ban nem találtuk nyomát az iro­mányoknak. Kérdésünkre azt felelték, hogy a hagyaték való­ban hozzájuk került, de nem tartalmazott feljegyzéseket.- A dokumentumok pedig lé­teznek, és azokat én őrzöm - mondta Fazekas Imre, a termé­szettudományi gyűjtemény ve­zetője. - Egy részük már koráb­ban hozzám került, de nem kaptam felha­talmazást a családtól, hogy köz­kinccsé te­gyem. A 23 kötetben ösz- szefogott fel­jegyzések olyan iratokat is tar­talmaznak, melyek kompromit­tálhatnának néhány embert. Amíg a család nem mondja ki szándékát, addig nem tudjuk, mi lesz a hagyaték e részének a sorsa. Németh L. Repülőtér-rangsor szárnyaló vágyainknak Repülőterek az országos területrendezési tervben K Esztergom Pér (Győr) 2 " : 3 Fertőszentmiklós 2 9 páPa0 Tököl' ‘•K 3^ Szentkirálysz. Zalaegerszeg Tapolca J* 1° °1 Sármellék^ Siófok 2 J2 Szeged 3 Kiskunlacháza 3-4 A számok a fejlesztési szándék kategóriái (a 4-es a legmagasabb), „k” a katonai repülő­tereket jelzi. Forrás: KHVM. UVATERV, MÁVTI Nemrég elkészült az Országos Terület­rendezési Terv. A térképmellékletén szerepel a távlati reptérfejlesztés kon­cepciója is. Pécs-Pogány előkelő kate­góriába került. Magyarországon évüzedek óta nem foglal­koztak a vidéki repülőterekkel, noha a nemzetközi tendencia közben egészen más irányú volt. Másutt korántsem annyira fővároscentrikus a légi közlekedés, mint nálunk. Ausztriának például öt vidéki nem­zetközi repülőtere van, Horvátországnak hat, de még a kis Szlovéniának is kettő. Itthon létezik egy KHVM-koncepció arról, melyik repülőtérrel mi a szándék. Jellemző, hogy a pécs-pogányi repteret előnyös helyze­tűnek tartják a szakemberek, mivel a tulaj­donviszonyai már rendezettek. A többi vidéki repülőtér zöme még nem dicsekedhet ilyes­mivel. Mint ahogy a budapestieken kívül szi­lárd pályával is csak azok, amelyek katonai repülőterek voltak (Debrecen, Sármellék), vagy ma is azok. Az országos rendezési terv megkülönbözteti a katonai repülőtereket, a közlekedési tárca koncepciója viszont csak a távlati polgári haszno­sítás lehetőségeit nézi. így arra sem tekint, hogy Taszár NATO- objektum jelenleg. A várható polgári szerepköre ~ szerint négy kategóriát hasz­nál a koncepció 58 re­pülőterünk besorolá­sára. A 4-es kategória egyedül Budapest-Fe- rihegy jussa, valamint a vele egy komple­xumként üzemelő nemzetközi repülőtér csomópont számára kiszemelteké: a kiskunlacházié és a tökölié. A 3. kategóriába tartozók nemzetközi regionális kereskedelmi repülőtérré fejleszthetők: itt van Pécs-Pogány, meg a többi régiós központ, és a Balatont ki­szolgáló Sármellék. A 2. kategóriában lévők kereskedelmi repülőtérré fejleszthető, nem­zetközi forgalom számára állandó vagy ideig­lenes (eseti) jelleggel megnyitott repterek. A 1-es kategóriába azok tartoznak, amelyek fej­lesztését nem kívánja az állam, de a tulajdo­nos (kezelő) üzemeltető kezdeményezésére kereskedelmi repülőtérré nyilváníthatók. Ezek nincsenek a térképen feltüntetve. Közü­lük csak a dél-dunántúliakat említjük: Zala­egerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár-Kapos- újlak, és a Paks közeli Madocsa. D. I. Vízben oldódó Lenin A szocializmus időszakának tárgyi emlékei többnyire nem sok megbecsülésnek örvendenek. Szigetváron is különbö­ző raktárakban és padlásokon hevernek, esetleges ösz- szegyűjtésükről és kiállíthatóságukról csak kevesen gon­dolkodnak. Az egykori pártbizottság nagy­termében volt egy rézdombor­mű, úgy két méter széles, amely a három egykori „szu­persztárt” ábrázolta: Marxot, Engelst és Lenint, mondja Pető Sándor történész. A megszo­kott ábrázolásmódoktól eltérő­en azonban nem elhalálozási sorrendben álltak, hanem kö­zépen Leninnel. A dombormű ma a Bérlők Háza ruhatárában áll, fejjel lefelé. Pető Sándor, aki akkoriban tanácselnök-he­lyettes vplt, még jól emlékszik arra, amikor 1990 nyarán az egyik, akkor még helyiség nél­kül bíró felekezet kölcsönkér­te a nagytermet. Letakarhatják a domborművet, ha zavaró, ajánlotta föl nekik, de őket nem zavarta a három derék domborulat - így aztán buz­gón imádkoztak alatta egy amerikai prédikátor vezetésé­vel. Zágon Gyula, a város egykori neves képzőművésze padlásán is találtak fura alkotásokat. Volt ott többek között egy Horthy- szobor, amelynek rejtélyes kö­rülmények között tűnt el a feje, aztán egy-egy Rákosi és Sztálin dombormű, de hordóaljnyi nagyságúak. Ezeket Pető men­tette ki régi könyvekkel együtt a közeli szőlőhegy egyik préshá­zának padlására, ma is ott van­nak. Arra azonban Pető Sándor nem tud válaszolni, hová lett a két szigetvári Lenin-szobor. Pe­dig közvetlenül a rendszervál­tás előtt még biztosan megvol­tak, egyikről fénykép is tanús­kodik: Lenin mellett állva ép­pen Makovecz Imre szónokol a járási tanács nagytermében a létesítendő Vigadóval kapcso­latban rendezett fórumon. A legfurcsább Lenin-szobor a közeli Nagypeterden „lépett fel” a talapzatára, de mindössze ün­nepekkor. A vízre érzékeny gipszből készült forradalmárt ugyanis csak közvetlenül a ko­szorúzások alkalmával rakták ki, nehogy elmossa egy kisebb zivatar. Aztán bevették, ha az ünnep elmúlt. Furcsa átalakuláson ment át a cipőgyár falán lévő tábla, hi­szen a cég annak idején számo- latlanul kapta meg a „Kiváló gyár” címet. A táblán kereset­len egyszerűséggel leragasztot­ták az ötágú csillagot. A ’45-ös felszabadulási emlékmű talap­zatáról a nagyméretű csillag vi­szont már 1989-ben lekerült. Eleinte a szakmunkásképző­ben őrizték, majd elkerült a Vá­rosgazdálkodás raktárába, ma is ott van, mondja a vezető, Láng János. Egyszer ugyan el­lopták, mert vörösrézből ké­szült, de később megtalálták a MÉH-telepen, s visszahozták. Többen is azt állítják, hogy a fura csillag egyes nézetekből ötágú, másból hat, s ennek az az oka, hogy a művész ezzel akart a felszabaduláson kívül a városból elhurcolt háromszáz zsidónak is emléket állítani. Láng János szerint ez csak le­genda, de az igaz, hogy a sajá­tos alakú csillag nehezen te­kinthető önkényuralmi jelkép­nek. A raktárban pihen még a szovjet emlékműről leszedett sarló és kalapács is. Ezt még senki sem lopta el, hiszen kö­zönséges vasból készültek. Hogy mi lesz ezek és a városban még fellelhető, ebből a korból származó ereklyék sorsa, azt Láng János nem tudja megmon­dani. De az biztos, hogy a váro­si múzeum kialakításának idő­szakában vagyunk, tehát még minden lehetséges. Cseri László Az öt-, vagy hatágú csillag az egykori pártbizottság előtti emlékművet díszítette fotó: laufer László J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom