Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-03 / 62. szám

2000. Március 3., péntek HATTER RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal Mert emberi segítség hiábavaló...(?) hetedik oldal Mőcsény után van egy elágazás, ahonnan - mint utóbb megtudom, egyébként új - keskeny út visz a tolnai dimbek-dombok közé. Azt mondhatnánk, ez itt tény­leg a világ vége, amit amúgy Zsibriknek hívnak. És ez nem butaság: hiszen a tíz éve itt kiépült rehabilitációs közösség valóban egy bizonyos, amint többen is fo­galmaznak, bűnös világnak a végét jelenti, s ugyanakkor talán a világ elejét. A más(ik) világénak, még ebben az életben. Zsibrik, a minden valószínűség szerint pusztulásra ítéltetett falu ma a ponto­san tíz éve az itt élő alkohol- és drog­betegek lelki közössége. A húsz fiatal- és férfiember, a kilenc, váltott műszak­ban dolgozó mentor és a vezetők csa­pata az elbeszéltek szerint képesek a csodákra. Amikhez mindnyájan kelle­nek. Egyenkénti elhatározások, vívódá­sok és vég nélküli kitartás. Az ünnep alkalmából sportnapot tartanak, a konyhában óriási tepsiben oldalasok sorakoznak bepaprikázva, hagymával körítve, húslevessel locsol- gatva. Az idetévedő idegen kicsit za­varban is van, hiszen minden már-már idillinek tűnik itt a természet lágy ölén, mintha egy hosszúra nyúlt nyári tábo­rozás vidám résztvevőivel találkoznék. Ambrus, aki végigkalauzol a tere­pen, 1993 óta dolgozik itt, miután ko­rábbi munkahelyei szép csendben megszűntek. Persze, ez a feladat szá­mára is merőben új volt, de mint mondja, egy igazi bányász nem veszik el, ha emberekkel kell szót értenie. A há­zak, amit nagy részben az ő vezérletével építettek újjá a romokból amerikai, német, holland és még számos egyéb adománynak köszönhetően, sok esetben skanzen jellegű műemlék jellegű épületté szépültek. Ide jöhet el az, aki úgy érzi, nem akar belepusztulni káros szenvedélyébe.- Egy hónap próbaidővel nyolc hónapra jöhetnek ide a fiúk, és ha valaki igényli, há­rom hónap után még visszatérhet hosz- szabb-rövidebb időre. Érdekes, hogy Bara­nyából, Tolnából alig-alig fordul meg vala­ki, inkább Budapestről, Békésből, Komá­rom megyéből érkeznek. Az ittlétnek alap­vető feltétele, hogy sem kábítószerezni, se alkoholt fogyasztani nem lehet. E téren nincs kiskapu, aki ezt nem tartja be, azon­nal elküldjük. Ezenkívül mindenkinek biz­tosítania kell magának havi 8000 forintot kávéra, cigarettára, amit többségében a szülők állnak, de nem egy esetben alapítvá­nyok, egyházközösségek, sőt volt olyan is, •hogy egy falu adta össze a pénzt „gyereke” megmentésére - meséli Ambrus, aki most is nadrágpántjába akasztott kalapáccsal, bőrtáskában lógó szögekkel járkál az aktuá­lisan felújítandó házhoz, ami az MM (vagyis 2000) nevet viseli - augusztusra lesz készen. Zsibrik á munkából él ugyanis. Reggel 9 órától délután fél 5-ig dolgozik ki-ki beosz­tása szerint. Szinte mindent házon belül ol­danak meg, boltba csak kenyérért, száraz- tésztáért, mosószerért, tisztálkodóholmi­kért kell menni. Kéthetente vágnak disznót, a zöldséget-gyümölcsöt megtermelik. hogy mikor kijöttem, azt hittem, hogy erős vagyok, meg bírom állni. Nem így lett. Rá­adásul, ha valaki visszaesik, négyszer olyan mélyre zuhan vissza. Egy hónap alatt fogy­tam húsz kilót, a bal karom lebénult. Hiába lőttem be magam, már csak feküdni bír­Nem könnyű az újrakezdés alkoholistákat, majd 1994-1995-től jelent­keztek a heroinisták. Eleinte nagyon érvé­nyesült a „kasztrendszer”, a mákteások, a gyógyszeresek, az „elit” egyszerűen lenéz­ték a szipusokat meg az alkoholistákat. Mára, azt mondhatom, megadják egymás­nak a tiszteletet, mert tudják, hogy mind­annyian valami rossztól szeretnének szaba­dulni. Tény, hogy az első három év rop­pantmód elhasznált minket, én is éreztem, hogy kiégtem, mindenből elegem lett. De sose tudtam elmenni innen, hiszen igazá­ból ez nem is egy munkahely, hanem egy ilyen élet. Ahol azt szeretnénk megmutat­ni: mi így élünk, így is lehet, így érdemes - próbáld meg te is.- Szép volt a kezdés, a maga egyszerűsé­gében, nehézségeivel - meséli Vargyasné Róza, alapító tag, aki egyben mentor és az élelmezésért is felelős. Az ő munkáját di­cséri a máris ínycsiklandó illatokat kibocsá­tó ünnepi ebéd. - Az első időszakban fő­képp szipusok és hajléktalanok jöttek. Na­gyon szenvedtünk velük. 1992-től fogadunk János most 26 éves, ma tölti itt utolsó napját. Gyógyultan távozik új munkahelyé­re, ahol mozgássérült gyerekek mellett lesz ápoló Budapesten.- Tíz éve kezdtem marihuánával. A füve- zést mindig is egyfajta misztika vette körül, hogy az indiánok is ezt csinálták, meg izga­tott, hová tudja elvinni az ember az agyát. El akartam menni Pakisztánba, mert hallot­tam, hogy ott sok kokain van... Mindennel elégedetlen voltam, persze közben legin­kább magammal, csak akkor ezt még nem tudtam. De aztán Pesten ragadtam, majd 1995-ben mentem vissza a szülővárosom­ba, Szegedre. De akkor már intravénásán adtam magamnak a heroint, napi öt-hat szúrást. Minden pénzem az anyagra ment el. (Kiszámoltuk, négy és fél éven keresztül átlag napi 6000 forintot emésztett fel a hero­in. Ez összesen 9.720.000 forint.) Ekkor az embernél már nem számít, hogy kit vág át, a pénz az első, egész nap az anyagot hajtot­tam én is. Persze, hamarosan hajléktalan lettem, bolti lopásokból szereztem pénzt, italt, drága kozmetikumot, krémeket csór­tam, és félárért adtam el. Ezzel ment el az egész nap. Lebuktam, négy hónapot ültem a Csillagban. Ez, ha úgy vesszük, jó volt, mert leálltam, kiürültem. A hiba az volt, ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA tam. Végül bevitettem magam a kórházba, mert megsejtettem, hogy különben vége. Az elvonó után kerültem Zsibrikre tavaly nyáron. A beilleszkedéssel nem volt gond, de keményen vívódtam saját magammal. Elvégre nem könnyű az embernek a régi énjét feladni, kicserélődni. Nagy küzdés volt. Ma, ha a régi magamra gondolok, már nem dobog bele a szívem. Most már mind­ez mögöttem van, és félelem sincs bennem. De tudom, hogy nem szabad elbíznom ma­gam. Van itt egy srác, aki tíz évig tiszta volt, mégis visszaesett. Tudom, hogy ez van. Jánost lóhalálában hívják még egy utolsó focira. A konyhában Antal Imre (mint ked­vesen hozzáteszi: nem a zongoraművész - lám, ezt a hivatását emlegeti, nem a tv- sztárt) kínál finom citromos teával. A negy­venöt éves férfi még csak egy hónapja él Zsibriken, de már most fél, mi lesz a nyol­cadik hónap végén. Ő ugyanis itt van életé­ben először otthon.- Fóton nőttem fel, állami gondozott­ként. Tizennégy évesen aztán kilöktek a nagyvilágban. Harminc éve keresem a he­lyem. Nyolc elvonókúra után kerültem ide. Ez egy védett hely. Nincs bűn, nincs alko­hol. A nagyobb baj, hogy egyelőre viszont még jövőképem sincsen, mi lesz utána. El kell helyezkedjek, ráadásul úgy, hogy szál­lás is legyen hozzá. Én a bokorból nem já­rok dolgozni... Tudom, hogy veszélyes lesz visszakerülni az életbe. Kérdés, hogy ad­digra mennyire bízok majd magamba. Mire lesz hitem. Az ebédlő falán a Zsoltárok Könyvéből való idézet olvasható: „Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló”, mondja a 60. Zsoltár 13 verse. Zsibrik, ha Isten segedelmével is, eleven bizonyíték, hogy az emberi segítség nem hiábavaló. MÉHES KÁROLY DUNAI IMRE Határtalan alkotmány Az új magyar alkotmány sza­bályozását atiemzet vala­mennyi tagjára, tehát a hatá­ron túl élő magyarokra is ki kellene terjeszteni, ám úgy, hogy az ne legyen sértő más nemzetek vagy kisebbségek számára - jelentette ki egy szlo­vákiai magyar politikus a Ma­gyarok Világszövetsége egyik rendezvényén. ízlelgetem a ja­vaslatát: olyan speciális megol­dásokat kell keresni, hogy a szomszédos államokban élő magyarok bekerülhessenek a magyar állam vérkeringésébe. Szép retorikai kép, csakhogy az alkotmány is törvény: terü­leti, személyi és időbeli hatálya van. Kevés olyan ország akad, amelyben az állam és a nem­zet népessége ugyanazt a sze­mélyi kört jelenti. Ezért a két fogalom csereberélgetése a kire­kesztés szándéka nélkül is gya­nakvást gerjeszt. Nézzük csak, milyen kategó­riák jöhetnek számba egy „ki­terjesztett” alkotmányban: a mai országterületen élő magu­kat magyarnak vallók, a saját' kisebbségeink, a hajdani Ma­gyarország leszakított területén élő, más állampolgárságú ma­gyarok, a mai Magyarország te­rületéről, illetve a leszakított ré­szekből emigrált magyarok. De még az elszármazott (kitelepí­tett) más nemzetiségűek is, akiktől nem illene megvonni a szülőföldhöz kötődés lehetősé­gét. Főként, ha ezt azoknak is megadjuk, akik nem kényszer­ből, hanem a gazdagodás re­ményében cseréltek szívet és hazát. Valóságos világalkotmány lenne egy ilyen konstrukció, csakhogy a jogok és kötelezett­ségek egyenlőtlensége jegyében. Arról nem is beszélve, hogy egy állam alkotmányozó kom­petenciája csak az országa ál­lampolgáraira és a területén élőkre terjed ki. A nem magyar állampolgár magyaroknak vá­lasztójogot adni pedig faramuci megoldásnak tűnik: ugyan mi­től lehetne jussuk két ország­ban szavazni, de csak egyben teljesíteni az állampolgári köte­lességeket? Ilyen cifra gesztusok nélkül is szövetkezhetnénk egymással - otthon és szerte a világban - magyarok és magyarok, hasz­nosan és egyszerűen. Csak ép­pen nem szokásunk az ilyesmi, és már az „íratlan” alkotmány idején sem volt az. MÉSZÁROS ATTILA___________________ Kleopátra orra Kleopátra ronda volt! Kicsit magamhoz kell térnem. Az egyiptomi királynőbe leg­alább tízszer beleestem. Ahány­szor csak valami olvasmány ke­rült róla a kezembe, mintegy 15 éves koromig nem tudtam ural­kodni fellobbanó érzelmeimen. Ott ültem mellette a trónon, és... Mindegy. Azért még annyit hozzáteszek, hogy közben a lá­baim előtt hevert Antonius és Juhus Caesar is. Ellenben nagyon utáltam ezt a kis kígyót - hogy egészen friss legyek: Királykobrát -, a Borgiák hírhedt nőstényét, Lucreziát. Orgia orgia hátán meg mellén, piha, már benne van a nevében is! Megjelent egy könyv. Szerző­je lerántja a leplet néhány híres nőről. Ez a lepel-effektus külö­nösen Kleopátrára érvényes. Nagy és görbe orra volt, írja. Nem tudom, hova raktuk mi hárman - Antonius, Ceasar meg én, hogy a Tót Ottóról ne is beszéljek - a szemünket. De az író még tovább rombolja az isteni Kleo nimbuszát, amikor nem áll meg az orránál, de egyenesen csúnya arcúnak mondja. Ellenben, állítja, a . Lucreziáról ismertek hamisak, mert igenis, tisztességes kis csaj volt, például nem vett részt bátyja, Cesare orgiáin. Készülök én is írni egy köny­vet. Annyit már sikerült adat­ként felkutatnom, hogy Delila haját vágta le Sámson (Báj-báj- báj, Dilejla!), s Heródes a saját fejét nyújtotta át tálcán a csábos Salaménak. További kutatást igényel, miszerint Sába tulaj­donképpen szociális segélyen élt, később munkanélküli lett, majd közmunkásként dolgozott Petra utcáin, öregkorában pedig béranyaságból tengette magát. VIII. Henrik nem fálta a felesé­gét, csak egy volt, de az szapo­rán osztódott. Nagy Sándor ked­vese nem rabszolganő volt, ha­nem hiung-nu hercegnő, a világ­verő vele nemzette Hunort és Magort. így mi sokkal inkább vagyunk utódai a makedónnak, mint a ptolemaidák, akik közé szegény jó Kleopátrám is tarto­zott, az orrával együtt. Egyedül ez vigasztal, ez az új származáselméletünk. Ha ugyanis arra, hogy Kleopátra ronda volt, akkor még sok mindenre rájöhetünk. Legalább beszélnek rólunk. hetedik oldal HOLNAP Riport Jelentés a színházi alvilág­ból. A Pécsi Nemzeti Szín­ház alatt két szinttel kibo- gozhatatlannak tűnő labi­rintusban díszletek, kellékek árasztják el a termeket, fo­lyosókat. Talán egy ember ismeri ki itt igazán magát: a színház „örökös gondnoka”. Portré Bognár Jenő egyetlen politi­kát tud csak a maga számá­ra elképzelni: a várospoliti­kát. Bálaszék polgármestere négy kórusban is énekel es­ténként, s ez a tevékenység nem csak a zenei hajlamá­nak kiéléséről szói informá­lódik is itt. Portré Az ingatlanközvetítés: mint a foci Divat ma ingatlanközvetítő céget alapítani, de két-három év alatt a társaságoknak csaknem a fele abbahagyja a vál­lalkozást, elemzi a piaci helyzetet dr. Horváth Csaba. Az ingatlanszakértő rendet akar teremteni ezen a téren, s van némi rálátása a dolgokra, hiszen évekig pénzintézeti oldal­ról is figyelte a telkek, házak adásvételét.- Jogász, bankvezető, ingatlan-ér­tékbecslő. Honnan a jogi indítta­tás?- Mindig nagy volt a szám. Az osztályfőnököm mindig a házi­rendre hivatkozva próbált rendre utasítani, így bevágtam én is kívül­ről, s védtem magam. A jogi vég­zettségem is főként érdekképvise­leti vonalon hasznosítottam, így az ifjúsági mozgalomban és a Megyei Szakszervezeti Szövetségben.- Jött a rendszerváltás és pályát módosított.- A Siklós és Vidéke Takarék- szövetkezet fiókvezetője lettem, s ez volt a főállásom nyolc évig. Egyúttal a kai bizonytalanabb ingatlanköz­vetítői pályával.- A jó fizetés igaz lehet a nagy bankokra, de nem a takarékszö­vetkezetekre.- Mi teszi olyan vonzóvá az in­gatlanközvetítői munkát?- A megyében több mint 200 ilyen cég van bejegyezve, de leg­feljebb 50 működik ténylege­megye legel­ső ingatlan- közvetítő vállalkozá­sát is meg­alapítottuk jogásztársammal, dr. Schmidt Józseffel.- Idővel a jól fizető pénzintézeti vezetői beosztást felcserélte a sok­Dr. Horváth Csaba 1955. 11. 24-én született Pécsett. Itt végezte iskoláit is, híradástechnikai szakközépiskolái és jogi egyetemet. Az ingatlanszakértő évekig volt a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet fiókvezetője. Egy 18 éves leánya van, felesége igazgatóhelyettes az egyik kertvárosi iskolában. sen. Az új vállalkozások 40-50 százaléka 2-3 év után eltűnik a színről. Az ingatlanközvetítés olyan, mint a foci. Mindenki úgy gondolja, nem kell hozzá nagy szakmai tudás, s a többség sze­rint nagyobb induló tőkét sem igényel. Két év kell hozzá, hogy rájöjjenek, ennél sokkal bonyo­lultabb a helyzet.-A jogi és szakmai felkészültsé­gére viszont a kollégái is építenek.- A Pécs-baranyai Kereskedel­mi és Iparkamara ingatlanközve­títő tagozatának az elnökévé vá­lasztottak. Mind­annyiunk érdeke, hogy rendet te­remtsünk az in­gatlanpiacon, ezért most akciót hirdettünk, hogy a valódi jogosítványokkal rendelkező ingatlanközvetítők lis­táját összeállítsuk.- Mire jut mindemellett ideje?- A fő hobbim az olvasás, a fil­mek. No persze nem a panel ame­rikai történetek, amikor a jó le­buktatja a gonosz ingatlanbefek­tetőt. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom