Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-03 / 62. szám

ü 2000. Március 3., péntek BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Kevesebb a tiszteletdíj Lapunk tegnapi számában, számítási hiba miatt téve­sen jelent meg a pécsi ön- kormányzati képviselők tiszteletdíjainak összege. A helyes adatokat - az érin­tettektől elnézést kérve - az alábbiakban közöljük. Dr. Papp Judit (képünkön) jegy­ző kérésére közöljük a pécsi ön- kormányzati képviselők február­ban megállapított tiszteletdíjai­nak összegét. A képviselők alap­díja havi 61.750 forint. A képvise­lőt, ha egy bizottság tagja, 77.187 zottsági tagság esetén is - 123.500 forint havi tiszteletdíj illeti meg, természete­sen a hiányzások figyelembevé­telével, amelyek esetén ezeket az összegeket csökkenteni kell. Ófalu nem enged Ófalu-Budapest Potenciálisan alkalmasnak tartja a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség Üveghutát a radioaktív anyagok elhelyezésére, azonban további kutatásokat és óvintézke­déseket javasolnak - derült ki a minap. A tájékoztató után elter­jedt, hogy a környékbeli települé­sek már feladták a harcot a náluk jóval erősebb atomlobbi ellen. Ám nem mindegyik.- Mi továbbra is egyértelműen és minden eszközzel tiltakozunk a tároló megépítése ellen, és úgy véljük, az ügynökség véleménye azt is mutatja: a szükséges óvin­tézkedések miatt esetleg Üveghu­ta mégsem a legjobb megoldás - közölte Kófiás Endre, Ófalu pol­gármestere. - Szó sincs arról, hogy kiderült volna, ez a megfe­lelő helyszín, hiszen csak a to­vábbi, kutatások folytatását java­solták. NY. sz. A Dráva augusztusra megtelt Dráva mente A tiszai ciánkatasztrófa után a vadvizek kedvelői­nek első számú célpontjává válhat a határ mentén kí­gyózó, gyakorlatilag termé­szetes állapotában megma­radt Dráva. A nyári idő­szakban már csak június és júliusra fogadják el korláto­zott számban a csoportok jelentkezését, augusztusra már nincs több hely a vad­vízi evezősök számára. A rendszerváltás előtti évtizedek­ben a folyó a határ közelsége mi­att tiltott területnek számított, tu­risták nem látogathatták. A ki­lencvenes évek elején azonban a térség zárlata megszűnt, s attól kezdve népszerűsége egyre nö­vekszik: az igazi nagy kiugrás a 98-99-es tiszai árvizek alkalmá­val volt, akkor egyre több túrázó tette át székhelyét a Drávára. A folyó egyebek mellett azért is közkedvelt, mert az egyik legter­mészetesebb állapotú a hazai vi­zek között: a somogyi része telje­sen szabályozatlan. A Duna-Drá- va Nemzeti Park (DDNP) munka­társai most arra számítanak, hogy a Tisza katasztrófája után még többen keresik fel a terüle­tet. Augusztusra harminc, egyenként harmincfős csoport je­lentkezését fogadtuk el, tavaly összesen voltaic ennyien - ösz­szegzett Závoczky Szabolcs (ké­pünkön), a DDNP természetvé­delmi igazgatóhelyettese. - Az el­ső két nyári hónap idejére korlá­tozott számban még‘tudjuk fo­gadni a vadvizek szerelmeseit. Az elmúlt év tapasztalataiból ki­indulva, amikor olyan sokan jöt­tek, hogy ez szinte meghaladta a folyó teherbíró képességét, egyeztettünk a határőrséggel és az érintett önkormányzatokkal, hogy hol köthetnek ki a kenusok és a kajakosok. Kilenc kikötőhe­lyet jelöltünk ki, ezekre a helyek­re szeméttáro­lókat és vécé­ket helyezünk el a települé­sekkel közö­sen. Az egyes csoportokat háromnapon­ként engedjük útjukra a fo­lyón. A természetvédelmi őrök ellenőrzik a turistákat, hogy be­tartják-e a környezetvédelmi rendszabályokat, s szükség ese­tén bírságolnak is. Az idén először kétezer forin­tos környezetterhelési támoga­tást kell fizetniük az evezősök­nek, amit a kikötőhelyek kialakí­tására és fenntartására fordíta­nak. Závoczky Szabolcs arról is beszámolt, hogy csak gyakorlott evezősöknek ajánlják a kiszámít­hatatlan folyót, mivel az záto­nyokkal teletűzdelt, s igencsak gyors folyású. ___________háté a. Fo gyókúrán a városi bölcsődék Megszűnnek vagy vállalkozók veszik át a kisdedóvókat Újabb bölcsődei helyek megszüntetését tervezi a pécsi önkormányzat. A legki­sebb gyermekek ellátása iránt egyre ke­vesebb az igény, csökken a létszám, rá­adásul az állami normatíva szinte sehol sem elég. A megye nagyobb városaiban szinte mindenhol megszüntettek már bölcsődéket, a legújabb megoldásként pedig a vállalkozásba adás szerepel, így ugyanis nem kell bezárni az intézmé­nyeket. Baranyai körkép A legutolsó pécsi közgyűlésre még úgy érke­zett a javaslat, hogy szüntessen meg a város egy újabb bölcsődét, a végső döntés azon­ban már nem így szólt.- Egy módosító javaslat révén nem egy in­tézmény bezárását kell megterveznünk, ha­nem a létszámot kell csökkentenünk - fejtet­te ki dr. Sohár Endre, a pécsi polgármesteri Magánosítás Az önkormányzati törvény a települések számára alapfel­adatként írja elő, hogy a napközbeni gyermekellátás rend­szerét folytatni kell, ha a jogszabály megszületésekor műkö­dött ilyen egység. Arra azonban lehetőség van, hogy egy el­látási szerződés keretén belül a település „lemond” erről egy alapítvány, gazdasági szervezet javára. Az önkormány­zat ellenőrzési joga természetesen megmarad, szabálytalan­ság esetén a szerződés felbontható. A vállalkozás viszont hozzájuthat az állami normatívához, a „fejkvótához”, s emel­lett pályázati forrásokat is megkaphat a működéshez, a fej­lesztéshez. hivatal népjóléti irodájának vezetője (ké­pünkön). - Nagyjából 60 fővel kevesebb gyermeket kellene fogadniuk a bölcsődék­nek. A szakember elmondta: nem várható emiatt, hogy nagyobb lenne a tömeg, hiszen a kihasználtság jelenleg sem megfelelő. A le­építések után viszont az esetlegesen meg­ürülő épületrészekben más, szintén önkor­mányzati egységek kaphatnának helyet. Itt lehetne elhelyezni például a gyermekek át­meneti otthonát, amely viszont helyhiány­nyal küszködik. A kényszerűségből bezárt kisdedóvó ilyen célú hasznosítása Komlón már meg­történt.- Az elmúlt években három bölcsődét kellett bezárnunk, mivel a gyereklétszám csökkenése miatt nem lehetett már működ­tetni - mondta el dr. Somogyi Károly jegyző. - Az épületeket azonban más, közcélú fel­adatot ellátó szervezetek kapták meg, az egyikben a szociális foglalkoztató, a másik­ban a családsegítő szolgálat dolgozik, s egy intézményt értékesítettünk. A városban ezután már nem tervezik (nem is tervezhetik) több bölcsőde bezárását, lévén már csak egyetlen egység maradt. S amel­lett, hogy önkormányzati alapellátásként működ­tetni is kell a napközis el­látást, a jegyző szerint „egy harmincezres vá­rosban egy bölcsődére mindenképp szükség van”. Hasonlóan gondolko­dik a városvezetés Mo­hácson is, ahol szintén már csak egyetlen kis­dedóvó működik. Az önkormányzati támo­gatás mellett segítséget jelent, hogy a tele­pülés németországi testvérvárosa, Bensheim rendszeresen adományokkal lát­ja el a bölcsődét, ahogy az óvodások is ré­szesülnek az ajándékokból.- A legnagyobb probléma, hogy az állami normatíva csak körülbelül egyharmadát fe­dezi a tényleges költségeknek, így a bölcső­de működéséhez mindenképp szükséges valahonnan még forrást keríteni - világította meg a kérdést dr. Amcsi József, Szigetvár jegyzője. - Emiatt mi már évekkel ezelőtt kénytelenek voltunk meg­szüntetni az egyik intéz­ményt, a másik is pengeélen táncolt, de a képviselő-testü­let végül úgy döntött, szük­ségünk van rá. A szigetvári városvezetés a jövőben sem kíván lemon­dani arról, hogy a legkiseb­beknek ellátást nyújtó nap­pali intézet működjön. Mi­vel az önkormányzat költségvetése nem tesz lehetővé nagyobb támogatást, március végéig egy új modellt kívánnak kidolgozni. Eszerint vállalkozóknak kívánják átadni az egységet, de arra is volna mód, hogy több ki­sebb, 5-6 fős csoportokra osztva a gyereklét­számot üzemeljen a jövőben a bölcsőde. így akár több szülő összefogásával is létrejöhet az új rendszer, amely az állami normatívát természetesen megkapná (lásd keretes írá­sunkat). Érdeklődés mindenesetre már mu­tatkozik az elképzelés iránt, azt azonban még nem lehet tudni, mennyivel kerülne többe ez a módszer a szülőknek. Dr. Priol János, Siklós jegyzője lapunk ér­deklődésére kifejtette, a városban szintén felmerült már az elképzelés, hogy a telepü­lés egyetlen bölcsődéjét vállalkozásba „ad­ják”, de végső döntés még nem született, előbb megvizsgálják a szükséges feltétele­ket. NYAKA SZABOLCS Elkészült a csatlakozási stratégia Pécs Az uniós csatlakozáshoz szükséges megyei stratégiai prog­ram részleteiről tárgyalt tegnap - ez évi első ülésén - az Európai Integrációs Bizottság. A tervek szerint áprilistól Pécsett megkezdi működését az Európai Információs Pont, amelyben - többek között - könyvtár, olvasóterem és inter­netes kutatóhely kap majd helyet. A bizottság - a hátrá­nyos helyzetűek felzárkóztatására - Roma Integrációs Munkacsoport létrehozását fontolgatja. ködését. Cél a nagyközönség ki­szolgálása, többek között olvasó­terem, könyvtár és internet infor­mációs szolgáltatás várja majd az érdeklődőket. Az intézmény szak­emberei az unióval kapcsolatos előadások, vitafórumok szervezé­se mellett a pályázatok elkészíté­sében is segítenének. Néhány hónappal ezelőtt a me­gyei önkormányzat együttműkö­dési megállapodást kötött a Stájer Tartományi Kormányhivatallal. Ennek köszönhetően baranyai köztisztviselők tanulmányutak során ismerkedhetnek meg egy, már az uniós követelményeknek megfelelő intézményi struktúrá­val. Az osztrák szakemberek je­lentős segítséget nyújtanak az in­tegrációs stratégia kidolgozásá­ban.- Az intézmény- és információs rendszer, valamint a pályázati le­hetőségek kiaknázása a stratégiai program elsődleges célja - közölte dr. Kékes Ferenc (képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés elnö­ke. - Á csatlakozáshoz szükséges projekt kidolgozásának és megva­lósításának felelős szervezete az Európai Fejlesztési Iroda, amely több mint egy éve - az országban egyedülállóként - kezdte meg mű­ködését a megyeszékhelyen. A tegnapi ülésen az intézmény ve­zetője beszámolt az eddigi ered­ményekről, ezen kívül a további fejlesztési elképzelésekről is szó esett. A tervek szerint - az iroda részeként - áprilistól az Európai Információs Pont is megkezdi mű­Dr. Toller László, Pécs polgár- mestere elmondta, hogy a bizott­ság egy Európa Integrációs Ta­nács létrehozását fontolgatja, amelynek a tudományos és kultu­rális élet kiemelkedő alakjai lenné­nek tagjai. A tanács feladata az in­tegrációs bizottság terveinek meg­vitatása és véleményezése lenne. A tegnapi ülésen egy Roma In­tegrációs Munkacsoport létreho­zásáról - amely szintén egye­dülálló kezde­ményezés ha­zánkban - is szó esett, a szakemberek szerint a csatla­kozás egyik leg­fontosabb felté­tele a hátrányos helyzetű kisebb­ségek, különösen a roma közös­ség támogatása és felzárkóztatá­sa. A munkacsoport feladata egy helyzetfeltáró és elemző tanul­mány készítése lenne, ezen kívül helyi oktatási programot kellene kidolgozniuk. Munkájuk célja a hátrányos helyzet felszámolása. Számba veszik a betöréseket Pécs-Rendörség Négy fiatal férfi került őri­zetbe sorozatos betörések gyanúja miatt. A Pécsi Rendőrkapitányság gyárvárosi rendőrőrsének nyo­mozói az elkövetkező napokban igyekeznek összegyűjteni azo­kat a bűncselekményeket, ame­lyeket feltehetően négy, szerdán letartóztatott, pécsi lakcímű, de bizonytalan tartózkodási helyű férfi követett el. A betörőcsoport valószínűleg bűnről bűnre tar­totta fenn magát.- Italboltok, különböző üzle­tek, valamint személygépkocsik feltörésével gyanúsítjuk őket - mondta Palkovics Sándor, a rendőrőrs parancsnoka. - Ezen kívül valószínű, hogy több, Pécs környéki kisbolt, illetve hétvégi ház kifosztása is az ő számlájuk­ra írható, de még nem teljes a bűncselekmények listája. Az őrizetbe vett fiatalembe­rek büntetett előéletűek. Ketten a pécsi, ketten a komlói fogdá- ban lettek elhelyezve. ______s^g. Ak kurátus Komló Egy közterület-felügyelő fü­lelte le azokat a kéretlen fa­vágókat, akik egy hónapja módszeresen irtották az er­dőt a kökönyösi dombolda­lon. A „szakmunka” követ­kezményeként az anyagi kár több százezer forint.- A Nagy László Gimnáziumtól a város felé vezető lépcsőn men­tem, amikor meghallottam a láncfűrész hangját - számolt be a szerda délelőtti eseményről Ko­vács József, a közterület-felügye­let munkatársa. - Az iskola és a Juhász Gyula utca 6. szám alatti ház (a volt hajléktalanszállás) közötti erdőben három személyt vettem észre, akik az éppen kivá­gott fát darabolták rönkökre. Kö­zülük kettőt nyakon is csíptem, de a fűrészes elmenekült, éppen fatolvajok az említett házba. A feljelentést azonnal megtettem. A városüzemeltetési gondnok­ság munkatársa, Pintér Tamás szerint a tolvajok három-négy he­te irthatták az erdőt, a csonkok friss vágásra utalnak. A „munká­nak” köszönhetően 64 darab 40- 80 éves egészséges hársfa lelte halálát. A száz köbméternyi fa, az utolsót kivéve, eltűnt. A komlói rendőrség bűnügyi osztályának megbízott vezetője, Váczi István elmondta, hogy la­kossági bejelentést többször is kaptak, de a tolvajokat soha nem lelték. A közterület-felügyelet együttműködésének köszönhe­tő, hogy a tolvajlás végére a rend­őrség pontot tehet. A három gya­núsított elismerte tettét, így nincs akadálya, hogy lopás vétségének vádemelési javaslatával az ügyet rövidesen az ügyészség elé tár­ják __________ DEÁK GÁBOR He tekkel ezelőtt még tömött sorokban álltak a fák FOTÓ: DEÁK G. Most tetőre gyűjtenek Pécs-Dunaszekcső Egy magánkezdeményezés nyomán több mint hatszáz­ezer forint jött össze a temp­lom műemlék orgonájának rekonstrukciójára. A katoli­kus egyház szerint azonban az épület tetőszerkezetének felújítása az előbbre való, ezért erre a célra a felekezet kezdett gyűjteni. A százhatvanöt éves hangszert utoljára a múlt században javítot­ták, mára igen rossz állapotba ke­rült. A kezdeményezés után gyor­san több mint hatszázezer forin­tot adtak össze a felajánlók, ám miután kiderült, hogy a javításból nem lesz semmi, vissza akarták fi­zetni nekik az adományokat.- Csak néhányan vették ki a pénzüket - tájékoztatott dr. Pálos Ferenc, a gyűjtést kezdeményező özvegyasszony fia. - Ők is jelezték azonban, ha mégis zöld jelzést ka­punk, akkor visszaadják az össze­get. Mi továbbra is várunk.- Az orgonára csak a tető állag­megóvási munkálatai után kerül­het sor - közölte Wolf Gyula, a Pé­csi Püspöki Hivatal gazdasági hi­vatalának vezetője. - A beruházás nyolcmülió forintba kerül, márci­usban dönt arról a gazdasági ta­nács, hogy mikor kezdődhet a fel­újítás. A legutóbbi dunaszekcsői egyházközségi gyűlésen arról is határoztak, hogy gyűjtést kezde­nek a munka költségeire. A kez­deményezést a püspök úr jóvá­hagyta, a hívek pedig másfél mil­lió forint összegyűjtését vállalták. A hangszer javítása kapcsán Wolf Gyula megjegyezte, hogy egyházi célra gyűjteni csak egyhá­zi engedéllyel lehet, ilyen pedig dr. Pálos Ferencnének nem volt a birtokában. máté balázs k ■1 > A

Next

/
Oldalképek
Tartalom