Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-21 / 79. szám
2000. Március 21., kedd BÁRÁNY A I TÜKÖR Űj Dunántúli Napló - 5. oldal FAGYOS MÁRCIUS. Az utóbbi napok zord időjárása nem tett jót a virágzásnak indult növényeknek. A pécsi vasútigazgatóság előtt álló tulipánfa virágai is barna foltosán, összecsükódva várják a melegebb napokat, amik a meteorológia szerint a hét második felére meg is érkeznek. FOTÓ: TÓTH L Óvodát nyit a Caritas Komló A hátrányos helyzetű gyermekeknek, és családjuknak akarnak segíteni a kezdeményezéssel. A kivitelezés elkezdődött, szeptembertől már fogadja is a lurkókat az intézmény. A működtetés költségeit mindenképpen előteremtik. Manapság, az intézménybezárások időszakában nagy feladatra vállalkozott a Caritas Alapítvány. Egy olyan óvodát szeretne létrehozni, amely a szerencsétlen sorsú gyerekeknek ad lehetőséget a fejlődésre. Azok járhatnak majd ide, akiket családi körülményeik, és betegségük miatt más óvodában nem tudnak fogadni. A kivitelezési munkálatok már megkezdődtek a volt Május 1. Művelődési Központ épületében. A beruházás nem olcsó, hiszen teljesen át kell építeni a már meglévő helyiségeket. A pénzügyi hátteret németországi egyházi szervezetek támogatásából sikerült megteremteni, de a városban mindenki segíti a nemes ügyet.- Ez ugyanolyan óvoda lesz, mint bármely másik, ennek is az iskolába járásra felkészítés lesz a feladata - mondta Tamás Gyuláné, a Caritas vezetője. - Még az is lehet, hogy a gyerekek közül lesz olyan, aki utoléri kortársait, és át tud majd iratkozni a rendes óvodába. A családokat is felkaroljuk ezzel, hiszen ruhát, cipőt adunk a rászoruló apróságoknak. Az állami normatíva az alapítványi intézményeknek is megjár, de az várhatóan nem fogja fedezni a működtetés költségeit. A hiányzó összeget, ha lesz ilyen, még nem tudják miből teremük elő, de egyelőre nem kérnek adományokat. A tervek szerint az étkezésért mindenképpen fizetniük kell majd a szülőknek. NÉMETH L. Könyv a millenniumra Magyaregregy Az országban harmadikként jelent meg a Magyaregregyről szóló kismonográfia, melyet tegnap Bokor Béla, a megyei közgyűlés alelnöke méltatott. Tegnap Pillér Tibor, a hegyháti község polgármestere elégedetten vehette kézbe a szép, stílusában >i archaikus kismonográfiát, dr. Für sí> zes Miklós levéltáros összeállítását. Bokor Béla, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta, a „100 Magyar Falu Könyvesháza” programot a Miniszterelnöki Hivatal hirdette meg egy éve, hogy az ország községeiről millenniumi kismonográfiák szülessenek. Megyénként öt községet választottak ki, hogy állami finanszírozással - de megyei és települési önkormányzati valamint szponzori támogatással is - a kiadványok 2001. augusztus 20-ig, de legkésőbb a jövő év végéig létrejöjjenek. Baranyából Magyaregregy mellett Bikáira, Hosszúhetény- re, Nagyharsányra és Mecsekná- dasra esett a választás, a monográfiák szerzői dr. Odor László, a megyei levéltár igazgatója, dr. Bezerédy Győző történész, dr. Szita László levéltáros és Lantosáé dr. Imre Mária néprajzkutató, a sorozat szerkesztője dr. Búza Péter történész. Fontosságát, társadalmi hátterét jelzi, hogy a találkozóra valameny- nyi érintett falu polgármestere eljött. ____________B. R. Hi tel nélkül nincs fejlesztés A beruházásokat kölcsönökből fedezik az önkormányzatok Több település került a gázhitel fogságába fotó: tóth l. Baranyai körkép Több tízmilliós hiteleket kell törleszteniük idén a baranyai városoknak, az önkormányzatok egy része ebben az évben további kölcsönök felvételét tervezi. Az illetékesek szerint a nagyobb beruházásokat e nélkül nem tudnák megvalósítani. Többnyire a gáz- és a szennyvízhálózat fejlesztésére fordítják az összegeket, vannak városok, ahol a működési költségeket is hitelekből fedezik. A siklósi önkormányzat idén szeretné a szennyvíztelep és a csatornarendszer bővítését megvalósítani, a beruházás 850 millió forintba kerülne. 10 százalékos önrészt vállalt fel a város, a kivitelezés 50 százalékát céltámogatásból fedeznék, a lakosságra 5 százalék önrész jutna. Az 1330 kiküldött kérdőívből mindössze 225 család jelezte vissza, hogy befizetné az 50 ezer forintot. Több képviselő úgy véli, hogy az önkormányzatnak kellene ismét kölcsönt felvennie a munkálatok megkezdésére, dacára annak, hogy a város csak korlátozottan hitelképes. Bakó Pál alpolgármester elmondta, hogy tavaly - a lakosság csekély érdeklődése miatt - 40 millió forint hitelt kellett igényelnünk a gázprogramra, ez máig érezteti hatását a város gazdálkodásában. A siklósi példa nem egyedüli, Harkány az elmúlt évben szintén a gázprogram miatt 80 milliós hitelfelvételre kényszerült. A szigetvári önkormányzat - ugyanerre a célra - közel 60 millió forintot igényelt, a kamatok ebben az évben közel 4 millió forintot tesznek ki. A visszatérítést a megtakarításokból finanszírozzák.- Sásd 25 millió forintot vett fel a szennyvízhálózat befejezésére - közölte Kovács Sándomé polgármester. - Idén 6 millió forintot kell törleszte- nünk. A nagyobb beruházásokat az önkormányzatok kölcsönök nélkül nem tudják megvalósítani - mondta. Sellye szintén szennyvízhálózat-fejlesztésre vett föl több mint 20 millió forintot, a részleteket 2006-ig kell visz- szafizetniük. Pécsnek 5 év alatt 717 millió forintot kell törlesztenie, ebben az évben újabb kölcsönök felvételét nem tervezik. Tóth Sándor (képünkön), a komlói pénzügyi iroda vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a város éves átlagos hitelállománya 70 millió forint, idén - a működési költségek fedezésére - 130 millió forintot vehetnének fel. Ezt azonban nem szeretnék kihasználni, bíznak abban, hogy az önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatoknak járó támogatásból részesülnek. Pécsvárad tavaly nem vett fel hitelt, beruházásaikat pályázati pénzekből valósították meg. Idén 10 millió kölcsön felvételét tervezik, ebből buszmegállókat építenének, utakat és épületeket újítanának fel. Hárs József, Bóly polgármesterének elmondása szerint a város az elmúlt esztendőt „megúszta” hitelfelvétel nélkül, idén azonban erre mindenképp sor kerül az energiaracionalizálási program keretében. A kölcsönt a bonyolító cég veszi fel, a fedezetet a helyhatóság biztosítja. A baranyai városok közül Mohács és Szentlőrinc az elmúlt évben sem vett fel hitelt és ezt ebben az esztendőben sem tervezik: igyekeznek saját erejükre támaszkodva megélni. K. J. - W. K. A falvak óvatosabbak A kisebb települések az önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatoknak adható támogatásban bíznak, ritkán vesznek fel hiteleket. Nádor Rudolf né, Hosszúhetény polgár- mestere kérdésünkre elmondta, hogy - mivel csak a saját bevétel 70 százalékáig vehetnek fel kölcsönt a települések - egy 15 millió forinttal gazdálkodó község esetében - ami a baranyai falvak többségére jellemző - a felvehető összeg a nagyobb beruházásokra nem elegendő. A kamatok magasak, a futamidő kicsi, ezért kockázatos ezt a megoldást választani. Elfogyott a gazdák türelme A mezőgazdasági cégek tönkremenetelét jövendölte tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke. Az általa számon kért állami szerepvállalás hiánya Baranyában is súlyos gondokat okoz. Budapest-Pécs Nagy Tamás szerint az agrárbékemegállapodás feltételei nem teljesültek, és ezért egyértelműen az agrárkormányzat a felelős. Az ágazat képviselője rámutatott, Még nincs pénz hogy elmaradt a minisztérium által kilátásba helyezett reorganizációs program kiteljesedése, komoly következményekkel jár az ígért intervenciós felvásárlási árak hiánya. Az elnök szerint egyre inkább valószínű, hogy a demonstráció eszközéhez nyúlnak a gazdák. Az ágazat válságának jelei a baranyai agráriumon is egyértelműen mutatkoznak. Ezt Margittal Miklós, a Mezőgazdasági Termelők Szövetségének megyei elnöke tényekkel támasztotta alá.- Tíz év óta a legmagasabb, 400 millió forintos veszteséget produkált tavaly a baranyai agrárium, amelynek szereplői nem tudják tovább elviselni az inflációs terheket. A nehézséget csak az állami támogatás, kompenzáció orvosolhatná. A késlekedő központi szerepvállalás csődökhöz vezethet, éppen most, amikor a közelgő EU- csatlakozás kapcsán erősíteni kellene a mezőgazdaságot. A szakember elmondta, hogy a magyar termelők állami támogatás nélkül nem tudnak versenyezni a jelentősen támogatott - a magyaron kívül az új-zélandi gazdaságban nincs szubvenció - terményekkel, termékekkel, és hosszú távon ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Baranyában jelenleg mintegy 4000 alkalmazottnak ad munkát az ágazat, akiknek a megélhetése kerülhet veszélybe a válság elmélyülésével. A megyei gazdák testületi döntést hoznak arról, hogy miként csatlakoznak a tervezett demonstrációhoz. kaszás e. Hírcsatorna A PÉCSI PIACOKON ÉS UTCÁKON szigorúan ellenőrzik a vadvirágárusokat. Tilos például erdei kankalint és hegyi nőszirmot árusítani, de ezek kerti változatait már szabad kínálni. Van olyan magánkereskedő, aki a kiskerti nőszirmot Sopronból hozza Baranyába, mert ott hamarább kinyílik. (cs) KÉKESDI ÉS ÓFALUI SEGÍTSÉG PÉCSNEK. A kékesdi Szent Mihály Kolping Család Egyesület a napokban a községében, valamint Ófaluban száraz élelmet gyűjtött a pécsi hajléktalanok javára. Csaknem száz család juttatott el adományt, Kékesdről minden portáról ajándékoztak. (cs) EGY PÉCSI TARGONCAJAVÍTÓBA kétszer törtek be a hét végén. A György-aknán működő kft. egyik helyiségéből először a páncélszekrényt akarták elemelni, de csak megrongálni tudták. Vasárnap a műhelybe hatoltak be, és a tolvajok szerszámokat vittek magukkal, (csj A két héttel ezelőtti minisztériumi ígéret ellenére még mindig nem jutottak hozzá a kamatmentes hitelhez a MiZo-ügyben érintett baranyai tejtermelők. Hiába érkeztek ugyanis postafordultával az igazolások, a folyósító bank a tőke mellé a kamatra is garanciavállalást kért a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Újabb csúszást jelenthet az adminisztráció: a hitelért folyamodó gazdáknak folyószámlát kell nyitniuk. Filmszakadás vidéken Magyar misztika a magyar filmművészetben Gazdag programmal nyitotta kapuit tegnap a III. Laterna Magyar Filmhét Pécsett, a Dominikánus Házban, amely Gothár Péter, Enyedi Ildikó és mások filmjeivel várja a nagyérdeműt. A vidéki városokban mintha agóniájukból ébrednének a mozik. Baranyai körkép Lassan három éve lesz, hogy a megye második legnagyobb városában nincs mozi. Szarka Elemér komlói alpolgármester (képünkön) maga is úgy látja, hogy két éve pihen az ügy, pedig a televízió, a videó nem helyettesítheti, amely találkahely, az ismerkedés helye is. A 250 férőhelyes moziban a nézők száma a 100-at sem érte el, amikor bezárt, egyelőre tárgyalás folyik a hasznosítás módjáról, de még vállalkozó sem akadt üzemeltetésére. Valószínű az is, hogyha újra kinyit, akkor új műsorkínálattal és szolgáltatásokkal kell a vászon elé csalogatni a nézőket. A mozira igény van - korábban sem mondta ki senki, hogy be kellene zárni, a lépést a kényszer szülte. Az ellenpélda a 21-22 ezres lakosú Mohácsé, ahol a 360 személyes Kossuth Filmszínház a Bartók Béla Művelődési Központ keretében működik, a belépőjegy ára 300 forint. Még az is belefér a gazdálkodásukba, hogy hetente egyszer 50 százalékos kedvezménnyel tartsanak „filmes”estét. Mint láger Vilmos, a mozi üzemvezetője elmondta, a nyolcszáz hazai mozi közül a 36. volt a mohácsi az elmúlt évben! Ez bruttó 10-12 milliós bevétel mellett csak 1,5 milliós hiányt jelentett a gazdálkodásukban az év végére, holott a Pécs Városi Ön- kormányzat még a városközponti Urániára is 4 milliós hiányt tervezett! Ha nincs is mindig telt ház a Kossuthban, azért mindennap megnyikordulnak a széksorok, felgyúlnak majd elalszanak a lámpák - mindennap van előadás! Az új műsorrend szerint 18 órától és 20 órakor más és más filmet vetítenek, azaz naponta van választék a „menük” között. A Siklósi Önkormányzat tavaly októbertől magánvállalkozónak adta ki bérbe a mozit, amit persze nem ártana felújítani. A bérleti díjat a karbantartás-működtetés terheivel törlesztik, s mostanság szombaton és vasárnap villan fel a fény a vásznon, amely előtt elsősorban a fiatalok engedik át magukat a varázsnak, bár a nosztalgiafilmekre szép számmal jönnek idősebbek is. A hangulatában kedves, az előtérben főtt kukoricát kínáló, családias filmszínházban 200 nézőnek jut hely 300 forintos áron, de 1200-ért bérletet is válthatnak, amellyel három hónapon át 4-5 filmet nézhetnek meg tetszésük szerint. Hasonló a helyzet Szigetváron, ahol közel kilenc hónapi „film- szakadás” után Vérén József lett a mozi bérlője tavaly ősszel. A belépőjegy ára a 350 férőhelyes filmszínházban is egységesen 300 forint. Ha ritkán beszélhetünk is telt házról, azért heti négy alkalommal 19 órától mindig vetítés van, mert a mozi a nézőknek a kisfilmes-diaporámafilmesek találkozóiról elhíresült városban is hiányzik...' A „vidéki” nézők elsősorban azt tapasztalják, hogy leginkább a szállítással vannak gondok, a sikerfilmek késve érkeznek. Előfordult az is - erre csak korábbi évtizedekben volt példa hogy kénytelenek voltak a közönségnek más filmet bemutatni, mint amit a plakátok ígértek. A helyzet ősz óta kezdett romlani, amióta a forgalmazó Intercom megszüntette közvetlen szállítói szolgáltatását. ___________________B. R. A HEGYHÁTI SZÁRÁSZON rendezik meg a csángómagyarok négynapos millenniumi találkozóját a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatal anyagi támogatásával augusztusban. (cs) BARANYÁBAN MÉG SOSEM KÉSTEK ennyit a szalonkák, amelyeket ilyenkor szoktak vadászni. Valószínű, hogy a késésben közrejátszik az is, hogy az egyik mediterrán pihenőhelyükön, Olaszországban magas hálók kifeszítésével is fogják őket. A dél-dunántúli övezetbe főként ebből a földközi-tengeri irányból érkezik a legtöbb északnak tartó szalonka, (cs) TETŐTERÉBEN BŐVÜL A MAI LÁTH PUSZTAI kulcsos tu ristaház a Dráva Természetbarát SE kivitelezésében. Az Ormánságot járó turisták közössége pályázat útján pénzhez jutott, és a manzárdrészben hamarosan újabb tíz fekvőhelyet alakíthatnak ki. icsi i 4