Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-21 / 79. szám

2000. Március 21., kedd BÁRÁNY A I TÜKÖR Űj Dunántúli Napló - 5. oldal FAGYOS MÁRCIUS. Az utóbbi napok zord időjárása nem tett jót a virágzásnak indult növényeknek. A pécsi vasútigazgatóság előtt álló tulipánfa virágai is barna foltosán, összecsükódva várják a melegebb napokat, amik a meteorológia szerint a hét második felére meg is ér­keznek. FOTÓ: TÓTH L Óvodát nyit a Caritas Komló A hátrányos helyzetű gyer­mekeknek, és családjuknak akarnak segíteni a kezde­ményezéssel. A kivitelezés elkezdődött, szeptembertől már fogadja is a lurkókat az intézmény. A működtetés költségeit mindenképpen előteremtik. Manapság, az intézménybezárá­sok időszakában nagy feladatra vállalkozott a Caritas Alapítvány. Egy olyan óvodát szeretne létre­hozni, amely a szerencsétlen sor­sú gyerekeknek ad lehetőséget a fejlődésre. Azok járhatnak majd ide, akiket családi körülményeik, és betegségük miatt más óvodá­ban nem tudnak fogadni. A kivi­telezési munkálatok már meg­kezdődtek a volt Május 1. Műve­lődési Központ épületében. A be­ruházás nem olcsó, hiszen telje­sen át kell építeni a már meglévő helyiségeket. A pénzügyi hátteret németországi egyházi szerveze­tek támogatásából sikerült meg­teremteni, de a városban min­denki segíti a nemes ügyet.- Ez ugyanolyan óvoda lesz, mint bármely másik, ennek is az iskolába járásra felkészítés lesz a feladata - mondta Tamás Gyuláné, a Caritas vezetője. - Még az is lehet, hogy a gyerekek közül lesz olyan, aki utoléri kortársait, és át tud majd iratkozni a rendes óvodába. A családokat is felkarol­juk ezzel, hiszen ruhát, cipőt adunk a rászoruló apróságoknak. Az állami normatíva az alapít­ványi intézményeknek is megjár, de az várhatóan nem fogja fedez­ni a működtetés költségeit. A hi­ányzó összeget, ha lesz ilyen, még nem tudják miből teremük elő, de egyelőre nem kérnek ado­mányokat. A tervek szerint az ét­kezésért mindenképpen fizetni­ük kell majd a szülőknek. NÉMETH L. Könyv a millenniumra Magyaregregy Az országban harmadik­ként jelent meg a Magyaregregyről szóló kis­monográfia, melyet tegnap Bokor Béla, a megyei köz­gyűlés alelnöke méltatott. Tegnap Pillér Tibor, a hegyháti község polgármestere elégedetten vehette kézbe a szép, stílusában >i archaikus kismonográfiát, dr. Für sí> zes Miklós levéltáros összeállítá­sát. Bokor Béla, a megyei közgyű­lés alelnöke elmondta, a „100 Ma­gyar Falu Könyvesháza” progra­mot a Miniszterelnöki Hivatal hir­dette meg egy éve, hogy az ország községeiről millenniumi kismo­nográfiák szülessenek. Megyén­ként öt községet választottak ki, hogy állami finanszírozással - de megyei és települési önkormány­zati valamint szponzori támoga­tással is - a kiadványok 2001. au­gusztus 20-ig, de legkésőbb a jövő év végéig létrejöjjenek. Baranyából Magyaregregy mellett Bikáira, Hosszúhetény- re, Nagyharsányra és Mecsekná- dasra esett a választás, a monog­ráfiák szerzői dr. Odor László, a megyei levéltár igazgatója, dr. Bezerédy Győző történész, dr. Szita László levéltáros és Lantosáé dr. Imre Mária nép­rajzkutató, a sorozat szerkesztő­je dr. Búza Péter történész. Fon­tosságát, társadalmi hátterét jel­zi, hogy a találkozóra valameny- nyi érintett falu polgármestere eljött. ____________B. R. Hi tel nélkül nincs fejlesztés A beruházásokat kölcsönökből fedezik az önkormányzatok Több település került a gázhitel fogságába fotó: tóth l. Baranyai körkép Több tízmilliós hiteleket kell törleszte­niük idén a baranyai városoknak, az önkormányzatok egy része ebben az évben további kölcsönök felvételét ter­vezi. Az illetékesek szerint a nagyobb beruházásokat e nélkül nem tudnák megvalósítani. Többnyire a gáz- és a szennyvízhálózat fejlesztésére fordít­ják az összegeket, vannak városok, ahol a működési költségeket is hitelek­ből fedezik. A siklósi önkormányzat idén szeretné a szennyvíztelep és a csatornarendszer bővíté­sét megvalósítani, a beruházás 850 millió fo­rintba kerülne. 10 százalékos önrészt vállalt fel a város, a kivitelezés 50 százalékát céltá­mogatásból fedeznék, a lakosságra 5 százalék önrész jutna. Az 1330 kiküldött kérdőívből mindössze 225 család jelezte vissza, hogy be­fizetné az 50 ezer forintot. Több képviselő úgy véli, hogy az önkormányzatnak kellene ismét kölcsönt felvennie a munkálatok megkezdésére, dacára annak, hogy a város csak korlátozottan hitelké­pes. Bakó Pál alpolgármes­ter elmondta, hogy tavaly - a lakosság csekély érdeklő­dése miatt - 40 millió forint hitelt kellett igényelnünk a gázprogramra, ez máig érezteti hatását a város gaz­dálkodásában. A siklósi példa nem egyedüli, Harkány az elmúlt évben szintén a gázprogram miatt 80 milliós hitelfelvételre kényszerült. A szigetvá­ri önkormányzat - ugyanerre a célra - közel 60 millió forintot igényelt, a kamatok ebben az évben közel 4 millió forintot tesznek ki. A visszatérítést a megtakarítá­sokból finanszírozzák.- Sásd 25 millió forintot vett fel a szennyvízhálózat befeje­zésére - közölte Kovács Sándomé polgármester. - Idén 6 millió forintot kell törleszte- nünk. A nagyobb beruházáso­kat az önkormányzatok köl­csönök nélkül nem tudják megvalósítani - mondta. Sellye szintén szennyvíz­hálózat-fejlesztésre vett föl több mint 20 millió forintot, a részleteket 2006-ig kell visz- szafizetniük. Pécsnek 5 év alatt 717 millió forintot kell törlesztenie, ebben az évben újabb kölcsönök felvételét nem tervezik. Tóth Sándor (képünkön), a komlói pénz­ügyi iroda vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a város éves átlagos hitelállománya 70 millió forint, idén - a működési költségek fe­dezésére - 130 millió forintot vehetnének fel. Ezt azonban nem sze­retnék kihasználni, bíznak abban, hogy az önhibájukon kívül mű­ködésképtelenné vált önkormányzatoknak járó támogatásból ré­szesülnek. Pécsvárad tavaly nem vett fel hitelt, be­ruházásaikat pályázati pénzekből valósították meg. Idén 10 millió kölcsön felvételét ter­vezik, ebből buszmegállókat építenének, uta­kat és épületeket újítanának fel. Hárs József, Bóly polgármesterének elmondása szerint a város az elmúlt esztendőt „megúszta” hitelfel­vétel nélkül, idén azonban erre mindenképp sor kerül az energiaracionalizálási program keretében. A kölcsönt a bonyolító cég veszi fel, a fedezetet a helyhatóság biztosítja. A baranyai városok közül Mohács és Szentlőrinc az elmúlt évben sem vett fel hitelt és ezt ebben az esztendőben sem tervezik: igyekeznek saját erejükre támaszkodva meg­élni. K. J. - W. K. A falvak óvatosabbak A kisebb települések az önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatoknak adható támogatásban bíznak, ritkán vesznek fel hiteleket. Nádor Rudolf né, Hosszúhetény polgár- mestere kérdésünkre elmondta, hogy - mivel csak a saját be­vétel 70 százalékáig vehetnek fel kölcsönt a települések - egy 15 millió forinttal gazdálkodó község esetében - ami a baranyai falvak többségére jellemző - a felvehető összeg a nagyobb be­ruházásokra nem elegendő. A kamatok magasak, a futamidő kicsi, ezért kockázatos ezt a megoldást választani. Elfogyott a gazdák türelme A mezőgazdasági cégek tönkremenetelét jövendölte tegna­pi budapesti sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke. Az általa számon kért állami szerepvállalás hiánya Baranyában is súlyos gondokat okoz. Budapest-Pécs Nagy Tamás szerint az agrárbéke­megállapodás feltételei nem telje­sültek, és ezért egyértelműen az agrárkormányzat a felelős. Az ágazat képviselője rámutatott, Még nincs pénz hogy elmaradt a minisztérium ál­tal kilátásba helyezett reorganizá­ciós program kiteljesedése, ko­moly következményekkel jár az ígért intervenciós felvásárlási árak hiánya. Az elnök szerint egyre inkább valószínű, hogy a demonstráció eszközéhez nyúl­nak a gazdák. Az ágazat válságának jelei a baranyai agráriumon is egyértel­műen mutatkoznak. Ezt Margit­tal Miklós, a Mezőgazdasági Ter­melők Szövetségének megyei el­nöke tényekkel támasztotta alá.- Tíz év óta a legmagasabb, 400 millió forintos veszteséget produ­kált tavaly a baranyai agrárium, amelynek szereplői nem tudják tovább elviselni az inflációs terhe­ket. A nehézséget csak az állami támogatás, kompenzáció orvosol­hatná. A késlekedő központi sze­repvállalás csődökhöz vezethet, éppen most, amikor a közelgő EU- csatlakozás kapcsán erősíteni kel­lene a mezőgazdaságot. A szakember elmondta, hogy a magyar termelők állami támoga­tás nélkül nem tudnak versenyez­ni a jelentősen támogatott - a ma­gyaron kívül az új-zélandi gazda­ságban nincs szubvenció - termé­nyekkel, termékekkel, és hosszú távon ennek beláthatatlan követ­kezményei lehetnek. Baranyában jelenleg mintegy 4000 alkalmazottnak ad munkát az ágazat, akiknek a megélhetése kerülhet veszélybe a válság elmé­lyülésével. A megyei gazdák tes­tületi döntést hoznak arról, hogy miként csatlakoznak a tervezett demonstrációhoz. kaszás e. Hírcsatorna A PÉCSI PIACOKON ÉS UT­CÁKON szigorúan ellenőrzik a vadvirágárusokat. Tilos például erdei kankalint és hegyi nőszir­mot árusítani, de ezek kerti vál­tozatait már szabad kínálni. Van olyan magánkereskedő, aki a kiskerti nőszirmot Sopronból hozza Baranyába, mert ott ha­marább kinyílik. (cs) KÉKESDI ÉS ÓFALUI SEGÍT­SÉG PÉCSNEK. A kékesdi Szent Mihály Kolping Család Egyesület a napokban a közsé­gében, valamint Ófaluban szá­raz élelmet gyűjtött a pécsi haj­léktalanok javára. Csaknem száz család juttatott el ado­mányt, Kékesdről minden por­táról ajándékoztak. (cs) EGY PÉCSI TARGONCAJAVÍ­TÓBA kétszer törtek be a hét végén. A György-aknán műkö­dő kft. egyik helyiségéből elő­ször a páncélszekrényt akarták elemelni, de csak megrongálni tudták. Vasárnap a műhelybe hatoltak be, és a tolvajok szer­számokat vittek magukkal, (csj A két héttel ezelőtti minisztériumi ígéret ellenére még mindig nem jutottak hozzá a kamatmentes hitelhez a MiZo-ügyben érintett baranyai tejtermelők. Hiába érkeztek ugyanis postafor­dultával az igazolások, a folyósító bank a tőke mellé a kamat­ra is garanciavállalást kért a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Újabb csúszást jelenthet az adminisztráció: a hitelért folyamodó gazdáknak folyószámlát kell nyitniuk. Filmszakadás vidéken Magyar misztika a magyar filmművészetben Gazdag programmal nyitotta kapuit tegnap a III. Laterna Magyar Filmhét Pécsett, a Dominikánus Házban, amely Gothár Péter, Enyedi Ildikó és mások filmjeivel várja a nagyérdeműt. A vidéki városokban mintha agóniájukból ébrednének a mozik. Baranyai körkép Lassan három éve lesz, hogy a megye második legnagyobb váro­sában nincs mozi. Szarka Elemér komlói alpolgármester (képün­kön) maga is úgy látja, hogy két éve pihen az ügy, pedig a televí­zió, a videó nem helyettesítheti, amely találkahely, az ismerkedés helye is. A 250 férőhelyes mozi­ban a nézők száma a 100-at sem érte el, amikor bezárt, egyelőre tárgyalás folyik a hasznosítás módjáról, de még vállalkozó sem akadt üzemeltetésére. Valószínű az is, hogyha újra kinyit, akkor új műsorkínálattal és szolgáltatá­sokkal kell a vászon elé csalogat­ni a nézőket. A mozira igény van - korábban sem mondta ki senki, hogy be kellene zárni, a lépést a kényszer szülte. Az ellenpélda a 21-22 ezres la­kosú Mohácsé, ahol a 360 szemé­lyes Kossuth Filmszínház a Bar­tók Béla Művelődési Központ ke­retében működik, a belépőjegy ára 300 forint. Még az is belefér a gazdálkodásukba, hogy hetente egyszer 50 százalékos kedvez­ménnyel tartsanak „filmes”estét. Mint láger Vilmos, a mozi üzem­vezetője elmondta, a nyolcszáz hazai mozi közül a 36. volt a mohácsi az elmúlt évben! Ez bruttó 10-12 milliós bevétel mel­lett csak 1,5 milliós hiányt jelen­tett a gazdálkodásukban az év vé­gére, holott a Pécs Városi Ön- kormányzat még a város­központi Uráni­ára is 4 milliós hiányt terve­zett! Ha nincs is mindig telt ház a Kossuth­ban, azért min­dennap megnyikordulnak a szék­sorok, felgyúlnak majd elalsza­nak a lámpák - mindennap van előadás! Az új műsorrend szerint 18 órától és 20 órakor más és más filmet vetítenek, azaz naponta van választék a „menük” között. A Siklósi Önkormányzat tavaly októbertől magánvállalkozónak adta ki bérbe a mozit, amit per­sze nem ártana felújítani. A bér­leti díjat a karbantartás-működte­tés terheivel törlesztik, s mostan­ság szombaton és vasárnap villan fel a fény a vásznon, amely előtt elsősorban a fiatalok engedik át magukat a varázsnak, bár a nosz­talgiafilmekre szép számmal jön­nek idősebbek is. A hangulatá­ban kedves, az előtérben főtt ku­koricát kínáló, családias filmszín­házban 200 nézőnek jut hely 300 forintos áron, de 1200-ért bérletet is válthatnak, amellyel három hónapon át 4-5 filmet nézhetnek meg tetszésük szerint. Hasonló a helyzet Szigetváron, ahol közel kilenc hónapi „film- szakadás” után Vérén József lett a mozi bérlője tavaly ősszel. A be­lépőjegy ára a 350 férőhelyes filmszínházban is egységesen 300 forint. Ha ritkán beszélhetünk is telt házról, azért heti négy alkalom­mal 19 órától mindig vetítés van, mert a mozi a nézőknek a kisfilmes-diaporámafilmesek ta­lálkozóiról elhíresült városban is hiányzik...' A „vidéki” nézők elsősorban azt tapasztalják, hogy leginkább a szállítással vannak gondok, a sikerfilmek késve érkeznek. Elő­fordult az is - erre csak korábbi évtizedekben volt példa hogy kénytelenek voltak a közönség­nek más filmet bemutatni, mint amit a plakátok ígértek. A hely­zet ősz óta kezdett romlani, ami­óta a forgalmazó Intercom meg­szüntette közvetlen szállítói szol­gáltatását. ___________________B. R. A HEGYHÁTI SZÁRÁSZON rendezik meg a csángó­magyarok négynapos millenni­umi találkozóját a Magyar Mil­lennium Kormánybiztosi Hiva­tal anyagi támogatásával au­gusztusban. (cs) BARANYÁBAN MÉG SOSEM KÉSTEK ennyit a szalonkák, amelyeket ilyenkor szoktak va­dászni. Valószínű, hogy a ké­sésben közrejátszik az is, hogy az egyik mediterrán pihenőhe­lyükön, Olaszországban magas hálók kifeszítésével is fogják őket. A dél-dunántúli övezetbe főként ebből a földközi-tengeri irányból érkezik a legtöbb északnak tartó szalonka, (cs) TETŐTERÉBEN BŐVÜL A MAI LÁTH PUSZTAI kulcsos tu ristaház a Dráva Természetba­rát SE kivitelezésében. Az Or­mánságot járó turisták közössé­ge pályázat útján pénzhez ju­tott, és a manzárdrészben ha­marosan újabb tíz fekvőhelyet alakíthatnak ki. icsi i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom