Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-19 / 77. szám
2000. március 19. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Furcsa per a dohánygyár ellen Meglehetősen szokatlan per folyik a BAT Magyarország Dohánygyár ellen. A cég legnépszerűbb cigarettájának úgynevezett „csíkos kampánya” során a dohányterméket együtt ábrázolta vízpartra kitett versenykajakokkal. Az europlakátokon és a sajtóban is látható hirdetés miatt a Magyar Kajak-kenu Szövetség törvényellenes reklám és vagyoni jogsértés miatt perelte be a céget. Álláspontjuk szerint ugyanis a hirdetés ellentétes a reldámtörvény azon kitételével, miszerint a dohányzást tilos egészséges tevékenységként feltüntetni. A hirdetések megjelenésének időpontja ráadásul egybeesett a Győrben rendezett maratoni kajak-kenu világbajnokság kampányával, Így - állítja a szövetség - több szponzor lépett vissza a BAT burkolt támogatását feltételezve, ráadásul a sportág presztízsén is csorba esett. Szerintük összesen 47 millió forint a káruk. A szövetség azért is perel, mert úgy ítélik meg, hogy a szervezet kizárólagos jogtulajdonosa a sportolók és a sport személyiségi és vagyoni jogainak: magyarán kajakokat és kenukat csak akkor lehet felhasználni egy hirdetésben, ha ahhoz a szövetség hozzájárul. Nem lesz egyszerű dolga a bíróságnak. A BAT megítélése szerint a követelés teljesen alaptalan, a reklám nem tüntette föl egészséges tevékenységként a dohányzást, mert az ilyen hirdetésekben az egészséget és a fittséget nem tárgyakkal, hanem személyekkel szokták megjeleníteni. L. D. Mentők, hosszú úton Sajnos, Komló sem kivétel az Országos Mentőszolgálat nem éppen rózsás anyagi helyzetét tekintve. Az épület ugyan csinosodott kicsit, ám a mentőautók szinte már nullára futottak. Dr. Varga Irén, a komlói állomás vezetője örömhírrel szolgált: 2000-re sikerült áttérniük széntüzelésről gázra. A szomorú állapotban lévő épület további csinosításon is átesett, hiszen tizenöt év után megtörtént a belső festés, az ereszek javítása, ahol kellett, a cseréje is. A falban lévő, szintén ősrégi vezetél^k cseréje is esedékes lenne, ám ez még a távolabbi jövő zenéje. Sokkal aggasztóbb, hogy a munkában lévő négy mentőautó állapota sem javul.- Eredetileg ezek az autók 300 ezer kilométerre voltak beállítva. Amikor ezt elérték, a kilométerhatárt kitolták 400 ezerre, és amikor ezt is betöltötték, újabb százezerrel nőtt a megtehető távolság. Eddig még nem jelentett különösebb gondot, de remélem, hogy hamarosan megoldódik az autók cseréje is, s nem csak azután, hogy valami komolyabb baj származik a' működésképtelenségükből. M. K. Óriási a felháborodás a Balaton déli partjának önkormányzatai körében. A települések az ellen tiltakoznak, hogy a kormány az M7- est Zamárdiig kívánja korszerűsíteni, miközben a déli elkerülőutat csak 2002 után kezdené megépíteni. Lehet, hogy már áprilisban lezárják a 7-es utat, hogy így tiltakozzanak az elviselhetetlen forgalom és a kormányzati nemtörődömség miatt. Összefogtak a Balaton déli partjának települései. Az önkormányzatok amiatt tiltakoznak, hogy a déli elkerülőutat a kormány nemrég nyilvánosságra került tízéves autópálya-fejlesztési programja szerint csak 2002 után kezdik építeni. Ezzel szemben az M7-es autóutat Zamárdiig korszerűsítenék, és kétszer kétsávossá bővítenék. Kiss Jenőné, Zamárdi polgár- mestere lapunknak elmondta, már eddig is elviselhetetlen volt a forgalom, így ha egy korszerűbb és jobb út épül a településig, akkor az csak tovább fog nőni. Ez pedig nem csak azért szörnyű, mert igen nagy a balesetveszély, de azért is, mert az úton rengeteg a veszélyes anyagot szállító kamion. Ha valami történne, az kisebbfajta ökológiai katasztrófa lenne. Pedig a térségnek az idegen- forgalom az egyetlen megélhetési forrása. A balatonföldvári Berkesné Hegedűs Márta, az összefogás kezdeményezője szerint ha a kormány komolyan stratégiai ágazatnak tartja az idegenforgalmat, akkor minél előbb megépítik az elkerülőutat, az M7-es ráér később is. Megjegyezte, ezt az utat 30 éve ígérik, de mindig közbejön valami, és mindig akad valamilyen magyarázat. - Az itt élők már megszokták, hogy csak hitegetik őket - tette hozzá. A házak közben repedeznek, percenként egy teherautó elhalad az úton, ezek 10 százaléka pedig veszélyes anyagot szállít. A baleseti statisztika is lesújtó képet mutat. Hegedűs Márta megjegyezte, a helyzet tarthatatlansága miatt már áprilisban útlezárást és forgalomlassítást terveznek a 7-esen. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szerint illetékes Nemzeti Autópálya Rt. részéről dr. Bakonyi István elmondta, az érintett településeknek meg kellene egyezniük a nyomvonalban, és akkor semmi akadálya annak, hogy megfontolják a javaslatot. Ha ez nem sikerül, akkor marad a mostani terv, az autópálya Zamárdi utáni szakaszának megépítését együtt kezdik meg az elkerülőút megépítésével, 2002 után. L. D. Gulág-lexikon Nagykanizsáról Baja pont hu Baján komolyan gondolják az internetet. Mint arról már beszámoltunk, az Index című internetes lapon a legnépszerűbb témák közé tartozik a Bajai régió... c. topic, amelyben mindenki saját névvel szólhatott csak hozzá. Azóta a „Bajai régió” önálló csoport a fórumok között, több, Baját és környékét érintő topickal. Itt nincs megállás, a szervezők keményen dolgoztak a honlapokon is. Már működik a www. baja.hu, hamarosan elérhető http://baja.hu interneteim is, sőt készül a http://bajavaros. hu is, ahol a polgármesteri hivatal információit lehet majd olvasni. A tervek szerint http:// baja.hu-n lehetőség lesz ingyenes levelezésre, és működni fog fórum is. A domain-regisztráció szabályai szerint egy jogosultnak legfeljebb két neve lehet, ezért az önkormányzat még nyolc, a térségre jellemző kifejezést, földrajzi nevet köt le. L. D. Egy könyv, története 1945-ben kezdődött, amikor szerzőjét, Rózsás Jánost a szovjet katonai törvényszék elítélte. Mintegy százezer társával járták végig a gulág-táborokat szerte a hatalmas Szovjetunióban, mindössze négyezren tértek haza. Rózsás János életéből majdnem egy évtizedet vett el az ukrajnai, az Urálon túli és a kazahsztáni raboskodás, de még örülhetett, hogy 27 évesen, 1953 decemberében (tehát Sztálin halála után kilenc hónappal) hazatérhetett.- Miután visszajöttem Magyarországra, azonnal nekiláttam, hogy megírjam fogságom naplóját, amíg olyan élesen emlékszem rá. Két évembe telt, 1955-re lettem készen. Ebben is szerepelt már mintegy 400 név, ez volt az első névsor. Az 1980-as évek végén vált olyanná a politikai helyzet, hogy a volt gulág-foglyok is összefoghattak, és később, a kárpótlások során is újabb és újabb adatok kerültek elő. Folyamatos gyűjtőmunka után 1994-ben már sikerült leadni az Országos Széchenyi Könyvtárba egy 3500 személyes gulág-lexikont, és hozzá tartozó mintegy 2000 eredeti dokumentumot. Abban a kötetben, amit a hét végén mutattak be Nagykanizsán, már 3950 személy szerepel. Nem tartoznak ide azok, akik hadifogságban voltak vagy málenkij robotra hurcoltak, csakis azok, akiket a szovjet katonai bíróság ítélt el. A lexikon az ő sorsukat követi végig a letartóztatástól a hazatérésig, illetve sokaknak inkább a haláláig. Rózsás János elmondta, hogy nem teljes életrajzot írt, és mivel munkája egy alulról jövő kezdeményezés, hivatalos levéltárakban sem kutatott, bár sok segítséget kapott hadtörténészektől is.- Legtöbben a nyugati országrészből kerültek ki, hiszen tovább tartott a nyilas uralom, és az oroszok a leventéket is összefog- dosták háborús bűnösként, mint potenciális ellenséget. És hát nagyon sokan kerültek a gulágra Kárpátaljáról, ahol az egyházi és polgári személyek minősíttettek nem kívánatos személyeknek. M. K. Nincs ételmérgezett diák Pontosan még nem tudni, hogy mi okozta pénteken a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium kollégiumában a hasmenést. Mint az intézmény munkatársa érdeklődésünkre elmondta, ő hívta ki az ÁNTSZ-t azután, hogy több kollégista és menzás diáknak is hasmenése lett. A végső eredményre hétfőig várni kell, azonban több mint valószínű, hogy nem étel- mérgezésről, hanem vírusos fertőzésről lehetett szó, bár az sem kizárt, hogy a konzerv- meggyben volt a hiba. Az utóbbi verziót az támasztja alá, hogy a tanulók azóta már jól vannak, orvosi kezelést egyikük sem igényelt. M. K. Ha Schiller Orömódája szerint testvérré lészen minden ember, akkor valóban mindenki jogot nyer arra, hogy figyeljen. Persze, ehhez az is kell, hogy tévécsatornák vagy éppen internetoldalak kínálják tálcán a „kukkolás” lehetőségét. Orwell Állatfarm című világhírű regényében szerepel a Nagy Testvér, aki mindent és mindenkit figyel. A könyv történései, ugyebár, évtizedeken keresztül a totalitariánus rendszerekkel (ezen belül is a létező kommunizmus) voltak szinonimak. Érdekes, hogy tíz évvel azután, hogy az ideológiai és a valódi falak is leomlottak, kiderülni látszik, hogy a (meg) figyelés nem rendszerspecifikus, mint igényünk lenne rá... A holland RTL2-es tévécsatornán néhány napja kezdték közvetíteni a Big Brother (Nagy Testvér) című sorozatot, amit azért nem lehet szappanoperának titulálni, mert valódi. A „film” meséje egy utolsó sarokig bekamerázott lakásban zajlik, és a történetet az élet írja önkéntes szereplők képében. • A nappali események, ha valaki nem mélylélektani analízis feltett szándékával ül a képernyő elé, tényleg alig különböznek egy teleregénytől - vélhetné az egyszeri néző. Folyik a semmitmondó duma félórákon keresztül, néha van egy összezördülés, kiabálás. Igen ám, de épp ezek a civódások érdekesek, mert igaziak. A lakásban összezárt önkéntesek között előbb-utóbb súrlódási felületek jönnek létre, és itt nincs hová elbújni megvitatni a problémákat, sutyorogni sem érdemes. A dolog másik pikantériája, hogy néző szavazhat a látottakról, vagyis inkább a szereplőkről. Ha számára valaki nem elég kedves, nem elég jó vagy gonosz vagy szexis, azt menthetetlenül kiszavazzák a műsorból, nem kis kudarcélménnyel ajándékozva meg az illető „szereplőt”. Persze, olyan is előfordul, hogy valaki önként távozik a stábból. Ennek ellenére tömeges a jelentkezés, legalábbis Németországban, ahol a Big Brother a legnagyobb nézettségnek örvend. Dr, Stark András pszichiáter főorvos a jelenséget természetesen szakmai szemmel minősíti:- Az Orwell által zseniálisan megidézett nagy társadalmi paranoia, amikor is a „megfigyelnek bennünket” érzése nem kóros gyanakvás, hanem valóságos tapasztalás, mára átalakult a nárcisztikus média által felhajtott önmutogatók virtuális valóságává. Mindebből persze csak egy valami nem teremtődik meg, ami pedig alapvető lélektani szükségletünk: az emberi közösség valódi élménye. Valaha, a hippimozgalom talaján létrejöttek a hagyományos párkapcsolaton túllépni szándékozó szvingerklubok. Itt a csoportszexualitás volt hivatott megmutatni, mennyire szabaddá lehet válni, mintha a nyilvánosság megerősítené az intim köteléket. Mára ez egy intézményesített és üzletesedett szolgáltatás lett, amivel a társadalom nagyon kis százaléka él csak. Szerintem a bekamerázott lakások jelensége is hasonló sorsra jut. Méhes K. Külföldre szökött a siklósi merénylő és áldozata? Külföldre szökött az a bos- nyák férfi, akit tavaly júliusban próbált lelőni egy ismeretlen férfi Siklós- Máriagyűdön. A feltételezett merénylő szintén elmenekült, jelenleg mindkettőjüket körözi a rendőrség. Vélhetően az áldozat és merénylője is okmányhamisítással foglalkozott. Tavaly július 10-én hajnalban rálőttek egy hazafelé tartó bos- nyák vállalkozó Mercedesére Siklós-Máriagyűdön. Az autó ugyan több lövést is kapott, a férfi azonban - szinte csodával határos módon - túlélte az akkor nagy visszhangot kiváltó merényletet. Az elkövetőt hosszú időn keresztül hiába kereste a rendőrség. Amint azt Gulyás József őrnagytól, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt nyomozójától megtudtuk, most már nem is fogja, az ügyet ugyanis nemrégiben lezárták. A történet persze közel sem ennyire egyszerű. A férfinél ugyanis később más okból házkutatást tartott a rendőrség, amelynek során igazolódni látszott a gyanú, hogy az áldozat nem csupán legális piacozásból tartotta fönn magát, de köze lehetett az okmányhamisításhoz is. Ezt egyébként már a nyomozás kezdetekor is gyanították a rendőrök, akkor azonban bizonyítékuk még nem volt. A házkutatás során olyan eszközöket találtak a lakásban, amelyek alkalmasak útlevél- és egyéb iratok hamisítására: így például olyan plombát, amely- lyel a fényképeket lehet az iratba erősíteni. A házkutatásnál fegyvert is találták a rendőrök, így a férfi ellen lőfegyverrel való visszaélés és okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt eljárást is indítottak. Mivel az ügyészség nem járult hozzá a férfi őrizetbe vételéhez, a vállalkozó szabadon védekezhetett. Ezt a lehetőséget azonban a szökésre használta ki, tavaly év végén külföldre távozott az országból. Korábbi kihallgatásai során a férfi először azt állította, hogy fogalma nincs, kinek és miért állhatott az útjában, ezt azonban később - vélhetően a gyanúsítás miatt - megváltoztatta, és egy, szintén az útlevélbizniszben érdekelt mosonmagyaróvári lakhelyű bosnyák fiatalembert nevezett meg lehetséges elkövetőként. A feltételezés szerint a merénylet oka „üzleti” vita lehetett. Gulyás József elmondta, mivel a feltételezett merénylő is külföldre távozott, az okirat-hamisítási ügyben és a lőfegyverrel való visszaélés ügyébe folyó nyomozásokat kénytelenek voltak fölfüggeszteni, és a két férfi - a feltételezett merénylő és áldozata - ellen belföldi körözést adtak ki. Amint az őrnagy fogalmazott, ha „visszatévednek Magyarországra és elkapják őket, az eljárást természetesen folytatni fogjuk.” A rendőrség ugyanakkor bizonyítékok hiányában lezárta a nyomozást a júliusi merénylet ügyében. Az azonban Gulyás József szerint bebizonyosodott: a golyókat nem fenyegetésnek szánták, és nem direkt hibázták el a lövéseket, biztosra vehető, hogy a gyűdi vállalkozót meg akarták ölni. Lendvai D.
