Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-18 / 76. szám

2000. Március 18., szombat UTA ZÁS Uj Dunántúli Napló - 9. oldal Útravaló KEZELÉSI KÖLTSÉG. Idén már a Magyar Kereskedelmi Bankon keresztül kell az USA budapesti nagykövetsége részé­re befizetni az amerikai vízum jelenleg 45 dolláros kezelési költségét. A vízumkérelem be­nyújtásakor a kérelmezőnek ezentúl azzal kell igazolnia a 45 dolláros, vagy ennek megfelelő forintösszegű kezelési költség befizetését, hogy csatolja az MKB elismervényét. A kezelési költség a bank bármely magyar- országi fiókjánál befizethető. KIVONJÁK A DINÁRT. Mon tenegróban idén kiválik a pénzforgalomból a jugoszláv dinár. A kisebbik jugoszláv köz­társaság kormánya tavaly no­vemberben kettős valutarend­szert vezetett be: a jugoszláv di­nárral párhuzamosan a német márkát is hivatalos fizetőesz­közzé tette. A montenegrói márka bevezetésének időpontja egyelőre bizonytalan. HÓ A SÍELŐKNEK. Az utóbbi napok csapadékos időjárása is­mét remek havat hozott a síelés szerelmeseinek. A hazánkhoz közel eső osztrák, szlovén, olasz és szlovák síterepeken egyaránt sportolásra alkalmas a hótakaró, ami tartós hideg ese­tén előreláthatólag némileg ki­tolja a szezont. Ennek - a síelő­kön túl - főként a szállásadók, vendéglősök örülnek. ÚJ MEDENCE. Megkezdődött a zalaegerszegi termálfürdő építé­se: a tendernyertes már a föld­munkákat végzi az áprüisban zá­ruló építkezésen. A termálfürdő a tavaly feltárt, 40 fokos hőmér­sékletű vizet adó kútra ahpozva épül a Gébárti-tó partján. Április végéig megépítenek egy 400 négyzetméter vízfelületű, több­célú medencét, a szükséges tech­nikai berendezésekkel és termál távvezetékkel együtt. GYORSABB ELLENŐRZÉS. A vám- és pénzügyőrség, és a ha­tárőrség közös határforgalmi el­lenőrzési rendszert dolgozott ki, ami kiküszöböli a párhuza­mos tevékenységeket, gyorsítja az utasok ellenőrzését. Az új rendszer kísérleti jelleggel Sop­ronban és Kópházán már mű­ködik és még ebben az évben több helyen - Hegyeshalomnál, Rábafüzesnél, Rédicsnél, Barcs­nál, Nagylaknál, Gyulánál, Ártándnál, valamint Rajkánál - beindulhat. ■ Hollandia tavasszal kivirágzik Amszterdamban a vízibusz a legnépszerűbb közlekedési eszköz Nemsokára ismét elérkezik az idő - nyílni kezdenek a tulipánok, és ez a legjobb uta­zási időszak, ha Hollandiát szeretnénk fel­keresni. Érdemes erre vállalkoznunk, hi­szen a varázslatos királyság a híres virágok mellett bőségesen kínál egyéb érdekesebb­nél érdekesebb látnivalókat. Egy színpompás kezdete lehet utazásunknak a Bollenstreek. A Haarlem és Sassenheim közötti út­szakaszt március végétől május közepéig 20 küo- méter hosszan csodálatosan gazdag virágpompa szegélyezi: tulipánmezők ameddig a szem ellát. Ilyet tényleg csak Hollandiában látunk! A csúcs­pont Keukenhof, ahol 32 hektáron a világ legna­gyobb szabadföldi virágbemutatója található. Ezt a paradicsomot szerencsére nem csak tavasszal (március 23. - május 21. között), de nyáron is láto­gathatjuk (augusztus 3. - szeptember 17. között). A virágokkal nehéz betelni, de vegyük rá ma­gunkat Hollandia egyéb szépségeinek végignézé- sére is. A régi holland városok hangulatát élhetjük át Delftben vagy Utrechtben. Festőién simulnak a keskeny házacskák egymáshoz a fákkal övezett csatorna partokon, barátságos kávéházak invitál­nak egy Ids kávé, sütemény melletti csevegésre. Megéri kis kiruccanást tenni Amerongenbe, ahol a hasonló nevű kastélyt tekinthetjük meg. Itt a né­met II. Vilmos császár is élt rövid ideig. A Keukenhof melletti szélmalmok Hollandia leggyakrabban fotózott motívumai, ezért mi se hagyjuk ki. A szám szerint 19 szélmalom A tradicionális sajtpiac tette híressé Alkmaar városát Kinderdijknél található, 17 kilométerre délkeletre Rotterdamtól. Ha már egyszer Hollandiába látogat­tunk, nem maradhat ki Amszterdam se. A legkelle­mesebb vízibuszra szállni és ezzel a közlekedési alkalmatossággal végigjárni a csatornákon a vá­rost. Létezik kisebb-nagyobb vízibuszos túra, a ha- jókázás hosszának csak a pénztárcánk szab határt. Ha nincs pont jó idő, a hajózás után sétáljunk el a Rijksmuseumba, ahol régi mesterek világhírű gyűjteményét láthatjuk, vagy nézzünk be a Van- Gogh múzeumba. Séta, hajózás, városi barangolás mellett a király­ság a vízisportolók számára is óriási élményeket tartogat, különösen a kenutúrák és a végeláthatat­lan biciküutak terén. A kulináris élményekhez Hollan­diában főként a hering tartozik. Má­justól szeptemberig pedig kagylót és osztrigát kínálnak az éttermek az ínyenceknek, de érdekesek a pala- csintázók is. Mindez azonban csak másodlagos a sajtokhoz képest! Ha magunk akarunk válogatni, látogas­sunk el Alkmaarba, ahol a leghíre­sebb sajtpiacon ismerkedhetünk a számunkra hihetetlen mennyiségű sajthegyekkel. Ha már minden érdekességet vé­gignéztünk, gondoljunk az otthon maradiakra is: vegyünk nekik klum­pát (“klompen”), ha nagy a csomag­tartónk, akkor gyönyörűen festett pa­rasztbútorokat vagy válogassunk a delft-i porcelánok közül. Amerongen kastélya Országos éttermi kalauz készült Kellemetlenségektől is megóvhat az új kiadvány Támogatott ifjúsági turizmus Az osztrák színvonal elérése a cél A belföldi idegenforgalmon belül az ifjúsági turizmus támogatására az idén a Gazdasági Minisztérium az Ifjúsági és Sportminisztéri­ummal közösen mintegy 410 millió forint pályázati keretösszeget fordít. Amíg Magyarország nemzetközi turisztikai árbevétele az 1998-as évhez hasonlóan ismét 3,4 milli­árd dollár körül alakult, addig a belföldi idegenforgalomból szár­mazó szállásdíjak árbevételei 29 százalékkal, 15,1 milliárd forint­ra nőttek. A belföldi turizmus további élénkítését a kormányzat az ifjú­sági idegenforgalom fellendítésé­vel párhuzamosan kívánja végre­hajtani. Az ifjúsági turizmus ma­gyarországi helyzetét elemezve kiderült, hogy az országban je­lenleg 43 regisztrált ifjúsági szál­láshely működik, amelynek ágy­kapacitás kihasználtsága mind­össze 26,5 százalék. A hárommillió magyar fiatal a szálláshelyeken 187 ezer ven­dégéjszakát töltött el tavaly, míg Ausztriában ez a szám 1,2 millió volt. Az új kormányzati állásfog­lalás szerint az ifjúsági turizmus fellendítése nemcsak gazdasági megfontolásokból indokolt, ha­nem fontos szerepet képvisel a fi­atalok személyiségfejlesztésé­ben is. Az ISM a GM-mel közösen stratégia kidolgozásába kezdett, amelynek célja az osztrák szint elérése tíz éven belül. A fejleszté­si lehetőségekről a két illetékes tárca tájékoztat. Új kikötők a Balatonon Az elkövetkező öt évben a kétszeresére nő a balatoni kikötőhelyek száma. A Marina-lánc kikötőépítési, illetve felújítási és bővítési program keretében látvá­nyosan bővülnek, megszé­pülnek és szolgáltatásban is gazdagodnak a balatoni kikötők. A jelenlegi 1300 férőhely már az idén gyarapszik a már meglévő fonyódi és balatonföldvári kikö­tők bővítésével, ahol 70, illetve 35 kikötőhellyel lesz több már az idei szezonban. Ősszel 100 férőhellyel bővül a balatonlellei kikötő is. Itt klub­házat és vendéglátóhelyet is épí­tenek, rendezik a kikötő környé­két. Még nincs konkrét döntés, hogy Szigligeten vagy Alsóör­sön, de a kettő közül valamelyik üdülőhelyen megkezdik egy 100, illetve 140 férőhelyes kikö­tő építését, amelyet jövő június­ban adnak át. A tervek között szerepel Keszthelyen egy 250 fé­rőhelyes kikötő kialakítása, amelyhez azonban a finanszíro­zási hátteret még meg kell te­remteni. Mindehhez mintegy 1,8 milli­árd forintra lesz szükség az el­következő öt évben. A forrás egy részét, évente legkevesebb száz­millió forintot a társaság saját költségvetéséből biztosítja. Az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal a tókötőépítési program ide­jére évente 50 millió forint ked­vezményes hitelt biztosít a cég­nek, s évi 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásra kap­tak ígéretet a Balatoni Fejlesztési Tanácstól. A Mahart tulajdonában jelen­leg huszonkét balatoni kikötő van, ezek számát, illetve szolgál­tatásit szeretnék látványosan fej­leszteni. A vár várja a bizottságot Országos éttermi kalauz jelent meg a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Vendéglátók Ipartes- tülete, valamint a Magyar Turizmus Rt. közös munkája­ként - tájékoztatott D. Szekeres Ágnes, az MKIK sajtóiro­dájának vezetője. A 400 fővárosi és megyei étterem adatait tartalmazó katalógus in­gyen beszerezhető a Tourinform irodáiban és a nagyobb szállodák­ban. Az idegen nyelvű változat a külföldi kirendeltségeken, illetve követségeken találhatók meg. A kiadvány az éttermek címein kívül feltünteti az átlagos árakat, a nyitvatartási időt, a szünnapo­kat, a befogadó kapacitást, a kü­lönleges szolgáltatásokat, vala­mint tájékoztat a lehetséges fize­tési módokról. A katalógusban szereplő vendéglátóhelyekért a kereskedelmi és iparkamara, va­lamint a szakmai érdekképviselet garanciát vállal, ezzel is elősegít­ve a minőségi turizmus fejlődé­sét. Az országos kiadványt térkép egészíti ki, segítve az érdeklődők eligazodását. Az éttermi kalauzt 50 ezer pél­dányban nyomtatták ki, de a nagy érdeklődésre való tekintettel folya­matban van az utánnyomás. A hiánypótló kiadvány meg­születését nemcsak a szaluna, de az utazó közönség is nagy öröm­mel fogadta. A katalógus és a tér­kép hasznos és segítő útitárs le­het hazai utazásaink során, de bízvást ajánlhatjuk az összeállí­tást a Magyarországra érkező vendégeinlmek, vagy más turis­táknak. A kezdeményezés szintén fontos előnye lehet, hogy a turis­tákat megkímélheti a vendéglá­tóhelyeken néha felmerülő kelle­metlenségektől, mivel a vendég tudja, hogy árban, színvonalban és szolgáltatásban mire is szá­míthat. A szakemberek meghatáro­zó szerepének fontosságát hangsúlyozta a turizmus és a vendéglátás területén a Pécsi Tudományegyetemen tegnap tartott előadása al­kalmával Katona Béla, a parlament idegenforgalmi bizottságának elnöke. A bizottságot vezető képviselő a honi idegenforgalom irányítási rendszerével, az országos és a re­gionális bizottságok szerepével, kiemelt feladataival ismertette meg az egyetemi hallgatóságot. Az elnök előadásában kiemelte annak szükségszerűségét, hogy már az irányításban is szerepet kapjon a szakmaiság. Kocsi Lász­ló (képünkön) baranyai ország- gyűlési képviselő meghívására Katona Béla tegnap Siklósra is ellátogatott, ahol a borút program új kezdeménye­zéseivel ismer­kedett, illetve a vár jelenlegi helyzetéről ka­pott informáci­ót. Az elnök ígérete szerint má­jusban a siklósi várban tartják a parlament idegenforgalmi bizott­ságának soros ülését. Ünnepelni csak ünnepi díszben szabad Báli, az istenek és ünnepek szigete A távoli turistaparadicsomban egész évben nyár van Ősrégi tradíciók, titokzatos templomépítmények, pálmák­kal övezett strandok, bájos emberek jellemzik Bálit, a távo­li Ázsia e varázslatokkal teli szigetét. A Balin lakók nagyon szívesen ünnepelnek, tulajdonképpen nem is telik el nap anélkül, hogy valahol egy templomi ünnep ne zajlana. Egy évben több mint 200 vallási ünnepük van, és ná­luk 210 napos egy esztendő. E napokon a bájos, díszes ruhába öltözött lányok a fejük tetején hatalmas, művészien összeren­dezett gyümölcstornyokat egyensúlyozva vonulnak végig a réteken, míg egy templomhoz nem érnek. Ott énekelve áldozat­ként kínálják fel isteneiknek a gyümölcsöket, miközben virá­gok és füstölők bódító illata ter­jeng a levegőben. A ceremóniá­ban igen lényeges elem a tánc, il­letve a dobokkal, gongokkal, cin­tányérral, xilofonnal és bam­buszfurulyával előadott zene. A csinos lányok a zene hangjára el­bűvölően táncolják a Legong táncot. Kevésbé kecses, ám hasz­nos a Barong tánc, ami a démo­nok kiűzésére szolgál és a réges-régi harcot mutatja be a jó és a rossz két mesealakja között. Báli valóban rászolgál második nevére, miszerint e hely az iste­nek szigete. Ezt igazolja a számta­lan ünnep, illetve a több mint 20.000 kegyhely. Ezekből több van, mint ameny- nyi lakóház található a szigeten. A legszentebb létesítmény Púra Besakih, ami 1000 méter magasan, a Gunung Agung vul­kán peremén helyezkedik el. A helyi lakosok hite szerint ezen a hegyen laknak az istenek. Ha­sonlóan mesés Púra Ulun Danu is a Bratan-tó mellett, vagy Tanah Lot; ami a tengerből kiálló sziklán trónol. Nem véletlenül választották ez utóbbinak e szokatlan hely­színt, hiszen miután a nap eltű­nik a tengerben és az ég vörös színben játszik, a templom a sziklán lélegzetelállító, miszti­kus fényben pompázik. A sok-sok kulturális látvá­nyosság után szinte csalogatja a turistát a természet. A sziget bel­sejében trópusi vegetációt, csil­logó zöld rizsföldeket láthatunk, míg a tengerparton paradicsomi öblöket és strandokat fedezhe­tünk föl. A legszebb strandok a Sanur Beach és a Kuta. Mindket­tőn igazán kényelmesen lehet a napsütésben lustálkodni és a tengerben fürdőzni, e helyeken valóban képes elengedni magát az ember. És hogy mikor a legkedvezőbb Balira utazni? Szinte teljesen mindegy. A szigeten ugyanis egész évben egyformán 30-32 fok a napközbeni hőmérséklet, ami éjszaka sem megy 24 fok alá. Az esős napok száma viszonylag ke­vés, a legtöbbet mégis januárban és februárban esik. Ezen az idő­szakon tehát már túljutottunk. Az utazás már csak kedv és pénztár­ca kérdése. » í

Next

/
Oldalképek
Tartalom