Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-18 / 76. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BAR ANYA I TÜKÖR 2000. Március 18., szombat Hírek röviden VISSZAKÜLDTÉK A HORVÁTOKAT. Drávaszabolcson és Udva ron hat horvát állampolgárságú járművezetőt utasítottak vissza pénteken a magyar határőrök, mert rossz műszaki állapotban lévő gépkocsival akartak magyar földre lépni. Ráadásul az okmányaik agyongyűrtek és olvashatatlanok voltak. (cs) NEM FIZETETT - ELFOGTÁK. A bonyhádi Mol-kútnál BMW-jár- műve feltöltése után fizetés nélkül hajtott el pénteken egy fiatalem­ber, akit aztán a baranyai rendőrök alig harminc perces üldözés után a Budai-vám környékén elfogtak. Akkor csaptak le rá, amikor a tilosban állt a járművével. (cs) BARANYA LEGKIEMELKEDŐBB PONTJÁN, a 682 méteres ma gas Zengőn már csütörtökön megmaradt a hó, és péntek estére majdnem tíz centi vastagra hízott. A Pécs feletti Misinán viszont csak az északi lankák fehérek. Síelni vagy szánkázni azonban egyik helyen sem lehet még. ___________________________________icsi Pl ágiumügy: döntés szerdán PÉCS Jövő szerdára halasztotta a döntést plágiumügyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Fegyelmi Tanácsa tegnap délutáni ülésén. Az indoklást csak az érintett hozzájárulása esetén hoz­zák majd nyilvánosságra. Tegnap délután összeült a PTE háromtagú Fegyelmi Tanácsa. A testület - amelynek tagjai dr. Sipos Béla rektorhelyettes, dr. Andrássy György rektorhelyettes és dr. Csoknya Mária egyetemi tanár - ugyan tárgyalta az ügyet, de döntést nem hozott. Mint ismert, a PTE azért indí­tott vizsgálatot a Földrajzi Intézet Magyarország Földrajza tanszé­kének vezetője, dr. Vuics Tibor ellen, mert a gyanú szerint az ok­tató egy most megjelent tan­könyvbe szó szerint másolta át egy szegedi kolléganője tíz évvel ezelőtt megjelent munkáját. Az ülésen részt vett a plágium­mal vádolt oktató ügyvédje is, maga Vuics azonban nem volt ott a tárgyaláson. Lapunk információi szerint a tanács tagjai úgy ítélték meg, hogy még „időre van szüksé­gük”, így az első fokú határozatot csak szerdán mondják ki. Eddig az időpontig az egyetem vezetése továbbra sem kíván nyilatkozni az ügyben, és ez után is csak ak­kor, ha a döntés indoklásának nyilvánosságra hozatalához az érintett és ügyvédje hozzájárul. Bár a történteket Vuics Tibor nem kívánta kommentálni, úgy tudjuk, részéről semmi akadálya nem lesz annak, hogy a döntés indoklását megismerhesse a köz­vélemény. L D. IVÓKÚTAVATÁS HÓESÉSBEN. Hagyományteremtő szándékkal adtak át tegnap díszkutat Pécsett, a Sétatéren. A víz világnapja kez­dődő ünnepségsorozatának első rendezvényén a Pécsi Vízmű Rt. és a Pécsi Közüzemi Rt. közös kivitelezésében elkészült ivókutat dr. Újvári Jenő alpolgármester adta át a város lakóinak. A tervek szerint évente egy-egy új kutat avatnak majd Pécs közterületein. FOTÓ; LÄUFER LÁSZLÓ Egyre több az ügyeskedő Megközelítőleg harmincötmilliárd forint vám és jövedéki adó jellegű bevétel a Dél-Dunántúlon A legális kereskedelmi áruforgalom­ban elkövetett vámszabálysértések száma és értéke jelentősen meghaladja a csempészetek számát Baranya, So­mogy, illetve Tolna megyében - derül ki a Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunán­túli Regionális Parancsnokságának ér­tékeléséből. Az idén átalakult szerve­zetre a nyár végén várható vámjogsza­bály-változások, és nem utolsósorban a bor jövedéki termékké való minősíté­se miatt komoly feladatok várnak 2000-ben is. Dél-dunántúli körkép Az év elején jelentősen átszervezték a vám- és pénzügyőrség szervezetét Magyarorszá­gon, ami sok helyen komoly változással is járt. A Dél-Dunántúlon eddig működő pa­rancsnokság területe viszont megegyezett a közigazgatási régiók által kialakított határok­éi költségvetés negyven százaléka A Vám- és Pénzügyőrségen keresztül tavaly össze­sen 1543,3 milliárd forint került az államháztartásba. Ebből az összegből 140,2 milliárdoí a vám- és im­portbefizetések, 455,8 milliárdot a fogyasztási és jö­vedéki adók, 936,7 milliárd forintot pedig az általá­nos forgalmi adók tettek ki. A fennmaradó 10,6 milli­árd forint egyéb bevételekből állt össze. A Vám- és Pénzügyőrségen keresztül tehát a költségvetés mintegy negyven százaléka „termelődött ki”. A dél­dunántúli parancsnokságon tavaly csaknem har­mincötmilliárd forint vám és adó jellegű bevétel ke­letkezett. kai, tehát továbbra is Baranya, Somogy, illet­ve Tolna megyék alkotnak egy egységet.- A területünk változatlan maradt, de a fel­adatok átcsoportosítása minket is érintett - mondta dr. Herczeg József alezredes, a regio­nális parancsnokság - hivatalában megerősí­tett - vezetője. - A jövőben nem folytatunk már nyomozati tevékenységet, ezt a feladatot a Központi Bűnüldözési Parancs­nokság vezetésével végzi a - termé­szetesen továbbra is működő - nyo­mozóhivatal. Az alezredes véleménye szerint a vámtörvény a közelmúltban egy liberalizálódási folyamaton ment keresztül, amelyet elsősorban az ügyfélcentrikusság és az eljárások egyszerűsítésének szándéka jelle­mez. A statíszüka szerint a Dél-Du­nántúlon a múlt évben a legtöbb vámhivatalnál nőtt az ügyfélforga­lom, legalábbis az árukivitel terüle­tén. Baranya megyében, a magyar- horvát határátkelőkön keresztül, 1998-hoz képest tavaly tíz száza­lékkal nagyobb volt a forgalom.- A nyomozó-, illetve a belterületi vámhi­vatalok rendszeresen végeztek 1999-ben vá­sári, piaci ellenőrzéseket, és a közúti akciók száma is növekedett - hangsúlyozta a pa­rancsnok. - A tapasztalataink alapján elmondható, hogy a ke­reskedelmi áruforgalomban több, és összességében nagyobb értékű vámjogszabálysértést követnek el, mint csempészéssel. A legjel­lemzőbb, hogy az ügyfelek hamis nyüatkozatot adnak a vámáru ér­tékét, mennyiségét, származási helyét illetően. A kelendőbb csempészáruk sorában a személygépkocsik, a nemesfémek, valamint a piro­technikai cikkek vezettek 1999- ben. Sokan úgy ügyeskednek, hogy Magyarországon forgalom­ba helyezett gépkocsi rendszám- tábláját és forgalmi engedélyét használják fel arra, hogy külföldön vásárolt, ugyanolyan tí­pusú, de idősebb évjáratú kocsit becsem­pésszenek. A már bekerült kocsikat jellemző­en totálkáros hazai járművek okmányaival kí­sérlik meg legalizálni és értékesíteni.- Ami egy másik területet illet, leginkább a főútvonalaktól messze eső benzinkutak­AZ ADÓBEVÉTELEK ARÁNYA MEGYÉNKÉNTI BONTÁSBAN, 1999-BEN (ezer forintban) Szeszfőzdék Baranya Somogy Tolna Tolna Somogy Baranya ra, és egyes vendéglátóhelyekre jellemző, hogy a gyors meggazdagodás reményében kijátsszák a jövedéki törvényeket. Ilyen ügyek miatt tavaly negyvenegy üzlethelyi­séget zártunk be harminc napra, ami negy­ven százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben volt - ismertette az adato­kat az alezredes. A jövedéki adó jelentős részét az illeté­kességi területen található dohány-, illetve sörgyár, valamint a pezsgő adóraktár fizeti be. Mindhárom kiemelt adózó Baranya me­gyében működik, és tavaly mindhárom tár­saság növelte a kibocsátott termékének mennyiségét.- Idén feltétlenül szükség lesz e szakterü­let megerősítésére, különösen a bor jövedé­ki termékké minősítése miatt, hiszen mind­három megyében jelentős borvidékek talál­hatók - mondta Herczeg József. - A nyár végén a vámjogszabályok módosításával nagy jelentőséget kapnak majd az úgyneve­zett gazdasági vámeljárások, ami azt jelenti, hogy a vámmal kapcsolatos dolgok közvet­lenül kapcsolódnak majd a szállítás, gyár­tás, értékesítés folyamatához. Ezzel - a re­ményeink szerint - egyszerűsödik majd az ügymenet. SCHNEIDER G. Munkaügyi meglepetés a multiknál Várhatóan nagy összegű bírság lesz az eredménye annak az ellenőrzés-sorozatnak, amelyet nemzeti ünnepünkön a munkaügyi felügyelőség végzett. A szervezet ellenőrei ugyanis ezen a napon váratlanul megjelentek a multinacio­nális cégek üzleteiben, a bevásárlóközpontokban, ahol a nyitva tartás indokoltságát ellenőrizték. Pécs Az ünnepi nyitva tartásról egy „szakállas” jogszabály, a még je­lenleg is érvényben lévő 1978. I- es törvény rendelkezik. Eszerint az ünnepnapokon úgy kell meg­határozni a nyitva tartás rendjét, hogy az megfeleljen az ellátási követelményeknek, a lakosság vá­sárlási szokásainak és az életkö­rülményeinek. Mindemellett a nyitva tartás elrendelésénél tekin­tettel kell lenni a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeire is, hiszen nekik is fizetett ünnep mondjuk a március 15-e, tehát nem lennének kötelesek dolgozni - ha nem akarnak. Ezt egyébként a Munka Törvény- könyve is előírja. A normál üzem­módban dolgozó vállalkozások­nál csak abban az esetben lehet az ünnepnapon is dolgoztatni, ha például kármegelőzésre, -elhárí­tásra kell igénybe venni a mun­káskezeket. A törvény előírása szerint a cégek igénye semmikép­pen sem okozhat hátrányt a mun­kavállalónak, vagyis például a vélt nyereség nem lehet indok a munkavállalók berendelésére. A fizetett ünnep pihenőnap, az ilyenkor végzett munka tehát hát­rányosan érinti a dolgozókat. Mindezt azért kellett előrebocsá­tani, mert éppen ezen törvényes­ségi alapon végeztek március 15- én a munkaügyi felügyelet szak­emberei ellenőrzést az áruházlán­cok egységeiben és a bevásárló- központokban. Az akció nem terjedt ki a mun­kaügyi vizsgálatok egészére (pél­dául a szabadság kiadására), az ellenőrök csak arra voltak kíván­csiak, a cégek betartották-e az ün­nepi nyitva tartásra vonatkozó munkaügyi előírásokat. A hiper- és szupermarketek többsége (a Metro, a Spar, az Intersapar, a Praktiker, a BauMax, a Penny Market) nem nyitott ki ezen a napon - tájékoztatott a fel­ügyelet tapasztalatairól Páncél Ti­bor, a Baranya Megyei Munka­ügyi Felügyelet vezetőhelyettese. Ám a Tescóban 143-an, az áru­házban lévő, de nem a Tescóhoz tartozó, csak helyiséget bérlő vál­lalkozások közül 3 butikban 6 munkavállaló dolgozott. Ugyancsak nyitva tartott a Pécs Plaza is, itt azonban nem működött minden üzlet, csak 4 nyitott ki, ahol 18 eladó várta a vevőket. A munkaügyi ellenőrzé­si vezető szerint elképzelhető, hogy a lakóterületeken alkalma­zottakkal működő fűszerboltok is nyitva voltak, ám ellenőrzé­sükre ezen a napon erejükből nem tellett. Büntetéseket még nem szabtak ki, hiszen a vétkes tulajdonosokkal utólagosan még nem egyeztettek. Annyi azonban tudható - Gáspár Imrénétől, a Munkaügyi Főfelügyelőség osz­tályvezetőjétől -, hogy ilyen eset­ben akár 3 millió forint pénzbün­tetés is kiszabható. B.G. Elkezdődött a Ahogy elolvad a tavakon a jégpáncél, egyre többen vá­lasztják kikapcsolódásuk helyszínéül a vízpartokat. Csak a megyében tizenhatezren hódolnak évről évre szenvedé­lyüknek. A pecások igyekeznek a maguk eszközeivel a Tisza természetközeli állapotának helyreállításában is segédkezni. Baranyai körkép horgászidény Bár a „kemény mag” számára té­len sincs megállás, vagyis január­tól decemberig tart a szezon, a legtöbben mégis akkor kezdik előkészíteni a szereléket, amikor az időjárás kellemesebbre fordul. Az idén a szokottnál rövidebb volt a tél, a vizeken előbb engedett fel a jégzár, ezért a tavak már febru­árban benépesedtek. A horgászegyesületek taglét­száma kisebb ingadozásoktól el­tekintve stagnál, évente csak Ba­ranya megye negyvenöt egyesü­letében mintegy tizenhatezren váltják ki a nem éppen olcsó en­gedélyt.- Eddig kétezerötszázan hosz- szabbították meg az engedélyü­ket - mondta a csaknem ötezer tagot tömörítő Pécsi Horgász­egyesület titkára, Székely Miklós (képünkön).- A felnőttek számára adható állami és területi jegyeken kívül létezik ifjúsági és kedvezménye­zett tikett is. Ez utóbbit a hetven éven felüli nyugdíjasok, nappali tagozatos egyetemisták és a hor­gász felesége kaphatja meg, de a sorállományú katonák is olcsób­ban juthatnak jegyhez. Például az egyesülethez tarto­zó Malomvölgyi Il-es tavon az if­júsági területi jegy 7500, a ked­vezményezett pedig 8500 forint­ba kerül. Két fajta - a kifogható uszonyosok mennyiségétől füg­gő - jegy közül választhatnak a felnőttek, 14.800, illetve 19.400 forintért. A befizetett összeg - ha a horgászattal já­ró, számokkal kifejezhetetlen élvezettel nem is foglalkozunk - megtérülhet, hiszen az egye­sület saját vize­in öt év átlagát számítva egy fo­gási naplóra huszonegy kilo- grammnyi hal jut, ami a tizenhét kilogrammos országos átlaghoz képest jónak számít. Üszög­pusztán a horgászoknak munka­kötelezettsége is van: a tóparton a legkülönfélébb feladatokat kell ellátniuk, télen a felnőttek lékel­nek, havat lapátolnak. A munka pénzzel is megváltható, de töb­ben választják a természetbeni fi­zetést. A kétszázhúsz tagú sásdi hor­gászegyesületnél a területi enge­délyért 10.300 forintot kell le­szurkolni, kivéve az új belépők­nek, akik harmincezerért ülhet­nek le a partra. Az állami jeggyel rendelkezők napijegyet is vált­hatnak ezerötszáz forintért. A ta­gok maguk szervezik meg a tó őrzését, májustól kezdve már éj­szaka is óvják a halakat a rapsi- coktól. Komlón négyszáz, Mohácson ezerháromszáz horgász remény­kedik minden évben a nagy fogás­ban. Török Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park vadászati-halászati szakfelügyelője kérdésünkre el­mondta, hogy a park védelme alatt álló Duna-szakaszon a ko­rábbi évek nézeteltérései után konszenzus jött létre a horgászok és természetvédelmisek között. Renitensek persze mindig van­nak, de a területen érvényes tilal­makra és engedélykötelezettségre leginkább a messziről érkezett ki­rándulók, s nem az őslakosok fü­tyülnek. A horgásztársadalom is igyekszik lehetőségei szerint segí­teni a haláltusáját vívó Tiszán: az országos szövetség létrehozott egy alapítványt, az oda befolyó pénze­ket a folyó újrahalasítására fordít­ják. Arról is szó van, hogy egy hal­keltető telepet hoznak létre a folyó mellett. Az országos szervezetet meg­előzve a baranyai Herman Ottó Horgászegyesület is felajánlotta se­gítségét, s kezdeményezték, hogy a megye csoportjai fogjanak össze az ügy érdekében. MÁTÉ B. Valahol el kell kezdeni A kezdő horgász számára elengedhetetlenül szükséges fel­szerelések ára a következőképpen alakul: három-négyezer forintért már jó minőségű nyélhez, ötezerért pedig orsóhoz lehet jutni. A szintén fontos tartozékok (haltartó szák, hor­gok, zsinórok stb.) kijönnek tíz-tizenkétezer forintból. Az újoncnak le is kell vizsgáznia a horgászat alapismereteiből, ennek díja ötszáz forint. Ehhez jön még az állami és a terü­leti jegyek ára, s már nincs is egyéb tennivaló, mint türelme­sen várni a nagy halra. * é.

Next

/
Oldalképek
Tartalom