Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-17 / 75. szám

í: Ül 2000. MArcius 17., péntek HÁTTÉR - RIPORT A mentőöv zsákutcája A cím képzavar ugyan, de mégis ül. A törvény kötelezővé tette az önkormány­zatoknak, hogy döntsék el: a gyermekjóléti alapellátás milyen formáit tudják kínálni. Jelenleg a gyámügyi szakemberek által oly fontosnak tartott átmeneti S ondozási formákat a települések nem vállalják. Csak Pécs a felemás kivétel. ,m itt súlyos teher, hogy a legfontosabb gondozási forma, a családok átmeneti otthona egyre kevésbé átmeneti. A gyermekjóléti ellátás átcsúszik a hajléktala­nok elhelyezésének problémájába. A gyermekjóléti alapellátás nem téveszten­dő össze a gyermekjóléti szolgálattal, szol­gáltatással, amit mindenütt kötelező nyújta­ni. Ilyen gyermekjóléti alapellátás a gyerme­kek napközbeni ellátása (bölcsőde, házi gyermekfelügyelet és a családi napközi), és van az átmeneti gondozás: a gyermekek át­meneti otthona, a családok átmeneti ottho­na és a helyettes szülő. Az átmeneti gyer­mekjóléti alapellátást a szülő kéri, önként veszi igénybe, annak semmi köze nincs az állami gondozáshoz. A szülői felügyelet vál­tozatlanul fennáll, csak a szülő átmenetileg nem tud gondoskodni családról, vagy nincs hol gondoskodnia.- Az ilyen ellátási formák igénybevételé­nek időtartama 6 hónap lehet, illetve ez meghosszabbítható három hónappal. Ezzel a szabályozással a jogalkotó azt vélelmezte, hogy ha a szülő 9 hónap alatt nem tudta a körülményeit rendezni, ak­kor tartósabb jellegű szakel­látásra van szükség a gyer­mek érdekében - mondja dr. Kovács Zsuzsa (első ké­pünkön), a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal gyám­hivatalának vezetője. Az átmeneti gondozás azonban elterjedtségét és kapacitását tekintve inkább csak jogi lehetőség. Családok átmeneti ott­hona csak egy van a megyében, Pécsett. Egy civil szervezet működteti. Az elhelyezés körülményeit szakmai jogszabály írja elő: családonként olyan kis lakrészek kellenek, ahol amikor a család együtt van, akkor való­ban együtt, és másoktól külön lehessen. Ezen lakrészen kívül a családok számára a nappali, a fürdő, a konyha közös.- Gyermekek átmeneti otthona is műkö­dik Pécsett, ám különösen a családok átme­neti otthonára lenne szükség. Olyanra, ahol az apa, anya, gyermekek együtt vannak. Bu­dapesten több ilyen működik már. Baranyá­ban viszont ilyen nincs, a pécsiben is csak anyák vannak együtt gyermekükkel. Az anyás csecsemők fogadására a me- csekjánosi gyermekotthonban mindig volt mód, de az intézmény csak gyermekvédel­mi gondoskodásban lévő kiskorú állami gondozottakat fogadhat: állapotosokat, vagy olyanokat, akik már megszülték gyermekü­ket. A Baranya Megyei Közgyűlésnek jelez­tük: ne zárják ki ebből a lehetőségből a nem állami gondozottakat, de nem módosítottak az alapító okiraton - sajnálkozik a megyei gyámhivatal vezetője. ' Dr. Sohár Endre, a Pécsi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala népjóléti főosztályá­nak vezetője:- Pécsett úgy hoztuk létre ezt a gondozá­si formát, a 32 személyes otthont, hogy az Ifjúságért Egyesülettel kötöttünk ellátási szerződést a működtetésére. Az egyesületet az önkormányzat a költségvetéséből támo­gatja. A gyermekek átmeneti otthona is mű­ködik, a helyettes szülő formával azonban nem próbálkoztunk. A 32 fős otthon gyakor­latilag betelt. Vagyis kellene még férőhely, de idén nem valószínű, hogy lesz. De ha jö­vőre vállalná civil szervezet ilyen gondozási forma működtetését, akkor azt az önkor­mányzat alighanem jó néven venné és tá­mogatná. Úgy tűnik, lesz rá alkalma.- A Támasz Alapítvány által alapított UWYTA Kht. és a Támasz Alapítvány egy­aránt pályázott tavaly központi támogatá­sért családok átmeneti otthonának létesíté­sére. Az előbbi nyert csak, és kevesebb pénzt, mint amennyit reméltünk. Ezért va­lószínű, hogy ez évben csak az első ütemet tudjuk megcsinálni, a tervezett kapacitás­nak csak a felét. Jó lenne, ha a hideg idő beállta előtt elkészülnénk, mert a végrehaj­tási eljárások beindultak, és sok család ke­rülhet addig utcára. Az otthon 25-30 fős lesz. A Sándor utcában épül majd egy saját magunk által vásárolt ingatlanon. Az építé­si költség közel 30 millió forint. Az önkor­mányzat azonban a pályázathoz sem adott támogatást. Jelenleg az építési engedélyez­tetés van folyamatban - ismerteti szándé­kaikat Lőcsei Attila, (második képünkön) a Támasz Alapítvány gondozási központjá­nak vezetője.- Milyen igény mutatkozik ilyen krízisel­helyezésre?- Nem lehet megsaccolni. Jelenleg is több gyermek van benn az anyjával az átmeneti szállásunkon. Sőt arra is volt példa, hogy az apa jött a gyermekével.- Az új otthonban teljes családok, tehát apa, anya, gyerekek is helyet kapnak?- A krízishelyzetben lé- xp>^I vő családok összetételétől függ. Az igényt előre nem tudhatjuk, csak azt, hogy Jth» a tavalyi forgalmunkban 19 gyermek volt a női át- ;’X| meneti szálláson. Előfor­dúlt több olyan helyzet is, jp*, hogy a családot kirakták . J az utcára, s nem tudtuk hova őket együtt elhelyez­ni. Az anya gyermekével bekerült hozzánk. Vagy a gyermek az átmeneti otthonba ke­rült, az anya a női, az apa pedig a férfiszállá­sunkra. Tehát pont a törvény szellemével el­lenkező irányban ment az intézkedés, mert más lehetőség hiányában szétszedték a csa­ládokat. Például több családot, illetve anyát és gyermeket tudtunk Nyíregyházára elhe­lyezni, mert volt erre lehetőség. Csepelen van egy anyaoltalmazó otthon, amellyel szintén jó kapcsolatban vagyunk.- Gyakorlatilag meddig tart az átmenet?- A törvény szerint szigorúan kellene venni az átmenetet, de egyébként el kell fe­lejteni. Ahhoz, hogy a családok átmeneti otthona ne duguljon be, kellene valami kive­zető út, szükséglakás, vagy szociális bérla­kás. A gyermekvédelmi törvény azt írja elő, hogy gazdasági, pénzügyi típusú gondok miatt a családot nem lehet szétválasztani. Az átmeneti meddig átmenet? Amíg valami­lyen megoldást nem talál a család. De ilyen nincs. A 80-as évektől nem épült szociális bérlakás Pécsett. Most kezdenek néhány tu­catot felhúzni. De nem az a típus fogja eze­ket bérbe kapni, akiket azért raktak ki más­honnan, mert a lakbért, az albérleti díjat, a felgyülemlett közüzemi tartozásokat nem tudták fizetni. A helyzet ellentmondásos kilátástalansá- gát, ugyanakkor az „átmeneti” gondozás iránti igényt dr. Simonyi Emőke (harmadik képünkön), az Anikó Utcai Családsegítő és Gyermekjó- léti Szolgálat vezetője is alá­támasztja saját tapasztalata­ik alapján:- A családok átmeneti ott­honát a jelenlegi magyar vi­szonyok között zsákutcának tartom, mert javarészt hajlék­talanellátást kiváltó megol­dás. Ha egy család szociális helyzete miatt ilyen otthonba szorul, akkor 9 hónap elteltével ugyan hova lehet elhelyezni? Akkor lenne átmeneti a gondozás, ha mű­ködne a rendszer. Nyugati viszonyok között, ha valaki munkanélkülivé válik, nem tudja fenntartani a lakást, átmeneti zavarban van, bemegy egy otthonba, a szociális munkások segítségével állást talál, és újra ki tud venni egy bérlakást. No de a mi viszonyaink kö­zött? Volt olyan esetünk, hogy egy család a la­kásrezsi miatt hatalmas adósságot halmozott fel és lakásmaffia karmai közé került. Az el­adott lakásuk helyebé olyanba költöztették őket, ahol jogcím nélküli lakáshasználók vol­tak. Onnan tehát hamar kilakoltatták őket. És mivel eladták a lakásukat, öt évig még szük­séglakást sem kaphatnak Pécsett.- Nagyon kevés az objektív segítség. Az lenne jó, ha volnának olcsó, alacsony kom­fortfokozatú bérlakások. Iszonyú nagy igény van rá. Kertvárosban a középréteg kezd lecsúszni. Esélyük sincs a megkapasz­kodásra. A jövedelmük nincs arányban a pa­nelházak rezsiköltségével, kilátástalanul el- adósodnak, végül elárverezik a fejük fölül a lakást. Jó módszer lenne a családok átmene­ti otthona, ha utána volna hova telepíteni őket, ahol elkezdhetnek takarékoskodni. De nincs hol és nincs miből. A felemelkedés le­hetősége nagyon sokak számára elzáródott. Az átmeneti otthonnak az lenne a funkciója, hogy segítsen olyanoknak, akiknek van esé­lyük. De ha belegondolunk, hogy hány ilyen család van, aki rászorulna, akkor a jelenlegi férőhelyszám százötvenszerese kellene Pé­csett. Kezelhetetlen méretű a probléma. A szociális munka eszközei nem hozhatnak megoldást. Egy szociális intézményhálózat arra való, hogy a fuldoklónak bedobjon egy mentőövet, hadd úszhasson ki vele a közeli partra. De ez nem működik, ha csak a ten­ger van körülötte, és nincs hova úszni. Az érzékletes képet tovább lehet árnyal­ni: a jelenlegi helyzet inkább arra hasonlít, mint amikor távol a parttól bedobják a men­tőövet a háborgó tengerben fuldoklónak, majd egy idő után elveszik tőle, mert más­nak is kell, ő meg ússzon tovább, ahogy tud, és várja ki a sorát a következő mentőövre. Uj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal DUNAI IMRE Betelepítés A demográfusok ismét meg­kongatták a vészharangot: elfo­gyunk mint a gyertyaszál. A nagyközönséghez ez a jóslat szinte elszigetelt magyarországi jelenségként jut el. Pedig az egykékkel nem vagyunk egy­kék. A nyugat-európai orszá­gokban ez a folyamat ugyan­úgy végbement, mint a nemrég még jelentős népszaporulatot mutató keletibb országokban. Az a jelenség csak néhány évtizedes Nyugat-Európában, hogy a termékenység tartósan a népességet újratermelő szint alatt marad. Ahogy a magyar termékenység is immár négy évtizede. Ez azonban nem a nemzeti életkedv megcsappa­nása, hanem sajátos válasz a társadalmi folyamatokra és a civilizációs fejlettségi szintre. Ám egyetlen más országban sem vök olyan szömyülködő túl- reagálás a népesség fogyására, mint nálunk. Ez persze - egyelő­re? - csak nyilatkozatokban, so- pánkodásokban, buzdításokban mutatkozik meg, és nem a tet­tekben. Márpedig amíg nincs hol és miből fészket rakniuk a fi­atalok túlságosan nagy hánya­dának, amíg ajándéknak kell venni, hogy van hol dolgozni -, amíg a nők foglalkoztatásánál alig rejtett szempont, hogy nem megbízható munkaerők a gyer­mekszülés vagy gyermekgondo­zás miatt, addig aligha lehet eredményes népességmentő programot véghezvinni. Egyesek tehát sokkal egysze­rűbb megoldást javasolnak: 300 ezer fiatal külhoni betelepí­tését, hogy legyenek, akik majd eltartják az elöregedő népessé­get. Persze talán várni kellene ezzel, amíg a népességfogyás­ból kellő mennyiségű lakásalap képződik. Különben a betelepí­tetteknek adjuk meg azt, ami a nemzetgazdaság erejéből a je­lenlegi magyarországi családok számára nem futotta Egyébként a népességi folya­matok szerint a Kárpát-meden­ce egészét tekintve sem növek­szik a magyarság lélekszáma. Az meg nem lehet cél, hogy a szomszédos államok magyarja­it csábítsuk ide, kiürítve a terü­letet. (Ugye, ezt nem kell indo­kolni?) Akkor pedig csak má­sok jöhetnek. Jut eszembe: va­lamikor a feudalizmusban az ország peremterületeire telepí­tettek munkaerőt. Aztán Tria­non óta emlegethetjük nemzet- gazdász őseink előrelátását. CSERI LÁSZLÓ___________________________ Szögesdrót A minap fedeztem föl az egyik pécsi nagyáruházban egy nem kevés pénzért megvásárolható, átlátszó anyagból készült vécé- ülőkét, amelyikbe szögesdrót van jól látható módon elhelyez­ve. Nyilvánvaló az utalás a rendszerváltást megelőző kor­szakra, az sincs kizárva, hogy másutt berlini falrészletekkel is készül hasonló szerkezet, s vár­nánk bolgár exportból az ülő­kéket Dimitrov-ereklyékkel. Az ülőke, túl azon, hogy ízléste­len, eléggé félelmetes még így is, hogy a szögesdrót közvetle­nül nem érintkezik a használó bőrfelületével. Tőlünk nyugatabbra is aktu­ális a mellékhelyiségek kelléke, ugyanis II. Erzsébet angol király­nő magával viszi kedvenc vécé­ülőkéjét pénteken kezdődő ausztráliai látogatására, ezt írja a The Sun című angol bulvár­lap. A Buckingham-palota azon­ban cáfolta a hírt. Bár II. Erzsé­bet már 48 éve ül a trónon, je­lentette ki David Tuck szóvivő, de semmilyen vécéülőkét nem dpeltet magával utazóládáiban. Pedig az ülőke „utazásra ter­mett”. A bulvárlap felfedte, hogy a királynő rendkívül finom, fe­hér bőrből készült „trón-széke" bármüyen márkájú vécére ráil­leszthető, így elkerülhető lenne vele a kényelmetlen hírű auszt­rál toalettekkel való közvetlen kapcsolat is. Azt a pabta sem tagadta, hogy az uralkodóm ausztráliai utazására egyebek közt magával viszi saját, meg­szokottmárkájú vécépapírját. Ami először eszébe jut a fen­ti hír hallatán az embernek, hogy vajon a magyar „uralko­dók” visznek-e magukkal ülő­két, toalettpapírt és Fábri sza- vajárásával szólva, egyéb kész­ségeket. Hogy Orbán Viktor vagy Göncz Árpád visz-e magá­val szögesdrótos ülőkét nyugati útjaira, arról nem szólnak a híradások, de arról sem, hogy ajándékoztak-e valaha ilyesmit. Nálunk egyelőre nem szokás információkat kiszivárogtatni vezető politikusaink kedvenc vécépapírjairól, legalábbis ma­gára valamit is adó sajtóorgá­num ezzel nem foglalkozik. A történelmi mozzanatokat ma­gában rejtő vécéülőke persze már túlnő a magánszférán, és az nem lehet közömbös, hogy üzleti fogásról vagy politikai „vallomásról” van-e szó. hetedik oldal HOLNAP Riport Este nyolc óra után össze­gyűlnek az édesanyák. Amennyire lehet otthono­san. Hiszen ez anyaotthon. Azok, akik hosszabb-rövi- debb ideig itt élnek, közös sorsban osztoznak: gyerme­kük súlyosan, többnyire maradandóan beteg. Portré Heindl Péter, a mánfai Collégium Martineum igaz­gatója azon fáradozik, hogy hátrányos helyzetű ci­gány gyerekek érettségizhes­senek. Az igazgató tegnap vehette át munkásságáért Budapesten a Solt Ottilia- díjat. Portré A vad fejével kell néha gondolkozni A hidasi lakás felső szintjén a trófeák tömege, köztük az első elejtett szarvasbika agancsa, az ezüstérmes. A tanár úr en­nek a bikának a történetét megírta, akár a többiét is. A vadá­szat irodalmának jeles képviselője, több kötete van, s valójá­ban életének egyik legszebb pillanata az volt, amikor a va­dászírók számára alapított Nimród-díjat elsőként átvehette.- Kézenfekvőnek tűnik a kérdés: hogyan lesz valakiből vadász?- A természet szeretetét nagy­apám oltotta belém. Vasason nőt­tem fel, s a jó öreg - bár ő nem volt vadász - sokszor fogott ké­zen, s vitt magával, ismertetett a mecseki erdők rejtelmeivel. Is­merte a gyógynövényeket, a fá­kat, madarakat. De ne felejtsem, hogy biológiatanárom is nagy ha­tással volt rám.- De mégis csak kell egy fegy­ver?- Még nem is volt fegyverem, de már lőttem fácánt, vadkacsát, szárcsát, egyebet. Barátaimtól kaptam köl­dolkozik, kombinál, cselt vet a vadásznak. Olykor a vad fejével kell gondolkozni. Különösen a vaddisznó csalafinta: akad olyan bakom, melyet hónapokig üldöz­tem, de soha sem sikerült puska­végre kapni.- írásai, novellái több kontinen­sen ismertek, a szőrösszívű kriti­kusok szerint is a műfaj remekei. csőn. Az első fegyverem egy szovjet gyártmányú IZS volt, a zaporozsjei gyárban készített 16-os, sörétes.- És mit szólt hozzá a vad?- Ha hiszi, ha nem, olykor az az érzésem, hogy az állat is gon­Videcz Ferenc 1944-ben született Pécsett. Hidason Bonyhádon tanít a szakmunkásképző intézetben, orosz-ének szakos tanár, Nimród-díjas vadászíró és több mint ezer nagyvad trófeát begyűjtött vadász, szintén tanár, két gyermekük és egy unokájuk- Természetesen boldog va­gyok, hogy elmondhatom mind­azt, ami a szívemben van. Feke­te István szellemében próbálom a természet csodáit, az általam átélt pillanatokat megrajzolni, megírni. Egyik olvasóm egyszer azt írta levelében, hogy amíg nem olvasta a könyvemet, nem értette a vadászokat, nem értet­te azt, hogy mi fantázia és öröm lehet az erdő lakóinak legyilko- lásában.- Megvallom, hogy én fegyverte­lenül inkább a lakik és szarvasnak druk- Magyar- kólók, egyébként - Megsúgom, Felesége olykor én is így van. vagyok ezzel.-Most mire ké­szül?- A baranyai vadászat alma- nachját állítjuk össze néhány írótársammal a millennium tisz­teletére, és több köteten is dol­gozom közben. Portrékon, no­vellákon, kis életképeken. Az erdő világa ezerarcú, a téma ki­meríthetetlen tárháza. KOZMA FERENC A A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom