Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-17 / 75. szám

2000. Március 17., péntek BARA N Y A I TŰKOR Új Dunántúli Napló - 5. oldal • -. ■rife-s',v Tfe .' . ÚJABB GUMIHEGY. Az elmúlt héten 12 tonnányi selejtes gumiab­roncsot távolítottak el Nagyárpád térségéből, ezúttal Pécs keleti ha­tárából, a 6-os út melletti homokbánya szomszédságából jeleztek ol­vasóink hatalmas mennyiségű hulladékot. Az Ördögárokban és kör­nyékén ismeretlenek által felhalmozott szemét elszállítását a napok- ban megkezdik a Biokom szakemberei. __________fotó: laufer László El ismerések az ünnepen Pécs-Budapest Március tizenötödikén ki­emelkedő munkájuk elis­meréseként megyénkben többen is kitüntetést és ju­talmat vehettek át. A tegnapi számunkban már kö­zölt elismeréseken kívül az 1848- as forradalom százötvenkettedik évfordulóján a nemzeti kulturális örökség minisztere a szakmai ku­ratórium javaslata alapján Haran­gozó Gyula-díjat adományozott Lencsés Károlynak, a Pécsi Nem­zeti Színház Balettegyüttese ma­gántáncosának. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium „Munkaügyért” ki­tüntetésében Éva Gellért, a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont mohácsi kirendeltségének vezetője részesült. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dolgozói közül Szantner József tűzoltó alezre­des főigazgatói dicséretet és pénzjutalmat kapott. A határőr­ség állományából dicséretben és pénzjutalomban részesült Dakos József, Szabó Gábomé, Ott László, Horváth Dezső és Bánky Tibor. Az országos pa­rancsnok soron kívül alezredes­sé léptette elő Keresztesi Ele­mért. A Pécsi Határőr Igazgató­ság vezetője további nyolc sze­mélyt léptetett elő soron kívül és harmincöt főt részesített di­cséretben, valamint életútja el­ismeréseként hetvenedik szüle­tésnapja alkalmából dísztőrt adományozott Plósz Sándor nyugalmazott alezredesnek. M. B. Tető van, egyezség nincs Komló A közel nyolcezer beteget ellátó szilvási orvosi rende­lő évekig tartó várakozás után új tetőt kapott. A ren­delők privatizációja viszont késik, bár a belső átalakítá­sokra a betegek érdekében szükség lenne.- A födémszerkezet elkészült, már csak a tűzfalakat kell felhúz­ni - tájékoztatta lapunkat Polics József, a városüzemeltetési iroda vezetője. - Az önkormányzatnak a munka 4,4 millióba kerül. Per­sze ezzel még nincs megoldva a belső tér elválasztása, amire azért van szükség, mert a két há­ziorvos meg kívánja venni a ren­delőt, a két'gyermekorvos nem. Mivel a kivitelező a tetőteret is Pofon helyett emberséges szó PÉCS Illemre is tanítják a fogyatékos gyerekeket szituációs játékok keretében angol és holland módszerekkel. Gidáné Orsós Erzsébet, a Gandhi gimnázium tanárnője és tanítványa, Petrovics László az Éltes Má­tyás Iskolaközpontban fiatalo­kat nevel a helyes viselkedés­re, érzelmeik őszinte kifejezé­sére és a tiszteletadásra. Fon­tos célkitűzés, hogy a kisebb­ségi csoportokhoz tartozók el­fogadják a másikat, és együtt cselekedjenek a kisközössé­gekben. Nem egyszerű a fel­adat teljesítése, hisz a részve­vők közül sokan dadognak, és időnként kórosan szoronga­nak. Örvendetes, hogy a po­fonról, egymás durva rángatá- sáról korán leszoktak. beépíti - amit maga értékesít -, célszerű lenne vele elvégeztetni a belső átalakításokat. A rendelőjét megvenni szándé­kozó egyik háziorvos, dr. Domino Éva hozzátette: mivel a belső át­alakítások jelentős részét nekik kell fizetniük, ezt csak akkor te­hetik meg, ha az épületet társas­házzá alakítják, majd rendelőjü­ket megveszik. Kölcsönt ugyanis csak tulajdonra kaphatnak. Az építkezés viszont megelőzi az el­adást, így a kör bezárul. A privati­zációs szándékról az önkormány­zat utoljára ősszel nyilatkozott, akkor négyzetméterenként 16 ezer forintot kért. Azóta semmi nem történt, bár az orvosok már annak is örülnek, hogy a betegek­nek a váróteremben nem kell esernyővel várniuk sorukra. DEÁKG. Maradhatnak a szakrendelések? Az önkormányzat hajlandónak látszik támogatást nyújtani az EEI-nek Rövidesen a pécsi közgyűlés elé kerül az Egyesített Egészségügyi Intézmé­nyek ügye. Mint tegnapi lapunkban ol­vashatták, az EEI Igazgatói Tanácsa be­jelentette, amennyiben az önkormány­zattól nem kap az intézmény sürgős se­gítséget, egy hónapon belül az összes szakrendelés kénytelen lesz beszüntet­ni működését. Pécs- Ha nem ad sürgősen 25-30 millió forintot az önkormányzat, akkor padlóra kerülünk, és kénytelenek leszünk bezárni a szakren­deléseket - nyilatkozta lapunknak dr. Hosz- szú László, az Egyesített Egészségügyi In­tézmények igazgatója. A városvezetés ed­dig elutasította az azonnali pénzbeli segít­ségnyújtással kapcsolatos kéréseket, utalva Kilenc hónap: mélyrepülés 1999. június: az Egyesített Egészségügyi Intézmé­nyek 25 milliós költségvetési pozitívummal rendelkezik. 1999. július-december: az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár többször von el pénzeket az intézménytől, aminek következtében az mind az önkormányzattól, mind az OEP-től kölcsönt vesz fel. Közel 30 embert kül­denek el az EEI-töl. 2000. március 2.: Az igazgató intézményi gyűlést tart, ahol elemzi a kialakult helyzetet és felajánlja lemondását, amit azonban a jelenlevő polgármester nem fogad el. 2000. március 15.: Az EEI Igazgatói Tanácsa bejelen­ti, ha néhány héten belül nem érkezik az önkormányzat­tól segítség, akkor az összes szakrendelés megszűnik. arra, hogy esetleg vannak még ki nem ak­názott tartalékok az EEI-nél. A kialakult csődhelyzet következtében azonban - leg­alábbis egyelőre úgy tűnik - az önkor­mányzat feladni kényszerül eddigi állás­pontját. Mint hírt adtunk róla, az EEI 37 millió forinttal tartozik a vele kapcsolatban álló cégeknek, akik emiatt nem hajlandók tovább szállítani, ezen kívül az igazgatói ta­nács előrejelzése szerint rövid idő múlva támogatás hiányában a béreket sem tudnák kifizetni. A városvezetés szerint az évente több mint 700 ezer beteget ellátó intézménynek azért nem adott közvetlen költségvetési tá­mogatást az önkormányzat, mert erre nem volt szükség. Újvári Jenő alpolgármester (képünkön) úgy véli, alapvetően az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár hiányos fi­nanszírozása az egyik legfőbb oka az EEI problémáinak. Tegnap a bajba jutott intézmény vezetői tárgyaltak a Városháza illetékeseivel.- Közös számításaink szerint a „tűzoltás­hoz” 35 millió forintra van szükség, áprilisra és májusra 25-25 millióra, összesen te­hát 85 milliót kellene bizto­sítani az EEI számára ah­hoz, hogy túlélje a követke­ző hónapokat - nyilatkozta a Dunántúli Naplónak Újvári Jenő. Miután az önkormányzat szakbizottságai megvitatják a kérdést, az a városi köz­gyűlés elé kerülhet. Ennek mindenki szerint viszony­lag rövid időn belül meg kell történnie, hiszen az időhúzás csak rontaná a helyzetet.- Álláspontunk kialakításához minden­képpen szeretnénk szakértői véleményeket begyűjteni, ám egyértelműen támogatólag karoltuk fel az EEI ügyét - így Újvári Jenő. A jelentős költségvetési negatívummal rendelkező intézmény igazgatója hónapok­kal ezelőtt utasítást kapott az önkormány­zattól, hogy ez év március 31-éig készítsen el egy, az ésszerűbb működésre vonatkozó intézkedési tervet. Az al­polgármester úgy véli, megvan az esélye annak, hogy ennek segítségével az év hátralévő részében mérsékelhető lesz a „hi­ánytermelés”. Informá­cióink szerint azonban a készülő terv nem számol olyan mértékű átalakítás­sal, amelynek következté­ben az EEI működése rövid távon alapvető­en módosulna. Év végéig havonta 20 millió forintra lenne szüksége az intézménynek, a leépítések - ahogy azt Hosszú László a már említett intézményi fórumon elmondta már megtörténtek, a kiadásokat tehát nem­igen lehet csökkenteni. Kivezető út lehet vi­szont a legnagyobb veszteséget okozó rész­legek (röntgen, labor) alvállalkozásba adá­sa. Értesüléseink szerint van már érdeklődő mindkettőre. (Mivel a szakorvosi privatizá­ció még nem történt meg, a vállalkozó or­vosok nem az OEP-pel, hanem az EEI-vel szerződnének közvetlenül.) Újvári Jenő szerint a jövő év elejére vár­ható, a szakorvosi privatizációról szóló törvény is javíthat majd a helyzeten. Az alpolgármester elmondta még: távlati lehe­tőségként felvetődhet az EEI rendszerének a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudo­mányi Centrumába, illetve a pécsi kórhá­zak rendszerébe való beillesztésé is, az el­sődleges cél azonban nem a szakellátás minimalizálása és leépítése, hanem minő­ségének javítása. NIMMERFROH FERENC A bevándorlás segíthet? Hazai és külföldi számítások egyaránt azt mutatják: ötven év múlva 8 millióra csökkenhet hazánk léiekszáma, ha a mostani tendenciák nem változnak. A közelmúltban a kor­mány felkérésére elkészített tanulmány egyebek mellett a bevándorlás erősítését tartja követendő példának. be programjába - ha beépíti egyál­talán - a kutatók által kidolgozott lehetőségeket, de a családtámoga­tás növelésére számítani lehet. Az mindenesetre biztos, hogy ha nem Pécs-Budapest A családpolitikai támogatások nö­velését, az ország egészségügyi ál­lapotának javítását, valamint a be­vándorlás liberalizálását javasolja az a tanulmány, amelyet a közel­múltban készítettek el szakértők a kormány felkérésére, ellenkező esetben bekövetkezhet Magyaror­szág vészes elöregedése vagy a né­pesség radikális csökkenése. Je­lenleg nem igazán könnyű meg­szerezni a magyar állampolgársá­got, hiszen amellett, hogy például megfelelő lakással, állással kell rendelkeznie a kérelmezőnek, al­kotmányos alapismeretekből vizs­gát kell tennie, egy évig tartó vára­kozási időt is előír a törvény, ha magyar felmenői vannak a betele­pedőnek, míg ha ilyen szálakkal nem rendelkezik, vagy nem me­nekült, ez az idő nyolc évre nő. Az egyelőre kér' déses, ha a szabályo­kat enyhítik, növek­szik-e a betelepülők száma. Különösen azért, mert arról a kutatók véleménye is eltér, vajon min­den kérelmezőt beengedjenek-e a hatóságok, vagy csak egyes szakágak képviselőit, ahogy például Ausztrália cselekszik. A szakér­tők szerint hazánk­nak elsősorban képzett ápolónők­re és informatikai munkatársakra lenne szüksége. Ez azonban nem egyedi, Németország például több ezer számítástechnikai dolgozót csábít Indiából. A kormány egyelőre még nem döntött, milyen mértékben építi A BENYÚJTOTT BEVÁNDORLÁSI KERELMEK SZAMA 1994 1996 1999 Román 4619 3271 5266 Jugoszláv 3504 687 2002 Ukrán 390 726 1623 Kínai 80 295 1546 Vietnami 95 64 354 Orosz 50 152 301 Volt szovjet 1052 272 168 Német 124 107 141 Cseh és szlovák 136 54 139 Szír 22 35 58 Egyéb 484 554 994 Forrás: BM, ORFK K is a letelepedést, de a munkaválla­lást könnyebbé kívánja tenni a várhatóan jövőre életbe lépő stá­tustörvény, ám csak a határon túli magyaroknak. A becslések szerint jelenleg több tízezerre tehető azok száma, akik engedély nélkül dol- goznak az országban. ______ny.sz. Jo gtalannak ítélték a felmondást A volt igazgatóhelyettes nem akar az egészségbiztosításban dolgozni A megyei egészségbiztosítási pénztár tavaly nyáron elbo­csátott két vezető és egy ügyintézői beosztású dolgozója a munkaügyi bíróságon próbált igazának érvényt szerezni. Hármójuk közül ketten pert nyertek, a harmadik keresetét elutasították. Pécs Kis Hegedűs Józsefet (képünkön) tavaly július végén mentették fel igazgatóhelyettesi beosztásából azzal az indokkal, hogy ez a funk­ció átszervezés miatt megszűnt. A döntést azért támadta meg a Pé­csi Munkaügyi Bíróságon, mert szerinte a felmondólevelet nem az erre jogosult személy írta alá. Az addigi szervezeti és működési szabályzat szerint ugyanis a me­gyei egészségbiztosítási pénztá­rak igazgatói, igazgatóhelyettesei munkaügyében csak a főigazgató intézkedhetett, márpedig az ő pa­pírján az általános főigazgató-he­lyettes szignója szerepelt. A tár­gyalásokon ugyan vizsgálták a szervezeti és működési szabály­zatot is, ám időközben kiderült, hogy a felperes a felmondás idő­pontjában már keresőképtelen volt. Márpedig a betegség idősza­ka alatt nem lehet a munkaválla­lóknak felmondani. A bíróság emiatt döntött úgy, hogy Kis He­gedűs József közszolgálati jogvi­szonyát törvénytelenül szüntet­ték meg, ám a volt igazgatóhelyet­tes nem akar egy percig sem dol­gozni a jelenlegi egészségbiztosí­tási pénztárnál, ezért a döntést csak erkölcsi győzelemként érté­keli. Simony Attiláné is azért kapta meg a felmondását, mert beosz­tása megszűnt (a méltányos- sági ügyeket intézte, s egy­ben ellátta az ügyfélszolgálat irányítását is), viszont eltávo­zása után a munkakör to­vábbra is léte­zett, emiatt tartotta jogtalannak eltávolítását. Első fokon elutasí­tották keresetét, másodfokon a munkaügyi bíróság neki adott igazat, s kötelezte a megyei egészségbiztosítási pénztárt, hogy munkaviszonyát állítsák helyre. Rátkai Antalnak, aki az igazgatási osztályt vezette, úgy­szintén átszervezés miatt mond­tak fel, viszont a köztisztviselői törvény előírása szerint nem tudtak végzettségének, felké­szültségének megfelelő munka­kört biztosítani. Ebben az eset­ben az egészségbiztosítási pénz­tárnak adott igazat a bíróság. Szaffiánné Bodrogi Ilona, a Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tár igazgatója a Simonyné ügyé­ben hozott döntéshez csak annyit fűzött hozzá, hogy ezt nem tekin­ti véglegesnek. Információink szerint a másodfokú döntés ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet fe­lülvizsgálati kérelmet benyújtani. B. G. Hírcsatorna BARANYÁBAN HIRTELEN HŐINGADOZÁST KIVÁLTÓ CSAPADÉKFELHŐK váltogat ták egymást csütörtökön. Volt, hogy hó hullott és ekkor 0 fokot mutatott a hőmérő. Később eső esett és ekkor hirtelen plusz 4-5 fok lett. Aztán, ahogy kisütött a nap, már plusz 10 fok körül ala­kult a hőmérséklet. Mindez elég­gé megviselte a keringési zavar­ral küszködő embereket, az aszt­másokat és a szívbetegeket, (cs) PATAPOKLOSIBAN ÁLLANDÓ TÁRLATOKNAK IS HELYET ADÓ tájház lesz az önkormány­zat szervezésében. Itt kap he­lyett például Jelics Gizella nép­rajzi gyűjtése, melyet Lantos Má­ria pécsi folklórkutató rendez. Külön teremben állítják ki Pálffy Cézár szigetvári fotóművész al­kotásait, de berendezik a néhai Vitéz Balogh János paraszti munkaeszközanyagát is. (cs) EGYHÁZASKOZÁRON ÖT CI­VIL KÖZÖSSÉG SZERVEZŐ­DÖTT az elmúlt hónapokban- többek között a Domokos Pál Csángó Egyesület és Együttes kezdeményezésére is. Vannak faluszépítők, természetjárók, míg a Szivárvány Nyugdíjas Klub tagjai pártfogolják idősebb és magányos társaikat. (cs) A KÉTÚJFALUI DIÁKOK helyi és országos történelmi esemé­nyeket dolgoztak fel akvarelle- ken, valamint gyöngyfűzéseken. Az országjelképeket is megmin­tázták. A csaknem száz munká­val megyei és országos pályáza­ton is részt vesznek. Ünnepi ki­állításuk szerdán nyílott a mű­velődési központban. (cs) NAGYPETERDEN AZT TER­VEZIK, hogy levéltáros és lelkes hobbikutatók bevonásával feltár­ják a község históriáját a millen­niumi év alkalmából. Az adatok és a visszaemlékezések beszer­zése után dr. Endrődy Gyula tör­ténész megírja a település törté­nelmét az őskortól napjainkig. A testület pályázaton pénzt nyert, amiből és természetesen közös­ségi munkában emlékparkot ala­kítanak ki. (esi k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom