Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-12 / 71. szám

2000. március 12. ★ ARCKÉP ★ 7 Amikor Bojár Gábor 1982-ben egy padlásszobában megalapította a Graphisoftot, aligha gondolhatta, hogy cége a világ egyik vezető építészeti szoftverfejlesztő cége lesz. Márpedig az ArchiCAD-et a világ 80 országában 75 ezer építész használja, s immár három dimenzióban látják a terveiket. A Graphisoftot pedig jegyzik a frankfurti tőzsdén, s áprilisban bemegy a budapestire is. Bojár Gábornak mániája, hogy minden országnak megvan a maga kis Szilícium-völgye, ezért is építet­te fel az óbudai gázgyár helyén a Graphisoft-parkot. És ha rajta múlik, Magyarország hamarosan olyan szoftvernagy­hatalom lesz, mint Írország vagy India. Régi mániája, hogy nem olcsóbbnak kell lennünk, hanem jobbnak. Bojár nem akarja eladni a cégét, sőt inkább ő vesz, mint ahogy tavaly be­vásárolta magát egy brit és két német vállalatba. A Graphisoft- részvények 61 százalékát egyébként ma is birtokolja mene­dzsertársaival. Igaz, nem is azért építette, hogy amikor a tőzsdén a csúcson vannak a részvények, eladja. A Jaguárjához is hűséges, pedig most már Rolls Royce-on járhatna. Albérlőm, a Microsoft- A minap az egyik gazdasági lap azt írta, hogy a Graphisoft kijön a frankfurti tőzsdéről és bemegy a budapestire, majd másnap ön úgy nyilatkozott, hogy csak a fele igaz. Ki volt hunyó? Bojár Gábor: - Mostanában nincs jó véleményem az újságokról, már nem is szeretek nyilatkozni, s a kollé­gáim is óvnak a túl sok szerepléstől. A frankfurti kivonulásból természetesen semmi sem igaz. Követtem el néhány hibát, de a frankfurti tőzsde nem tarto­zik ezek közé. Az igaz, hogy többet vártam az ottani megjelenéstől, de utóbb be kellett látnom, hogy Frank­furtban igazán a német technológiai cégek számíthatnak sikerre. Várha­tunk arra, hogy egy német elemző el­jöjjön miattunk Budapestre, vagy hogy a befektetők, akik egyébként na­gyon kíváncsiak, ugyancsak felüljenek a Malév-gépre. Most viszont már a bu­dapesti tőzsdén is keresik a technoló­giai cégeket, s mi Közép-Európában erős cégnek számítunk.- Világszerte irodákat nyitnak, a hongkongit viszont bezárták, pedig sokan kacsingatnak Kína felé. Bojár Gábor: - Az nem vált be, hát eladtuk egy cégnek. Regionális köz­pontnak szántuk, de kiderült, hogy Kí­nát onnan se könnyebb becserkészni, mint itthonról. Kicsi még az a piac ne­künk, s ott egyébként is másolni szok­ták a szoftvereket. Magam is jártam ott, s négy-öt boltban láttam a leg­újabb szoftverünket, amit 10 dollárért, vagyis negyed áron kínáltak. Japán vi­szont jön fel, a ’97-98-as válságot mi is megéreztiik. Tavaly már újra rendel­tek, s az idei szerződéseink fölöttébb ígéretesek. Az Egyesült Államokban viszont négy irodánk is van, ott 30-35 százalékos növekedéssel számolha­tunk. Természetesen az sem vált hát­rányunkra, hogy tavaly elnyertük a Legjobb Építészeti CAD Szoftver díjat, s már a Harvardon is használják a szoftvereinket.- Sokan poénkodtak, amikor meg­vette az óbudai gázgyárat, hogy Ma­gyarországon mindig csődbe megy az a cég, amelyik irodaházat épít. Igaz, ön parkot épített... Bojár Gábor: - Jó ómen volt ide­jönni. Kellemes környezetben dolgo­zunk, s az építőipari vevőink közelről látják, hogy mire jók a szoftvereink. A mérnökeink pedig építkezés közben is tesztelhetik, sőt van egy tervezőcé­günk és immár az üzemeltetésre, in­gatlangazdálkodásra is kitaláltunk egy szoftvert, amit a Pricewaterhouse- Coopers céggel együtt vezettünk be a piacra. A parkot másfél éve avattuk, akkor 15 ezer négyzetméter épült, most épül az újabb 15 ezer négyzet- méter. Négy bérlőnk van, s nem kell újabbakat keresni, hiszen nemcsak mi, ők is kinőtték magukat. A Micro­soft kezdetben 1300 négyzetmétert bé­relt, most már 4500-at fog.- Hogyan szereznek programozót, amikor például Németországból harmincezer hiányzik, s itthon is csak ezret képeznek évente, pedig négyezer találna magának helyet a piacon? Bojár Gábor: - A Graphisoft is jó hí­rét keltette a magyar szoftvereseknek, s mi őszinte és tiszta szívvel tettük, még ha most sok pénzünkbe is kerül­nek. Ez az a veszteség, aminek örülök. Öt éve harmincötezerért is kaptunk volna programozót, de mi már akkor is hatvanezres kezdőfizetést adtunk. Most kétszázezer sem elég, s nálunk kétszázötven-háromszázezer forint az átlagkereset.- Amikor másfél éve megnyitotta a parkot, sokan meglepődtek, hogy a beszédében nem a Graphisoftot di­csérte, hanem a jövőt féltette, ne­hogy a magyar matematikaoktatás visszacsússzon az amerikai vagy a nyugat-európai szintre. Bojár Gábor: - Sokan elfelejtik, hogy Nobel-díjasaink zöme ugyanab­ba a középiskolába járt, sőt néhányan ugyanabba az osztályba jártak. Ennyit ér egy jó tanár. Mániám ugyanis, hogy van egy nemzeti kincsünk, a műszaki­matematikai kultúránk. Büszkék va­gyunk a Bolyai-féle geometriára, a Puskás-telefonközpontra, vagy éppen a Rubik-kockára, a Polgár lányok sakk­tudására, ám ez mind matematika. Családommal éveket éltünk külföldön, a gyerekeim több nyugat-európai és amerikai iskolába beiratkoztak, és volt egy tárgy, a matematika, ami­ben mindig úgy érezték, hogy az itthoni oktatás erősebb. Itt te­hát nem kell semmiféle le­maradást behoznunk, inkább meg kell tartani az előnyünket. És nem is az egyetemen, hanem az általános és kö­zépiskolában.- A Graphisoft egy padlásszobá­ban született, most saját kis Szilí­cium-völgyük van. Meddig nőhet még a cég? Bojár Gábor: - Nem tudom, merre tart a világ, márpedig mi megyünk utána. Amikor az ottho­ni padlásszobát kinőttük, és elfoglal­tuk a konyhát is, a feleségem már ki­csit ideges volt, én meg bizakodó, hogy lesz ebből még nagy cég. Aztán kibéreltünk egy lakást, majd még egyet, aztán vettünk egy villát, majd megint egyet, és amikor elhagytuk Zuglót, már öt villánk volt. A saját parkunkra költöttünk szépen, hiszen megvettük a gázgyárat és eddig fel­húztunk három épületet, de csak any- nyi helyet hagytunk magunknak, amennyi feltétlenül kellett, a többit bérbe adtuk. Amikor idejöttünk a Du- na-partra kétezer-ötszáz négyzetmé­tert foglaltunk el, most négyezret la­kunk, és hamarosan hétezer-ötszáz négyzetméter lesz a birodalmunk. Ám ez a terjeszkedés benne van a cégben. Egyetlen banktól sem kértem kölcsönt soha. Mindig annyit költöt­tünk, amennyit kerestünk. A tavalyi bevételünk meghaladta a hatmilliárd forintot. Nincs határ, amit ne lehetne ebben az informatikában túlszárnyal­ni. Mindenesetre egyet megtanultam időközben, hogy nem feltétlenül fon­tos pionírnak lenni. Az túl drága és nem mindig kifizetődő. Meg kell néz­ni, merre megy a piac. Mi a saját mű­fajunkban benne vagyunk az első hétben, sőt láttam olyan rangsort is, ahol harmadikak vagyunk.- Nem eladó a Graphisoft, vagy csak még nem jött el az a vevő, akire Bojár Gábor vár? Bojár Gábor: - Nem mondanám, hogy még nem kaptam ajánlatot, s az sem kizárt, hogy valaha elfogadjunk egy nagyon előnyös ajánlatot. Az önál­lóság ugyanis nem cél, hanem eszköz. Ám azonnal nemet mondok, ha piacot akarnak venni és nem technológiát. Azt persze könnyen el tudom képzel­ni, hogy az autóiparhoz hasonlóan egyszer az építőipari vállalatok is ösz- szeállnak, s akkor a technológia fölött is nagyobb kontrollt szeretnének gya­korolni. És akkor egy globális cég ud­varában mi is nagyobb léptekkel fej­lődhetnénk.- Átlátja még a céget? Bojár Gábor: - Sok mindent nem látok már át, de nem is kell. A straté­giai döntéseket is a menedzsmenttel együtt, konszenzusban hozom'. Ez tíz embert jelent, többségük régóta a cégnél van, de most is van két új igaz­gatónk. Egyébként a parkon belül ti­los a csábítás, kivéve, ha a két cég megállapodik.- Kié most a Graphisoft? Bojár Gábor: - A részvények hatvan­egy százaléka még mindig a vezető me­nedzserek kezében van, öt-hat százalé­ka lehet a dolgozóknak, és a többit bir­tokolják a befektetők. Ha áprilisban be­megyünk a budapesti tőzsdére, akkor valószínűleg a menedzsment, vagyis mi adunk majd el részvényeket, hiszen új részvényeket nem bocsátunk ki.- Amikor öt éve beszélgettünk, s még csak két zuglói villájuk volt, már Jaguárral járt. Bojár Gábor: - A cég nőhet, a főnők viszont nem változik, a Jaguár pedig maradt. Dalia László Névjegy 1949-ben született Budapesten 1968-1973: Eötvös Loránd Tudományegyetem, fizikusi diploma 1973-1981: az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben egy 12 fős szoftverfejlesztő csoport vezetőjeként az elektromágneses geofizikai kutatómódszerek térképszerű és 3 dimenziós megjelenítéséhez szükséges számítógépes programok kifejlesztését, a geofizikai és geológiai információs rendszer (GIS) kidolgozását irányítja 1982-től a Graphisoft Számítástechnikai Fejlesztő Rt. (előbb gmk, kisszövetkezet, kft., majd rt.) alapítója, jelenleg elnök-vezérigazgatója 1986 óta a legnagyobb magyar szoftverexportőr. Jelenleg - a külföldi leányvállalatok­kal együtt - közel 200 főállású alkalmazottal dolgoznak. Többségük felsőfokú végzett­ségű szoftverfejlesztő mérnök 1998. június 8.: a Graphisoft tőzsdei bevezetésének első napja a frankfurti tőzsdén 1998. szeptember 18.: megnyitja a Graphisoft-parkot az óbudai gázgyár területén 1999-ben a Graphisoft bevásárolja magát két német és egy brit cégbe > A Graphisoft-park a Duna-parton, az óbudai • gázgyár helyén épült

Next

/
Oldalképek
Tartalom