Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-11 / 70. szám
2000. Március 11., szombat KULTÚRA Uj Dunántúli Naplő - 11. oldal Három arany Rómában A Pécsi Kamarakórus sikere Róma és Vatikán 2000. február 26. és március 1. között rendezte meg a VII. Orlando di Lasso Nemzetközi Kórusversenyt, amelyen a Pécsi Kamarakórus is részt vett. Az együttes három versenyágban indult: kisegyüttes, folklór, vegyes kar. Ez utóbbi kategóriában kötelező volt egy Lassus-mű előadása, emellett Palestrina, Verdi, Rossini, Kodály, Bárdos műveit énekeltük. A 12-tagú kisegyüttes Monteverdi, Debussy, Poulenc, Orbán stb. alkotásait szólaltatta meg. A folklór kategóriában átütő sikert arattak Tillai: Erdélyi népdalok és Kodály: Mátrai képek című kórusművei. A zsűri minden kórust saját kategóriáján belül értékelt, a legmagasabb pontszámot kapott együttesnek ítélték a nagydíjat. Kórusunk mindhárom versenyágban aranydíjat nyert, és ez a verseny és a kórus történetében egyedülálló. A gálakoncert szép pillanata volt, ahogy egymásnak gratuláltak a karnagyok, kórusok. A verseny zárásaként felléptek az aranydíjat nyert együttesek és a nagydíjjal jutalmazott lettországi női kar. A kórusok közös szentmisén vettek részt, amelyet a Szent Pál Bazilikában celebráltak. Ellátogattunk a Vatikánba, II. János Pál pápa audiencián a VI. Pál Csarnokban fogadta a látogatókat. A Vatikáni Rádió riportot készített karnagyunkkal, Tillai Auréllal. Római városnézésünkben segítségünkre volt Horváth János magyar származású szobrász- művész, aki bemutatta számunkra az Örök Város nevezetességeit. Kopjár Anikó Humor és nevetés Nyolcadszor lesz az idén Frankofon Hét Jövő kedden kezdődik Pécsett az idén nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő, hazánkban egyedülálló Frankofon Hét. A többnapos rendezvényre a világ minden tájáról várnak résztvevőket, a programban kiállítások, koncertek, hangversenyek, színdarabok és tudományos konferenciák is szerepelnek.- Az immár hagyománynak számító Frankofon Hét ebben az évben a nevetés és a humor jegyében telik - mondta Fabrice Gonet (képünkön), a Pécsi Francia Kulturális Egyesület igazgatója. - A március 14-től 21-ig tartó rendezvény célja kettős: a magyar érdeklődőknek szeretnénk bemutatni a frankofon kultúrát, ezen kívül a külföldi vendégeket is megismertetjük az itteni szokásokkal, bepillantást nyerhetnek a magyarok világába. Március 21-e a frankofonia világnapja, ezen a napon szinte minden országban vannak a francia anyanyelvűek kultúrájához és hagyományaihoz szorosan kapcsolódó rendezvények. Magyarországon Pécs az egyetlen olyan város, ahol ezekre a programokra hét napot szentelnek. A Pécsi Tudományegyetem francia tanszéke a humor és a nevetés témakörében tudományos konferenciát szervez ezen a héten, a Leöwey Klára Gimnáziumban ismét megrendezésre kerül a háromnapos frankofon diákszínjátszó fesztivál - amelyre idén a világ 12 országából több mint 300 résztvevőt várnak -, a szórakoztató és egyéb kulturális programok szervezését a Francia Kulturális Egyesület vállalta. A kiállítások és különböző műsorok főbb helyszínei a Művészetek Háza, az Ifjúsági Ház és a Dante Kávéház lesznek. A művészet minden ágába bepillantást nyerhetnek majd az érdeklődők. Világhírű francia anyanyelvű alkotók festményeit és fotókiállítását tekinthetik meg egész héten a látogatók. A fiatalokat vidám, nagyszabású koncertekkel várják - amelyen afrikai, belga, francia együttesek lépnek fel -, ezenkívül a frankofon klasszikus zene és a sanzonok világát is megismerhetik az érdeklődők. A programból természetesen az utcazenészek, a bábművészek és a gasztronómiai különlegességek sem hiányozhatnak. A nevetés elengedhetetlen részei a bohócok, a vidámságot világhírű francia művészek garantálják. Napjaink legmodernebb koreográfusainak műveit dán és magyar táncművészek mutatják be a rendezvény zárónapján. Az egyesület igazgatója hozzátette, hogy idén is több mint kétezer résztvevőre számítanak, a részletes programot a város szinte minden kulturális intézményében elhelyezett szórólapokról ismerhetik meg az érdeklődők. Testvérvárosunk, Krakkó Művelődéstörténeti vetélkedő, 5. forduló 1. A Czartoryski-palota a múlt század végén épült, része a városfalakhoz tapadó Fegyvertár, az Arzenál is. A dúsgazdag Czartoryski család itt állította tó műgyűjteményének legismertebb kincsét. Melyik ez a műalkotás? 2. A lengyel uralkodók egykori székhelye, a Wawel ma múzeumként várja a látogatókat. Méltán híres dísze a több kapun át (címeres kapu, Vaza-kapu) is megközelíthető Székesegyház épülete. A Wawel székesegyházának mely részletét tartják a közép-európai reneszánsz építészet legszebb alkotásának? 3. A XV. század végéig a királyokat magában a templomban temették el. A XVI. századtól azonban már csak síremlékük került a templomba, koporsójukat a kriptában helyezték el. A királyi családok tagjain kívül néhány kivételesen érdemes hazafi kapott itt helyet halála után. Nevezd meg a Wawel székesegyházban síremlékkel jelzett magyar történelmi személyeket! 4. A királyi palota reneszánsz díszudvarán egykor lovagi tornákat, udvari ünnepségeket rendeztek. A palota első és második emeletén egykori királyi lakosztályok és dísztermek voltak, jelenleg egy részük kiállításként látogatható. Mely alkotásokat tartják a királyi palota egykori termei legértékesebb díszeinek? 5. A Wawelban állandó keleti kiállítás látható. Hogyan került a Wawel gyűjteménybe állandó keleti kiállításának anyaga? A választ segítő rövid információ elhangzik a Pécsi Rádióban március 15-én 16.00 és 18.00 óra között, emellett ajánlott irodalom: Bács Gyula: Délkelet Lengyelország (Panoráma „mini” útikönyvek, 1981.) Az 5. forduló válaszait március 24-ig kérjük leadni a Szivárvány Gyermekházban. 7633 Pécs, dr. Veress E. u. 6.-MŰVELŐDÉS Magyar tánc az ezredvégen Egy 45 éves táncegyüttesben már senki nincs, aki alapító volna. A hagyomány, a szellem azonban mégis él, sőt változni, fejlődni is képes. Példa erre a most jubiláló Mecsek Táncegyüttes. Mi viszi közel és mi riasztja el a fiatalokat a népi tánctól? Nem is olyan régen a népemlékek kutatása még félig nyílt ellenállásnak számított az internacionalista ideológiával szemben, ma viszont sokan a globalizálódó világ bekebelező hatásaitól tartva fordulnak a gyökerek, az ősi hagyományok felé. A Mecsek Táncegyüttes vezetője, Molnár János azt is megtapasztalta a hosszú évtizedek tán- cosi és tanítói gyakorlatában, hogy a középiskolás korosztállyal még ma is szenvedni kell, hiszen a kezdetben lelkes, rajongó fiatalok közül másodjára már csak a fele jön el, a hangadók addigra lebeszélik őket. Az egyetemisták azonban már fogékonyabbak, ráeszmélnek, hogy hiányzik valami az életükből. Többnyire persze néprajzos hallgatók jönnek, de az együttes vagy félezer eddigi tagja között sokféle foglalkozású táncos akadt. A csapatot az alapításkor Simon Antal Liszt-díjas koreográfus vezette, majd gyorsan váltotta egymást Dezső Antal, Somogyi Tibor, Bodonyi István, 1976-ban pedig Bodai József került az együttes élére. A fő cél az autentikus, eredeti táncok tolmácsolása volt, ennek a munkának a sikerét nagydíjak, nívódíjak, koreográfu- si, szólótáncosi elismerések, „Kiváló Együttes” cím jelezte, és az utak Svédországtól Szíriáig, Franciaországtól Vietnamig. Az új művészeti vezető, Molnár János érzés feledhetetlen, ha egy fiatal átéli, hogy hatalmas közönség tapsolva ünnepli. Egyébként félelmetes, milyen sikere van a magyar táncnak Nyugaton, mennyire elfogadják. A fiataljainkat oktatói tanfolyamok elvégzésére is biztatjuk, kár, hogy pénzzel nem tudunk segíteni. kerül majd sor áprilisban. A műsorban erdélyi, kalotaszegi, mezőségi, felvidéki, tiszaháti és egyéb táncok is lesznek, s a mostani tagok mellett a régiek is fellépnek.- Az idősebbekkel való kapcsolat nemcsak azért lényeges, hogy a mostaniak megismerjék a múltjukat, az együttes régi életét vagy a múltbeli táncokat - mondja Molnár János. - Rájöhetnek a fiatalok arra, hogy az idősebb sem értéktelen, érdemes a szavára, a tanácsaira hallgatni. Az együttlét, a közös munka s a tudat, hogy az értéket, ami már létrejött, minél tovább meg kell őrizni, összetartó erő. Átse- g.. a neti háromszor 3 órás próbákon, az évente több, mint 40 előadáson, s azon a szomorú tényen, hogy egyre kevesebb pénz és szponzori támogatás jut a hazai és külföldi utakra, vendégszereplésekre. Ez a népdalgyűjtésnek is akadálya, pénz hiányában Erdély is messze van, filmről, képanyagról, leírásokból tanulnak. Támogatást az önkormányzattól kapnak, a Szivárvány Gyermekház padlóját koptatják, s próbálják fejleszteni a ruhatárat, akkor is, ha egy- egy előadás színpadra állítása 300-500 ezer forint. Ám a mostani jubileum nem a kesergésé. A taps a jelenlétnek, az értéknek, az elhivatottságnak, a magyar tánc ezredvégi újjáéledésének szól. H. I. CY. Itthon is népszerű az együttes, sikeresek a fellépéseik fotó: tóth László 1993-ban vette át a kitartókat, és Hogy itthon is szeretik őket, saját 12 párnyi, 15-16 éves ifjúsá- arra jel, hogy az együttes 17-én gi együttesét összeolvasztotta a ad ünnepi műsort a Pécsi Nem- többiekkel. zeti Színházban, ezt 20-án meg- A sikerélmény, az eredmény ismétlik, de jegyek már nincse- mindig lényeges - állítja. - Az az nek. Ezért még egy előadásra Ami hamis, Egy zeneigazgató mindenért felel, ami zene. Cser Miklós, aki március 1-től tölti be a posztot a Pécsi Nemzeti Színházban, egyelőre azt emeli ki: igaz dolgokat akar a közönségnek megmutatni. Azt mondja, talán az is ómen volt, hogy az első, kétezer forintos fizetését ellopták tőle, amikor a Zeneakadémia karmesterképzője után 1975-ben az Állami Operaházba került. A lelkesedés és a szakmaszeretet azonban máig sem halt tó Cser Miklós szívéből. Hamarosan 12 évig a szegedi színház következett, ott dirigálta a többségét annak a vagy 30 operának, amivel eddig dolgozott, majd ismét az Operaház visszacsábította. A most 53 éves zeneigazgató korábbi kollégája, Blázy Lajos helyére érkezett, aki több külföldi meghívásnak eleget téve vált meg a társulattól. Cser Miklós a Pécsi Nemzeti Színházban végzi majd fő feladatait, de Budapestre is visszajár, korrepetitorként. Pécshez nemcsak az köti, hogy már tíz alkalommal vezényelte a Carment, hanem az az emlék is, hogy édesanyja, Cser Tímea 1959 és 1971 között itt énekelt, az operatársulat alapító tagja volt. Az új zeneigazgató nagy kórusrajongó, most is vezet együtteseket, és többször járt már a baranyai megyeszékhelyen a különböző kórusfesztiválok alkalmával. ne kerüljön Amikor zenei ízléséről faggatom, bátran vallja magát mindenevőnek, ám mindenből a legjobbat szereti. A jövő évadra Verdi-mű- vet tervez a szerző halálának 100. évfordulója tiszteletére, de talán Huszka Jenő is szóba kerülhet születésének 120. évfordulója alkalmából. Arra a kérdésre, milyennek találja a pécsi társulat felkészültségét, még korainak véli a választ, de arra azért felel, mi a véleménye a zenés szerepekben egyre többször feltűnő prózai színészekről.- Ma már elvárás, hogy egy operaénekes is tisztában legyen a színészmesterség fogásaival - mondja. - A szépen, jól képzett hangok nem mindig jó színészek is, ám ma már óriási konkurencia a képi megjelenítést középpontba helyező televízió. Á prózai színész esetében, ha zenés darabban játszik, alapvető a jó hang, s az is igaz, hogy a zenei képzést később pótolni már elég nehéz. Különösnek hat, mert egyre ritkábban halljuk, hogy valakit a munkában nemcsak a szigorú szakmaiság, hanem a szeretet is vezérel. Cser Miklós szerint minden korábbinál fontosabb, hogy a mai kiüresedő világban az ember ne szégyellje, hogy tud szeretni, és hogy adni is akar a szeretete által.- Nálam mindez egyfajta toleranciát jelent, azt, hogy ne haraggal, veszekedéssel intézzünk el dolgokat. A stílus rendkívül fontos, hiszen az éneklés mélyen személyes a színpadra dolog. Egy kórusnál, társulatnál pedig még nagyobb szükség van az odafigyelésre, hiszen az együttes munka sikere múlhat rajta. Cser Miklós egyébként nem követel keveset, mert azt vallja, hogy ami nem hihető, az ne menjen színpadra. Nem viseli el a hazugságot, de szerinte az ő pályájukon hazu- dozni úgysem lehet, hiszen minden hallatszik, minden kiderül. hodnik i. gy. SZÜLETÉSNAPI KIÁLLÍTÁS. Gyarmathy Tihamér nyolcvanötödik születésnapján szülővárosában nyílt tár- lat a művész képeiből a Modern Magyar Képtár kamaratermében (Pécs, Káptalan utca 4.). fotó: tóth l. Amerikai fúvósok Pécsett A Northern Iowa Egyetem Szimfonikus Koncert Fúvószenekara közös koncertet ad a Vasutas Koncert Fúvószenekarral Pécsett, 2000. március 15-én a Liszt Ferenc Hangversenyteremben 18.00 órai kezdettel. A 17.000 hallgatót számláló egyetemen nagy elismerést jelent, ha valaki az együttessel dolgozhat. Félévenként átlagosan 130 hallgató pályázik a 47 zenekari szólam egyikére. így - eltérően az európai rendszertől - a zenekar összetétele szemeszterként változik. 4-5 hetente lépnek közönség elé más és más koncertprogrammal. A jelenlegi egyhetes turné alatt öt koncertet adnak az ország különböző pontjain, melyekről rádió- illetve televíziósfelvételek is készülnek. A következő koncertturnét 2004-ben Kínába tervezik. _________________________(?) 1 \ A i í
