Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-07 / 66. szám

ül 2000. Március 7., kedd HÁTTÉR - RIPORT Új DunántOu Napló - 7. oldal hetedik oldal Berkesd: nehéz választás előtt Nincs különösebben irigylésre méltó helyzetben Berkesd. Az Állami Számvevő- szék olyan jelentést állított össze a korábbi önkormányzati állapotokról, hogy azt semelyik település sem tenné ki az ablakba. Március 26-án ráadásul újra polgármestert kell választania a falunak, az előzőnek ugyanis elege lett abból, hogy „itt semmit nem lehet csinálni”. Hogy milyen állapotok uralkodtak a berkes- di önkormányzatnál 1994 és 1998 között, arról híven árulkodik az a huszonhat olda­las Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentés, amelyet még 1999 nyarán készített Maczekó Károly számvevő tanácsos. Az ÁSZ-vizsgálat a korábbi alpolgármester be­jelentése nyomán indult, de aligha gondol­ta volna bárki is, hogy ennyi visszásságot fog föltárni. A számvevőszék ráadásul nem csupán az előző ciklusban történteket vizs­gálta, de a hiányosságok és szabálytalansá­gok kijavításának érdekében már az 1999- es önkormányzati állapotokra is ránézett. Ettől sem lesznek boldogok Berkesden az emberek, de talán nem is ez a lényeg. Az előző ciklusban olyan polgármester­asszonya volt a falunak, aki - finoman fo­galmazva - nem az erőskezű vezetés híve volt. A hölgy még mandátumának lejárta előtt meghalt, de jó néhány akkori visszás­ságról így sem lehet megfeledkezni. A falut a választásokig Gemer József alpolgármes­ter irányította, ő volt az, aki az ÁSZ-vizs- gálatot is kezdeményezte. Számviteli és gazdálkodási hiányosságok és szabálytalan­ságok sorát állapította meg a számvevő- szék, de azzal, hogy mennyire fegyelmezet­lenül mennek a dolgok az önkormányzat­nál, a falubeliek már ez előtt is tisztában voltak. Nem véletlen, hogy olyan polgár- mestert választottak meg 1998-ban, akitől azt remélték, hogy végre rendet rak. Igen ám, de olybá tűnik, hogy Reichert Zoltán, aki vállalkozóként igazán sikeres- - nek mondhatja magát, átesett a ló túlsó ol­dalára, és mindent úgy szeretett volna csi­nálni, ahogy azt a vállalkozói szférában megszokta: gyorsan, jól és azonnal. Előjött a „Bükkösd-szindróma”: a Szentlőrinc mel­letti faluban is azért tört ki a botrány, mert az előző polgármester úgy gondolta, a falu vezetése is csak egy vállalkozás. Reichert Zoltán nem is bírta sokáig. Tavaly decem­ber 15-én megelégelte, hogy szinte minden­ben meggátolja a bürokrácia: lemondott. A faluban ekkorra már arról suttogtak, hogy az önkormányzati beruházások rendes hasznot hoztak neki is, a gyanút az táplál­ta, hogy a gázberuházás megindulása után Reichert Zoltán egy Mercedest vett magá­nak. Mivel korábban a pincetömedékelés­A polgárokon múlik? ben és a vis maior pályázaton nyert pénzek elköltésénél is olyan emberekkel és cégek- , kel dolgoztatott, akikkel jó vállalkozói kap­csolatban volt, a pletykák megindultak. Hogy a pletykáknak mennyi alapjuk van, nem tudni, Reichert Zoltán azonban sem­min sem csodálkozik.- Azok terjesztenek ilyen pletykákat, akiknek semmi kedvük dolgozni, akik nem örülnek neki, hogy végre történt valami a faluban. Nem hiszem, hogy cáfolnom kéne ezeket a vádakat, de a Mercedest bármikor megvehettem volna, ennél a kocsinál jóval nagyobb értékű teherautókkal dolgozom. Amikor arról kérdezem, hogy mi késztet­te lemondásra, egyértelmű választ ad.- A választáskor nagyon sokan gratulál­tak, de én tudtam egyedül, hogy nem nyer­tes vagyok, hanem vesztes. Már akkor biz­tos voltam benne, hogy ezt a polgármester­kedést meg fogja sínyleni a vállalkozásom és a magánéletem. Szerencsére még időben rájöttem, hogy abba kell hagyni. Ezt a dol­got nem nekem találták ki. A gázberuházás most is folyik Berkesden. Tavaly kilencvenheten áldoztak fejenként százezer forintot arra közműfej­lesztési hozzájárulás címén, hogy kiépül­jön a gázszolgáltatás. Az egész beruházás összköltsége 21 millió forint, azonban en­nek egy része hiányzott. Az önkormányzat először azt a megoldást választotta, hogy (az ÁSZ szerint egyébként szabálytalanul vásárolt) használaton kívüli kocsmaépüle­tet fedezetként ajánlja föl egy hétmilliós OTP-hitelhez. A bankkal a szerződés meg is köttetett, később azonban a falu mégis visszalépett ettől, mivel egy jobb megoldást talált. Ennek értelmében a-beruházás egyik alvállalkozója közel ötmillió forintos bizto­sítékkal beszállt a költségekbe. Mivel ugyanez az alvállalkozó részt vett a vis maior- és a pincetömedékelési munkálatok­nál, vannak, akik azt gyanítják, innen a volt polgármester érdekeltsége a beruházásban. Kétségtelen, hogy a munkálatoknál mind Reichert Zoltán, mind pedig a választásig a falut irányító alpolgármester, Ratting József is jelen volt - ők azonban nem éreznek összeférhetetlenséget. Azt mondják, vagy azokkal dolgoztattak, akikről tudták, hogy abszolút megbízhatóak, vagy ha ők maguk szálltak be, annak legtöbbször a minél gyorsabb munkavégzés volt az oka. Az ÁSZ-jelentés szerint egyik esetben sem felelt meg az elköltött összeg a tényle­gesen elvégzett munka értékének. Reichert Zoltán azt mondja, annyi pénzért pályáz­tak, amennyiért lehetett, és azt el is költöt­ték.- Az a baj, hogy nem kaptunk segítsé­get az önkormányzat dolgozóitól. Mindig mindenre csak azt mondják, hogy így nem lehet, mert ez azért törvénysértő, az meg ezért tör­vénysértő. Arra azon­ban sosincs ötletük, hogy akkor viszont hogyan lehet valamit megcsinálni. Így nem lehet dolgozni - mondják. Ratting József egyébként szintén vállal­kozó, így ő is a „minél gyorsabban és minél hatékonyabban” elvét vallja. Március végé­ig még ő vezeti a falut, de aztán kiszáll, semmiképpen nem akar indulni a választá­son.- Nem hiszem, hogy jobbat tudnak vá­lasztani nálunk. Berkesden az elmúlt más­fél évben több minden történt, mint koráb­ban hosszú évekig. De én abbahagyom, ne­kem erre nincs szükségem. Még az is lehet, hogy az alpolgármesterségről is lemondok, ha úgy látom, hogy megint nem úgy men­nek majd a dolgok, ahogy kellene. A faluban szerintük egyébként is ka­tasztrofális a gazdasági morál.- Egyeseknek eszükben sincs fizetni az adót. Csak a súlyadóból milliós kintlevősé­ge van az önkormányzatnak. Ha pedig va­laki azt látja, hogy ennek nincs semmi következ­ménye, akkor persze ő sem fogja befizetni. Mi­nek? Korábban rendsze­resen előfordult, hogy a munkanélküliek bejártak segélyért az önkormány­zatra, és ha nem kaptak, megfenyegették a polgár­mesterasszonyt, aki így mindenféle jogcím nélkül fizetett nekik. Szerencsére ennek véget vetettünk, ráadá­sul újabban nem kell bejönnie pénzért sen­kinek: a támogatást kiküldjük. Az önkormányzatnál rövid időn belül immáron a negyedik körjegyző dolgozik, az ő történetük is megérne egy külön feje­zetet, volt, hogy több hónapon át nem is töltötték be ezt a tisztséget. Hendzselné Papp Ilona (képünkön) most azt mondja, ha tudja, hogy milyen elképesztő állapotok uralkodnak itt, aligha vállalja el a feladatot.- Még szerencse, hogy jött az ÁSZ-vizs­gálat. így legalább sokkal gyorsabban kide­rültek azok a hiányosságok, amelyekre én lehet, hogy csak nagyon hosszú idő után, vagy egyáltalán nem jöttem volna rá. Ki gondolta volna például, hogy az önkor­mányzatnak nincs számlarendje, vagy hogy nincs a körjegyzőségnek elfogadott költségvetése. Most azon vagyunk, hogy minden mulasztást gyorsan pótoljunk. Ha lassan is, de kezdjük utolérni magunkat. Ezért baj, hogy újabb ügyek vannak, hogy még mindig nem látok tisztán például a gázberuházás kérdésében. Többször kér­tem már az alpolgármestert, hogy tájékoz­tasson a közel ötmillió forintos biztosíték lényegéről, de még mindig nem kaptam vá­laszt. A bajokat tetézi, hogy a falu nem egy pert veszített az elmúlt időszakban, a ko­rábbi rossz döntések következtében. Elő­fordult, hogy az önkormányzat elfelejtett elmenni egy tárgyalásra, de olyan is volt, hogy a fellebbezési határidőről csúszott le. Ez az állapot ugyan a legutóbbi választások óta megváltozott, de a kárt most nyögik Berkesden. Igaz, olyan ügy is van, ahol a falunak jár vissza pénz. Az orvosi rendelő megépítésé­re egy vállalkozónak 1993-ban 878.350 fo­rintot fizettek ki előleg címén. Az építkezés meghiúsult, a pénzt azonban nem kapták vissza. Az ügy eljutott a bírósági végrehaj­tóig, úgyhogy pár hónapja a vállalkozó havi 8078 forintos részletekben törleszt. Ez persze már a vicc kategóriájába tarto­zik. Az összes többi ügy inkább nevezhető tragikusnak. LENDVAI DÁVID Most még nincs csődben az önkormányzat, és hogy ez ne is történjék meg, az nagymértékben a község választópolgárain is múlik. A körjegyző szerint olyan embert kellene megválasztani a község első emberének, „aki a köz érdekeit a saját személyes érdekei elé helyezi, menedzserként képviseli az önkormányza­tot a különböző fórumokon, együtt tud és együtt is akar dolgoz­ni a különféle hivatalokkal a jogszabályok keretei között.” DUNAI IMRE Lenyelt kocátok A rengeteg gomb, váltópénz, szög, kapocs, söröskupak együtt szerepel egy Rió de Ja- neiróban nyílt sajátos sebészeti kiállításon. Ezek a tárgyak ar­ról nevezetesek, hogy megfe­küdték valakinek a gyomrát, vagyis lenyelték őket. A sebé­szeknek - akik összesen 520 személyből szedték össze és ki a kiállítás tárgyait - olyan éne­kes páciensük is akadt, aki több szárazelem mellett egy ön­gyújtót is lenyelt. Ehhez képest sokkal érthetőbb, hogy egy ne­kikeseredett labdarúgó a vesz­tett mérkőzés után megette csa­patának a címerét. Nem árt emlékeztetni: magyar labdarú­gó a csapata sikertelensége mi­att még soha nem rágta bána­tában annyira a kefét, hogy az a gyomrára ment volna. Bezzeg egy brazil fiatalasszony olyany- nyira nekifeledkezve mosta a fogát, hogy közben lenyelte a fogkeféjét. Nálunk inkább csak a fogkrémek árának emelésé­ben mutatkozik hasonló buz­galom. Nyilvánvalóan vannak szak­mából eredő nyelések is. És itt ne tessék pikáns attrakciókra gondolni! Az ácsok, villanysze­relők, lakatosok előszeretettel tartják a szögeket, csavarokat az ajkaik közt. Elég egy kis egyensúlyvesztés, váratlan be­szédkényszer vagy nevetés, és máris munkát adnak a sebé­szeknek. A kiállításon látható feltűnően sok apró arany ék­szert pedig a rajtacsípett tolva­jok, betörők rejtették a gyom­rukba, de a rendőrségi átvilá­gítások során lebuktak. A mi parlamentünk jó né­hány honatyja is szívesen tar­tana „gyertyát” mások múltjá­hoz „aki keres, az talál” eltö­kéltséggel. Sajnos elég nagy az esély arra, hogy kiglancolt sár­gafémmel való gagyizás lesz belőle. Mert nem minden arany, amitől a politikai ellen­felek berezelhetnek. Egyébként az lenne csak iga­zán meghökkentő, ha egyszer a lelkek Kárpát-medencei gyó­gyászai rendeznének kiállítást arról, hogy tudatturkálásaik során miféle elrettentő furcsa­ságokat találtak. Azt hiszem, a kreol brazilok is belesárgulná­nak az „irigységbe”. Csak hát az egyensúlyvesztés miatt, vagy más választás híján „lenyelt” históriai kocátokat nemigen lehet kiemelni az agyakból. ___PUCZ PÉTER_________________________ Le gyen milliomos! Az egyik kereskedelmi televízi­ós csatornán új játék indult február végén. A lényeg: aki ti­zenöt kérdésre válaszolni tud, az 25 millió forinttal gazdagab­ban távozhat. A kvíz talányait csupán az összeállítói ismerik. Természetesen Magyarországon igazi titok nem létezikmgy megszereztük a legnehezebb kérdéssort. 1. Kik részesültek a Tocsik néven elhíresült sikerdíjbóü 2. A Tribuszemé-féle pilóta­játék bankóiból melyik párt kasszájába folyt be pénz, mi­lyen számlaszámra? 3. Mekkora a különbözet Hóm Gyula fizetése és házának értéke között, ha a Cölöpök cí­mű könyvének honoráriumát is belekalkuláljuk? 4. Egy főre kivetítve (per ma­ci), kinek mennyi bukást ko­zott a Postabank csődje? 5. Budapest és Frankfurt kö­zött hol tűnt el a 218 millió fo­rintnyinémet márka? 6. Mennyit ér azaz autó, amit legközelebb robbantanak fel a szervezetlen bűnözők? 7. Hány „olajtábomok"pro­tekciója kellett ahhoz, hogy tit­kosítsák a felettébb kínos ügyet? 8. Melyik minisztérium ter­hére fizették ki a Fradi adóssá­gát, és hány nulla volt a szám­lán, az első számjegy után? 9. Mekkora kártérítésre szá­míthatunk Romániától, a Ti­sza megmérgezése után? 10. A bősi vízlépcső privati­zálásánál mennyi lesz a ma- gyaívrszSgi tulajdonrész piaci értéke? 11. A pancsolt alföldi kan­nás borokból befolyó adóból mennyit fordítanak az alkoho­lizmus elleni harcra? 12. A MiZo Rt. hány termelő követelését lesz képes rendezni, milyen arányban? 13. Mekkora összegű kárpót­lásijegyet tüntettek el, az azóta már megszűnt brókerirodák? 14. A vasutasok - hatéko­nyabb sztrájkkal, inflációval arányosan - mennyi idő alatt képesek feltornászni az állási óradíjukat 4-ről 5 millióra? 15. Hányán élnek a létmini­mum alatt Magyarországon? Persze, ha valaki ezekre a kérdésekre hibátlanul tudja a választ, akkor vélhetően nincs rászorulva holmi „piszkos” mil­liókra. Portré Lovak minden mennyiségben Ismerősei csak Bazsinak hívják. Élete központi témája a ló. Ő készítette a dunafalvi templomban a Szent Istvánt ábrá­zoló mozaikképet. Nincs a világon még egy templomi oltár­kép, mondja, amelyen ennyi ló lenne. hetedik oldal HOLNAP Riport Kicserélték egy 51 éves férfi aortabillentyűjét a pécsi Szívgyógyászati Klinikán. Munkatársunk ott volt a műtétnél. A csoda akkor kezdődött, amikor a jeges oldat hatására a férfi szíve megállt, és akkor fejeződött be, amikor a billentyű cse­réjét követően (másfél óra múltán) az érkező meleg vér hatására spontán újra ütni kezdett, majd egy Ad­renalin-löket segítségével - akár egy gázpedállal a ver­senyautón - megkapta a ko­rábbi ritmusát. A műtétet Papp Lajos professzor végez­te. Négy és fél órát tartott, és úgy tűnt, mintha rutin- műtét lenne.- Minek készült gyermekkorában?- Nehezen alakult. Engem már korán a képzőművészet foglal­koztatott, s eközben egyre inkább vonzódtam a lovakhoz. Apám, aki bányamester volt, gyakran raj- zolgatott nekem lovakat, az apai vonulat mindig is kötődött a lo­vakhoz, de az anyai nagyapám is konflisos volt az első háború előtt Pécsett.- Na de Pécs az ötvenes-hatva­nas években nem a lovakról volt nevezetes. 1966-ban másfél évig voltam kórházban, s mikor kijöttem és lá­badoztam, a Szigeti tanyára men­tem ki a lovardába rajzolgatni a lovakat. Aztán rám bíztak apróbb feladatokat, mert érezték, hogy van affinitásom a dologhoz, így ott ragadtam. Abból éltem, hogy kezdő lovasokat, valamint öt­tusázókat ta­nítottam egé­szen 1977-ig, a lovarda megszün­tetésig.- A nyomda ezek szerint kény­szerpálya.- Nem mondanám, hiszen éle­tem másik vonulata a papír- és festékimádat, rengeteg sokszoro­sított grafikát csináltam már éle­temben.- Elsősorban lovakat rajzol?- Mindenki azt a nyelvet beszé­li, amely közel áll hozzá, én lova­kat rajzolok, de ma már egyre in­kább a számítógép segítségével.- A lóval a grafikákon túl mi­lyen kapcsolata van?- Szakmai szerkesztője vagyok a Lovas Nemzet című országos havilapnak, s bíráskodom díjlo­vagló versenyeken.- A Nézzük meg együtt! soro­zatban ön rendszeresen és mélyre­hatóan foglalkozik az elmúlt szá­zadok képzőművészetének lóábrázolásaival.- Ezekhez a képanyagokhoz ma már a könyvtáron kívül az internet segítségével is hozzá le­het férni, s ter­vezzük, hogy te­hetséges embe­reknek fórumot is biztosítunk a lapban, ahol be­mutatkozhatnak rajzaikkal.- Elégedett az életével?- Igen. Úgy gondolom, min­denhol szolgálni kell, a díjlovagló versenyeken is, ahol a bírálat mindig előremutató kell, hogy le­gyen, s itt a nyomdában is, ahol fontos, hogy a közgyűlési anyago­kat a kellő határidőre elkészítsük. CSERI LÁSZLÓ Balázs József 1947-ben született Pécsett. Eleinte lovasedzősködött, majd a mai napig a városi önkormányzat nyomdájában dolgozik. Számos grafikai kiállítása volt országszerte A Lovas Nemzet szakmai szerkesztője, a Lovas Akadémia külső munkatársa. Nőtlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom