Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-06 / 36. szám
2000. február 6. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Az AVH egykori börtönének foglya voltam A napokban sokféle tudósítás jelent meg az egykori ÁVH-börtönökről, köztük a fővárosban, a dunai rakpart környékén lévő kazamatákról, melyekben a Szovjetunióban készült szűrőrendszeren átjutottak a foglyok némi levegőhöz. A börtönök persze, tovább éltek, mint az az egykori hírhedt ávós szervezet, amelyet az 1956-os forradalom elsöpört. Hiszen a rendőrség átvette nemcsak a volt ávosókat, hanem a börtöneiket is. Jellemző, hogy még 1961-es gyártási évvel ellátott légszűrőket és levegőtovábbítókat is találtak a mélyben. Ennek alapján vélelmezik azt a történészek, kutatók, hogy a rakparti kazamatáknak a konszolidált Kádáridőkben is akadtak foglyai. Nos, jól gondolják. Lapunknál jelentkezett egy mohácsi férfi, aki megjárta a rakparti poklot ia. A férfit egyébként SzencLrői Lászlónak hívják, s az említett időben, 1952-től a letartóztatásáig hajósként szolgált a Dunán. Mint mondotta:- Én bizony ott raboskodtam, az ÁVH egykori börtönében.- Valóban?- A tévériport alapján teljes bizonyossággal felismertem a helyszínt. Nem egykönnyen felejt az ember, különösen, hogy ha életében egyszer kerül ilyen, meglehetősen nehéz helyzetbe. Pontosan 1961-ben csukták rám az ajtót, bár nem a kazamaták legmélyére kerültem, hanem a „felső szinten” lévő cellák egyikébe. Rabtársam is volt, egy vasutas.- Hogyan került be a kazamatába?- Letartóztattak a rendőrök, s igazából csak utólag tudtam rekonstruálni az okokat. Valami jóakaróm névtelenül feljelentett, hogy disszidálni készülök. A hajós állás, mivel sokat jártam külföldön, bizalmi állás volt. Avval egy időben, amikor Budapesten bevittek a „rakpartra”, édesanyámnál Mohácson házkutatást tartottak, felforgattak mindent, s elvittek néhány nejlonharisnyát, egyéb dolgokat, ami csak külföldről származhatott.- Külföldi útjairól hazahozott néhány, akkoriban keresett cuccot?- Ez természetes volt.- Mi lett a dolog vége?- Elmondtam nekik, hogy mivel hajósként ki-be járok a határon, bármikor megléphettem volna. Egy darabig nem hitték, de aztán nem volt mit tenniük. Végül a külföldi holmik miatt, valutázás és csempészés bűntettében találtak vétkesnek, és nyolc hónap börtönt kaptam, amit a kádári amnesztia miatt nem kellett letöltenem. Leszámítva azt az egy hónapot, amit előzetesben töltöttem, rámsóztak még tízezer forint pénzbüntetést, ami akkoriban meglehetősen nagy összeg volt, és végképp lekerültem a hajóról. Egy darabig a Csepel-szigeten dolgoztam a MAHART-nál, majd hazajöttem Mohácsra és megnősültem.- Milyen volt a pince levegője?- Tűrhető, de mint mondottam, én nem a legalsó szintre kerültem.- Társáról tud valamit?- Azóta se láttam, s csak annyit tudtam meg, hogy nem eresztett le időbe egy sorompót, s ezért szabotázs gyanújába keveredett. Akkoriban ezt így intézték, bár baleset nem történt.- Kinek mesélt a rakparti kalandról?- Senkinek eddig, még a feleségemnek sem. Minek? S mivel amnesztiával szabadultam, igazából nem voltam büntetett előéletű sem. Hát minek dicsekedtem volna? Kozma Ferenc lŰBsa-i agpAite ssSaílpaáfiíMa Amerikában megtörtént, hogy a fogyasztó a szolgáltatótól nulla dollár nulla centről kapott számlát. Nem fizette be, mert ugye, hogyan is tette volna. Igen ám, de jött a felszólítás, majd az újabb felszólítás. Hasonlóan furcsa esetek mostanában Pécsett is történnek: a vízmű jó néhány pár forintos számlát postázott a fogyasztóknak. A fent említett amerikai eset végül azzal a frappáns megoldással zárult, hogy az illető besétált a cég ügyfélszolgálatára, jelezte a problémáját, a szolgáltató pedig bevitte a gépbe az adatokat. A probléma így elhárult, a cég elnézést kért - a bűnös a számítógépes rendszer volt, amely nem akceptálta, hogy a renitens fogyasztó még úgy sem hajlandó fizetni, hogy nincsen fogyasztása. Hasonlóan fura számlával találkozhatott az elmúlt hetekben jó néhány pécsi lakos. A Pécsi Vízmű Rt. ugyanis most küldte ki az úgynevezett elszámolószámláit, és akadt több olyan is, ahol a befizetett és a ténylegesen fogyasztott mennyiség közti különbségből adódóan csak 1-2 forint a differencia. Rakonczai Katalin, a Pécsi Vízmű Rt. számlázási csoportvezetője azzal indokolja ezeket a számlákat, hogy a jelenlegi számítógépes rendszer még nem képes arra, hogy az ilyen tételeket automatikusan kiszűrje. Van olyan eset is, hogy valakinek egy forintot be kell fizetnie, de van olyan is, hogy egy forint visszajár. Azt természetesen érti, hogy sokan bosz- szankodnak a fura számla miatt. Az egyik kétforintos számlatulajdonos például lapunknak azt fejtegette, hogy ő ugyan minden további nélkül befizette a postán a kért összeget, de azért belegondolt abba, hogy a nyomtatás, a munkabér, a postázási költség és minden egyéb ehhez az egyetlen számlához kapcsolódó kiadás hányszor két forintba került. Rakonczai Katalin azt mondja, már keresik a megoldást, hogy az ilyen eseteket a továbbiakban elkerüljék. Az biztos nem jöhet szóba, hogy a számlát nem küldik ki, mivel elszámoló-egyenleget mindig kötelesek adni, így valószínűleg az a lehetőség marad, hogy a rendszer az ilyen alacsony összegeket automatikusan kiszűri - és ezekben az esetekben nem küld csekket. A plusz és a mínusz összegeket pedig értelemszerűen a következő átlagszámlára vezetnék rá. Sokaknak az sem tetszett, hogy az egy forintnak újabb egy forint az áfája. Mivel azonban fillér nincs, a kerekítéssel bizony, más összeg nem jöhet ki. A Pécsi Vízmű szerint azért is jó lenne változtatni a rendszeren, mert bár nem feltétlenül a hangos, asztalcsapkodós reklamáció volt a jellemző az ilyen számlák kapcsán, az ügy azonban semmiképpen sem javítja a cég imágóját. A legtöbben ugyanis érthetően csak nevettek a kiküldött számlán. L. D. Lesz Baján sportcsarnok? Ha minden a tervek szerint alakul, már 2001-ben akár új sportcsarnoka lehet a városnak. Ehhez még negyed- milliárd forint szükséges. Baja 200 millió forintot kapott egyházi kártalanításból, az ösz- szeget sportcsamoképítésre kívánja fordítani. A tervek szerint a létesítmény a Petőfi-szigeten épülne, amelyhez az 50 millió forint értékű telek már rendelkezésre is áll. A tervek és a valóság között azonban még 250 millió forintos szakadék tátong. Széli Péter polgármester úgy véli, abban, hogy a közgyűlés határozatát meg lehessen valósítani, nagy segítséget jelenthet az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) esetleges támogatása. A Magyar Kosárlabda Szövetség (MKSZ) ugyanis azzal a kezdeményezéssel fordult a tárcához, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek még nincs nívós sportcsarnoka, viszont van nívós kosárlabdája, a költségvetés biztosítson forrást. A javaslat szerint az ilyen városokban központi forrás, magántőke és saját hozzájárulás segítségével megvalósítható lenne a beruházás. Az elképzelések szerint Baján nemzetközi méretű pályával és a jelenleginél nagyobb nézőtérrel rendelkező csarnok épülhetne, amely hosszú távra megoldaná a teremsportok problémáját. Széli Péter reméli, hogy az MKSZ kezdeményezése az ISM-ben meghallgatásra talál. A város addig is keresi a forrásokat. Bíznak benne, hogy év végére már összejön a szükséges pénz, így akár már 2001- ben állhatna a modern csarnok. L. D. Adria-Szigo: az ötvenes bűvöletében A báli szezon népszerű fellépői versenyekre készülnek Ötven aranyérmet nyertek tavaly a szigetvári Adria-Szigo tánccsoport versenyzői. Az egyesületnek jelenleg éppen 50 Igazolt párosa van. A csapat tagjai ugyan még nyakig vannak a báli szezonban, de már a tavaszra készülnek: országos és nemzetközi versenyt is szerveznek idén. Hamis komlói autók Aligha van olyan bálozó a megyében, aki ne ismerné a nevüket. Szinte nem múlik el úgy hét a báli szezonban, hogy valahol fel ne lépnének. Ez érthető is, és nemcsak azért, mert részben a fellépti díjakból igyekszik magát fenntartani az egyesület, de azért is, mert a sok meghívás egyben szakmai elismerést is jelent és rangot is ad. A Szigo a pécsi Palatínusban és a Pátriában köszöntötte az új évet, a báli szezon nyitányaként a sajtóbálon mutatták meg, mit tudnak, de vár rájuk még fellépés bőven. Közben azért a maguk örömére is hálóztak egyet, január 28-án Szigetváron a táncosok bálján 350-en ropták. A „haknizás” ugyan fárasztó, de szerencsére elég sokan vannak, így bírják erővel. Az egyesületnek éppen 50 versenyzőpárosa van, akikre büszke is Kapronczay József, a csapat vezetője. Tavaly ugyanis a versenyzők összesen 50 aranyérmet gyűjtöttek az országos versenyeken, ezüstből és bronzból pedig 51 jött össze. Úgy látszik, az egyesület az ötvenes bűvöletében él. Az eredmények közül különösen kiemelkedik az ifjúsági latin bajnokságon ezüstérmes Vass Zsolt-Krautner Éva teljesítménye. A fellépések után járó pénzen kívül a csapat önkormányzati támogatásból és persze, a szponzorok juttatásaiból tartja fenn magát - nem könnyen. Mindenesetre idén újra nagy fába vágják a fejszéjüket, március 25-26-án ugyanis Szigetváron és Barcson országos táncversenyt, május 27-28-án pedig Szigetváron és Szentlőrincen nemzetközi táncversenyt szerveznek - igaz, a szükséges pénz kétharmada (mintegy egymillió forint) még hiányzik a költségvetésből. Újdonság még, hogy az Adria-Szigo egyre inkább „családi vállalkozássá” válik. Kapronczay József lánya, Dudley Katalin után immár a fiú, Balázs is arra adta a fejét, hogy tanítsa a tehetséges fiatalokat. Lendvai D. Civil kurázsi nyílt levélben Fizetett hirdetésben nyílt levelet intézett Szekszár- don a civil szervezetek egy csoportja a város képviselőihez. A szöveget gesztusként szánták azon képviselőknek, akik véleményükkel és szavazataikkal támogatták őket, derült ki a levélből, majd így folytatódik: „Tudjuk, nem Önökön múlott, hogy az európai szakmai értékeket és a hazai civil érdekeket képviselő civil szervezet/egyesület pályázata a túlerő ellenében Szek- szárdon ma még elbukott. Isten áldását kérjük további munkájukhoz, és ehhez jó egészséget kívánunk. A pályázó civil szervezetek közössége”. Az ügy abból a döntésből keletkezett, hogy a közgyűlés nem a civil szervezeteket bízta meg a Civil Ház működtetésére, hanem a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt. Előzmények: a Miniszterelnöki Hivatal által biztosított évi 3,5 millió forint költséggel működő Civil Ház létrehozásáról döntött Szekszárd közgyűlése. Zártkörű pályázatot írtak ki, azon a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, Mentálhigiénés Mű- hely/Egyesület és velük szövetkezve még hét civil szervezet indult. Nem a civilek nyertek. Ezt sérelmezik, mert a kedvező döntéssel az önkormányzat maga mellé állíthatta volna a civil szervezeteket, és, mert a civil szervezetek nem kapták meg azt a lehetőséget, hogy a részükre létrehozandó Civil Házat ne ők, hanem egy közalapítvány működtesse. Hazafi József Túl sok lopott vagy átütött alvázszámú komlói autó akad fenn újabban az eredetiség- vizsgálaton. Igaz, ennek az is oka, hogy a városban csupán fél éve végzik el a rostát. Bűnszövetkezet nem működik, mondja a szakember. Hetente két autó biztosan fennakad az eredetiségvizsgálat rostáján Komlón. Váczi István megbízott bűnügyi osztályvezető szerint ennek egy oka van, mégpedig az, hogy a városban fél éve folyik a szűrés, korábban tulajdonoscserénél vagy a külföldi kocsi behozatalánál a komlóiaknak kénytelen-kelletlen be kellett menniük Pécsre. Ha ott fennakadt egy autó - mivel az ügynek szaknyelven szólva nincs előzménye -, ott folytatták le a szükséges rendőrségi vizsgálatokat. Váczi István szerint legtöbbA szekszárdi zsaruk nem gondolták, hogy egy sima betöréses lopásnak induló ügyből következően Dunaújvárosban ők fogadják a kábítószeres tizenéveseket. A fiatalok párban érkeztek, egy fiú, egy lány, és mindegyiküknél 12-13 ezer forint volt. A civil ruhás rendőrök szívélyesen fogadták őket, aztán a mosoly lefagyott az ifjak szája széléről, amikor megtudták, hogy lebuktak. A történet még tavaly december 30-án Tolna-Mözsön kezdődött, amikor négy fiatalember elhatározta, hogy az egyikőjük rokonához „bemennek”, és kirabolják. Ketten meggondolták, így S. János paksi lakos és T. Zoltán becsengettek a kiszemelt házba, ahol a nagymama gyaször kiderül, hogy az ügy hátterében valójában nincs bűncselekmény. Igaz, ehhez tudni kell, hogy 1998. április 15. előtt nem is számított büntetendőnek, ha valaki átütötte az autó alvázszámát. Akkor azonban, ha valaki ma is közlekedik vele, alighanem - finoman fogalmazva - el kell gondolkodnia a helyzetről. Hogy világos legyen: az alvázszám átütése önmagában nem volt szankcionálható, az azonban, ha valaki ma is ilyen autót használ, az igen. Komlón ennek ellenére nem beszélhetünk „alvázszám-bűn- szövetkezetről”, az eddig felderített 40-50 ügy közül mindössze nyolc zárult vádemelési javaslattal. A tettesek nem egy körhöz tartoznak, magyarán mindenki a saját szakállára működött, annak az ilyenkor természetes célnak az érdekében, hogy gépkocsija minél jobb piaci helyzetbe kerüljön. nútlanul beengedte őket. Lefogták és közölték vele, hogy csak a vőjének az adósságáért jöttek. Összesen 3,3 millió forint értéket vittek magukkal. A tartozás nélküli vő és felesége közben gyanútlanul vásárolt Pécsett. A két gyávának mutatkozó barát külön-külön megzsarolta a rablókat, akik 400-400 ezer forintot át is adtak a részükre. Az ügy pikantériája, hogy amikor T. Zoltánt elfogták, akkor derült ki, hogy a „társak” keményen zsarolnak. így a szekszárdi rendőrök megjelentek H, Róbert dunaújvárosi lakásán. Nagy örömmel fogadták őket, azután ők fogadták „kitörő lelkesedéssel” az újabb látogatókat. A lakásban volt amfetamin- tabletta, LSD-bélyeg és vadkender, de találtak ópiumpipát is. Hazafi J. Várták a kábszeres tiniket I k
