Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-01 / 31. szám
2000. Február 1., kedd - Új Dunántúli Napló HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúu Napló - 7. oldal hetedik oldal — A bánya bezár, de a város marad Fekete gyémánt. Zolától Jókaiig számtalan irodalmi mű próbálta visszaadni azt a fájdalmat és örömöt, ami a föld fekete kincsének, a szénnek felszínre juttatását kíséri. Könnyekről és emberfeletti teljesítményekről szólnak a beszámolók, de kevesen keresték még a számok és az önfeláldozó emberi tettek mögött azt a tényt, hogy a település mérete és helyzete miként változott aszerint, hogy a bányászat serpenyője éppen fent, vagy lent libegett. jat, amely 25 év föld alatti munkavégzésért kapható, a 4 ezer föld alatti műszak után járó folyamatos 63 százalékos fizetést és a kedvezményes feltételekkel járó rokkantsági nyugdíj intézményét - tudtuk meg Ferenczi Sándortól, volt országgyűlési képMost már csak az egyedüliként megmaradt zobáki aknatorony mutatja, hogy Komló bányászváros volt hajdan fotó: laufer László Szenet már 100 évvel ezelőtt is bányásztak Komlón, de az új időszámítás ideje az ötvenes években kezdődött. Hogy ebből a faluból város lett, az részben Vass Zoltánnak köszönhető. Az akkoriban idehelyezett miniszteri biztos korlátlan hatalmáról sok történet kering. így az is, hogy ő döntötte el, Komlón kell az üzemek dolgozóit letelepíteni. Ugyanis sokáig élt egy olyan változat, miszerint Sásd mellett húznák fel a bányászkolónia lakótömbjeit az Alföldről, a Nyírségből ideérkező munkára jelentkezőknek, s onnan gyorsvasúton jutnának Kossuth, Béta és Zobák bányaüzemekbe. Akkoriban pedig legfeljebb csak sejthették, hogy később (1985-ben) az is előfordul majd, hogy a három bányaüzemben egyszerre 4500-an dolgoznak, s ha ennyi családban gondolkodunk, akkor ez önmagában Baranya második legnagyobb városát adja, miként Komló azzá is vált. Az Alföldről, a Viharsarokból, egészen pontosan Mezőhegyesről érkezett Erdélyi László, akit Zobákon, a „legek” bányájában a „legek” főmérnökének tartanak. Tizenévesen a vájáriskolában kezdte, s műszaki vezetőként innen vonul nyugdíjba, de előbb még az utolsó kőnek is a helyére kell kerülnie a bányabezárás során. De mi vonzza az embert Magyarország legveszélyesebb bányájába? Ahol minden pillanatban jöhet egy gázkitörés, állandó a vízbetörésveszély, s elég bárhol egy szikra, hogy odalent minden tűzbe boruljon, vagy a levegőben mindig ott lebegő szénpor felrobbanjon.- Gyerek voltam még, amikor 57-ben Borsodban, Szuhakállón történt egy bányaomlás, és a több száz méter mélyen rekedt embereknek egy fúrólyukon át juttatták le az ételt, az italt, amíg sikerült őket kiszabadítani. így aztán hiába óvtak otthon ettől a szakmától, mégis ezt választottam. Erdélyi László Zobákon élte végig a komlói szénbányászat minden mozzanatát, s lett a medence legstabilabb főmérnöke. Míg ebben a beosztásban a szeneseknél 2 és fél év volt az átlagosan kitöltött idő, ő 14 éve irányítja a műszaki munkákat. A főmérnök szomorúan emlékezik.- A 60-as években 1400-an dolgoztunk Zobákon, s a csúcsidőszakban, 1975 és 1985 között már 2500-an bányászkodtunk. Most viszont a tavalyi 600-ból hamarosan csak 15-en maradunk. Széntermelés már nincs, pedig egykor a három bányaüzem 2 millió tonna szenet is termelt évente. Zobák a legek bányája. Közép-Európa legmélyebb széntermelő helye 673 méterrel halad a tengerszint alatt, de még további 200 méterrel lejjebb is vannak elérhető széntelepek. De sajnos nemcsak a széntermelés, a bányaveszélyek legjei is többnyire ehhez az üzemhez kapcsolódnak. Például a legnagyobb gázkitörés 1978 nyarán itt 2000 tonna szenet dobott ki, s terített szét a vágatokban. Ezt a mennyiséget 200 vagonból álló szerelvénnyel lehetne elszállítani! A medence legnagyobb sújtólégrobbanása is Zobákon történt 1985-ben, s ennek már két halálos áldozata is volt. .- Bányásznak lenni olyan, mint egy nagyon magas, „nehéz” hegyet megmászni. Tele veszéllyel, szigorú szabályok szerint ügyelve minden lépésre. Végül legyőzve a természetet, kézzelfogható érték is születik a munkából - mondja a főmérnök, aki 25 éve bányamentő parancsnok is, vagyis pontosan tudja, hogy mit jelent egy rossz, vagy szabálytalan lépés odalent. De hozzáteszi azt is, hogy ez egy „csapatsport”. Gyakran kért szinte lehetetlent a vájvégen dolgozóktól, és a bányászok mégis teljesítették. Az emberek egy-egy sikeres lyukasztást mámoros családi bulikkal ünnepeltek meg, s a nehéz körülmények ellenére mindig sikerült az újabb és újabb szirtekre jutni. Persze ez azzal jár, ha otthon csörög a telefonja, soha nem az jut eszébe, hogy valamelyik haver hívja sörözni, hanem, hogy mi történhetett a bányában?- Kacskaringós kis utcák este nyitó kis kocsmákkal. Mindehhez alig 3 ezer lakos, ilyen volt Komló 1958-ban, amikor Budapestről ideköltöztem azzal az ígérettel, hogy 200 évig fejtik majd itt a feketeszenet - emlékezik a kezdeti időkre Budaházi György, aki Kossuthon és Bétán töltötte élete nagy részét, s napjainkban önkormányzati képviselőként tevékenykedik. - Óriási pénzeket kerestünk - folytatja. - Az akkori szakmunkásbérek négyszeresét, de azt már én is csak a Szabad Európa Rádióból tudtam ipeg, hogy nálunk a vájár-átlagéletkor nem érte el az 57 évet.- A bányának most vége. Nekem 200 évnyi munkát ígértek, mégis magam kezdtem el a tömedékelését annak az aknának, ahol először a föld alá szálltam - mondja Budaházi György. - De ki kell emelnem, hogy a munkanélküliség az utóbbi másfél évben 1550 fővel csökkent, a régi aknák külszíni létesítményeit sorra veszik át a kis- és közepes vállalkozások, lásd K- IV akna, s most nyerte el az Ipari Park címet is a szénosztályozó mellől induló ipari zóna. Ez a jövő, itt már 11 cég dolgozik 400 alkalmazottal, s hasonló eredményekre lehet számítani újabb két éven belül a hamarosan ideépülő üzemcsarnoknak, valamint a közműfejlesztéseknek köszönhetően.- A rendszerváltás kezdetén látszott már, hogy cselekednünk kell. Néhány év alatt aztán sikerült kiharcolnunk a bányásznyugdíviselőtől (kis képünkön), aki most az érdek- képviselet nevében nyilatkozott. Kiderült, a szociális vívmányokat igényelve távozott a bányászok többsége, csak a 63 százalékos kereset-kiegészítéssel volt gond, mert sok vájvéginek csupán pár száz műszak hiányzott a jogosultsághoz. Számukra két-három évi munka hiánya esetén két út nyílik, vagy a spanyol bányákban folytatják, vagy a még működő hazai mélyművelésű termelés fogadja őket - de akinek ennél hosszabb idő hiányzik, annak nem tudnak segíteni. Ami viszont elsősorban a komlói szakszervezetnek köszönhető, az az úgynevezett bányász önsegélyző pénztár. Az energiaszektor 1995-ös privatizációs bevételeiből származó fél százalék kiosztásáról van szó, melyből Komlón 8,6 milliárd forintra pályázhatnak 2004-ig, de igényekkel igazolva. Eddig 151 miihó forintot kapott 250 távozó vájvégi, s ugyanennyien várnak elbírálásra az idén 200 millió forintért. Kilencféle indokkal lehet kérni ezt az ellátást, s olyanok is igényelhetik, akik négy évvel ezelőtt, de legfeljebb 1995. július 1. után mentek el felmondással a bányától. Emellett 420-an vettek részt különböző átképző tanfolyamokon, hogy a már meglévő ipari zóna vállalkozásainál, vagy a bővülő park igényeinek megfelelően munkába állhassanak. Az viszont tény, hogy az elvándorlási folyamat megállt, sőt újabban Pécsről is egyre többen költöznek ide, hiszen Körtvélyesben fele, vagy kétharmad áron adják a pécsivel azonos méretű és komfortfokozatú otthonokat. Hogy az ipari zóna meddig fejlődik, nem tudni. De az biztos, a bányászváros jelzőjét vesztve is város marad. MÉSZÁROS B. ENDRE DUNAI IMRE __ Ál om időhossz A gazdasági tárca új minisztere egy szakmai konferencián beszélt arról, hogy 5-7 évre szóló antiinflációs paktumot kellene megalkotni az üzleti szféra, a társadalmi érdekcsoportok és a kormány között annak érdekében, hogy az EU- tagság elnyerése után Magyar- ország beléphessen az Európai Monetáris Unióba is. A reagálás nem késett: az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának MSZP-s elnöke szerint helyes lenne, ha a kormányzat nem hét évre vonatkozó álmokat szövögetne, hanem hozzálátna Magyarország aktív felzárkózási programjához. Az a feladata, hogy megalapozza az ország éretté válását az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozási tárgyalásokra, nem pedig az, hogy a következő kormányzati ciklusra vonatkozó teendőket megfogalmazza. A paktum esélyeit ezek után nem kívánom latolgatni. A történetből egyébként is az a rész ragadott meg, ami az álmok időhossz-méretezésére, és a feladatok behatárolására vonatkozott. Erről már olyan többrétegű a „dézsavü" érzetem, mint a trójai régészeti lelet. Illetve dehogyis emlékezeti csalódás ez. Ilyen megnyilvánulásokat sokszor hallottam már. Pécs Közgyűlésében például az ellenzék évek óta azért aggódik, hogy milyen kötelezettség nyúlik át a jövő ciklusra. Az effélék mögött persze - parlamenten innen és túl - olyan optimizmus bujkál, hogy az aggódó párt a jövő letéteményese. Legyen nekik könnyű a jövő ezzel a szép önbizalommal. Csakhogy így az egész hovatovább olyan szemléletté kezd fajulni, hogy a ciklusidőnél hosszabb távú tervezésbe senki se kezdjen, mert az már a politikai váltógazdaság elleni merénylet. Ám a mi ciklusidőnknél általában jóval hosz- szabb társadalmi, gazdasági, nemzetközi politikai folyamatok - amelyekre reagálni kellene - mit sem törődnek azzal, hogy nálunk négyesztendőnként állították sorba a váltókkal tűzdelt állomásokat a pályán. És azzal sem, hogy mifelénk nemcsak masinisztát és mozdonyt szoktak cserélni, hanem olykor közmegegyezéses célt meg síneket is. KOZMA FERENC _______________________ Ör ömszámla Áfás számlát kötelesek rövidesen adni az örömlányok is, hi- ■ szén a tevékenységüket elismeri a Pénzügyminisztérium, sőt a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított szolgáltatási jegyzékben, közvetlenül a bébiszitterek után következnek már a szexuális szolgáltatók. Bár még nem teljesen törvényes dologról van szó - ugyan, mi nálunk a törvényes és mi se? mégis az illetékesek szerint a jövőre gondolva az euro-konfor- mitás ezt a besorolást megkívánja. Azaz, ha mi is be akarunk lépni az unióba, a soksok előírás között az is ott áll, hogy az örömlányokat számlaadási kötelezettség terheli. Hja, kérem, ez így természetes. Mindenütt bevételből él az állam, s minden jövedelem után adózni kell. A számlatömbök igénylése megkezdődhet tehát Magyarországon is, annak ellenére, hogy a türelmi zónák kijelölése momentán még nem történt meg. Ám bármikor megtörténhet. Ezért aztán sürgősen igyekezzenek a nyomtatványboltokba a hölgyek, sőt nem árt már a dolgokhoz konyító könyvelő után nézni, főleg ha hadilábon állnak a matekkal. Ugyanis furcsa volna adócsalással indítani az előjátékot. Persze a dolog lényege nem is feltétlenül ez, hiszen számlát ad ma már boldog és boldogtalan. Sokkalta fontosabb kérdés, hogy vajon a szolgáltatást igénybe vevők mit kezdhetnek az örömlányoktól kapott számlákkal? Hogyan tudják majd leírni az adójukból a betéti társaságok (a kültagok és a beltagok), a korlátolt felelősségűek és netán a magánvállalkozók a futó légyottokat? Beépíthető-e a mondjuk bizonyos speciális kérések kielégítése (Ejnye, Mónika!) a reprezentációs keretbe, s vajon az áfát tényleg visszaigé- nyelhetik-e az áfa-körbe tartozók? Mi lesz a jogtalan visszaigénylésekkel? Vajon az örömszámlák mögöttes tartalmát hogyan fogja vizsgálni az adó- rendőrség speciális egysége, el- hiszik-e a delikvensnek, hogy képes volt meglehetősen gyakorta „végigenni az étlapot”? Mi tagadás kedves olvasóink, sok még a megválaszolatlan kérdés így Európa felé menet. 1 1*1 111 hetedik oldal HOLNAP Riport Sudár bakócai leány köz- gazdasági szakközépiskolába járt, mérlegképes könyveld szeretett volna lenni. 1997-ben őt és barátját elütötte egy ittas vezető. A fiú meghalt, a leány öt műtét után hagyhatta el a kórházat, ám még idén is két újabb operáció vár rá. Rokkantnyugdíjas lett a középiskola padjából. Portré Dr. Botz Lajos, a POTE Svájcot is megjárt főgyógyszerésze, a gyógyszerészkamara alelnöke azt vallja: nem kell mindent véresen komolyan venni. Portré A jéggel lehet játszani is Colin'Foster szobrászként a kőkeményét szereti: a gránitot, a márványt - no meg a jeget. És ez nem az asztalra kerülő csizma esete, sőt! Mint a művész mondja, a jéggel játszani lehet, szabadjára engedni a kísérletező fantáziát.- Öt éve dolgozom jéggel Sakari Matinlauri finnországi szobrász barátommal közösen. A Téli Városok Világszövetségének évenkénti konferenciájához kapcsolódóan idén februárban is szeretnénk eljutni a svédországi Lulea városába, hiszen közös előzetes tervünket már elfogadták. Tán furcsának tűnhet némelyeknek, hogy Magyarországot egy angol és egy finn művész képviselné, de mind a kettőnknek igen erős kötődése van az országhoz: jómagam immár 15 éve élek Baranyában, Sakari pedig majd' húsz éve vesz részt különböző itteni szobrászszimpóziumokon.- Miért különös anyag a jég, mitől másabb a többinél?- Eddig kétszer hószobrokat csináltunk, dő mű is ezt a „trükköt” használná ki.- Azt hinné az ember, a művész az örökkévalóságnak dolgozik, de hát a jég még Svédországban sem marad meg örökké...- Tény, az efféle szobornak rövid élete van. Egy gránit éppenséggel 2000 évig is fennmaradhat, de a szobrászban ott a gátlás is, de a jég még ehhez képest is egészen más. Például nagyon fontos, hogy teljesen átlátszó. Az üres terek, formák, lyukak láthatóak benne, ami az egészet nagyon izgalmassá teszi. Egyébként az elkészítenColin Foster 1954-ben született Londonban. Szobrász mesterdiplomáját 1977-ben szerezte a Manchesteri Képzőművészeti Főiskolán. A villányi szobrászszimpóziumok vendégéből 1984-ben baranyai lakos lett. A JPTE-n 1997-ben doktorált, a Képzőművészeti Karon szobrászatot oktat. hogy ha hibázik, az is ott marad. A jéggel aztán elengedheti magát az ember, szinte játékká válik a munka. És haszna is van, elvégre ilyenkor olyan formák és ötletek jönnek elő, amit a későbbi munkáknál, például a kőnél is használni lehet.- Ez végül is egy verseny. Lehet versenyezni a művészetben?- Nekünk igazság szerint nem is nagyon tetszik a versenyszerű kiírás, de azt hiszem, az a praktikus oka, hogy így lehet legkönynyebben szponzorokat szerezni - amin mi is ügyködünk. Ugyanakkor szakmai kihívás is, hiszen a Nemzetközi Jég- és Hószobrász Szövetséghez pályázni kellett a művekkel.- Lehet ezt a fajta szobrászatot itthon „gyakorolni”?- Baranyában nincs elég jég, se hideg, bár ez furcsán hangzik januárban. A gyártott jég sose lesz tökéletes, középen mindig lyukas marad. MÉHES KÁROLY
