Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-05 / 35. szám
2000. Február 5., szombat - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Elcoteq-Nokia szerződés A legnagyobb termelő-foglalkoztató a finn cég PÉCS Néhány héten belül az üzletrész átadásával zárul az aláírt Elcoteq-Nokia szerződés. Előbbi cég a külön gazdálkodó két gyárral Baranya legnagyobb termelőfoglalkoztatója lett. Mint Reijo Itkonen (képünkön), az Elcoteq európai üzemeltetési alelnöke beszámolt róla, rövidesen megkezdődik a Szilva utcai gyár felmérése, a szükséges átalakítások megtervezése, vizsgálják, hogy milyen programokat tud átvinni a cég az ipari parkban működő gyárából.- Miután új megrendeléseink miatt új üzemünkben roppant nagy a létszámigény, a monitorgyárban pedig a folyamatos termelés kevesebb emberrel is biztosítható, ezért kölcsönszerződéssel átkerül a dolgozók egy része. Korábbi ígéretünknek megfelelően nem változik utóbbiak munka- szerződése - mondta az alelnök. A gyárvásárlással az Elcoteq Baranya legnagyobb termelőjévé lépett elő, a két üzemben összesen 2700 embert foglalkoztatnak. Mint megtudtuk, minimális eltérés van a két cég dolgozóinak bérszínvonalában, amit az ipari parki gyár még rövid termelési gyakorlatával magyarázott Reijo Itkonen. Véleménye szerint a különbség fokozatosan kiegyenlítődik majd. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az Elcoteqnek hosszú távú tervei vannak Pécsett. A jövő azonban nemcsak a gazdasági működésen, hanem az infrastrukturális környezet alakulásán, a városi és megyei kapcsolatokon, továbbá a dolgozók morálján és a munka színvonalán is múlik. KASZÁS E. Munkahelyek romáknak Sellye Elkészült a kistérség fejlesztésének a Sapard- pályázatok beadásához elengedhetetlen stratégiai programja. Az Ormánság speciális adottságaira alapuló terv részletes kidolgozása is folyik.- A zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztését tűztük ki célul, a térség adottságai öntözhe- tőség szempontjából kiválóak, a felhasználható vízmennyiség kifogyhatatlan - mondta Zseniben László mezőgazdasági szakértő, a program készítője. - A Du- na-Dráva Nemzeti Park közelségét figyelembe véve elsősorban természetközeli gazdasági fejlesztéseket tervezünk, a sellyei kistérség ebből a szempontból is speciális. Ezenkívül a cigányság felzárkóztatása és életkörülményeinek javítása is a program fő céljai közé tartozik, ezt kizárólag munkahelyteremtéssel lehet megvalósítani. Becslések szerint az Ormánság lakosságának mintegy hatvan százaléka cigány származású. A Sapard-programba való bekapcsolódás elengedhetetlen feltétele a térség részletes fejlesztési koncepciójának kidolgozása. Az átfogó stratégiai program elkészítése három és fél millió forintba került. A napokban a konkrét projektek kidolgozása is elkezdődött, legkésőbb június elejére a részletes tervek is elkészülnek. _______________________________________W.K. Új abb kistérségi összefogás Kórós A közelmúltban alakult meg 15 település összefogásával a Kelet-Ormánsági Településfejlesztési Önkormányzati Társulás. Az új szerveződés - melynek elnökéve Morvát Sándor, Kórós polgármesterét választották meg - elsődleges céljai között a kistérség fejlődését elősegítő programok kidolgozása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalapok létrehozása szerepel. A fejlesztések sorában a települési rendezési tervek összehangolása épp úgy helyet kapott, mint az idegenforgalmi építmények létesítése és működtetése, illetve a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. A társulás külön figyelmet kíván fordítani az épített és természetes környezet védelmére. A jelenlegi tagok együttműködésre törekszenek a térség egyéb társulásaival, civil szervezeteivel. A társulás nevében található Ke- let-Ormánság elnevezés nem a térség kettéválasztását jelenti, mindössze arról van szó, hogy az érintett terület jobban átlátható, tervezhető és működtethető. _____________________ K. J. Gá zközmű: elkészült a felmérés Nem hozták nyilvánosságra a vitatott eredményeket Határidőre, január 31-re elkészítette a Pricewaterhouse Cooper’s tanácsadó cég a gázközművagyon értékét felmérő anyagot. Az önkormányzatok kártalanítására szánt összeg ismert, a települések vitatják a szakértők megállapításait. Budapest-Pécs Bár már hétfőn az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) birtokába került a nemzetközi tanácsadó cég által készített anyag, azt egyelőre nem kívánták nyilvánosságra hozni. Az ÁPV Rt. munkatársaitól lapunk azt az információt kapta, hogy a felmérés pillanatnyilag feldolgozás alatt áll, annak ismertetésére legkorábban egy hónapon belül lesz lehetőség. Simárdi Tamás, a Pricewaterhouse Cooper’s sajtóreferense elmondta, cégük sem kapott felhatalmazást a felmérést készíttetőtől a részletek közlésére. Mint ismeretes, az ÁPV Rt. rendelkezésére- mintegy 50 milliárd forintos keret áll, melyből a kormány a területileg illetékes önkormányzatokat kívánja kártalanítani. (Az előzméAmi eddig történt Az 1990-es önkormányzati törvény teljes egészében a településeknek adta a területükön lévő gázközmű- (vezetékrendszer) vagyont. Ezt azonban az önkormányzatok nem kapták meg, mivel a korábban létrehozott vagyonátadó bizottságok elmulasztották az átadást. Az Országgyűlés ezek után az említett vagyont privatizálható vagyonként értékelte, a részvények kibocsátása 1997 elején, a tulajdonképpeni privatizáció pedig 1997 végéig megtörtént. Két évvel ezelőtt végül az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy nem volt megfelelő az eljárás, így a vagyon az önkormányzatokat illeti meg. A kormány ennek orvoslására 50 milliárd forintot különített el, melynek kiosztását, és az ügy további lebonyolítását az ÁPV Ftt.-re bízta. nyekkel kapcsolatban lásd keretes írásunkat). A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Az országosan érintett mintegy 1500 önkormányzat vitatja a tavaly elkezdett felmérés alapját, szerintük a településeknek járó pénz legalább a duplája annak, mint amit a kormány e célra korábban elkülönített.- Á felmérés valóban elkészült, a szakértők a műszaki paraméterek alapján határozták meg a közművagyon értékét - tájékoztatta a Dunántúli Naplót Dózsa Attila, a helyi gázszolgáltató területén érintett száznegyven, Baranya, Tolna és Fejér megyei önkormányzatokat képviselő Déldunántúli Regionális Fejlesztési Rt. (DDRF) munkatársa. Az önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve megállapodtak a három megyét érintő, közel ötmilliárdra becsült vagyon elosztásának módjában: 75 százalékban a lé- lekszám, 25 százalékban pedig az 1997. január 14-ig megkapott gázszolgáltatói részvények arányában részesednek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szintén elkezdte a tárgyalásokat a Miniszterelnöki Hivatal szakértőivel, a szövetség bízik a mielőbbi, peren kívüli megállapodásban. Mint megtudtuk, a következő fázisban az önkormányzati követelések számszerű meghatározása várható, melynek a tervek szerint legkésőbb május 31-ig le kell zajlania. Erre természetesen akkor van lehetőség, ha az önkormányzatok elfogadják a kínált összegeket. Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik, mivel a vagyon nagyságát illetően a szakértők álláspontja eltérő. A különbség Dózsa Attila véleménye szerint abból adódik, hogy a két oldal másként értelmezi az önkormányzati törvényben foglaltakat. Az önkormányzatok szerint ugyanis a felmérés során a szakértők bizonyos részelemeket nem vettek figyelembe, így a kapott adatok nem a valós állapotot mutatják. A DDRF a közelmúltban az Igazságügyi Minisztériummal tárgyalást kezdeményezett a nézetkülönbségek tisztázására, ám több az ügyben egyelőre nem történt. Amennyiben a hamarosan kezdődő tárgyalások során nem lesz előrelépés, az önkormányzatok peres úton érvényesíthetik követeléseiket. Az ÁPV Rt.-t egyébként honlapján (www.apvrt.hu), illetve a 06/1/359-69-90-es ügyfélszolgálati telefonszámon, míg a Pricewaterhouse Cooper’s tanácsadó céget a www.pwcglobal.com/hu/mag/main/home/ind ex.html interneteimen, illetve a 06/1/461-91- 00-ás telefonon érhetik el az érdeklődők. Nem fúrják meg Gunarast Két hegyháti faluban is meleg vizet rejt a föld mélye. Az egyik helyen ásványvízként akarják palackozni, a másik községben pedig mini gyógyszállót képzeltek el. Bikal-Mágocs Bikaion a kastélyszállót működtető vállalkozók már meg is vették a jövendőbeli palackozó területét, ahol annak megépítése után csaknem tizenöt embernek biztosítanak munkalehetőséget. Mint értesültünk, keservesen halad a gyógyvízzé minősítés ügye, pedig ugyanaz, vagy legalábbis hasonló meleg víz bugyog fel itt is, mint a pár kilométerre lévő gunarasi gyógyfürdő területén. A kastélyban már lehet fürödni egy kis medencében, de a község önkormányzata nem óhajt strandot nyitni. Héhn János polgármester elmondta: nem az tartja vissza őket, hogy sokba kerül a kialakítás, hanem az, hogy az üzemeltetés még több pénzt emésztene el. Nem így állnak az ügyhöz a mágocsiak. Az önkormányzat ugyanis hosszú évek után végre földeket tudott vásárolni tizenöt hektáron az eltömedékelt forrás környékén, és azt tervezi, ha ösz- szejön a pénz, mini gyógyszállót létesítenek. A tőke előteremtése miatt korábban egy londoni pénzintézmény két amerikai és egy svéd befektetőt mozgósított, akik azonban mégse fogtak hozzá a megvalósításhoz. Gunaras közelsége - alig egy kilométerre található a Tolna megyei fürdőhely - elbizonytalanította őket. Egy holland tőkés, aki a helyszínen is járt, nem mondott nemet, de ő csak kempinget merne kialakítani. Mágocs továbbra sem adta fel elképzelését, hiszen a tanulmányterv már elkészült, megyei segítséggel. Az akciót felkarolta a sásdi, a komlói és a helyi kistérségi társulás is. Jelenleg az európai uniós Sapard-támogatásban bízik mindenki, melynek megszerzéséért, ha kell, együtt pályáznak. CSUTI J. Dr. Takáts István A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Takáts István nyugalmazott egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a POTE Szemészeti Klinikájának volt igazgatója, számos hazai és nemzetközi szakmai társaság tagja 2000. január 27-én, életének 75. évében elhunyt. Személyében az egyetem nagyra becsült professzorát, szakterületének elismert művelőjét, az egyetemi hallgatók elhivatott oktatóját gyászoljuk. Az elhunytat a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara saját halottjának tekinti. Hírcsatorna SZÁGYON A HÁROM BUSZÖBLÖT KORSZERŰSÍTETTÉK a lakók indítványára. Megemelték például a peronrészeket, hogy az idősek és a betegek köny- nyebben és balesetmentesen szállhassanak fel a járműre, (cs) DRÁVACSEPELYI KALÁKÁS PARK. A községben csaknem félszázan fogtak össze, és alakítottak ki közösségi munkában fa várral, kötélpályával, rugós hintával is felszerelt játszóparkot, így sikerült negyedmillió forint helyett jóval olcsóbban létrehozni a létesítményt ötven gyermek örömére, Trapp Sándor polgár- mester terve alapján. (cs) A PÉCSI SZENTMIKLÓS-HEGY KÖRNYÉKÉN csaknem húsz olyan hétvégi szőlőbirtok található, amely gondozatlan, és az erdő közelsége miatt is mind gazosabb, sőt cserjésedik. Azok a gazdák, akik rendszeresen művelik földjeiket a szomszédságban, hamarosan beadványban kérik az önkormányzatot, hogy bírjajobb belátásra a hanyag telektulajdonosokat, (cs) PÉCSETT IS MEGSZERVEZIK A SZOMSZÉDOK EGYMÁSÉRT el nevezésű lakossági vagyonvédelmi mozgalmat. A kertvárosi és a meszesi városrész néhány lépcsőházában és lakótömbjében a polgárőrök közreműködésével megkezdődött az akció. (cs) SZIGETVÁR 1566-OS OSTROMA PERZSA SZEMSZÖGBŐL címmel tartott tegnap este telt házat vonzó előadást a Városi Könyvtárban dr. Nyitrai István ira- nológus, az ELTE kandidátusa. A szigetvári Világjárók klubja legközelebbi élménybeszámolóját 16-án rendezik. ________________________IWQ Me rcedesek a Parlamentben Sajtónyilatkozatban jelent meg nemrégiben, hogy az Országgyűlés illetékes vizsgálóbizottsága a megyeszékhelyek közbeszerzéseinek ellenőrzését is tervezi. A pécsiek közül valószínűleg a Mercedes buszok vásárlását vizsgálják. Budapest-Pécs Az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságságának terveit ismertette a héten az egyik pesti napilap a grémium FKgP-s elnökének nyilatkozataként. A cikk szerint a megyeszékhelyek közül Pécs és Miskolc lenne az első két ellenőrzött város. Miskolcnál nincs még konkrét célpont, Pécs esetében viszont a Mercedes buszok vásárlásának ellenőrzését valószínűsítik. Az okról először a nyilatkozó bizottsági elnököt, Székely Zoltán kisgazda országgyűlési képviselőt (képünkön) kérdeztük volna, ám ő már jóval a cikk megjelenése előtt külföldre utazott. A titkársága szerint messzire és elérhetetlenül, mert a mobilját is kikapcsolta. Dr. Toller László, Pécs polgármestere, országgyűlési képviselő csak az újságból értesült a bizottság szándékáról.- Egyértelműen politikai célzatot látok benne azok után, ahogy a Fidesz-frakció és a kisgazdák fogadták a Mercedes buszok beszerzését. De csak vizsgálódjanak, nyugodtan állunk elébe - mondta. A buszok beszerzésére egyébként nem az önkormányzat, hanem a Pécsi Tömegközlekedési Rt. írta ki a tendert. Kóczián Lőrinc, a cég ügyvezető igazgatója megerősítette ezt, valamint érdeklődésünkre azt a tényt is, hogy az rt. többségi tulajdonosa az önkormányzat, a kisebbségi tulajdonos pedig a végső soron állami tulajdonban lévő Pannon Volán. Egyébként a cég is mindenben az ellenőrzők rendelkezésére áll. Nagy Csaba, a pécsi közgyűlés Fidesz frakciójának vezetője - aki az ajánlatokat elbíráló bizottságnak is tagja volt -, megismételte korábbi álláspontját: a beszerzési eljárás alapján nem tudja azt mondani, hogy a lehető legjobb döntés született. Ám hangsúlyozta, hogy nem a Fidesz súgott a parlamenti bizottságnak. Tegnap végre elérhető lett Székely Zoltán bizottsági elnök. Tőlünk értesült, hogy nem közvetlen önkormányzati beszerzésről van szó, sőt valójában tulajdon- szerzésről sem, hiszen a PT Rt. lízingbe kapta meg a buszokat.- Ezt is tisztázni kell. Egyébként nincs másról szó, mint hogy feltételezzük: a nagyobb városokban nagyobb összegű közbeszerzések vannak, és a volumen miatt érdemesek az ellenőrzésre. Pécs esetében sincs konkrét oka a vizsgálatnak.- Akkor a Mercedes baszok beszerzésének ügye miképpen jutott a bizottság eszébe?- Egy kisgazda képviselőtársunk hívta fel rá a figyelmet - mondta Székely Zoltán, ám az ötletadó honatya nevét nem árulta el. p.i. Pécs-szerte rossz állapotban vannak a közterületeken lévő padok. Kopottak, töröttek, használhatatlanok, pedig sokan, főleg az idősebbek, télen is szívesen leülnének rájuk. FOTÓ: MÜLLER ANDREA i