Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-25 / 55. szám

2000. Február 25., péntek BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Múzeum a Vasváry-házban Pécs Az egyetem és az önkor­mányzat közt hétfőn újabb tárgyalásra kerül sor né­hány eladásra váró ingatla­nok ügyében. Az Istenkúti Általános Iskola sor­sa már eldőlt, tudtuk meg Bár­sony Jánostól, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektorhelyettesétől (képünkön). Cserébe a város a bányászok legényszállásaként is ismert vasasi kollégiumot kapja meg. Istenku­rabb szeretné ■ ^ birtokba venni az egyetem, csereakcióhoz. A volt iskola a Művészeti Kar, el­sősorban a képzőművész-hallga­tók számára kínál ideális oktatási helyet. Bizonyos részletek még tisztázandók, mert a közgyűlés az iskolát értékesebbnek tartja a kollégiumnál. Mivel az Egyetem Utcai Általá­nos Iskola épületének megvásár­lására új, tehetős vevő jelentke­zett, az ingatlan a város kérésére kikerült a „csomag”-ból. Mint is­meretes, ide a Pécsi Tudomány- egyetem Egészségtudományi Fő­iskolai Kara költözött volna. Az Egyetem utcai ingatlan fejében a város később a Rókus utcában szeretne terjeszkedési lehetősé­get kínálni az egyetemnek. Ezzel új helyzetbe került a Berek utcai ingatlan is - itt is nyilván az álta­lános iskoláról van szó -, ahová az egyetem eredeti szándéka sze­rint a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet köl­tözött volna. ABerek utcai épüle­tet azonban az egészégügyi hall­gatóknak szeretnék biztosítani, míg a FEFI számára más megol­dást igyekeznek találni. Még fo­lyik a levelezés a Szigeti út 33. szám alatti ingatlan ügyében is, amelyre a felsőoktatási intéz­mény igényt tartana, de az ön- kormányzat további döntésein múlik, hogy milyen árban tud­nak megállapodni. Az már bizonyos, hogy Vasváry Ferenc professzor, az egykori Erzsébet Egyetem rekto­rának háza, a neves Király utcai Vasváry-ház Péchy Blanka-em- lékszobának és az egyetem mú­zeumának ad helyet az idén, míg az utcára néző hatalmas nappali­ban a professzor emlékét meg­tisztelő Vasváry-enteriőrt rendez­nek be. Mindezeket a munkákat a Janus Pannnonius Múzeum szakembereire szeretnék bízni. Az ilyen módon „belakott” szép ház felavatását, a múzeum és a szobák megnyitását szeptember elsejére, a város napjára, a Kö­zépkori Egyetem alapításának 633. évfordulójára tervezik, mondja dr. Benke József, a gyűj­temény igazgatója. Azonban az országban is egyedülálló múze­um anyagát még számos doku­mentummal kellene kiegészíteni, melyek csak Sopronban, Nagyvá­radon, Kolozsváron, Dunaszer- dahelyen vagy Szegeden lelhetők fel, ahol egy-egy kihelyezett kar működött, vagy az egyetem jeles személyiségei megfordultak. A szakember szerint az idő sürget, a dokumentumok, relikviák ösz- szegyűjtése csak összefogással valósítható meg. _____ B. R. Zu güzemek végnapjai Sásd-Hegyhát Az ÁNTSZ komlói szakem­berei környezetvédőkkel együttműködve az elkövet­kező hetekben a városban és környékén minden - leg­alábbis bejelentett - kis és nagy üzemet, vállalkozási telephelyet felkeresnek. Ellenőrzik, hogy a munka- és környezetvédelmi előírásokat miként tartják be a foglalkozta­tók. Ahol hiányosságot tapasztal­nak, több tízezer forint befizeté­sére is kötelezhetik a munkaadó személyt. Mint azt Tihanyi László kom­lói városi tisztiorvostól megtud­tuk, korábban nem egy ipari tu­lajdonost és kereskedőt több­ször is figyelmeztettek. Határ- időt szabtak, meddig hozzák rendbe például a kisüzem abla­kait, a falfestést, a szociális ré­szeket, és óvják a létesítmény állagát. A legújabb vizsgálódás során már nem lesznek elnéző­ek. Gondban vannak azonban a zug gépjavító miniszereldék esetében. Hajdan az egykori tsz műhe­lyeiben fusiban megjavították - persze titokban - egymás sze­mélyautóját, kis mezőgazdasági gépét, de a tsz átalakulása óta er­re nincs lehetőség. A mostani tit­kos magánszereldékben alkal­manként 4-5-en állnak össze, rendszerint hét végén dolgozni. A környezet tisztaságára nem ügyelnek, kiöntik az olajos vizet és a festékmaradványokat. Ha sikerül egy-egy ilyen titkos szereidét leleplezni, főként a la­kosság segítségével, akkor a kör­jegyző tanácsára akár több tíz­ezer forintos bírság is kiszabható, de maga a tisztiorvosi szolgálat is kiróhat büntetést. ___________________CSUTIJ. El őrehozott nyugdíj - feltételekkel Egy három évvel ezelőtt életbe lépett új törvény mind a nőknél, mind a férfiak­nál 62 évben állapította meg a nyugdíj- jogosultságot. A munkavállalók egy ré­sze a törvény szerint még a régi korha­tár alapján, vagyis a nők 55., a férfiak pedig 60. életévük betöltésekor öregségi nyugdíjra lehetnek jogosultak. Feltéve, ha rendelkeznek az előírt szolgálati idővel. Baranyai körkép Az új törvény életbeléptetésekor a 38-40-es években született korosztály már közele­dett a nyugdíjkorhatárhoz, méltánytalan lett volna őket arra kényszeríteni, hogy a megérdemelt pihenőidő kezdő időpontjá­nak eléréséig még 2-7 évet rádolgozzanak. A törvényben éppen ezért adtak lehetősé­get az előrehozott nyugdíjra. 1998. január elseje és 2008. december 31-e között öreg­ségi teljes nyugdíjra tehát az jogosult, aki a 62. életévét betölti és legalább 20 évi szol­gálati időt tud felmutatni. Aki viszont ezzel nem rendelkezik, de legalább 15-öt szer­zett, jogosult öregségi résznyugdíjra. Vagyis a törvény szerint szó sem lehet ar­ról - mint ahogy azt széltében-hosszában terjeszti néhány jólértesült -, hogy különleges, általuk nem részletezett esetekben a nők 55., a férfiak pedig 60. életévük betöltése előtt csökkentés nélküli nyugdíj­hoz jussanak. Ezt Aczél Istvánná dr. (képünkön), a Baranya Megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság vezetője azért is hangsúlyozza, mert nem szeretné, ha a munkavállaló a korhatár­hoz közeledvén hiú ábrándokat szőne a nyugdíjbavonulás lehetőségeiről. A NŐK ELŐREHOZOTT NYUGDÍJJOGOSULTSÁGA 2009-IG Születési év Kor­Nyugdíj­jogosult­határ ság éve 1943 1944 1945 1946 1947 58 59 60 61 62 Az előrehozott, csökkentés nélküli ellá­tásra sem jogosult minden 55. életévét be­töltött nő vagy a 60. születésnapját elérő fér­fi. A félreértések túlnyomó többségét az okozza, hogy a munkavállaló nem számol azzal, hogy a _______________________ korhatár eléré­sén kívül a meg­felelő szolgálati időre is szükség van. (Ennek ada­tait táblázatunk tartalmazza.) Az adatsorhoz any- nyit kell hozzá­fűzni, hogy az 1939 után szüle­tett férfiak a 60. életévük betölté­se után csak ab­ban az esetben kérhetik nyugdí­jaztatásukat, ha 38 év szolgálati időt tudnak iga­zolni. Éppen ezért az igazga­tónő azt javasol­ja, hogy az 50. életévüket elért munkavállalók tisztázzák a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, mennyi a figyelembe vehető szolgálati idejük, hiszen ennek ismeretében pontosan ki tudják szá­molni, melyik évben kezdhetik el a megér­demelt pihenésüket. A most nyugdíjhoz közeledő korosztály az elmúlt évtizedekben meglehetősen ziva­taros időszakot élt át, nem csoda, ha sokan attól tartanak, a szükséges igazolásokat nem tudják előkeríteni. Például hová kerül­tek a megszűnt vállalkozások iratai, hogyan tudja majd igazolni az itt eltöltött munkás­éveit? Aczélné szerint nem kell félni a doku­mentumok beszerzésétől, hiszen az ügyfél rendelkezésére álló okmányok alapján (ez lehet az 1992-ben megszűnt munkakönyv is) az igazgatóság előteremti a szükséges igazolásokat. 2001 2003 2005 2007 2009 Korhatár előtti nyugdíjazás maximális időtartama (év) legkorábbi dátuma (év) 1998 1999 2000 2002 2004 csökkentés nélküli nyugdíjhoz* 35 36 37 38 38 * Ezt a szolgálati időt egy gyermek nevelése 1 évvel, 2 gyermeké 2 évvel. 3 és több gyermeké 3 évvel csökkenti, fi csökkentés fogyatékos gyermekenként 1.5 év. A FÉRFIAK ELŐREHOZOTT NYUGDÍJJOGOSULTSÁGA 2009-IG Korhatár előtti Szükséges szolgálati idő Születési év Korhatár nyugdíjazás csökkenés nélk. csökkenéssel 1938 61 60 37 32 1939 62 60 38 33 Sokan összetévesztik az előrehozott nyugdíjt a korengedményes nyugdíjazással. Pedig a kettő között óriási a különbség - ma­gyarázza az igazgatónő. Ez utóbbi ugyanis a munkáltató és a munkavállaló közötti meg­állapodás alapján jöhet létre, hiszen a nyug­díjkorhatár betöltéséig a cégnek kell fizetnie a korengedménnyel nyugdíjba küldött dol­gozója ellátását. Megegyezés ebben az eset­ben is csak akkor történhet, ha a dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb, és rendelkezik a törvényben előírt szolgálati idővel. B. G. Felvételik: sürget az idő Március 1-jéig lehet beadni a jelentkezési lapokat az egye­temekre, főiskolákra. Ebben az évben a felsőoktatási integ­ráció miatt több újdonság is várhat a diákokra, nem árt fi­gyelni a lapok minél pontosabb kitöltésére. Pécs-Budapest A középiskolákban már javában folyik a felvételi jelentkezési la­pok kitöltése. Nem is árt a sietség, hiszen a lapok beadásának végső határideje március 1., a postán feladott jelentkezési la­pokon is ennek a dá­tumnak kell szerepel­nie. A később beadott okmányok már nem számítanak érvényes­nek. A jelentkezési lapok idén is két részből áll­nak. Az „A” törzslap a felvételiző által „célba vett” valamennyi intézmény, szak valamint a jelentkezési sorrend regisztrálására szolgál. A „B” la­pokon a különböző iskolákat kell megjelölni, minden egyes hely­hez külön-külön lapot kell bead­ni. Nem árt azonban összevetni a két adatsort, eltérés esetén ugyan­is az „A” lap a mérvadó. Fontos kritérium, hogy csak idei jelent­kezési lapokat lehet használni, a korábbiak nem érvényesek. (Az ideiek jobb felső sarkában a 2000- es évszám szerepel.) A január 1-jétől az egyetemi integráció óta a felsőoktatási intézmé­nyek új néven szerepel­nek, de a jelentkezési la­pokon még a régi nevet és kódot kell használni. Ha valaki egyazon | egyetem ugyanolyan in iii.l szakának államilag fi­nanszírozott és költség- térítéses képzésére is jelentkezni kíván, azt az „A” lapon jelölnie kell, azonban nem kell külön „B” okmányt is kitölteni, hiszen egy­azon kurzusról van szó. A felvételi eljárás nem ingye­nes, a költségtérítés alap- és intéz­ményi díjból tevődik össze. Az alapdíj 2250 forint, ezt azonban nem a lapok beadásakor kell fi­zetni, hanem március vé­gén, amikor a diák visz- szaigazolást kap a nyil­vántartásba vételéről. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iro­da (OFFI) postautal­ványt küld, célszerű ezt használni, mert külön­ben a re­gisztráció késedelmes lehet. Az in­tézményi díj általában szintén 2250 forint, azonban nem árt tájékozódni, mekkora ez az összeg pontosan, és az iskola vagy az OFFI címére kell elküldeni. Az intézményi dí­jat jelentkezésenként, tehát be­adott „B” laponként kell befizetni. Jó azonban körültekintőnek len­Új szakok az universitason Szeptembertől indul a FTE Általános Orvosi Karán a gyógyszerészképzés. A jelentkezési és felvételi szabályok megegyeznek az általános or­vosi és fogorvosi szakkal. A szóbeli és írásbeli felvételi tárgyak is ugyanazok, azaz biológia és fi­zika vagy kémia. Szeptembertől 30 államilag fi­nanszírozott és 20 önköltséges hallgatói helyet tudnak majd az egyetemen betölteni, a képzés nappali tagozatos, tíz féléves. A természettudományi karon idén már lehet je­lentkezni a környezettan szakra. A képzés csak szakpáros formában zajlik, biológia, földrajz és fizika tárgyakkal lehet választani. Külön felvételi nincs, de a jelentkezőnek meg kell felelni a má­sik szak vizsgáján. Az államilag támogatott keret­szám 24 fő, emellett további 24-30 hallgató ve­het részt a kurzusokon önköltséges alapon. ni, mert a már átutalt pénz vissza­térítésére semmilyen esetben nincs mód, még akkor sem, ha a diák nem vesz részt a vizsgán. NYAKA SZ. GYEREKEK VERSENYE. Csaknem ötven diák mérte össze tudását tegnap Pécsett, a Testnevelési Álta­lános Iskola és Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. A versmondó és népdalversenyre a megye szá- mos pontjáról érkezett versenyző. ______________________________________________fotó. müller andrea Te sztelik a munkaképességet Májustól speciális, képességvizsgálattal foglalkozó laborató­rium kezdi meg működését a megyei munkaügyi központ­ban. A szakemberek szerint a cégek - az új létesítménynek köszönhetően - szívesebben foglalkoztatnak majd megválto­zott munkaképességűeket, hiszen az eredmények egyértel­műen bizonyítják a jelentkezők alkalmasságát. Baranyai körkép- Az alkalmazottak öt százaléka megváltozott munkaképességű kellene hogy legyen a húsz főnél több embert foglalkoztató cégek­nél, a vonatkozó törvény értelmé­ben - nyilatkozta lapunknak Janovics László, a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ igazga­tóhelyettese. - Ellenkező esetben évente mintegy 24 ezer forint bír­ságot - ami szorzódik az elvileg foglalkoztatható csökkent mun­kaképességűek létszámával - kell fizetniük a vállalatoknak. Az érin­tettek többsége inkább kifizeti a pénzbüntetést - azaz a rehabilitá­ciós hozzájárulást -, tapasztalata­ink szerint nem szívesen alkal­maznak megváltozott munkaké­pességű embereket. - Vélemé­nyem szerint nem a törvény szi­gorításával, inkább a munkáltatók szemléletének átalakításával le­hetne a helyzeten javítani. A má­justól induló speciális laboratóri­umban tesztekkel tudjuk majd bi­zonyítani, milyen munkák elvég­zésére alkalmasak a jelentkezők, így az illető képességeiről a cégek is sokkal pontosabb tájékoztatást kaphatnak - közölte. Vincze Györgyné, a munkaügyi központ rehabilitációs csoportve­zetője kérésünkre elmondta, hogy minden évben különböző pályázatokkal próbálják ösztö­nözni a cégeket a megváltozott munkaképességűek foglalkozta­tására, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak kevesen él­nek a lehetőséggel. A csoportvezető hozzátette, hogy az új, rendkívül korszerű technikával felszerelt képesség- és alkalmasságvizsgálattal foglal­kozó laboratóriumtól - amely mindenki számára ingyen igény­be vehető - jelentős változást vár­nak, az eredmények ismeretében mindenkit a számára legmegfele­lőbb helyre tudnak majd kiközve­títeni. A dél-dunántúli négy mun­kaügyi központ a közelmúltban több mint tízmillió forint Phare- támogatást nyert a szükséges gé­pek, berendezések és eszközök vásárlására, a beruházás a közel­jövőben elkezdődik. W. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom