Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-24 / 54. szám

8. oldal - Új Dunántúli Napló HITÉLET 2000. Február 24., csütörtök Megszűnt a beázás Újra megszólalnak a Belvárosi templom harangjai Fagyos hideg és hirtelen jött meleg napok, esett az eső, tombolt a jeges hóvihar a tél fo­lyamán, s mégis az idén először nem jelent­keznek a vizes foltok a pécsi belvárosi templom mennyezetén. A tavalyi nagy mun­ka sikerrel járt. A török dzsámit 1939-ben újították fel. Lebontot­ták a harangtornyot, megszüntették a Ciszterci Gimnáziummal összekötő folyosót és megépítet­ték a félkör alakú toldalékot, mert a hívők nagy számához mérten kicsinek bizonyult a temp­lom. Az új építményben két szintet alakítottak ki: a kórus- és a tetőszintet. A tetőszinten bevilágító ablakokat helyeztek el: 19 cm átmérőjű, szódás­üveg vastagságú üveghengereket építettek be a vasbeton tetőbe. És a templom beázott. Akkor került rá a ferde üvegtető. Csakhogy a külső hideg miatt a pára lecsapó­dott a vasbetonlemezre - megrepedezett az üveg is - és az üveghengerek mellett újra megjelentek a hatalmas foltok. 1999-ben az egyházközség vezetősége meg­bízta Kóbor Miklós (képünkön) egyházmegyei építészt, keressen megoldást. Ősszel nagy volt a sürgés-forgás a tetőtéren. Leszerelték az üvegtetőt, az acél tartószerkezet­tel együttes polikarbonát tetőt tettek fel eloxált alumínium tartószerkezettel. Mesterséges huza­tot is létrehoztak, egy felfelé irányuló légmoz­gást, amely a templomban keletkező párát kive­zeti a tetőből. A templom most száraz. Amikor a polikarbonát tető napirendre került, felmentek a tetőre. Meglepetve látták: az ere­szek és vízlevezető csatornák - mint a szita. Ezek ugyanis hor­ganyzott lemezből készültek, a kupola és a toldaléképület teteje viszont vörösréz. A réz oxidáló­dik, az eső viszi magával az oxi- dot, az meg aktív vegyi reakció­ba lép a horgannyal. A teljes bá­dogos szerkezetet le kellett cse­rélni, ezt láttuk mi tavaly lentről. S ha már a tetőn vagyunk: mek­kora is a rézzel borított felület? A kupola és a félkör alakú rész 700 négyzetméter. Nem csak a beázás, a visszhang is megszű­nik. A hangosítást most tervezik. Wittner Kál­mán a napokban végzi el az akusztikai mérése­ket. Ezek alapján rendelik meg a berendezést. Olyan megoldásra gondolnak, mint amit a Bazi­likában valósítottak meg két éve, ahol a temp­A tervek szerint a nyárra elkészül az új harangláb lom bármely pontján egyszerre lehet hallani azt, amit a mikrofonba mondanak. A követel­mény: életszerű legyen a hang, ne kelljen falat bontani és vezetéket ne lehessen látni. S ha minden menetrend szerint fut, július közepén 47 év után újra megszólalnak a Belvá­rosi templom harangjai. Az idősek még emlékeznek rá, a bírósági ol­dalon állt a harangláb. 1953-ban bontatták le. A két harangot a plébános befalaztatta, félt, hogy elviszik. Most három harang szól majd, a harmadik Kele Pál apátplébános és két paptársának ado­mánya. A harangláb a régi helyére kerül, csakhogy egészen más lesz. Négy parabola alakú, majd egyenesbe átmenő, rozsdamentes acélszál fut fel 10 méter magasra, a négyágú kereszthez. Tíz centi az átmérőjük, és csak közelről láthatók. De látványnak is mutatósak lesznek a harangok. A jelképeket, feliratokat, díszeket fényesre polí­rozzák, bronz színű marad a harang többi ré­sze. S az egész építmény úgy készül el, hogy rezgés nem érheti a falakat. B. J. A pápa egyiptomi útja Jog és erkölcs Nem vitatom a sztrájkhoz való jogot, Az értelmességén azonban már el­gondolkodom: mennyi forintveszteség származott belőle, és mennyi az anyagiakkal nem mérhető kár, amit a megbízhatatlanságunk számlá­jára írt kid- és belföldi elmarasztalások, véleményalkotások okoztak. Amikor Szent Pál apostol kifogásolja a perlekedők magatartását és rámutat igazságtalanságukra és az okozott kárra, a kényszeres cselek­véstől felszabadított ember bölcsességével mondja: „Minden szabad ne­kem, Jenem minden használ” (lKor 6,5-12). Az ember akkor kezd fel­nőni, ha kezdi látni, mi szolgálja javát, és mi az ellenkezőjét, s a felis­mert érdekét tudja képviselni, s el meri kerülni azt az érdekfeszítőt, ami végül is nem használ neki. A felnőtt ember - s hála az érdekképviseleteknek, egyre több diák is - úgy tudja, hogy neki mindent szabad. De még nem tapasztalta azt, hogy nem minden használ. És ez bonyodalmakat rejt magá­ban. Élni egy lehetőséggel, mert a jog biztosítja, ve­szélyes vállalkozás. Jogom van önpusztító módon kikényszeríteni or­vosi kezelésem előbbre kerülését azáltal is, hogy ál­lapotomat súlyosbítom, még jobban megbetegítem magam, akutabbá teszem állapotomat. S ha túlélem a kísérletet, segí­teni is fognak rajtam... Kérdés, hogy érdemes-e. A bevételkiesés elvitt 2 százalék emelhetőséget. Mivel ezt nem terhe­lik rá a dolgozókra, s megmaradhat a 8,5 százalékos béremelési javas­lat, ennyivel növekszik a múlt évi 30 milliárdos defiát, az ország népe közös vesztesége. Ezeket azonban csak bevezetőnek írtam. A probléma nagyobbik része most következik. Jogosultságunk hangoztatása mellett nem feledkezhetünk meg az erkölcsi (etikai) alapunkról: mire indíthat az emberiesség? Mert jogom van csirkecombot tömni a számba éhező emberek szemeláttára, s nem adni belőle nekik. De erkölcsi lehetőségem van-e? A jövedelemarányok végiggondolása megingatja a kikényszerítés jogát. Mert ha a kezdő mozdonyvezető kétszer annyi fizetést visz haza, mint a kezdő orvos és tanár, és háromszor annyit, mint egy betegápoló nővér, s évtizedek múltán se éri el az orvos fizetése a vele azonos ideje dolgozó mozdony- vezető 110 ezer forintos fizetését, akkor mihez, kihez képest jogos a ki­kényszerítés? Jól tudom, hogy igazságot nem a földön kell keresni, hanem az Igaz­nál. Ahogy torzult bennünk Isten igaz voltának képe, annál messzebb­re kerültünk - s mára idáig jutottunk - az igazságtól. Az, hogy az em­lítetteknél még nagyobb feszültségek is vannak, nem nyugtat meg, s a pénzvilág előkelőinek vagyonnyi jövedelme nem teszi érthetővé a kicsi­ben utazók mérsékeltebb érzéketlenségét, másikat észre nem vevését. A „kecske is, káposzta is” elv segítene rajtunk. Legyen sztrájk: de a bankrabló sztrájkoljon, és az vonja vissza egyéni „privatizációját", aki 100 millió (± néhány 0) forint értékben mentette át saját kasszájába az ország kincsét. Aki elismeri, hogy élhet ennek jogával, abban - függet­lenül a múlttól - megcsillant valami az erkölcsből is. „Eső után köpönyeg” jellegű okoskodás ma azon tépelődni, miért volt az elmúlt napokban vasutassztrájk? Talán nem, ha - vicc nélkül! - lemondanak a megnyertről azok javára, akik az ő keresetük töredé­kéért dolgoznak, hozzájuk hasonlóan felelősségteljes három műszak­ban, vagy akiknek kétezer forinton múlik, hogy bent maradhatnak-e az albérletben, vagy utcára kerülnek családostól. Éhező embertársaink százai állnak sorba városunkban, hogy napjá­ban egyszer enni kapjanak. Jogukban áll repetát kérni. De el is vihetik azt egy rászorultabb társuknak, ha a Szeretet erre készteti őket. S köz­tük van, aki megteszi... Garadnay Balázs Lelkigyakorlatok Emlékeztető TELEKI PÁL rejtélyes haláláról tart előadást dr. Páva István tör­ténész a 10-es cserkészek márci­us 1-ji összejövetelén 17 órakor a Széchenyi Gimnáziumban. A rendezvény nyüvános. A VASÁRNAPI német nyelvű szentmisén a sombereki vegyes­kar énekel fél 10 órakor a pécsi Belvárosi templomban. A rádió 10.30-kor közvetíti. TISZTELETBELI esperesi kitünte­tést kapott a Pécsi Egyházme­gyében Bagi Sándor, Erb József, Klieber József, dr. Kormon Jó­zsef, Lenner Jenő, Lőrincz Sán­dor, Némedi Ferenc, Ronta Lász­ló, Simon János, Soroncz Fe­renc, Tímár György és dr. Vég­vári Tibor. ALAPFOKÚ szociális tanfolyamot rendez a Katolikus Karitász feb­ruár 26-tól. Hat egymás utáni szombaton délelőtt 9 órától dél­után 3 óráig lesznek előadások. Főleg a házi betegápolást oktat­ják, de tartanak kommunikációs tréninget, szó lesz a házigondo­zásról, a hajléktalanokról, az egyház szociális tanításáról és a szociális munka lelkiségéről is. Meghívják a karitászcsoportok, más szociális szervezetek tagjait és minden érdeklődőt. A részvé­tel mindenki számára ingyenes. Jelentkezés: 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 4. - vagy telefo­non: 72/327-352. NŐK ÖKUMENIKUS IMANAPJA. A nők ökumenikus imanapját március 3-án 17 órától tartják Pécsett, a Bokor utcai baptista templomban. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak. PRESBITERI NAP. A református egyházmegye újonnan megvá­lasztott presbiterei vasárnap 10 órától a pécsi belvárosi temp­lomban istentiszteleten és úrva­csoraosztáson vesznek részt. CSIKESZ SÁNDORRA EMLÉKEZ­NEK. Az Ormánsági Hagyo­mányőrző Egyesület tagjai szombaton 10 órától az isten­tiszteleten emlékeznek az egy­kori csányoszrói református lel­készre a község templomában, majd Kóróson tartanak baráti összejövetelt. A HÁZASSÁG, a szerelmi kapcso­lat minősége minden embert érint és befolyásol. Akár mint házastárs, akár mint gyermek, akinek életét meghatározza a .szülői kapcsolat. De azoknak is sokat mond, akik nem házastár­si kapcsolatban élnek. Dr. Lábady Tamás az Egyházfórum programjában ezen téma lelki vonatkozásairól szólt. A KA­POCS rádiós magazin holnap esti adásában teljes terjedelmé­ben közli az elhangzott gondo­latokat. ■ II. János Pál pápa ma Egyiptomba látogat. A pápa és a kairói Al-Azhar egyetem nagysejkje között terve­zett vallásközi találkozó jelentő­ségéről P. Justo Lacunza, az Arab és Iszlám Tudományok Pá­pai Intézetének titkára kifejtette: Mohamed Sayed Tantawi nagy­sejk egy hatalmas vallási és tu­dományos szervezetnek a veze­tője. Az Al-Azhar az első egye­tem, melyet 972-ben az Ifatemisz iszlám dinasztia alapított, az isz­lám ortodoxiát, az igazhitűséget, a szunnita irányzatot, vagyis az iszlám békés ágát képviseli. A pápa találkozása az egyetemen Tantawi nagy sejkkel az egymást megértés, a béke, az iszlámmal folytatott párbeszéd légkörét hi­vatott szolgálni. Jelentős lépés a pápa találkozá­sa III. Shenudával, a kopt ortodo­xok vezetőjével. A kopt ortodo­xok „pápájának” nevezett III. Shenudát hosszú ideig hatósági­lag bántalmazták, 1985 januárjáig háziőrizetben tartották. Egyip­tomban ő képviseli a kopt közös­ségeket, és közös nevezőt min­den egyiptomi kereszténnyel. Az országban vannak muzulmánok és keresztények, akiknek egymás­sal való kapcsolata sok kívánniva­lót hagy maga után. Remélhetőleg a pápa látogatása elő fogja segíte­ni a kapcsolatok javulását. Arra a felvetésre, hogy a pápa látogatása a görög ortodox szer­zetesek Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorában korábban elképzel­hetetlen lett volna, Justo Lacunza kifejtette: a katolikus egyház nagy jubileumának az egyik fő irányvonalát jelképezi ez a ko­pogtatás a keresztény közösségek és a világ minden vallási közössé­gének ajtaján. Ilyen értelemben véve a pápalátogatás a Sínai-hegyi ortodox kolostorban azért is je­lentős, mert Mózes itt kapott ki­nyilatkoztatást és itt vette át a Törvénytáblákat, melyek egy­aránt értékesek a zsidóknak, az ortodoxoknak és a nyugati ke­resztényeknek ______________■ Ta valy ugrásszerűen megnőtt a lelkigyakorlatok és a vendégek száma Püspökszentlászlón az Életrendezés Házában: 44 lelki- gyakorlatot tartottak és 14 cso­portot fogadtak. 1292 vendég 5358 éjszakát töltött Püspök­szentlászlón. Közülük 772 szállt meg az Életrendezés Házában. Az idei lelkigyakorlatok: Február 25-27.: Imaéletünk el­mélyítése. Március 10-12.: Boulad atya gondolatai, meglátásai. Április 20-26.: Megváltásunk örömteli ünneplése a nagyheti li­turgia alapján. Május 5-7.: Mária üzenete az ezredfordulón. Május 19-22.: Személyesen irányított lelkigyakorlat az egy­házközségi munkatársak részé­re. (A lelkigyakorlat sajátossága, hogy a résztvevőnek van egy kí­sérője, akivel naponta találkozik és beszámol neki arról, hogy mit tapasztalt aznapi imádságában.) A lelkigyakorlatokat P. Vácz Jenő SJ. vezeti. Jelentkezni lehet az Életrende­zés Házában, 7694 Hosszúhe- tény-Püspökszentlászló. Tel.: 72/490-610. Ismerni, érteni A szolgáló szeretet a tekintély alapja Keresztes lovagok Szentlőrincen A szentlőrinci lovagházat először a templomosok lakták. Rendjüket az első keresztes hadjárat utáni években beteg zarándokok ellátására szövetkezett francia lovagok ala­pítják. Idővel fő céljukká a pogányok elleni harc lesz. Jézus igehirdetésében még világosabban megfogalma­zódik, mennyire nem ked­ves Isten előtt a gőg, nagy- ravágyás és személyiség. A farizeus és a város története (Lk. 189-14) tanítja, hogy a gőg lényegileg szembenállást, vetél­kedést, összehasonlítást jelent. Azt, hogy mi a többiek fölött ál­lunk, különbek vagyunk. A gő­gös ember mindig lenéz az em­berekre és a dolgokra. Jézus ez­zel szemben azt mondja: „Ne ítélkezzetek..” (MT 7,1). A Kísértő Jézussal is próbál­kozott a pusztában, hogy feléb­ressze benne a hatalomvágyat. Az emberben célt is ért, mert a gőgös ember uralkodni akar, ak­kor érzi jól magát, ha irányíthat, nem tűr ellentmondást, védeke­zik, hadakozik, ha igazságtalan­ság éri, és vissza is üt, ha meg­sértik. Jézus nem akarja megszün­tetni az emberek közötti különb­ségeket, de a szolgáló szeretet teszi az igazi tekintély alapjára. A gőg az önszeretet, az uralkod­ni vágyás helyett a .... szelídek, alázatosak, tűrni tudók boldog­ságát hirdeti és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásához köti az üdvösséget. Éppen ezért meg kell vizsgál­nunk magunkat, mennyire ural­kodik bennünk a gőg és a büsz­keség, és fel kell vennünk ellene a küzdelmet. Mindennapi életünkben Isten országának megvalósulásán kell fáradoznunk, ami az emberek közötti testvériség, igazságos­ság, béke előmozdítását jelenti mindenki számára. HARDI SZILVIA Nevüket onnan kapták, hogy II. Balduin jeruzsálemi király saját palotájának egy részét, az egyko­ri Salamon templom területét ad­ta át a rendnek. Hazánkban a XII. század kö­zepén települtek le, az első rend­házuk a Somogy megyei Csur­gón épült fel. A szentlőrinci templomosokról először a XIII. század közepe táján olvasha­tunk. A „keresztesek földje” Bodával délnyugaton szomszé­dos terület, emlékét ma Keresztespuszta őrzi. Szerény mértékű „hiteles he­lyi” tevékenységet is folytatott a kolostor, amelynek bázisát papi tagjai adták. A szentlőrinci kon­vent 1275 körüli években adott ki közhitelű okleveleket. Egy eset­ben királyi parancsra tartott ha­tárjárást a preceptor, máskor bí­rói ítélkezésnél jelölték ki tanú­nak a konvent emberét, továbbá Baksa birtokmegosztásánál is szerepelt az egyház. A rend feloszlatása miatt a XIV. század elején johannita lo­vagok érkeztek Szentlőrincre. IV. (Szép) Fülöp francia király ugyanis a központi királyi hata­lom kiépítésének legfőbb akadá­lyát a templomosokban látta. Ezért 1307-ben letartóztatták a rend tagjait és koholt vádak alap­ján pert indítottak ellenük. A ki­rály nyomására a pápa 1312-ben feloszlatta a templomos rendet, így birtokaik és házaik a johan- nitákhoz kerültek. A johanniták nevüket az 1070 körül Jeruzsálemben Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnáról kapták. Kezdetben zarándokokat ápoltak kórházaik­ban, ezért ispotályosoknak is hívták őket, a XVI. századtól pe­dig máltai lovagoknak. A lovagok vörös köpenyt viseltek fehér ke­reszttel. A „veres barátok” - ahogy a népnyelv illette őket - hasonlóan a templomosokhoz II. Géza ki­rály uralkodása alatt települtek le hazánkban. Fő központjaik Esz­tergom, Buda és Székesfehérvár voltak. Szentlőrincet és tartozé­kait 1326-ban a johannita nagy­káptalan engedélyével tíz évre 50 márkáért bérbe adták. Ekkor Csergi (ma Cserdi), Egéd (ma puszta Megyefa mellett), Zala, Farkas-Aszaj (ma Ászai tanya Cserditől keletre), Szava és Tarcsa (puszta Bodától délre) tartozott birtokához. Később a johanniták vránai perjele rendel­kezett Szentlőrinc fölött. 1539- ben Zrínyi Miklós birtokába ke­rül, majd a török foglalás, az enyészet évtizedei következtek. A terep bejárásakor az Okor- patak völgyét kísérő dombsort vettük célba. Itt foltokban mutat­kozott a középkori Szentlőrinc leletanyaga. Különösen a mai te­mető körül találtunk sok közép­kori cserépdarabot. Mivel kő- és téglatörmeléket nem láttunk a felszínen, ezért a lovagház helyé­nek meghatározásához még to­vábbi bejárás, pontosítás lesz szükséges. Patton Gábor régész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom