Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-23 / 53. szám

2000. Február 23., szerda BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Gyógyszertámogatás: hamarosan jön a neheze? Lehetséges, hogy az egészségügyi re­formsorozat egyik első lépcsőjeként a közeljövőben radikálisan változik a szakemberek által nehézkesnek, átte­kinthetetlennek értékelt gyógyszertá­mogatási rendszer. Budapest-Pécs Február 21-én megkezdődött a szakértői tárgyalássorozat a gyógyszerár-támogatás jövőbeni reformjáról. Az Egészségügyi Mi­nisztérium mellett az egészségbiztosító és a szakmai kollégiumok, a gyártók és a for­galmazók vesznek részt a minden bizony­nyal elhúzódó egyeztetésen. Az egészség- ügyi szaktárca munkaanyaga (Dunántúli Tervek a közgyógyellátásról Napló, 2000. február 2.) értelmében a leg­magasabb gyógyszertámogatást azon pati­kaszerek kapnák, melyek az életvitelt és a várható élettartamot jelentősen befolyásol­ják. (Ilyenek például a szívgyógyszerek,a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatos medikámentumok, illetve a cukorbetegség kezelésének bizonyos szerei.) Hogy az el­képzelések a gyógyszertámogatás jelentős Hiába menekültek Pécs Hétfőn este autós üldözés után fogta el a rendőrség a négy főből álló betörőcso­portot. Egy telefonos bejelentés alapján indult el hétfőn este az ügyeletes rendőrjárőr a pécsi Miklós utcá­ba. A segítséget egy hölgy kérte, mert házának udvarán szokatlan motoszkálásra lett figyelmes. A helyszínre érkező szolgálati au­tóval szemben egy gyanús Fiat Regatta tűnt fel, és - láthatóan menekülve - továbbhajtott. A Ké­szenléti Ügyeleti Szolgálat embe­rei üldözőbe vették a kocsit, és rövidesen megállásra kénysze­rítették. Az autóban négy férfi ült, akik alaposan gyanúsítható- ak a betöréskísérlet elkövetésé­vel. Az elfogott személyeket a megye különböző fogdáiban vet­ték őrizetbe, kocsijukat pedig le- foglalta a rendőrség. _______&o. át alakítását célozzák, igazolni látszik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) a Dunántúli Naplóhoz eljuttatott anyaga is.- Szükséges-e, hogy bizonyos betegség- csoportok ellátásához szükséges gyógysze­rek kiemelten magas - 100 vagy 90 száza­lékos - támogatást élvezzenek1 Le- gyen-e a beteg számára bármely gyógyszer, is ingyenes? Szükséges-e a szociális alapon rászorulók szá­mára a kiemelten támogatott vagy ingyenes gyógyszerhozzáférés? - Többek között ezeket a stratégiai kérdéseket veti fel az OEP mun­kaanyaga. A koncepció a kiadá­sok csökkentése érdekében elsőd­leges feladatnak tartja a generikus készítmé­nyek - azon patikaszerek, melyek szabadalmi kötöttsé­ge lejárt, így jóval olcsóbban kerülnek forgalomba a sza­badalommal védett, azonos hatóanyag-tartalmú társaik­nál - fogyasztásának növelé­sét. Az OEP szakértői által elvégzett hatásvizsgálatok alapján célszerűnek látszik a támogatási kulcsok módosí­tása is, ám hogy pontosan milyen jövőbeli százalékok­kal dolgozna a biztosító, még nincsen pontos elképze­lés. A magas - száz- és kilencvenszázalé­kos - támogatottságú gyógyszerek köré­nek és a támogatás feltételeinek meghatá­rozására az egészségbiztosító szigorú kri­tériumrendszer bevezetését szorgalmazza. Ennek értelmében hangsúlyt fektetnének a szempontrendszer kialakítása során an­nak vizsgálatára, hogy például milyen kró­nikus, vagy veleszületett betegségek teszik indokolttá á magas támogatási kulcs alkal­mazását. A munkaanyag érdekeltebbé kívánja tenni az orvosokat, a gyógyszerészeket abban, hogy a gyógyszerfelírás, illetve - kiadás az olcsóbb, de terápiásán megfelelő készítmények felé tolódjon. Egyrészt meg­változtatnák a kiskereskedelmi árrést, amely a gyógyszerészeket tenné érdekeltté abban, hogy az olcsóbb patikaszert ajánlják. Az elképzelések szerint mindez a helyettesítés felajánlásának köte­lezővé tételével, és elmaradásá­nak szankcionálásával párosul­na.- A kamara pillanatnyilag nem látja a koncepciók részleteit, így várható következményeit sem - nyilatkoz­ta lapunknak dr. Kubinyi András, a Ma­gyar Gyógyszerész Kamara elnökségi tit­kára. A szakmai kollégium álláspontja to­vábbra is az: amíg érdemi szakmai kon­cepciót nem kapnak, a tárgyalást is korai­nak minősítik. A gyógyszerár-tárgyalások másik ko­moly résztvevőcsoportja, a gyártók is véle­ményezték az átalakítási koncepciókat. Mint ismert, Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter korábban - amennyiben a gyártók nem tartják be a legfeljebb hatszázalékos idei áremelést - kilátásba helyezte, hogy a hatósági ár bevezetését kezdeményezi. Dr. Búzás László, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója el­mondta: az érdekképviseletek ellenzik, a piacgazdaságtól idegennek tartják ezt. Az igazgató a gyógyszerkassza idei keretét - 135 milliárd forintot - visszalépésként ér­tékeli, ám a tb-kiadások csökkentése érde­kében fontosnak tartaná a támogatások ra­cionalizálását. Több lesz a falugazdász, a szaktárca is ad pénzt Az eddigi harminc, a megyében működő falugazdászt már­cius elsejétől még tizenegy szakemberrel erősíti meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A főhatóság szerint erre elsősorban azért van szükség, hogy a mezőgazdaság EU-s felzárkóztatását elősegítő Sapard-programban minden körzet egyenlő eséllyel vehes­sen részt. Baranyai körkép Már a falugazdászhálózat két év­vel ezelőtti kialakításakor is felve­tették a Baranya Megyei Földmű­velésügyi Hivatalban: a 30 szak­emberre szabott keret nem lesz elég a megyében. A finanszírozá­si lehetőségek viszont csak ilyen mértékű fejlesztést tettek lehető­vé, úgy hogy volt olyan soktele- püléses körzet - például Mágocs térsége -, ahol szakmai, gazdál­kodási, agrártámogatási kérdése­ikkel csak egy falugazdászhoz fordulhattak a családi gazdaság­ban dolgozó földművesek, állat- tenyésztők.- Idén már pénz is van a háló­zat bővítésére - mondja Tóth Sán­dor, a hivatal vezető helyettese -, ezért főképpen azokat a vidéke­ket erősítjük meg egy-egy stá­tusszal, ahol a falugazdász az át­lagosnál nagyobb terület mező­gazdasági ügyeit intézte. Ezen kívül a minisztérium el­sősorban az elkövetkező időszak EU-s felzárkóztatási feladatainak végrehajtása miatt bővítette or­szágosan a hálózatot. Mind az új, mind a régi szakembereknek tisz­tában kell lenniük az uniós sza­bályzatokkal, hogy a jobbára el­szigetelt környezetben dolgozó gazdáknak megfelelő választ tud­janak adni a környezetvédelmi, termelési, termékszerkezeti és minőségi kérdésekre. A hamaro­san induló, az unió által finanszí­rozott Sapard-program is ezt hi­vatott szolgálni. A tizenegy új, pályázat útján kiválasztott, felsőfokú végzettség­gel, mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező szakember március elsején kezdi el tevékenységét. Szigetvár, Sásd, Mágocs, Bóly, Siklós körzete egy-egy falugaz­dásszal bővül. Pécsé öt státus, a kiemelt lehetőséget a felzárkózási program vezénylése miatt kapta az FVM-hivatal. b. g. A szakmai elképzelések szerint könnyen lehet, hogy az egészségügy hároméves átalakítási folyamatában - azaz legkésőbb 2003. végéig - változik a köz­gyógyellátás rendszere is. A további működtetésének lehetséges formája az egyénre szabott gyógyszertá­mogatási keret lehet, melyet a betegek gyógyszer- jegy formájában kapnának meg. Ajegyek meghatáro­zott összegűek, és másra át nem ruházhatóak lenné­nek. A jeggyel a tervalkotók szerint vélhetően azok, akiknek komoly szükségük van a támogatásra, nem fognak üzérkedni, a visszaélések ellen azonban ko­moly büntetéseket helyeznének kilátásba. AGROPARK BARANYÁBAN. Az ipari parki rendszerhez hasonló or­szágos agroparkhálózat kialakítását tervezi az Agropark Vidékfej­lesztési Közhasznú Társaság. A megyében eddig még meg nem ha­tározott helyen létesülő gazdasági szervezetnek elsősorban az len­ne a célja, hogy segítse azokat a gazdákat, akik élelmiszer-feldolgo­zó kisüzemeket szándékoznak létrehozni. A kht. a különböző tá­mogatások elnyeréséhez szükséges pályázatok elkészítéséhez is se­gítséget nyújt. (I) EGÉSZSÉGNEVELÉS. A szászvári Kiss György Általános és Zeneis­kolában csaknem háromszáz tanuló és felnőtt részvételével egész­ségnevelési napot tartottak. A legtöbb előadás és rendezvény fő té­mája a fogápolás volt, vért pedig 131 szülő adott. (csj GALAMBTETEMEK. A pécsi Szabadság utca elején, a Zsolnay-szobor közelében galambtetemek éktelenkednek a bokrok között. A kör­nyékbeliek szerint néhány gyerek légpuskával tizedeli a vadgerléket. _______________________________________________________I«! Kiszálltak a kórházba Szigetvár Rendkívüli ülést tartott teg­nap az önkormányzat kép- viselő-testülete a Városi Kórházban. A napirenden az önkormányzati biztos je­lentésének áttekintése, va­lamint a kórház idei gaz­dálkodási tervének megvi­tatása, és az ezzel kapcsola­tos vizsgálati jelentések ér­tékelése volt. Dr. Göbel Gyula, a kórház fő­igazgatója elmondta, a testület értékelte a tavaly januárban ki­nevezett pénzügyi biztos műkö­dését és az ezzel kapcsolatos be­számolóját, amelyet el is fogad­tak. Az elmúlt év során az adós­ságállományt sikerült 100 millió forint alá szorítani, tehát több mint 80 milliót már törlesztettek a beszállítóknak. Az idei év gazdálkodási tervét- kisebb módosításokkal ugyan- de szintén elfogadták. A főigazgató elmondta még, hogy idén a kórház bevételeihez igazítják a kiadásokat, ezáltal el­kerülik, hogy újabb adósságok halmozódjanak fel, illetve így to­vább tudják fizetni a 97-98-as tartozásokat is. Mozsgai Péter polgármestertől megtudtuk, nem hosszabbította meg a testület a február 29-ével lejáró Perényi László önkormány­zati biztos megbízatását, ám ed­digi munkájáért sikerdíjban ré­szesítik. A megüresedett posztra hamarosan pályázatot ír ki az ön- kormányzat. A polgármester a képviselő- testülettel együtt felkérte, azt követően újból megbízta a kór­ház jelenlegi vezetőségét a továb­bi munkára. KAPITÁNY G. VESZÉLYES UTAK. Nemcsak az autókat rongálják, hanem a közleke­dést is veszélyeztetik a kátyúk megyeszerte. A tél vége felé közeled- ve nem ártana, ha javulna az utak minősége. fotó! mOu-er andrea Hírek röviden Kisebbségi képviselők a Parlamentben? Iskolákhoz juthatnak a nemzetiségi önkormányzatok Pécs-Budapest Várhatóan már a tavaszi üléssza­kán tárgyalhatja az országgyűlés a kisebbségi törvény módosító javas­latait. A tervek szerint a hazai nemzetiségek saját kezükbe vehe­tik a nagyobb, regionális vagy me­gyei feladatokat ellátó oktatási in­tézményeiket, kulturális központ­jaikat. Sőt a távlati célok között az önálló parlamenti képviselet is szerepel. Bár az Európai Unió szerint is példamuta­tó az a rendszer Közép- és Kelet-Európá- ban, amely révén Magyarországon kiala­kulhattak a kisebbségi önkormányzatok, a parlament mégis foglalkozni kénytelen az üggyel. Ugyanis az Alkotmánybíróság véleménye szerint mulasztásos törvény- sértés terheli az országgyűlést, mivel má­ig nem rendezett a törvényhozásban a nemzetiségi képviselet. A kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosa, Kaltenbach Je­nő ajánlásait figyelembe véve ezzel is fog­lakozik az illetékes bizottság.- A nemzetiségek országgyűlési képvi­selete már többször is napirendre került, de eddig minden eset­ben az asztal alá söpör­ték - fejtette ki Hargitai János (képünkön), a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottsága ad hoc testületének elnöke. - Ez a fórum éppen azért jött létre, hogy szakmai alapon több olyan vari­ációt is kidolgozzunk, amely segítségével biztosítható a kisebbségi képviselet, s ezek közül, hatpárti egyeztetés után ta­lán az egyik érvénybe is léphet. Mivel mind a kisebbségi, mind a vá­lasztójogi törvény kétharmados, így azok módosításához a kormánykoalíció voksai mellett az ellenzékére is szükség van. A kabinet támogatja a változtatást, s a hírek szerint az MSZP is pozitívan re­agált a lehetőségre, így elméletileg an­nak is megvan az esélye, hogy már a 2002-es választások után kisebbségi honatyák kerüljenek be a magyar tör­vényhozásba. Ennél jóval hamarabb, akár már ta­vasszal módosulhat viszont a kisebbsé­gi törvény egy része. A parlamenti bi­zottság szerint kívánatos lenne, ha a je­lenleg is nemzetiségi alapon működő is­kolák, kulturális intézmények az orszá­gos kisebbségi önkormányzatok kezelé­sébe kerülnének - ha tevékenységi kö­rük nagyobb területre, egy megyére vagy egy régióra terjed ki. Jelenleg ugyanis ezek az intézetek általában a helyi önkor­mányzatok fennhatósá­ga alatt áll­nak, az érin­tett kisebb­ségek csak „kívülről” szólhatnak bele az őket is érintő Törvények a nemzetiségekről A Magyar Köztársaság alkotmánya rendezi a kisebbségek alapvető jogait. A rendszerváltozás után azonban gyakran szó­ba került a nemzetiségek ügye, több jogszabály-módosítás is született, s még többet nem fogadtak el az országgyűlésben. Ide tartozik egyebek mellett a többször napirendre tűzött par­lamenti képviselet témája is. 1990-ben létrejött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. 1993-ban fogadta el a törvényhozás a részletes kisebbségi paragrafusgyűjteményt, ugyanebben az évben a közoktatási törvény is szabályozza a nemzetiségek jogait (ezt 1999-ben módosították). 1995-ben kormányrendeleti születik a kisebbségi önkor­mányzatok költségvetéséről, vagyonjuttatásairól. Minisztériumi rendeletet alkotnak 1997-ben a kisebbségek óvodai illetve iskolai nevelésének irányelveiről. ügyekbe. A törvénymódosítás szerint az országos kisebbségi önkormányzatok átvehetnék ezeket az iskolákat, kulturális egysége­ket, a fenntartáshoz a központi költség- vetésből is kapnának segítséget, s ter­mészetesen az iskolai fejkvóta is járna nekik. Ehhez a jogszabály-módosítás mellett a fenntartó önkormányzatok, a nemzetiségek és az állam közötti megál­lapodás is szükséges. Ezzel minden bizonnyal létrejöhetne egy olyan hálózat, amely hazánkban egy­ségesen kezelhetné a kisebbségi nyelven történő tanítást. Hargitai János szerint ezt a rendszert egyébként feltehetően csak a nagyobb lélekszámú nemzetisé­gek tudnák működtetni, hiszen náluk van megfelelő számú képzett oktató és elegendő diák. NYAKA SZ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom