Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-21 / 51. szám
4. oldal - Új Dunántúli Napló TÜKÖR BAR ANY A I 2000. Február 21., hétfő MII Hírcsatorna KORA TAVASZ PÉCSETT ÉS KÖRNYÉKÉN. A fehérkúti turistaháznál kinyílt illatos hunyorokat fedezett fel Obert László bakancsos turista. Erősen levelesedik a cickafarok Pellérden és Keszüben, a pa- tacsi szőlőkben pedig esténként ugráló békákat figyeltek meg a gazdák. Regényén és a pécsudvardi Káponya-dűlőben erősen rügyeznek a cseresznye és a barackfák. A népi időjárás-megfigyelés szerint az utóbbiak idő előtti megindulása azt jelzi, hogy ezen gyümölcsfélékből gazdag termés várható. (cs) AZ EGYHÁZASKOZÁRI VÁLLALKOZÓK KÉPEZHETIK magukat az általános művelődési központ tizenöt egységből álló számítógépparkjában. A felnőttképzésben tófűi és szá- rászi emberek is részt vesznek. A rendszer hamarosan kapcsolódik majd az internethálózathoz. Az újdonság révén segít a komlói központú kistérségi társulás is, mely ismerteti például a különféle pályázati lehetőségeket is. (cs) JÓ ÜTEMBEN HALAD CSÁNYOSZRÓN a művelődési központ korszerűsítése. A tető- szerkezet például zsindelyfedést kapott már. Hátra van még a belső felújítás, melynek során árammal látnak el minden helyiséget és megszüntetik a nedves aljzatot. (cs) NAGY A FORGALOM A HEGYHÁTI csemetekertekben. Az új faállományokat kialakító magán- személyek a bakócai, a sásdi, valamint a kisvaszari faelőneve- lőkben elsősorban tölgyet, akácot, mézgás égert, valamint kocsányos tölgyet vásárolnak a telepítéshez. (cs) PÉCSETT, A MELINDA UTCA MÖGÖTTI KISKERTEKBEN önkén tes tűzvédelmi ügyeletet tartanak a gazdák Papp János és Kovács István vezetésével. A rét- és bozóttüzek időnként elérik a hétvégi házakat is, ezért a telkek szélén árkokat ásnak. ___________________________________(CS) Az összedőléstől nem tartanak A már tulajdonnevén is Magasházként emlegetett üres monstrum sorsával pénteki és szombati számunkban is foglalkoztunk. Elsősorban műszaki szakemberek, építészek fejtették ki a véleményüket. De vajon miként vélekedik a tízéves „ügyről” a pécsi polgár, aki naponta látja ablakából a szocialista építészet csúcsteljesítményét? Pécs, Hungária u. A Magasház: mára hatalmas galambdúc, kísértet- kastély, pusztuló múlt idő. Körülötte jelenleg világoskék, „új” palánkkerítés, összeróva, csálén. De hát ez lenne a legkisebb baj, ha a palánk mögött' történne valami. Azonban egyelőre semmi sem történik. És a környező utcáik lakói, akiknek lakásai fölé árnyként magasodik a huszonöt emelet, nem igazán örvendenek a jelenségnek. Tóth B. János (Rókus utca) véleménye, mint ahogy ő is mondja, voltaképp szinte „közvélemény”:- Mindenképp döntésre érett a helyzet. Egyet szeretnék, hogy biztonságosan oldódjon meg a ház sorsa. Attól mondjuk nem félek, hogy ösz- szedőlne, szerintem ez nem valós veszély. De elgondolkodtató, hogy immár hány éve áll haszno- sítatlanul. Éppenséggel le is lehetne bontani, de úgy mondják, hogy az még drágább, mint a felújítás. Annak pláne nem látom értelmét, hogy elkezdjék bontani, közben elfogyjon a pénz, és maradjon egy romhalom, de most már szó szerint... Mit akar a város? Révész Gabriella (Mezőszél utca) reagálása inkább a környező ingatlanok értéke körül forog.- A fel-felröppenő hírek bizonyára nem tesznek jót a környék megítélésének, hiszen elég, ha valakinek az marad meg a fejében, hogy a huszonöt emeletes úgyis összedől egy szép napon, na, ide nem költözöm! Én magam ugyan nem félek ettől, meg abban is bízom, az egyetemek közelsége miatt a környékbeli lakások-al- bérletek árai tartani fogják magukat. Azonban néha az is eszembe jut, hogy ha egyszer mindent rendbe tennének, beruháznának, kialakulna egy második városközpont - miért is ne? -, akkor az még fel is vihetné az ingatlanárakat. De el kell áruljam, hogy mindennek ellenére legjobban az izgat, hogy a Nádor készüljön el, annál nagyobb szégyenfoltja jelenleg nincs a városnak. Németh Józsefben (Petőfi utca) olyan nyugalmazott műszaki ellenőrre bukkantunk, áld ott volt a Magasház alapozásánál. Ennél fogva kicsit szívügyének érzi a ház sorsát.- Kizárt, hogy összedőljön. Sok tízezer hegesztés van benne, azok nem engednek könnyen. A csatorna, a vízlefolyók lehet, hogy megrepedeztek, de ez az épület még sokáig bírja. Munkahelyemnek, az UNIBER-nek a legfelső szinten volt egy klubhelyisége, sokszor jártam ott, és tudom, micsoda pompás kilátás nyílik onnan a városra. Kár lenne lebontani, gyönyörű szállodát lehetne csinálni belőle, fent egy szép étteremmel. Lovász Edit (Madách utca) kicsit mérges a toronyházra:- Legelőször is azt szeretném, ha rend lenne. A ház legyen stabil és biztonságos. De leginkább annak örülnék, ha lebontanák. Magánügy, de a lakásom ablakai amúgy a Mecsekre néznének, így viszont a ház teljesen eltakarja előlem a kilátást. De ami szerintem ennél is fontosabb, hogy ez az épület sehogy sem tartozik hozzá a városképhez, itt a belváros szélén semmi szükség sincs rá. Sokszor hallom külföldiektől is, hogy megütköznek a látványon. Ez a betonkocka a mai napig sem tartozik hozzá Pécs imidzséhez, se karakteréhez. Szóval én el tudnám viselni, ha nem lenne. Gömöry János, a város főépítésze (képünkön) alapvetően ez utóbbi véleménnyel ért egyet, hangsúlyozván, hogy a vágyak és a realitás ezúttal is távol állnak egymástól:- Harminc éve kitalálták, hogy mi is „fel- hőkarcolós” város leszünk. Tény, a pécsi városképnek nem ártana, ha nem lennénk az. A Magasház sérti a város sziluettjét, minden értelemben kilóg, és nem is nőtt hozzá Pécs képéhez. Azonban ezt a problémát gazdasági értelemben kell kezelni. És ez arról szól, hogy akár a lebontása, akár funkcionális rendezése temérdek pénzbe kerülne. M. K. A kérdés kevéssé költői, hiszen a város is ugyanazt akarja, amit a lakói: rendet. Csak éppen a feladatot végre is kell hajtani valahogy. - A terv egyszerű, mert alapvetően arról szól, hogy valaki oldja már meg ezt a helyzetet. Nekünk papíron nincs vele dolgunk, de természetesen a felelősségérzet az önkormányzatot sem hagyja nyugodni - nyilatkozta dr. Toller László polgármester. - Most visszapereljük a tulajdonjogot attól az úriembertől, aki nem tartotta be az ígéretét. A tárgyalás következő fordulója márciusban lesz. Meg kell várni az ítéletet, utána lehet majd lépni. A kórház kéri a szakrendelést A városi kórház üzemeltetésének az Irgalmasrend által történt átvételekor a járóbeteg-ellátást gazdaságtalanság címén vállalkozásba adták. Az intézmény jelenleg a szak- rendelések visszaszerzésére törekszik. Siklós A szakrendeléseket - melyek körébe többek között a tüdőgondozó, mentálhigiénia, reumatológia, bőrgyógyászat és munkaegészségügy tartozik - a város korábbi képviselő-testülete pályázat alapján adta vállalkozásba. A kórház felügyelőbizottságának elnöke, Mehring István ön- kormányzati képviselő elmondta, az intézmény jelenlegi vezetése két dolog miatt kívánja ismét „kebelén belül látni” e tevékenységi köröket. Részint azért, mert szakmailag nem összeegyeztethető, hogy egyes szakterületek viszonylatában a kórházhoz tartozó épületekben folyik e tevékenység, s a vállalkozás a villany és fűtés kivételével gyakorlatilag bérleti díjat sem fizet, részint pedig azért, mert az ott kezelt betegeket nem a kórház „kapja vissza”, máshova - Mohács, Pécs - küldik őket, rájuk pedig szükségük lenne az intézménynek. Mint elhangzott, nem a vállalkozó személye, hanem a fejlődés érdekében van szükség a korábbi „rossz döntés” felülvizsgálatára. A szakrendeléseket működtető vállalkozás vezetője, dr. Fülöp Erzsébet szerint a szerződés az ön- kormányzat és a vállalkozás között köttetett, abba a tevékenységet sohasem végző, a kórházat jelenleg üzemeltető társaságnak nincs beleszólása. K. J. ISMÉT A VÍZPARTON. Az enyhe idő kedvezett a horgászoknak a hét végén. Baranya-szerte megtöltötték a tavak partjait, a közös szórako- zás és természetesen a jó fogás reményében. fotó= múller andrea Üres tanműhelyek vidéken Baranyai körkép Az 1998/99-es és a mostani tanévben a szakképző iskolák 9-10. évfolyamos diákjai már nem vehettek részt a hagyományos gyakorlati képzésben az uniós előírások szerint. A diákok hiánya a vidéki iskolákban és a kisvállalkozásoknál okoz gondot. A két legnagyobb pécsi szakképző, az 508. Sz. Kertvárosi Szakképző Iskola és az Angster József Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző igyekezett időben felkészülni erre az átmeneti állapotra. Mint Déri Tibor igazgató elmondta, náluk már 1994-ben elindították a 9-10. pályaorientációs osztályokat, de az egyre ki- terjedtebb szakközépiskolai képzés miatt sincs gondjuk a tanműhelyek kihasználtságával, melyeket mintegy 1000 diákjuk vesz rendszeresen igénybe. Az Angsternél is hasonló a kép, ahol ma már 70 százalékban szakközépiskolások tanulnak és csak 30 százalékban folyik szakmunkás- képzés. Az új típusú képzésre történő átállás a vállalatoknál, vállalkozóknál gyakorlati képzést kapó szakmunkástanulók számát csökkentette, tudtuk meg Herbert János igazgatótól (képünkön). Az autószerelő-tanulók, lakatosok, asztalosok hiánya ebben az időszakban főként a kisebb vállalkozások közül érintett sokat érzékenyen. Az átállás, hasonlóan a pécsi iskolákhoz, nem jelentett gondot a mohácsi Marek József Közgazdasági és Mezőgazdasági Szak- középiskolának sem. Jól kihasznált saját tangazdaságuk, gépparkjuk, szerelőműhelyük van, mondja Krem József ' igazgató, amely alkalmazkodni tud igényeikhez. A szigetvári 509. Sz. Török Bálint Szakképző Iskola tanműhelyei viszont már csak félig telnek meg gyerekekkel. Háromnégy éve még ötven „bőrös” diákjuk dolgozott a műhelyben, ma összesen 23-an vannak, mondja Szabó Józsefné szakoktató. A városban négy kis cipőgyártó kft. is van, mégis a gyengébb képességű, de szakmájukhoz jól értő gyerekek is inkább továbbtanulásra jelentkeznek, minthogy a fölkínált alacsony bérű bőrös munkát elvállalják. Az iskolába tartó nyolcadikosok döntő többsége is inkább kereskedőnek jelentkezik. Komlón a 680 gyereket oktató 501. Sz. Csizmazia Gyula Szakképző Iskolában a tanműhely mindössze 30, néha 40 százalékos leterheltséggel működik, tájékoztat Iván László igazgató. De az új évfolyamok érkezésével jövőre sem töltődik majd fel a létszám demográfiai okok miatt. Az Anna- aknánál lévő tanműhely nagy lendülettel megkezdett rekonstrukciója pénzhiány miatt félbemaradt, és a meglévő gyakorlati oktatóbázis egy részét bérbeadással hasznosítják. A 300 ruhavarró-ta- nuló kiszolgálására is alkalmas korszerű varrodájukban bérmunkát - ballagási- és munkaruha-készítést - is kénytelenek vállalni. B. R. Fizetnek-e a volt társközségek? A rendszerváltozás előtti közös tanácsi tulajdonban lévő ingatlanokat vagy elosztották egymás között a társtelepülések, vagy a központi település oktatási és más intézményeiben kaptak tulajdonrészt a kicsik. A közös tulajdon felújítása azóta is sok vita forrása: ki mennyivel szálljon be. Baranyai körkép Szentlőrinccel Kacsótát és Cson- kamindszentet továbbra is két dolog köti össze: a hivatali feladataikat ellátó körjegyzőség, és az, hogy népességarányos tulajdonrészük van az alapellátást szolgáló szentlőrinci óvodákban, iskolákban, orvosi rendelőben, polgár- mesteri hivatalban stb. A két kis település néhány, funkcióval nem bíró épületet a saját tulajdonába kapott, azóta azokat értékesítették. Az önkormányzatok létrejötte óta állandóan visszatérő téma az arányos közös költségviselés. A város vezetői állítják, a kicsik jószerivel csak a körjegyzőség fenntartási költségeihez járulnak hozzá, ám a közös tulajdonú intézmények működési költségeihez egy vasat sem adnak. Szerintük Cson- kamindszent minden hozzájárulástól elzárkózik, és 1995-97 között megközelítően 3 millió forintnyi ki nem fizetett felújítási, korszerűsítési költséget halmozott fel. Kacsóta néha ad hozzájárulást vagy kiegészítő támogatást, de az imént említett 3 évben keletkezett majdnem 4,5 millió forintot azóta sem rendezte. Mátis István szentlőrinci polgármester veti fel: miért a város állja mások számláját? Ropoli László csonkamindszenti polgár- mester váltig állítja, hogy nem tartoznak semmivel, különben sem érti, hogy a 178 lakosú falu a lélek- számarányos közös tulajdonával A közös ára A térséget is kiszolgáló, de az anyatelepülésen lévő iskola, óvoda esetében is igaz, hogy a szolgáltatást igénybe vevő kis település egyáltalán nem, vagy pedig minél kevesebbet akar fizetni, míg az intézményt fenntartó ön- kormányzat annál többet szeretne kapni. A tulajdon nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár. Vitás esetekben a végsőkig kell szorgalmazni a megállapodást, mert a peres út hosszú és végképp haragot szülhet a felek között. hogyan halmozhatott fel akkora adósságot. Papp Zoltán kacsótai polgármester (képünkön) szerint nem tartoznak Szentlőrincnek, a két év előtti iskolaszéki értekezleten egyébként is kijelentette a város polgármestere, hogy az iskolaösszevonással kapcsolatban nem kell fizetniük. Őket senki sem kereste meg, hogy a felújításhoz adjanak pénzt, és menynyit. Szükségük van a tulajdon- részre, fizetnek is utána, ha azt konkrétan megbeszélik.- Pécsvárad az önálló önkormányzatok létrejöttével a korábbi közös vagyon megosztásakor 1991-ben kifizette a volt társközségeket - mondja dr. Fenyvesi János jegyző. Nem vitatja, hogy minden évben vitatkozniuk kell ugyan a körjegyzőséghez tartozó öt településsel, de eddig még mindig megszületett a megállapodás, amely alapján fizetik a Pécs váradra bejáró iskolások, óvodások után járó önköltséget. Sásdon felemás a helyzet. Amelyik kistelepüléssel van külön megállapodásuk, az évente állja az állami normatíván felüli, az önkormányzat ellátási kötelezettségét jelentő költségeket. A körjegyzőséghez tartozó 6 önkormányzat rendre fizet, elvégre, ha közös a tulajdon, annak költségeit részarányosán, együtt kell állniuk. A vonzáskörzetükbe tartozó 16 településsel viszont még nem sikerült megállapodást kötniük, így azok vagy fizetnek vagy nem. Velük kapcsolatban igaz a kényszerhelyzet: Sásd nem kötelezheti őket, hogy hozzájuk járassák az óvodásokat és az iskolásokat, és azért fizessenek is, mert azonnal elviszik máshová a gyerekeket. Sellye és a 6 társközsége között is 1991-ben jött létre a vagyonmegosztás. Az alapmegállapodás szerint mindenki megkapta a területén lévő volt tanácsi ingatlant azzal a kikötéssel, hogy a továbbiakban a kizárólagos tulajdonost terhelik az épület fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos költségek. Dr. Fekete Géza jegyző azt a megállapodást a közös érdekek megtestesítőjének tartja. Ugyanis a közösen használt sellyei intézmények működési költségeihez a lakosság, illetve a gyermekek arányában járulnak hozzá a kis települések. A fizető kicsiknek nem csak fizetési kötelezettségük, hanem beleszólási joguk is van a dolgokba, elvégre közösen fogadják el az iskola költségvetését. B. M. L. t < t i t
