Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-20 / 50. szám

2000. február 20. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Dunakömlőd falu vagy Paks külvárosa? Péntek délutántól vasárnap estig a 20 éve Paks városához csatolt Dunakömlőd hatvan lakosa személyenként 16 óra 30 percet töltött el azzal, hogy hét kérdésre választ keressen. Szerződést kötöttek a jelentkezőkkel, hogy végig a helyszí­nen maradnak. Ebédet és vacsorát a Faluház­ban biztosítottak számukra. A helyben lakók érzékelték, hogy rohamosan fogy az 1300 lelkes település. Veszélybe került a templom, az is­kola és településrészi önállóságot is veszni vélték. Az ügy érdekében a Civü Társadalom Fejlődéséért Alapítványhoz fordultak - a Baranya megyei Alsómo- csoláddal együtt -, hogy egy feltárási módszerhez jussa­nak, amellyel megállapítható, hogy a település fejlődését mi gátolja. Az ősz óta végzett feltárómunka elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy választ is tudjanak adni a kérdé­sekre. A kérdések amelyet feltettek maguknak: Ki dönt­het a település ügyében? Miből él az itt lakó ember 20 év múlva? Hogyan nézzen ki Dunakömlőd, mint épített környezet? Milyen legyen a kapcsolat az emberek kö­zött? Hogyan lehet elérni, hogy az emberek a faluban töltsék a szabadidejüket? Hogyan tudnak helyben tanul­ni a gyerekek? A településrész lakói november és január között 40 problémacsoportot vázoltak fel. A mostani műhelymunkán pedig három témacsoportban 20 prog­ramcsomagot dolgoztak ki, vagyis megalkották a telepü­lés jövőképét. Arra a kérdésre, hogy Dunakömlőd falu-e vagy Paks külvárosa? úgy válaszolnak, hogy falu, amelyik önálló életet él, de hivatalosan mégiscsak egy külváros. Hazafi József PaiMMs a üaia Ma óriási show színhelye lesz Ba­ján a Szentháromság tér, ugyanis egy filmforgatás záró kockáit veszik föl. S a képsor nem akármilyen. Egy óriási bálnát szereltek össze, s e bál­na szemébe fog benézni a főhős. A rendező Tar Béla, filmjének Wechtmeister rapszódia a munkací­me, s az ötvenes-hatvanas évekről szól, amikor - az idősebbek emlé­kezhetnek rá - külhoni cirkuszosok egy eléggé rozoga állapotban lévő kitömött bálnát utaztattak végig az országon. Úgy hívták, hogy Góliát. A bajai látványosság azonban csak apropó arra, hogy a város és a filmesek közt fellángolt perpatvarról szóljunk. Ugyanis a forgatásért a produkció eleddig a lefoglalt közte­rület után fizetett, de rövid úton ki­derült, hogy ez a pénz kevés. A vá­ros üzemeltetéséért felelős Vértesy László elmondotta, hogy 1956-ot megjelenítve a filmesek óriási tüze­ket gyújtottak a téren, amitől nem­csak füst keletkezett, hanem a koc­kakövek is megpattantak, összetöre­deztek. Szerencsére a filmforgatás biztosítva volt, s eleddig úgy tűnik, hogy a milliós károkat a biztosító ki­fizeti. Ennek ellenére úgy határoz­tak a város vezetői, hogy a filmezés kényelmetlenségei nincsenek arányban a kifizetett pénzekkel, s a jövőben nem elég a helyfoglalás tari­fáit megtéríteni. Végül is kompro­misszumot kötöttek: a filmesek nem egész napra zárják le a teret, csak néhány órára, meg-megszakítva a felvételeket, a város pedig megelég­szik a hétvégi forgatás fejében 300.000 forint bérleti díjjal, ami nem sokkal több, mint a helyfoglalás. Másrészt kötelezték a film készítőit, hogy külön egyezzenek meg a tér boltosaival, vendéglőseivel, azaz fi­zessenek nekik is valamit. A filmforgatás engedélyeztetése a város vezetése szerint a jövőben kü­lön mérlegelés tárgya lesz, s még az is előfordulhat, hogy elutasítják a kérelmezőt. (Csak emlékeztetőül: az Aranysárkány című filmben Páger Antal egy átmulatott éjszaka után ezen a kies főtéren botorkált át egy hajnalon, s Tar Béla egyik korábbi filmje, a Sátántangó is kötődik e térhez.) A bajai eset kap­csán érdekelt volna bennünket, hogy va­jon mibe kerülhet az egyházmegye fő­templomának, eset­leg a pécsi Széchenyi térnek egynapi bérle­te. A pécsi bazilikát egy-egy koncertre 80.000 forintért adja kölcsön a püspökség. Itt még játékfilmet nem forgattak, de Wolf Gyula gazdasági vezető szerint hasonló árat szabnának, egy kikö­téssel, csak a miliőhöz illő, az egy­házat és a kereszténységet nem sér­tő alkotás forgatását engedélyeznék. Előfordult egyébként, hogy művé­szeti, ismeretterjesztő vagy egyházi jellegű filmet készítettek már a bazi­likában, de Mayer Mihály megyés­püspök ezeket ingyen engedélyezte. A pécsi mediterrán Széchenyi tér bérletének tárgyában nem tudtunk előbbre jutni: Albert Pál, a közterü­let-felügyelet vezetője szerint a tér különös miliője sokat ér. Óránként akár tízmilliót is. Viszont készsége­sen kiszámolták, hogy például mibe jönne a Kossuth tér egynapi bérlete. Dettrich Pál számításai szerint (ő a felügyelet illetékes osztályvezetője) több mint egymillió forint volna az ára annak, hogy a gépkocsiforgal­mat kitiltsák, az autóbuszokat elte­reljék, a taxisdrosztokat és a fizető parkolókat átmenetileg szüneteltes­sék. De megtehetjük, hogy ingyen is átadjuk a tereket, városi létesítmé­nyeket, ha a pécsi érdekek ezt kíván­ják. Mondjuk, ha Steven Spielberg jönne forgatni Pécsre és evvel a nagyvilág figyelmét a városra irányí­taná. Kozma Ferenc Felújítják a siklósi kútzókamrákat Vármenedzser kerestetik Siklóson, olyan valaki, aki a bevételeket is növelni tudja. Felforrósodott a siklósi vár kö­rül a levegő, ugyanis a nyári idegenforgalmi főszezon előtt sok a teendő: az önkormány­zat szeretné minél vonzóbbá tenni a patinás létesítményt a turisták előtt. Bár igaz, hogy a város fölé emelkedő épület- együttes már a létével vonzó, s ha az ország távoli pontjáról ide jön valaki, biztosan belé­pőjegyet vált és körültekint. De ha másodszor, netán har­madszor érkezik Siklósra, már nem biztos, hogy vársétára in­dul, hiszen látta már. Másrészt szűkebb pátriánk lakói is gyakortabban kirándulnának Siklósra, ha tudnák, a várban időről időre újdonságokkal is találkozhatnak. Bakó Pál alpolgármester sze­rint éppen ezért van szükség egy olyan menedzserre (és egyelőre nem várkapitányra), aki - képletesen szólva - az ed­diginél jobban el tudja adni a várat. Aki akár hetente külön­féle kulturális programokkal csalogatja a vendéget, s aki az eddiginél sokkal több idősza­kos és a vár miliőjébe beillő ki­állítással újítaná meg a falakon belüli látnivalókat. Mert tény, hogy a vár léte és jövője forog kockán, s ehhez a belépője­gyek eladásából befolyó össze­gekre nagy szükség van. Az elmúlt évben közel het­venezer látogatója volt a vár­nak, s a bevétel elegendő lenne némi változtatásra. Az idei in­novációs programban elsősor­ban a börtön és a kínzókamrák mielőbbi rendbetétele szere­pel, valamint egy korabeli fegy­verek kiállítását szeretnék (esetleg a keszthelyi kastély igazgatójának segítségével) megejteni. Bakó Pál szerint a jelenlegi állandó kiállításaikat is felül kéne vizsgálni, jelesül, hogy mi illik a várhoz és mi nem, s job­ban szelektálva, több különféle (időről időre változó) bemuta­tóval tenni vonzóvá a látogatók előtt. Ehhez kéne az a mene­dzser (személyére pályázatot írtak ki), aki képes az önkor­mányzat elképzeléseit apró­pénzre váltani. Kozma Ferenc Pinceajtók dögrováson Szigetvár környékén egyre több pincét törnek fel telen­te, tulajdonosaik tehetetle­nek. A megélhetési bűnözés egyik fajtája manapság a figyelő sze­mek elől megbúvó szőlőhegyek környéke, ahol a pincék, prés­házak értékeket is rejtenek. Egyre többen járják pincekulcs helyett fejszével a környéket, s ajtót vágva jutnak be a kisze­melt épületekbe. Nem elsősor­ban a bort lopják, de ha már ott van, viszik azt is. A boron kívül a szőlőművelés pénzzé tehető munkaeszközei, illetve a kint tárolt füstöltáru, szalonna, kol­bász, sonka, esetleg a ballon­ban érlelődő gyümölcspálinka megszerzése a betörők célja. Mint azt Káró László, a meg­bízott szigetvári rendőrkapi­tány elmondta, a napokban a hoboli présházak kerültek terí­tékre, s több esetben valójában nem is akadt mit elvinni. Sze­rinte figyelmeztető, hogy oly­kor néhány forint értékű bort visznek csak el, s közben a présház baltával szétvágott aj­tajában százezres kár keletke­zik. Megesett már, hogy a tölgy­fából készült és meglehetősen értékes ajtókat teljes egészében újakra kellett cserélni a vandál rongálás miatt. Nem készítettek statisztikát, de a rongálással okozott kár minden bizonnyal többszöröse a lopáskároknak. Nem beszélve a betörés utáni nyűgökről, az új ajtók csinálta- tásáról, felszereltetéséről, s a kérdésről, hogy addig is miként zárja be a tulajdonos a préshá­zát. Egyébként éppen erről jutott a kapitány eszébe, hogy a nyi­tott pincékben kevesebb kárt te­hetnének a csavargók, de igazá­ból ezt a megoldást sem tudja nyugodt szívvel ajánlani. K. F 3**1 HÍREK Kiadványok Somogy megyé­ről. Nyolc új kiadvány ké­szült el Somogy megyé­ről, melyek között olyan, főképp az idegenforga­lomban használatos ér­dekesség van, mint a megye információs tu­risztikai térképe, a falusi szálláshelyek katalógu­sa, vagy a Somogy múze­umait és kiállítóhelyeit felsoroló füzet. (sz) Idegenvezetői világnap. Ma, vasárnap délelőtt és délután a pécsieknek 10, illetve 14 órakor a Janus Pannonius u. 11- ből ingyenes idegenve­zetés indul, amelynek célja, hogy a helyi lakos­sággal is megismertes­sék a város egyedi látni­valóit, értékeit és egyút­tal az idegenvezetők munkáját. (a) Farmutca Fonyódon A fonVódi önkormányzat a város külterületén az ipari par­kok mintájára háziállatok tartására alkalmas parkot sze­retne létrehozni. A Balaton-parti települések többsége nyáron város, télen fa­lu. Az idegenforgalmi főszezont a helyi állattartás zavarja, ezért sok helyen a tartás tilos vagy korlátozott. Ezen próbálna segí­teni Fonyód városa, kiterelve külterületre a hivatásszerűen ál­lattartással foglalkozókat és egyben bárki számára lehetősé­get teremtve arra, hogy maga is belépjen az állattartók közé. Mint azt Torna Miklós alpol­gármester elmondotta, a város közelében lévő egykori pusztát, Feketebézsenyt nézték ki erre a célra. A pusztán minden lehető­ség adott, hogy egy amolyan farmutcát alakíthassanak ki, hi­szen van út, víz és villany, s az infrastruktúra feljavításával az ipari parkokhoz hasonló háziál­lattartó park jöhetne létre. Fo­nyódon 60-70 ember foglalkozik intenzív állattartással, s éppen nyaranta nem tudnak leállni, hi­szen ekkor keletkezik a moslék zöme: a nyaralók (nyaralótele­pek) tonnaszám termelik a kony­hai fölösleget. Kérdésünkre, hogy vajon mit szólnak ehhez a tervhez az érintettek, Torna Mik­lós elmondta, hogy éppen a hé­ten tartottak e témában lakossági fórumot. A fórumon lévők egyik szeme sírt, a másik meg nevetett, hiszen megélhetésükhöz a nyári szállóvendégek éppen úgy hoz­zátartoznak mint a háziállatok. Kozma F. Fémkeresők és nyomkeresők Óhatatlanul eszembe jut a valaha volt úttörőjelszó, misze­rint a fémgyűjtés egyenlő a béke védelmével. No de ha lop­ják, az biztos nem szül békességet. Márpedig sokszor milli­ós értékű fémáru tűnik el néhány ezer forint bevétel remé­nyében. Palkovics Sándor, a pécsi gyár­városi rendőrőrs parancsnoka hosszú percekig tudja sorolni a fémtolvajlási eseteket, hiszen visznek mindent, ami mozdít­ható, sokszor még azt is, ami nem...- A feszültség alatt levő villa­mos vezetékeket ugyanúgy el­lopják, mint ahogy szőlősorok közül kihúzkodják a sorokat el­választó drótot. De az is érdekes eset volt, mikor egy óvoda épü­letének vörösréz csatornáját tüntették el néhány perc alatt, miközben a gyerekek és az óvó­nők kint voltak az udvaron. A tettesek azt mondták, az önkor­mányzat küldte őket karbantar­tani! A rendőrség próbál az eltűnt tárgyak nyomára jutni, sokszor ők is ott vannak a színesfémtele­peken nyitáskor, amikor befut­nak a kiskocsik meg a nagyobb autók is.- Az a baj, hogy ezek a dol­gok elég hamar átalakulnak, fel­darabolva, összehajtogatva ér­keznek, a jelzőtáblákról leégetik a festéket. Nehéz a bizonyítás - mondta az őrnagy. Az okozott kár viszont elké­pesztő módon nem áll arányban a fémért kapható pénzzel. A sár­ga- és vörösréz, valamint az alu­mínium kilója 200-300 forint (az ötvözettől függően), a vasé mindössze 10. De még így is, a telepeken leadott színesfém csu­pán 10 százaléka a vasáruénak.- Egy jelzőtábla újra kihelye­zése 18 ezer forintba kerül, míg a telepen jó, ha néhány száz fo­rintot ér. És ez így hatványozó- dik, egy több százezres beren­dezésért kapható pénz legfel­jebb pár ezer forint. Méhes K. Báli szezon. Egy hétvége sem múlhat el bál nélkül februárban. A régióbált tegnap először, de hagyományteremtő szándék­kal rendezték meg. Az estély Baranya, Somogy, Tolna megye önkormányzati, gazdasági vezetőinek, a kulturális és tudomá­nyos élet jeleseinek részvételével a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában kapott helyet. fotó: müller andrea l t Összerúgták a port Baján a filmesekkel, ugyanis a patinás fő­téren, amely több magyar film színhelyéül is szolgált, több kárt okoztak a városnak, mint hasznot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom