Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-19 / 49. szám

BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal 2000. Február 19., szombat Kényszerítik az önkormányzatokat? A prostituáltak egy része örömmel fogadná, ha kijelölnék a türelmi zónákat Egy nemrég napvilágra került - lapunkban is közölt - információ sze­rint azokban az ötvenezer lakosnál na­gyobb városokban, ahol a vezetés a rendőrséggel együtt úgy dönt, hogy nincs szükség a türelmi zónák kialakí­tására, a Belügyminisztérium - akár törvénymódosítás útján - fogja azokat kijelölni. Azaz jogszabályi úton kény­szeríti majd a helyhatóságokat a vigal­mi negyedek létrehozására. Pécs-Budapest A szervezett bűnözésről szóló törvénymódo­sítás értelmében minden ötvenezer lakosnál nagyobb településen türelmi zónákat, azaz vigalmi negyedeket kell kijelölni. Dr. Papp Ju­dit jegyző elmondta, a törvény szerint csak folyamatos közterületi prostitúció, illetve az örömlányok „tömeges” megjelenése esetén köteles a város türelmi zónát kijelölni - ám Pécsre ez a két kritérium nem jellemző. A városban a rendőrség adatai szerint 20- 25 utcalány dolgozik a közterületeken, vi­szont ők nem számítanak „tömegnek” - tá­jékoztatta lapunkat dr. Cserép Attila, városi rendőrkapitány. Jelenleg csak 50 ezer forin­tig terjedő szabálysértési bírságot tudnak ki­róni a lányokra, ha azok védett helyen - iskolák és egyházak környékén, közúton, főutak mentén - kí­nálják bájaikat, azon­ban ennek csak ritkán van visszatartó ereje. Legtöbbször a bünte­tési tétel halmozódá­sával, vagy a be nem fizetett bírság elzárás­ra való átváltoztatásá­val lehet valamennyi­re megakadályozni, hogy újra kiálljanak az útra. A jegyző asszony elmondta még, hogy a pécsi önkormányzat­nak nincsenek konk­rét elképzelései az esetleges türelmi zónák kijelöléséről, annál is inkább, mert - a törvény megkötései miatt - igen kevés hely lenne alkalmas vigalmi ne­gyed létrehozására. Ilyenkor ugyanis azt is figyelembe kell venni, hogy a lányok alkotmá­nyos jogai ne sérülje­nek, azaz csak olyan te­rület jöhet szóba, ahol akadálytalanul köthet­nek üzletet. Egy nemrég nyilvá­nosságra került infor­máció szerint a Belügy­minisztérium vezetői úgy döntöttek: ha az öt­venezer lakosnál na­gyobb települések ve­zetősége nem jelöli tó a vigalmi negyedeket, akkor jogszabályi megoldást keresnek arra, hogy a helyhatóságokat intézkedésre kény­szerítsék. Ehhez akár törvénymódosításra is hajlandóak lennének, mert a képviselő-tes­tület döntéseit közvetlenül nem befolyásol­hatják. Móricz Miklós, a BM sajtóreferense a Du­nántúli Naplónak azt mondta: nem tud ar­ról, hogy a minisztérium ilyen terveket vagy elképzeléseket fontolgatna. Annál is inkább, mert ahol a prostitúció nem tömeges és fo­lyamatos, ott nem kell türelmi zónákat léte­síteni. Papp Judit ehhez azt fűzte hozzá, hogy hivatalos források ugyan nem erősítik meg a tószivárgott információkat, de termé­szetesen ők is értesültek a történtekről. Véle­ménye szerint abban az esetben, ha a mi­nisztérium valóban ilyen eszközöket akarna felhasználni, akkor az alkotmánybírósági le­hetőségeken és jogorvoslaton kellene gon­dolkodni. Ha sokan nem is, de a prostituáltak egy része örömmel fogadná a vigalmi negyede­ket, ott ugyanis - szerintük - biztonságos és „emberhez méltó” körülmények között dol­gozhatnának. KAPITÁNY GERGELY Utcalányok érdekvédelme Két prostituált olyan türelmi zónát képzel el, ahol a futtatók nem szedhetik el a pénzüket. Ők kimondottan örülnének az esetleg kijelölendő övezetnek, mert azt remélik, hogy ott nem kell részesedést leadni a védelmet nem épp emberséges for­mában nyújtó striciknek, és nem szükséges pénzt gyűjteniük arra sem, hogy kifizessék az ötvenezer forintos bírságot. Nyi­latkozóinktól - akik alkalmazójuk bosszújától tartva nevüket nem árulták el - megtudtuk azt is, hogy érdekvédelmi szerve­zetet szeretnének alapítani, amely szerintük védelmet nyújt a selyemfiúkkal szemben. Ennek minél előbbi elérése érdeké­ben aláírások gyűjtésébe kezdtek a lányok a „szakmán belül’’. Elégedetlen fogyasztók A gázosok gördülékenyebb ügyfélszolgálatot ígérnek Hírek röviden VILLÁNY HATÁRÁBAN CSAKNEM HÁROMSZÁZ SZŐLŐSGAZDA sze- retne hozzájutni a volt pincegazdaság területén a neki törvényesen járó dolgozói földjéhez. A csaknem tíz falu kistermelői az akciót még 1992-ben kezdték. Most a térség országgyűlési képviselője is ígéretet tett, hogy lobbizik ügyük sikeréért. (cs) A HÉT VÉGÉRE SÁSDON BEFEJEZŐDÖTT a temetői meghibásodott transzformátor helyreállítása. A szerelők kicserélték a szigetelőket, valamint a kötéseket. Az elöregedés okozta üzemzavar miatt három utcában több órán át szünetelt az áramellátás. (cs) KULCSOS KUKÁK PÉCSETT. Fémtolvajoktól tartva a megyeszékhe­lyen mind több helyen láncolják le, látják el lakattal a lépcsőház előtti szemetes konténereket. Ily módon rögzített hulladékgyűjtők sorakoznak például az Éva utcában. A szállítómunkások zsebben felfűzve hordják a kukakulcsokat. (cs) A NAGYSZENTMIKLÓSI ARANY KINCS TITKAI címmel Szöllősy Kál­mán pécsi népművelő tart előadást február 23-án 15 óra 30-kor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma természetrajzi szaktanter­mében. A kutató a Túrán című lap legutóbbi két számában megje­lent cikkeiben azt állítja, hogy a nemesfém edények felületére vé­sett rovásírásos mondatok a felszolgálóknak szóltak. Témájuk tála­lási szokások és egyéb etikettel kapcsolatos tanácsok voltak. _______________________________________________________1$*) Az elsorvadás ellen Sásd-Gerényes Baranya és Tolna megye ha­tárán van négy apró falu, ahol csaknem 250-re rúg a munkanélküliek száma. Megsegítésükre álláskereső akcióba fogott két kistérsé­gi társulás. Ágon, Gerényesen, Kisvaszaron és Tékesen az önkormányzatok egyedül már képtelenek boldogul­ni, a magányosan szervezett mun­kahelyteremtő pályázataikat nem kíséri siker. Összefogásra kény­szerít a sanyarú helyzet, hisz fe­nyeget az elöregedés, és közvetve az elnéptelenedés réme is. Geré­nyesen például az evangélikus templomot már le is bontották. A gondok kezdenek annyira súlyosak lenni, mint az Ormán­ság kis lélekszámú településein. Helyben jelenleg nem tudnak ál­lást biztosítani a községek veze­tőségei, de akadna munka Alsómocsoládon, Komlón, sőt Sásdon is. Csakhogy a bejárás megoldatlan, ezért a kistérségi szövetkezések segítségét kérték. Jelenleg a legaktívabb szervezői támogatást a Baranyai Hegyhát Területfejlesz­tési Önkor­mányzati Tár­sulás nyújtja, melynek elnö­ke Kovács Sándomé (ké­pünkön), sásdi polgármester. Segítséget ígért még a komlói kistérségi társulás, valamint a vásárosdombói önkor­mányzat is. Ha minden az elképzelések szerint történik, akkor munkás­buszt bérelnek, és dolgozókat szállítanak majd a falugondnoki járművek is. A DDGÁZ Rt. tegnap sajtótájékoztató keretében összegezte az elmúlt időszak felmerült nehézségeit és a céggel szem­beni lakossági kifogásokat. Legtöbben az ügyfélszolgálat lassúságára, a közüzemi szerződések értelmezési nehézsé­geire, és a késedelmi kamatok behajtásának módjára pa­naszkodtak. Pécs Február elsejétől - mint arról la­punkban már beszámoltunk -, a DDGÁZ bevezette az éves egy­szeri leolvasáson alapuló számlá­zási rendszert, az ELASZ-t, mely­nek lényege, hogy a fogyasztók minden hónapban - a gázfo­gyasztás ingadozásától függetle­nül - egyforma összegű rész­számlát fizessenek. Az átállás azonban nem ment zökkenő- mentesen. Az ELASZ-tájékoztató anyagok nem jutottak el időben a fogyasztókhoz, és a havi gáz- számlafizetés lehetőségével élők közül azok is februárban keres­ték fel az ügyfélszolgálatot, akik­nek csak egy későbbi időpontban kellett volna bejelenteniük a mé­rőállást. Emiatt előfordult, hogy az ügyfélszolgálati irodák előtt hosszú sorokban várakoztak az ügyfelek, és a telefonközpont sem tudta fogadni a hívásokat. Koncz László (képünkön), a DDGÁZ Rt. gazdasági igazgatóhe­lyettese tegnap arról tájékoztatott, hogy megnövelték a telefonköz­pont személyzetének létszámát, így az eddigi havi 10 ezer körüli beérkezett hívás helyett ezentúl 170 ezret tudnak majd fogadni. Több fo­gyasztó pa­naszkodott a késedelmi ka­mat alkalmazá­sa és a behajtá­sa miatt. A ko­rábbi években a vállalat nem számolt fel ka­matot a késedelmesen fizető ügy­feleinek, ám tavaly óta kénytele­nek ezeket a kinnlevőségeket is behajtani. Szó esett arról is, hogy a szol­gáltató hibájából februárban két téves, nagy összegű számla ke­rült a fogyasztókhoz. Miután a cég megtudta a hibát, ellenőriz­ték a még tó nem bocsátott számlákat, ám mivel ezeket ad­dig vissza kellett tartani, késedel­mesen kapták meg az ügyfelek. - Mivel a fizetési kötelezettséget ­a szolgáltató hibája miatt - nem lehetett határidőre teljesíteni, a vállalat természetesen senkinek nem számolt fel késedelmi ka­matot - mondta Koncz László. Az igazgatóhelyettes szólt a „gázkommandóról” is. Az úgyne­vezett E-csoport - azaz az ellen­őrzési osztály - felállítását az in­dokolta, hogy a DDGÁZ-nak kö­rülbelül 400 millió forintnyi la­kossági kinnlevősége van. Eddig csaknem 50 ezer fogyasztót ellen­őriztek már, akik közül több mint 2000-nél találtak szabálytalansá­gokat. Ez a tétel 180 millió forin­tot tesz tó, amiből ugyan már 93 millió befolyt. Az esetek többsé­gében a lebukott fogyasztók elis­merik a jogosulatlan használatot, vagy a szabálytalan vételezést, ám van, amikor csak a bírósági út az egyetlen megoldás. ___________________KAPITÁNY G. Ho rgászok a Tiszáért Pécs A folyótól távol élőket is megrázta a Tisza tragédiá­ja, élővilágának drasztikus elpusztítása. Elsősorban persze a vízparti emberek, közöttük a horgászok kezd­ték el törni a fejüket a segít­ségadás lehetséges formáin. Tegnap a pécsi Herman Ottó Sporthorgász Egyesület ajánlott fel támogatást a kiürült szőke fo­lyó felélesztése érdekében. A pecások egyesületei feszí­tett, és döntően az általuk hasz­nált, kezelt tavak újbóli haltele­pítésére figyelő költségvetéssel dolgoznak. Á Herman Ottó veze­tősége azonban - az országban az egyesületek közül elsőként - úgy döntött, hogy idei halvásár­lási kerete terhére felajánl a Ti­szába telepítés érdekében egy mázsa pontyot és két mázsa ke­szeget. A gesztus mércéje nem egye­dül a hal értéke. Még csak az sem, hogy az egyesület akkor és oda küldi a pontyokat és kesze­geket, amikor és ahonnan erre a felkérést megkapja - hanem a példa. A Herman Ottó HE ugyan­is kéréssel fordult a horgászok országos és megyei szövetsége tagjaihoz, hogy hasonló felaján­lással járuljanak hozzá a Tisza mielőbbi újrahalasításához. A fák néha az égig nőnek Az elmúlt években mind a város védett fasorait, mind a kü­lönböző utcákba ültetett növényeket megtámadták külön­böző betegségek, s a védekezés nem kevés pénzébe került az önkormányzatnak. Siklós Az idei esztendőben a szűkös költ­ségvetésből 5 millió forintot tud­ná parkgondozásra fordítani a délvidéki városban, mely összeg mindent magában foglal. Mint dr. Priol János jegyző elmondta, a költségvetésnek ebben a tételében a védett fasorok kétszeri permete­zésének díja is szerepel. Kérdés persze, hogy ez elegen­dő lesz-e, hiszen mind a Gyűdi úton található védett gesztenye- sort, mind a Táncsics utca platán­fáit megtámadták már a kártevők, sőt az elmúlt évben a tűzelhalás miatt a Dózsa utcában teljes cse­rére került sor. Vadon László, a Vékom Tele­pülésüzemeltetési Kft. vezetője arról beszélt, hogy a gesztenyesor fáit csak úgy tudják pótolni, ha azt megvásárolja az önkormány­zat, ám ez nem kevés költséget ró a városra, ugyanis egy három mé­ter magas facserje 15 ezer forint­ba kerül. Az igazgató úgy látja, a platán­fák első permetezését - épp a me­legebb időjárás miatt - már meg kellene ejteni. Véleménye, hogy a fásítás terén a gyűdi kerület új la­kótelepét kellene némileg előtér­be helyezni. Amennyiben az ott élők vállal­ják a telepítést, úgy pillanatnyilag öt fajtából - többek között hárs, platán - választhatnak a lakók. Halmai László, az önkormányzat településüzemeltetési bizottságá­nak elnöke úgy tájékoztatott, hogy a különböző megbetegedé­sek miatt a cseréknél az Iskola úti csavaros fűzfák felváltása volna elsősorban indokolt, azonban er­re - bármennyire is sérültek a fák - csak lakossági kezdeményezés­re kerülhet sor. Információi szerint jelenleg már gyűjti az aláírásokat e célból egy érdekvédelmi szervezet. A tervek szerint a beteg növényeket hársfákkal pótolják. Mint a bizottsági elnök el­mondta, a szűkös pénzügyi ke­retek bővítését pályázatokkal kí­vánják megoldani, ugyanis egy­öntetű vélemény, hogy a megfe­lelő védekezéshez a pillanatnyi keret kevés. _____________________________________K.J. NAGYÜZEM A RESTAURÁTORMŰHELYBEN. A pécsudvardi ásatásoknál előkerült cserépedényeket, kerá­miamaradványokat restaurálják ezekben a napokban a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának munkatársai. Ugyancsak ide kerülnek a pécsi Szent István téri sírkamrákból most előkerülő értékek. ___________________________________________________________________________________________________________FOTÓ! LÄUFER LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom