Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-18 / 48. szám

14. oldal - Új Dunántúli Napló EZREDFORDULÓ BARANYÁBAN 2000. Február 18., péntek StHH Középpontban az egészségügy Elkészült a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ez évi terve. Az előzetes el­képzelések szerint a testületet július, au­gusztus, illetve október kivételével minden hónapban összehívják. Idén két ízben lesz kihelyezett ülés: május 29-én Sellyén, illetve szeptember 25-én Mohácson. A programot a közgyűlés már elfogadta. Baranyai körkép Ebben az évben az egyik fő hangsúly az önkor­mányzat által fenntartott nagyobb rendszerek közül az egészségügyi ellátásra esik. A cél a gyógyítást jobban biztosító struktúrák létrehozá­sa az egyetemmel, a megyei és a Honvéd Kór­házzal közösen.- Bár időközben az említett mellé más prioritá­sok is felzárkóztak, de miután az egészségügyet érintő váltás regionális léptékű lehet, fontossága még jobban felértékelődött - hallottuk dr. Kékes Ferenciéi (képünkön), a közgyűlés elnökétől. - Annál is inkább, mert a programhoz nagyon je­lentős külső források igénybevételére is mód nyíl­hat. Az egész folyamatnak a lényege az, hogy a már meglévő kapacitásokat az intézmények fenn­tartói úgy tudják kihasználni, fejlesztéseiket meg­fogalmazni, hogy eredményként olcsóbb és ma­gasabb színvonalú ellátást tudjanak biztosítani, mégpedig - ezt még egyszer szeretném kiemelni - dél-dunántúli léptékben gondolkodva. Ez egy nagy kihívás, és az eddigi gondol­kodási rendszer megváltoztatását is igényli.- Most azonban, hogy a költ­ségvetés előkészítésén dolgo­zunk - meglehetősen zaklatott hetek ezek -, világossá vált: a meglévő és várható intézmény­finanszírozási feltételek figye­lembevételével nagyon jelentős döntéseket kell megalapoznunk, és meg is hoznunk ebben az évben - folytatta az elnök. - Azért, hogy az önkormányzat által fenntartott, nagyrészt kötelező ellátási feladato­kat hordozó intézmények - gyermekvédelem, szolgáltatások, oktatás - 2001-ben már olcsóbb, de megfelelő színvonalon működő struktúrával rendelkezzenek. Idén ugyanis - szinte utolsó fecskeként - a baranyai önkormányzat is az ön­hibáján kívül kedvezőtlen anyagi helyzetbe ju­tott megyék közé került. Kimerülőben vannak, nagyrészt fejlesztésekre fordítva, saját forrása­ink. Vagyis feladatunk egy olyan méretű és struktúrájú intézményrendszer kialakítása, amely tartósan is megfelelő színvonalon műkö­dik. Ez az egyik legnagyobb kihívás 2000-ben a megyei önkormányzat előtt, mert természetesen ezekből a feladatokból számos konfliktus kelet­kezhet, s nekünk ezt vállalnunk kell.- A másik nagy feladatunk az, hogy ne csak szavakban, de a gyakorlatban is éltessük azt a politikai kultúrát, amely feltétele az együttmű­ködéseknek és egyeztetéseknek, még azon a szinten is, ahol az egész gondolkodási rendsze­rünk sebeket kapott az elmúlt hónapokban. Sze­rintem ugyanis túl vagyunk már a regionális po­litikai csatározásokon - de mindenképpen úgy kell viselkednünk és dolgoznunk, mintha túl lennénk ezeken. Meg kell keresnünk, meg kell találnunk azt a legnagyobb közös többszöröst, amely szükséges a közös, sikeres pályázatok­hoz, hogy valós fejlesztések indulhassanak meg, a korábbiakhoz képest nagyobb számban. A lé­nyeg: hogyan változhat ennek eredményeként mindenekelőtt a kistelepüléseken élők életminő­sége. Ezeket tartom én az év legnagyobb kihívá­sainak, s nem kizárt, hogy e súlyos kérdések va­lamennyire módosíthatják a megyei közgyűlés már elfogadott munkaprogramját is.- Az egészségügyi ellátás - nevezzük így - re­formjához miként viszonyulnak az orvosok, az intézményvezetők?- Az előkészületek természetesen nem most kezdődtek, s azt gondolom, ebben az évben le is zárhatjuk a folyamatot. A szakértők, akikkel erről a kérdésről már annyit konzultáltunk, utóbb azt mondták, hogy országszerte a mi programunkkal példálóznak. Baranya ismerte fel először, és tett is konkrét lépéseket, hogy az intézményfenntartók - a Pécsi Tudományegye­temen, a Honvédelmi Minisztérium és a megyei, illetve érintett települési önkormányzatok - tel­jes körben tekintsék át az együttműködés lehe­tőségét. A lényege: amelyik egészségügyi ellátá­si „szelet”, szolgáltatási forma valamelyik intéz­ménynél a legerősebb, azt ezt fejlessze tovább, máshol erre pénzt ne fordítsanak. A fejlesztések eredményeinek kölcsönösen egymás rendelke­zésére bocsátását pedig hosszú távú polgárjogi szerződésekkel biztosítják. Csak így jöhet létre a célként kitűzött funkcionális integráció. ______■ Ha tározathozatal előtt Meglehetősen bonyolult, szerteágazó folyamat, amikorra egy előterjesztés a megyei közgyűlés elé jut. És ez sok pénzbe is kerül. Csak egy tétel: a különböző anyagok sok­szorosítása a bizottsági, illetve a testületi ülésre 400-600 ezer forint között van egy alkalommal. A kultúrafejlesztés stratégiája Baranyai körkép Oldalszerkesztő: KINCSES BARANYA Megyehírek drogellenes munkacso­port. Múlt év márciusában döntött úgy a közgyűlés, hogy a megye és Pécs koordinálásá­val működő drogellenes mun­kacsoportot hoz létre. A bizott­ság egyéves működéséről most, a február végi közgyűlésen hangzik el először beszámoló. TÁMOGATÁS NÉLKÜL Szakmai programot nyújtott be a megyei önkormányzat a harkányi gyógyfürdőkórház A-épülete re­konstrukciójának támogatásá­hoz. Az igénybejelentés azon­ban eredménytelen maradt, mert a beruházás nem került a támogatottak körébe. BATTHYÁNY-MELLSZOBOR. Ja­nuár 31-én döntött úgy a köz­gyűlés kulturális bizottsága, hogy pályázatot kell kiírnia a megyei közgyűlés díszterme fo­lyosóján felállítandó Batthyány Kázmér-mellszobor elkészítésé­re. A pályázatot február közepé­ig kellett meghirdetni. SZEZONRA VÁRVA. Az idei költ­ségvetés tervezetében szerepel az a 2 millió forint, amelyet a közgyűlés biztosít az abaligeti kemping megnyitásához. Az Orfű Pécsi-tó Kht. működési költségeinek biztosításához ugyancsak 2 milliós keretet kü­lönítettek el. ■ Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült Pécs, Megyeháza Hogy a számokkal folytassuk, a közgyűlés tagjainak az anyag pos­tázása újabb 300 ezer forintot igé­nyel, ennek felébe kerül a Közgyű­lési Közlöny elkészítése, szétkül­dése. És ha mindent figyelembe veszünk, egy-egy testületi ülés összköltsége meghaladja az 1 mil­lió forintot. Nem véletlen, hogy a hivatalban az idei év egyik sürgős feladata a költségek csökkentése. Ez azonban nem érinti az előter­jesztések készítésének folyamatát.- A közgyűlés munkaterve, más szervek, személyek megke­resése, pályázat kiírása, jogszabá­lyi rendelkezés, vagy a testület korábbi döntése alapján kell dön­tést előkészíteni - kaptuk a tájé­koztatást Lászlóné dr. Kovács Ilo­nától, Baranya megye főjegyzőjé­től. - A napirendi pontok végső meghatározása a vezetői értekez­let feladata. Sok esetben a döntés előkészítéséhez több iroda együttműködésére van szükség, ilyenkor az én feladatom a rész­anyagok elkészítésére határidőt szabni. Az irodavezetők is kon­zultálnak az előterjesztések elő­készítéséről, s így kerül a téma az ügyintézőhöz. Ó keresi meg a külső szerveket is, ha a munka előkészítése során szükség van rájuk. Ezt követik az egyeztetések - az irodavezetőkkel, a társnő- dákkal, a főjegyzővel, a felelős tisztségviselővel, a szakértőkkel, s csak ezután készülhet el az elő­terjesztés tervezete.- A napirendre kerülő téma út­ja innen a pénzügyi-törvényessé­gi ellenőrzéshez vezet. Ha előbbi rendben találja - megfelel az ön- kormányzat költségvetési rende­letének -, a törvényességi ellenőr­zés például azt vizsgálja, nem üt­közik-e a szervezeti és működési szabályzattal, egyéb rendeletek­kel, határozatokkal. A témában il­letékes tisztségviselő csak ezt kö­vetően látja el aláírásával az elő­terjesztést. Következnek a bizottságok, ahol módosító indítványok, dön­tési javaslatok születhetnek, de az előbbi esetben újabb egyezte- tésekre van szükség. _________■ „N em lehet a kulturális fej­lesztési programot a szemé­lyi és tárgyi feltételek, va­lamint anyagi ráfordítás nélkül megvalósítani. Az utóbbi évtizedben a racio­nalizálások, a létszámleépí­tések, a reálértékben évről évre csökkenő költségveté­sek még a jól működő in­tézményeket is nehéz hely­zetbe hozták.” Elkészült Baranya megye kultú­rafejlesztési stratégiája - ebből idéztük a bevezető mondatot -, amellyel kapcsolatban Bokor Bé­la, a Baranya Megyei Önkor­mányzat alelnöke magyarázat­ként azt is hozzáteszi, hogy bizonyos időközönként ülik egy ilyen hosszabb távra szó­ló és nagy lélegzetű koncep­ciót kidolgozni. Ennek ter­mészetesen vannak prioritá­sai, fontos céljai, de rendkí­vül fontos, hogy a közműve­lődési intézmények és a civil szféra által megteremtett he­lyi kulturális élet, a közössé­gi értékek fennmaradjanak, sőt fejlődjenek. A kultúrafejlesztési straté­gia e hónap végén kerül a megyei közgyűlés ülése elé.- A kultúrát a megyei ön- kormányzat önmagában nem tudja fejlesztem - emeli ki az alelnök -, de tud terem­teni egy olyan együttműkö­dő közeget, amelyben az egyes érdekeltek megtalálják saját fel­adataikat, esélyt kapnak kitűzött céljaik elérésére, és felismerhetik közös érdekeiket. Ráadásul a megyei önkormányzat annyiban sajátos helyzetben van, hogy A legfontosabb célok kulturális szolgáltatásai intéz­ményein keresztül valósulnak meg, találkoznak a ,',fogyasztó­val”, akit viszont nem nagyon ér­dekel, hogy ennek a szolgáltatás­nak ki a gazdája.- Baranya megye múltjából, szellemi feltöltődéséből eredően folyamatosan „kulturális nagyha­talomnak" számított az ország­ban. Egy ilyen fejlesztési stratégia ennek megerősítését, vagy éppen új erőre keltését célozza?- Itt kell hangsúlyoznom ismét, hogy időközönként illik egy kon­cepciót készíteni. Ezt megelőzően a hetvenes évek közepén készült egy hasonló stratégiai elképzelés, de természetesen egészen más társadalmi környezetben. És fi­gyelembe kell venni azt is, hogy 1997-ben fogadta el az országgyű­lés az új kulturális törvényt. Ez érinti a közgyűjtemények közül a múzeumokat, a könyvtárakat, a levéltárakat és a közművelődést, mint szakterületeket. Bennünket a törvény azonban csak arra szo­rít, hogy készítsük el a saját fenn­tartásunkban működő kulturális intézmények fejlesztési elképzelé­seit. Mi ezen túlléptünk, a kon­cepciót kidolgozó Pécsi Tudo­mányegyetem fő irányokat is meghatározott. Ennek természetesen meg­van az a kockázata, hogy ha főbb orientá­ciókat szerepeltetünk a stratégiánkban, utóbb majd számon is kérhetik teljesítésü­ket. Másrészt felvető­dik a kérdés, hogy a cél elérése érdekében az önkormányzat mi­lyen eszközöket tud csatolni.- Nyilván azonban meggyőzőbbek a kon­cepció kidolgozásá­nak előnyei.- Üzeni Baranya társadalmának, hogy kulturális értékei sta­bilak és nagyon fon­tosak, s ezekre büsz­kéknek kell lennünk. Vagyis a megye társa­dalmának tudnia kell, hogy az önkormányzat intézményei még jobban képesek az imázsunk jó irányba történő alakítására. Ez azonban törődést, gondoskodást, sőt, beruházást igényel. ______■ A demokratikus élethez szükséges aktív, felelősségteljes, kreatív állampol­gár nevelése Információs rendszer létrehozása Felnőttképzés, közösségfejlesztés v A kapcsolatrendszerek erősítése, új kapcsolatok generálása A meglévő intézményrendszer megerősítése Forrásteremtés A művészeti élet támogatása Életmódkultúra-fejlesztés, az élet­minőség szintjének emelése A lokális, regionális, nemzeti, euró­pai, világpolgári egyéni és csoportiden­titás erősítése Hosszú távú kulturális „piacépítés” A megyei kulturális turizmus erősítése A nemzetiségek, etnikumok helyzetének erősítése A megyehatárok fölött Utakra vár a Somoggyal határos terület fotói t. l. Baranyai kezdeményezés volt, és lé­nyegében Dombóvár volt a címzett. A javaslat a tolnai, somogyi és bara­nyai alelnökök találkozójára, a megbeszélés témáira azt is célozta, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a megyehatárokon átnyúló kistérsé­gek között.- Arra gondoltunk a múlt év novemberé­ben Tímár László úrral, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnökével - tájékoztatott Pörvs Béla, a baranyai közgyűlés alelnöke -, hogy egy ilyen találkozó kiindulópontja le­het a három megyei önkormányzatai szo­rosabb együttműködésének bizonyos köz­szolgáltatások további tervezése és szerve­zése érdekében. Megalapozhatja a régió­építéshez alapvetően szükséges partneri kapcsolatok kialakítását, csökkentheti a megyék közötti feszültségeket és bizalmat­lanságot. A dombóvári találkozó február 1-jén volt. Baranyai részről javasolták a terület­fejlesztés terén az együttműködési lehető­ségeket, különös hangsúllyal a megyehatá­rokon átnyúló programokra. Minket példá­ul Nyugat-Baranya és Kelet-Somogy egy­másrautaltsága annyiban is érdekel, hogy ez a kisrégió hagyományosan „összezárt”. A térség polgármestereinek találkozója meg is volt a napokban Nagydobszán. Itt már konkrétumok is szóba kerültek, példá­ul egy út megépítése Kálmáncsáról a 6-os útra. Érthető ennek fontossága, miután a munkahelyek megszűntek, s az e vidéken élők egyik megélhetési forrása terményeik eladása lett. Az árut azonban út hiányában csak nagy kerülőkkel vihetik a piacokra. Közös érdeke a kistérségnek a gyógyvi­zek hasznosítása. Egy-két kivétellel azon­ban a kutak le vannak fojtva. A hasznosítás érdekében össze kellene fogniuk a falvak­nak, csakúgy, mint az egy-egy településen lévő műemlékek, idegenforgalmi értékek vonzerővé tételéért. Működik egyébként a Zselicben két kistérségi társulás is, egyik baranyai, a másik somogyi. Bizonyos együttműködés van közöttük, de szeren­csésebb lenne a táj­egységet egységesen kezelni, s ennek alap­ján közös, azonos cé­lú fejlesztéseket ki­dolgozni. Célja lehet az együttműködésnek az ormánsági falva­kat is elérő út meg­építése, illetve a drá- vavölgyi vasút mű­ködtetése. Az utób­binak egy vonalát azonban éppen most akarja felszámolni - gazdaságtalan működés okán - a MÁV.- Dombóváron szó volt a régió külföldi kapcsolatairól is - folytatta Poros Béla. - Ilyen szempontból fontos stratégiai part­ner Horvátország szomszédos területe, il­letve Steyermark. Baranya jó helyzetben van, ezért abban állapodtunk meg, hogy a külföldi kapcsolatok „rendszergazdája” megyénk lesz. Hasonlóan koordinátori szerepünk lesz az egészségügy területén, míg az oktatás, a kultúra és kommunikáció koordinátora Tolna, Somogy pedig a kör­nyezetvédelemé, az infrastruktúráé és a te­rületfejlesztésé. Megyehírek A KÖZBIZTONSÁGÉRT. Változat­lanul támogatni kívánja a köz­gyűlés a Baranya Megyei Rend­őr-főkapitányság technikai fel­szereltségének korszerűsítését segítő alapítványt. ÁTÉPÍTÉS ELŐTT. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósá­ga Természettudományi Osztá­lya számára át kell építeni a pé­csi, Szabadság u. 2. szám alatti épületet. Az ehhez szükséges beruházási összeg 2000-re eső részét az önkormányzat költ­ségvetése tervezésekor figye­lembe vette. KINCSES BARANYÁÉRT. Ebben az évben a megyei önkormány­zat a Kincses, virágos Baranyá­ért verseny nyertes pályázatai­nak díjazására 2 millió 500 ezer forintos keretösszeget irá­nyoz elő. I k É 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom