Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)
2000-02-18 / 48. szám
4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARANYA I TÜKÖR 2000. Február 18., péntek Orvosi praxis: jog van, hitel lesz Az önkormányzat nem köteles eladni a rendelőt és a műszereket Hamarosan megjelenik az a kormány- rendelet, amely hiteltámogatási lehetőséget nyújt azoknak a háziorvosoknak, akik meg kívánják vásárolni az általuk használt rendelőt és a gyógyító eszközöket. Az viszont továbbra is kérdéses, mi történik akkor, ha az önkormányzat nem akar megválni az egyébként számára működtetési feladatként előírt egészségügyi rendszertől. Jövőre a tervek szerint már a szakorvosi ellátás privatizációja következik. Pécs-Budapest Amint az ismeretes, február végén a parlament második nekifutásra ugyan, de elfogadta a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a fogorvosok praxisjogáról szóló törvényt. Az erről szóló dokumentumot a Magyar Orvosi Kamara adja majd ki az érintett doktoroknak. A privatizáció gyorsulását segítheti, hogy a praxisjog bevihető gazdasági társaságokba, kft.-kbe, bt.-kbe is, azonban - lévén gyógyító ellátásról szó - azt csak a diplomával rendelkező doktor gyakorolhatja. A koncepció szerint a rendelőért továbbra is a helyi, fenntartó ön- kormányzat a felelős, hacsak azt el nem adja a háziorvosnak, vagy nem mond le róla ingyen a gyógyító javára. Szakemberek szerint a ■■■H jogszabály éppen emiatt kusza kissé, hiszen az ön- kormányzati törvény szett ísv f rint a település egyik ki" ~ ■. 1 emelt feladata, hogy egyebek mellett az egészség- ügyi ellátást biztosítsa, a rendelőket fenntartsa. így elvileg, ha a község vagy város vezetősége úgy dönt, hogy nem kívánja kiengedni a kezéből az orvosi alapellátást, hiába rendelkezik a helyi orvos a praxisjoggal, az általa használt épületet és az eszközöket még fizetség ellenében sem kaphatja meg, mivel a polgár- mesteri hivatal nem köteles azt eladni. Elméletileg ugyan az önkormányzati törvény ezen részén is lehetne módosítani, és azt a februárban elfogadott praxisjogszabályhoz igazítani, ám mivel kétharmados törvényről van szó, ehhez az ellenzék szavazataira is szükség lenne, s erre kevés a remény. (A parlamentben a praxistörvény is „csak” a koalíció voksaival kapott többséget.) Az egészségügyi tárca és a Pénzügyminisztérium között már javában folyik az egyeztetés arról, miként lehetne támogatást adni az orvosoknak, hogy a rendelőiket és az általuk használt eszközöket megvásárolhassák. A kormány tervei szerint egy hosszú lejáratú, 30-35 éves futamidejű hitelt kaphatnának a doktorok az épületvásárlásra, amely során az első tíz évben garantálnák a 8 százalékos kamatot. A felső határ, amit lehet igényelni - hasonlóan a szintén nemrég életbe lépett lakástámogatási rendszerhez - kb. 8 millió forint lenne. Ugyanebben a körben egyébként a helyi orvos a szolgálati lakás megvételére is kaphatna kölcsönt. A megszülető kormányrendelet várhatóan külön szól majd a műszerek privatizációjáról, ehhez legalább 40 százalékos kamattámogatást nyújtana a központi költségvetés. Korábban arról is lehetett hallani, hogy a jelenleg is praktizáló orvosok 60, míg az újonnan belépő doktorok 40-50 százalékos kamattámogatásra számíthatnak. Az Egészségügyi Minisztérium egyébként nemcsak a jelenleg használt rendelők vásárlásához adna segítséget, hanem dotálná az újak építését is. Szakértők szerint a bankok állami garancia mellett, amelyre van ígéret, készen állnának a hitelek folyósítására, hiszen az orvostársadalmat megfelelő fedezettel rendelkező, jó piacnak tekintik. Egyes elképzelések szerint a pénzintézetek között ezért pályázatot hirdetnének az illetékesek, s a legkedvezőbb feltételeket kínáló társaság kaphatná meg a folyósítás lehetőségét. A mostani praxistörvény azonban csak a háziorvosokról, házi gyermekorvosokról és fogorvosokról rendelkezik, a szakellátásban dolgozóknak egyelőre még nincs lehetőségük a privatizációra. Gógl Árpád egészségügyi miniszter (képünkön) a közelmúltban Pécsváradon tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tárca támogatja, hogy a háziorvosok is minél több szakvizsgát tegyenek, így ugyanis - megfelelő műszerezettség mellett - helyben is el tudnának végezni olyan ellátásokat, amelyek jelenleg csak a nagyobb településeken taORVOSI ALAPELLÁTÁS BARANYÁBAN lálható szakrendeléseken lehetségesek. A kormány véleménye szerint mindenképp erősíteni kell a háziorvosi hálózatot, hiszen a betegek mintegy kétharmada jelenleg nem az alapellátásban kapja meg a gyógyulás lehetőségét, hanem az ennél jóval drágább kórházi közegbe kerül. A praxisjog, mivel ösztönzi a háziorvosokat a modernizálásra, új szakvizsgákra, korszerű eszközök vásárlására, csökkentheti a mostani arányokat. A jelenleg „lépéshátrányban” levő szakorvosok részére 2001-ben jöhet létre olyan jogszabály, amely az ő számukra is megadná a praxisjogot. A kormány tervei szerint már idén májusban beterjesztik az ország- gyűlés elé azt a tervezetet, amely a szakellátás reformját célozza meg, ezek után pedig a kórházi rendszer modernizálása következhet. NYAKA SZABOLCS Bár még nincs végleges döntés, információink szerint a megyei területfejlesztésre idén több mint egymilliárd forint jut, ugyanannyi, mint tavaly, s ez a szakemberek szerint örömteli tény. A regionális fejlesztési tanács kasszájába viszont mindössze 130 millió forintot tervez betenni a szaktárca. PÉCS A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült az a tervezet, amely a megyei és a regionális fejlesztési tanácsoknak juttatandó ez évi támogatási összegeket tartalmazza. Utóbbiak országosan 900 millió forintot kapnának, egy-egy testületnek tehát durván 130 millióból kellene gazdálkodnia, 60 millióval kevesebből, mint 1999-ben. Ebből a pénzből az adott térségek kommunális és infrastrukturális, illetve munkahelyteremtő beruházásait lehetne pályázati rendszerrel segíteni. A pontos ösz- szegre vonatkozó végső döntést a miniszter fogja meghozni.- Kevésnek tűnik ez a pénz, ebből nagyobb programok indítására valószínűleg nem jut majd - nyilatkozta lapunknak dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, a Dél-Ddnántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja, annak korábbi elnöke. A politikus ugyanakkor úgy véli, a 130 millió elég lesz arra, hogy segítségével az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó majdani pályázatokat elő lehessen készíteni, ami a támogatások elnyeréséhez elengedhetetlenül szükséges. Egy-egy komolyabb, EU-pénzekből megvalósuló beruházás megtervezése sok millió forintba kerül. A Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács körülbelül 1,2 milliárd forintot oszthat szét 2000- ben, nagyjából ugyanannyit, mint tavaly, ami a szakemberek szerint mindenképpen örömteli tény. Problémát jelent azonban, hogy a kamarák és a megyei munkaügyi központ - a területfejlesztési törvény módosításából következő - kiválásával az önkormányzatoknak kell összeadniuk a testület ily módon kiesett működési költségeit. Kékes Ferenc, a tanács elnöke úgy véli, hogy a tagok megválasztásakor választójoggal rendelkező 15 baranyai önkormányzati társulás között kell majd felosztani a hiányzó 5-6 millió forintot. A Céljellegű Decentralizált Alapban idén 350 millió forint lesz. Erre olyan önkormányzatok pályázhatnak, amelyek kötelező feladataik ellátásához szeretnének kisebb (tavaly maximum 2 milliót lehetett kapni) támogatáshoz jutni. A Területi Kiegyenlítő Alapból 2000-ben 580 milliót oszthat ki a baranyai testület. Ebből a kommunális fejlesztésekre készülő önkormányzatok részesedhetnek. A Terület- fejlesztési Célelőirányzat nevű „kalapba” ebben az évben 300 millió forint kerül, ennek a tortának a szeleteit munkahelyteremtő vállalkozóknak ítélheti oda a tanács. Tavaly mindössze hétmillió forint maradt bent - egy pályázó visszalépése miatt - a megyei kasszában, ami azt jelenti, hogy hatalmas az érdeklődés a területfejlesztési pénzek iránt. NIMMERFROH F. A hó miatt áramszünet Komló és környéke Amint az időjárás rosszabbra fordul, egyes térségekben gyakorivá válnak az áramszünetek. A probléma kezelésére százmilliós felújítást tervez az áramszolgáltató. Abaliget térségében a hó miatt ismét áramszünetek voltak tegnap.- A vezetékhálózat gyenge pontjai előjönnek a rossz idő hatására - mondta Tárnái Ferenc (képünkön), a Dédász Komlói Üzemvezetőségének vezetője. - A térségben vezetékszakadások okoztak átmeneti zavarokat az áramszolgáltatásban. Még ebben az évben tervezzük a régió gyenge hálózatának felújítását. Az üzemvezetőség területén közel 100 millió forintot fordítanak idén a transzformátorállomások és a vezetékek rendbehozatalára. Ebben Komló betápláló vezetékeinek és közvilágításának felújítása 25 millióval szerepel. Az ideiglenesen légvezetékkel megoldott átkötések - azon kívül, hogy csúnyák - állandó hibaforrások is. Ezek kivizsgálása rengeteg időt igényel a szakemberektől. Jelenleg még tervezés alatt állnak az ez évi feladatok. A munkálatokra várhatóan a második és a harmadik negyedévben kerül sor. - Szeretnénk még a nyáron befejezni a kivitelezést - mondta Tárnái Ferenc.- Ekkor sem viselik el szívesen a fogyasztók az áramszüneteket, de akkor legalább a háztartások fűtését nem érintik az elengedhetetlen kikapcsolások. A 6-7 órás áramkimaradás alatt a hűtőszekrények nem olvadhatnak le. Azon leszünk, hogy mielőbb elvégezzük a lakosság visszakapcsolását. Sajnos, a munkálatok elvégzése alatf akár több napig is kénytelenek lesznek a fogyasztók eltűrni az energiaellátási zavarokat. NÉMETH L. Az oktatás színvonaláért PÉCS A Comenius 2000 Program- iroda pályázatairól tegnap az Ifjúsági Házban tartottak tájékoztatót a megye pedagógusainak. A ’programiroda igazgatónője, Hemeczky Katalin elmondta, hogy az iskolák minőségbiztosítási programjának országos kiépítésére az idén 1,6 milliárd forintot fordít az oktatási tárca. Elsőként a minőségbiztosítás elveit ismerő szakértői gárda megteremtése, kiképzése a cél. A Comenius 2000 Programiroda közvetítésével első lépésként legalább négy-ötszáz intézményben szeretnék kialakítani a szakmai feltételeket ahhoz, hogy az oktató-nevelői munka színvonala minden szinten mérhetővé váljon és természetesen emelkedjen is. Alapvető módszer és alapelv az önellenőrzés és ön- fejlesztés - mindezek megvalósításához szakértők bevonására, speciális programcsomagokra van szükség, ami pénzbe kerül. Ezekre a támogatásokra az óvodáktól a középiskolákig -valamennyi közoktatási intézmény pályázhat. A jövő tanév ebből a szempontból mindenképp kísérleti esztendő lesz, a szervezőmunka oroszlán- része a megyei pedagógiai központokra hárul. Az egyszerűbb minőségbiztosítási modell bevezetésére másfél, a teljes körű nagyobb modell bevezetésére és alkalmazására két év idő áll majd az iskolák rendelkezésére. B. R. Gazdátlan erdők Sásd-Hegyhát Észak-Baranya nem egy településén gondozatlan az erdőrész. A környezetvédők viszont elégedetlenek. Az Állami Erdészed Szolgálatnál úgy értesültünk, van, aki még hozzá sem jutott az öt illető erdődarabjához, mert a földhivatalali ügyintézés nehézkes. Másutt viszont, és ez a leggyakoribb, a tulajdonos nem kapál és a sarjakat nem ritkítja. Velük szemben úgy próbálnak fellépni, hogy eladásra, illetve bérbeadásra kötelezik őket. Ha azonban ez sem segít, akkor a tulajdonjog visszaszáll az államra. Azért szép példák is akadnak, hisz Gödrén a birtokosok egy szakembert kértek fel, hogy a gondozáshoz toborozzon munkásokat. Kishajmáson és Orfűn a bérleményként kezelés terjedt el. Mind többen telepítenek akácot és tölgyet - főként parlagokon. Niedling Gyula szorgalmát dicsérik pédául az új telepít- vények Kovácsszénáján, Tékesen és Tanúson. Gondos birtokos hírében áll Amerza István és Sziklavári Rezső is. Sásdon és Bakócán ezen a tavaszon csaknem húsz hektár akácost ültetnek. CS. J. Ismét itt a Villanegra PÉCS A ma este fél nyolckor a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában bemutatásra kerülő darabot Léner András rendezte. A Páger Antal és Várkonyi Zoltán nevével fémjelzett Hattyúdal című filmünkre, melynek forgató- könyvét Dobozy Imre írta, sokan emlékezhetnek a középkorúak közül. Az író tragikomédiájáról ezúttal egy fiatal rendező, a Madách Színházban Bródy Sándor „Medikus” című darabjával debütáló, és Frankfurtban is műhelytanulmányokat végző Léner András igyekszik letörölni a port. Mint elmondta, az öreg tambu- rás, a doktor és társainak története a hatvanas években játszódik ugyan, de a történet örök mese, amely soha nem évülő gondolatokat hordoz az egymásrautaltságról, a körülményeken felülemelkedő élniakarásról - emberi méltóságunkról. Annak idején a darabnak némiképp az ellenállást is képviselnie kellett, ma ilyen szerepe nincs - ezért az előadás a klasszikus esztétikai teljességre, a megformálásra koncentrálva születhet újjá. De várhatóan megújul a tragikus sorsú tamburás alakja Krum Ádám és a Villanegrában kurzusokat vezető Doktoré is Márton András megformálásában. Notesz szerepében Rázga Miklóst láthatjuk, de Villanegra holdudvarában ott láthatjuk majd Gráf Csillát, Füsti Molnár Évát, Sólyom Katalint és Pilinczes Józsefet is. A látványra törekedő díszlet Paseczky Zsolt, a jelmez Tresz Zsuzsa munkája, az atmoszférához illő zene Herczeg László, Papp Zoltán és Andi Anita együttműködését dicséri. B. R. Rázga Miklós (balról), Krum Adám, Bánky Gábor, Márton András és Ujláb Tamás jelenete Bemutatkozó PÉCSVÁRAD Február 23-án Nagykanizsán bemutatkozik a pécs- váradi kistérség néprajzi és népművészeti kiállításon. A Szülőföldünk, Magyarország elnevezésű program részeként február végén a pécsváradi térség, a Zengő-vidék kulturális és népművészeti látványosságaival és nevezetességeivel találkozhatnak az érdeklődők Nagykanizsán, a művelődési központban szervezett bemutatón. Zengővárkonyi szőttesekkel, asztal- és ágyterítőkkel és ősi szövőszékekkel, fazekasművészekkel, népművészeti kézimunkákkal, a tájra jellemző borokkal, a hidasi székely népviselettel, a német és református falvak még élő folklór hagyományaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. k. g. Százmilliók vidékfejlesztésre FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ
