Új Dunántúli Napló, 2000. február (11. évfolyam, 31-58. szám)

2000-02-14 / 44. szám

4. oldal - ÚJ Dunántúli Napló TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 2000. Február 14., hétfő BARANYAI Hírcsatorna MINDSZENTGODISA KÖRNYÉ­KÉN EGY JÖVENDŐBELI szennyvízcsatorna-társulás há­rom kisebb tisztítómű építését tervezi. Ezzel azt akarják elérni, hogy a szállítási költség ne nö­velje a csatornadíj összegét. A kivitelezés sikere érdekében 15 település fogott össze. (cs) SOMBEREKÉN szeretnék a 15 éve szárazon lévő volt tsz-hor- gásztavat öt hektáron eláraszta­ni. Az új tulajdonos, az önkor­mányzat könnyebben juthatna pályázati pénzhez, ha horgász­egyesület alakul. (cs) A DUNÁNTÚLI NAPLÓ INTER­NETES HONLAPJA technikai okok miatt nem elérhető. Re­méljük, a probléma mielőbb megoldást nyer, addig is kérjük Olvasóink szíves megértését. VÍZÁLLÁSOK ÉS HŐFOKOK: Mohács 622 cm, áradó, 4,6, Őrtilos -118 cm, apadó, 4,0, Barcs -44 cm, apadó, 5,1, Drávaszabolcs 59 cm, változat- lan, 3,8 fok. ■ Drágább tankönyvből Baranyai körkép Február 15-ig küldhetik el az ál­talános és középiskolák a ki­adókhoz a jövő évre vonatkozó tankönyv-rendeléseiket. Az idén 5151 kötet került fel a tankönyv- jegyzékre. A listán szereplő ki­adványok közül 1781 a tanköny­vek és 3370 a segédkönyvek száma. A jegyzéken szereplő könyvek átlagára 697 forint. En­nek alapján egy-egy könyvcso­mag 6-7 ezer forint körüli ösz- szegbe kerül. Ez azonban meg­tévesztő lehet, hiszen a használt könyvek árát és számát a helyi tanterv és a szabad tankönyvvá­lasztás is befolyásolja. Tavaly a legolcsóbb tanköny­veket Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Békés megyében ren­delték, míg Somogy, Baranya, Vas és Győr-Moson-Sopron me­gyében drágább kiadványokból tanultak a diákok. idi Tömegjelenetek az egyetemen Néha szó szerint is birkóznak a tudásért A Pécsi Tudományegyetem BTK-s hallgatói panaszolják, hogy év elején és félévkor, a kurzusfelvételek időszakában elszabadul a pokol. A kreditrendszer miatt ugyanis bizo­nyos számú tárgyat kell teljesíteni, de tekin­tettel arra, hogy egy-egy kurzusra csupán meghatározott számú hallgatót vesznek fel, óriási a tülekedés. Pécs A bejutás esélye gyakran azon múlik, hogy ki hány órakor áll az ajtónyílásba, s azon, milyen fi­zikai erővel bír. Ennek következményeként nem ritkán előfordul az is, főleg a BTK-n, hogy az elsősök az alapkurzusokra nem tudnak bejutni, de a rendszer rákény­szeríti őket, hogy olyan tárgyakat vegye­nek föl - sokszor egyik ajtótól a másikig rohanva -, melyek a legrosszabb álmaik­ban sem fordultak elő. A hallgatók nem mindegyike vonzódik persze azokhoz a tanárokhoz, akik nagyobb tudásúak, in­kább azokhoz igyekeznek, akik keve­sebbet követelnek, és akiknél a bukási arány a lehető legalacsonyabb. A diákok másról is panaszkodnak: például, hogy az index leadásakor órákat kell várni, mert a sor az udvar közepéig kígyózik. Ha az inde­xükről évközben fénymásolatot igényelnek, ezer forintpt kell fizetniük, a késedelmes leadásáért kétezer forint a büntetés, és dékáni engedély szükségeltetik a beiratkozáshoz. Volt olyan eset is, állítja az egyik hallgató, hogy valaki a külföl­di útjáról visszatérve értesült arról, hogy félévet kell ismételnie. Köztudott, hogy a felvételi hetében nagy a zsúfoltság, mondja Vass Miklós rektorhelyettes, de arról nincs tudomásuk, hogy nagy számban lennének olyanok, akik nem tudnak fölvenni va­lamely tárgyat, amely a szigorlat előfeltétele. Te­kintettel arra, hogy kreditrendszer működik, a hallgatóra bízzák, mikor milyen tárgyat vesz fel, de a gyakori halasztások miatt harmadik-negye­dik évre halmozódhat a hiány. Ezért fordul elő, hogy akár hetvenen is jelentkezhetnek közülük arra a kurzusra, amelynek maximális létszáma csak húsz-huszonkét fő lehet. Ha mindenki a megfelelő évfolyamon venné fel a neki szükséges tárgyakat, akkor ez elkerül­hetővé válna. Hivatalos jelzés, panasz viszont nem érkezett sem a BTK ta­nulmányi osztályára, sem a rektori hi­vatalba. A rektorhelyettes el tudja kép­zelni, hogy egy középiskola után, ahol minden percnyi pontossággal szerve­zett volt, az elsőéves hallgató beesik egy olyan egyetemi rendszerbe, ahol lényegesen nagyobb szabadsággal, önállósággal rendelkezik, és kiadványokból, a felsőbb évesektől kell tájékozódnia ezért nehe­zebben boldogul. Hogy a fenti jelenségeknek a tanárhiány len­ne az oka, azzal nem ért egyet, bár termé­szetesen a Bokros-csomag idején voltak le­építések az oktatói körből, de annak mérté­ke nem lépte túl azt a határt, amely ilyen helyzetet eredményezne. A kari szabályzat rendelkezik az index­ről, hogy mely időszakokban lehet fölven­ni, és mikor kell leadni. Ha ezt a kérdést li­berálisan kezelnék, mondja a rektorhe­lyettes, akkor rendkívüli problémák adód­nának az ösztöndíj kiszámolásával kapcso­latban. Bizonyos késedelem esetén eljárási díjat kell fizetni, nincs más megoldás, egyébként a leadási határidőt egy héttel meg is hosszabbították. A külön eljárási dí­jak mértékéről, a beszedés módjáról szená­tusi döntés rendelkezik, amelyről a hallga­tóknak tudniuk kell, hiszen a félévenként kiadott tantárgyrend ezt tartalmazza. Hogy a panaszok elsősorban a BTK-ról érkeztek, an­nak az az oka, hogy ezen a karon a legteljesebb a kreditrendszer, itt rendelkeznek a hallgatók a legszélesebb mozgástérrel. ____ CSERI LÁSZLÓ Va nnak kurzusok, amelyeken zsúfolásig benépesülnek az előadók Folyamatos működés a cél A már meglévő ipari park területén a kezdő vállalkozáso­kat segítő inkubátorház kiépítését tervezi az önkormány­zat. A kétszázmilliós beruházás nagy részének finanszíro­zását pályázatokból szeretnék megoldani. Mohács A napokban Tiszaújvárosban rendezett fórumot az ipari par­kok szövetsége, amin a gazdasá­gi, vidékfejlesztési és a közleké- dés tárcák képviselői ismertették az idén várható pályázati lehető­ségeket. A programon a várost Szekó József polgármester képvi­selte.- Több milliárd forint az az összeg, amit a februárban, illet­ve márciusban megjelenő pályá­zatokon az ipari parkok infra­struktúrája, illetve a logisztikai központok fejlesztésére szét­osztható. Biztos, hogy Mohács mindkét pályázati lehetőséggel élni fog. Ugyanakkor a tájékoz­tatók abban is megerősítettek, hogy be kell indítani az inkubá- torház-programot, amivel ked­vezőbb feltételekkel kezdhetik meg működésüket a kezdő vál­lalkozók, és így az a munkanél­küliség csökkentéséhez is hoz­zájárulhat. Az inkubátorház megvalósítá­sát nehezítheti, hogy az erre a célra kiírt pályázaton az igényel­hető legnagyobb összeg várható­an ötvenmillió forint lesz, ez pe­dig kevés a kétszázmilliósra ter­vezett beruházáshoz. Az önkormányzat saját forrás gyanánt a tulajdonát képező te­rületet és az infrastruktúrát tudja majd biztosítani, de elképzelhe­tő, hogy Phare-pályazatokat is igénybe kell venniük a megvaló­sításhoz. A polgármester elmondása szerint a városnak nem lehet az a célja, hogy legyen egy kivilágí­tott zöld mezős parkja, hanem már a kiépítés kezdetétől folya­matosan működnie kell a terü­letnek. ________________ M. B. Ad ó lett a járulékokból Bővülnek az önadózók bevallási teendői Baranyai körkép Ezentúl az szja mellett a tb- járulékokkal is tételesen el kell számolnia mindenki­nek, még a magánszemé­lyeknek is. A nyugdíjbizto­sítási és egészségbiztosítási járulék ez évtől kezdve már adónak számít. Tavaly megkezdődött a társada­lombiztosítási járulékok újfajta kezelése, egyelőre két részre bontva (a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapba elkü­lönítve befizetve), de már az adó­hatóság által létrehozott járulék- igazgatóságok foglalkoztak a be­fizetésekkel. Újdonság volt az is, hogy a korábbi renddel ellentét­ben a hátralékok kifize­tését nem a régi módon regisztrálták, azaz nem a késedelmi pótlékot és a bírságot csökkentették elsőként a befizetések­kel, hanem a tőkerészt. Még egy fordulat tör­tént 1999-ben: bizonyos esetekben elengedték a 10 ezer forint alatti tar­tozások tőkerészét, sőt a hozzá­juk kapcsolódó késedelmi pótlé­kot és bírságot is. Az adóhatóság úgy kezdett a feladathoz, hogy a megye minden tartozó vállakó­zásánál felülvizsgálta a tb- járulékok elmaradását. 32 ezer ügyféllel kellett ennek során egyeztetni, és a behajtások szigo­rítása, az említett tartozási szank­ciók elengedése azt eredményez­te, hogy a 3,18 milliárd forintos megyei tb-kintlévőség összessé­gében 140 millióval csökkent. Most újabb fordulópont előtt áll a járulékfizetés: 2000 január 1-jétől a bevallását az adótörvény alapján kell elvégezni. A munka- vállalók, a munkáltatók által a két alapba fizetendő százalékok semmiben sem változnak, de az ügymenet más lesz. Nem nyilat­kozunk mostantól külön papíro­kon a járulékokról, hanem az adóbevalláshoz csatolva közöl­jük az adatokat. A nagy adózók (havi, vagy negyedéves befize­tők) már e hónap 20-án is az új rend szerint kell nyilatkozzanak. A magánszemélyek többnyire csak 2001-ben, a sze­mélyi jövedelemadó bevallásuk elkészítése­kor szembesülnek az újdonsággal, vagyis az szja-elszámolásukkal egyetemben a járulék­kötelezettségükről is tételes kimutatást ké­szítenek. A munkavi­szonyban állóknak könnyebb a dolguk, mert ha nyi­latkozatban a munkáltatóra bíz­zák az adóelszámolásukat, akkor ugyanezt megtehetik a járulékfi­zetéssel kapcsolatban is. Az ön­adózóknak viszont erről a tétel­ről is körültekintően el kell szá­molniuk. MÉSZÁROS B. E. A I» !•: H Milliós csalások - nincstelenekkel Komló Hamis munkáltatói igazolá­sokkal személyi és áruvá­sárlási hitelt vettek fel. A hajléktalanok szinte fillére­kért adták nevüket a csalás­hoz, ezzel ők is bűnrésze­sek lettek. A bankok futnak a pénzük után. Hónapokig tartó nyomozással si­került nyomára bukkanni egy so­rozatos csalást elkövető társaság­nak. Hamis munkáltatói igazolá­sokat gyártottak, és azzal szemé­lyi hitelt, illetve áruvásárlási köl­csönt vettek fel különböző pénz­intézeteknél. A csalás ötletadója az egyik cég pecsétjéből csinált magának másolatot, és azt hasz­nálták fel a dokumentumok hite­lesítésére. Két-három embere azokat hajtotta fel, akik hajlandó­ak voltak nevüket adni az ügyes­kedéshez. Ezek az emberek leg­többször hajléktalanok voltak, akik a közreműködésért pár ezer forintot kaptak. Az így vásárolt nagy értékű műszaki cikkeket a társaság tagjai gyorsan értékesítették. Kizárólag Komlón és környékén működtek. A hitelt folyósítóknál hamar kide­rült, hogy nem törleszt senki, és a hamis munkáltatói igazolások alapján nem lehet megtalálni az adósokat. A négy pénzintézetnek és az üzleteknek okozott kár több, mint kétmillió forint.- Jelenleg 23-an szerepelnek az ügyben, és egyelőre több elkö­vetőt nem találunk - nyilatkozta lapunknak Váczi István, a Komlói Rendőrkapitányság bűnügyi al­osztályának megbízott vezetője. Egy-egy alkalommal 50 ezer és 350 ezer forint között volt az ösz- szeg, amiért vásároltak. A vélet­lennek köszönhető, hogy az egyik pénzintézetnél fennakadt két ember. Az okozta a vesztü­ket, hogy a bank ügyintézője ész­revette, valami nem stimmel: az igazolt jövedelem nem áll össz­hangban a hitelt kérő megjelené­sével, az nem tükrözi keresetét. A főkolompos jelenleg kül­földön tartózkodik, ezért felkuta­tására az Interpol segítségét kell igénybe venni. ______________________________NÉMETH L VI II. Dezső emlékezetére A disznók nem kerülhetik el sorsukat A Tanú című nagysikerű, Bacsó Péter által rendezett film egyik felejthetetlen jelenete a fekete disznóvágás volt. Aki mindezt elszenvedte, a disznó, Dezső névre hallgatott. Az ő emlékére és tiszteletére nevezik immár nyolcadik esztendeje a Pécsi Értelmiségi Klub tagjai levágandó disznajukat Dezsőnek. Aranyosgadány Az elmúlt hét szombatján ke­rült sor Vili. Dezső búcsúzta­tására. Ő sem úszta meg élve, ahogy elődei sem, köztük ta­lán a legnevezetesebb VI. De­zső, akit többnyire csak Vla­gyimir Iljics Dezsőnek hívtak. A sorban a klub leginkább radikális értelmiséginek mondható disznaja volt, nőmén est omen, persze ő sem kerülhette el sorsát, leke­rült a képzeletbeli talapzatá­ról. A mostani ceremóniának, mint egyébként mindig is, szi­gorú menetrendje volt, hiszen reggel fél nyolckor gyülekezett a búcsúztató tömeg Pécsett, a Vasutas Művelődési Ház előtt, hogy elinduljanak a helyszín­re, és aztán nyolc után nem sokkal már elénekelhessék a „Ballag már a vén diák” kezde­tű nótát. A ballagó menet élén VIII. Dezső haladt immár részletei­re szedve, hogy aztán főve, sütve tegyen eleget sokak hús­evő szenvedélyének. A félszáz klubtag és vendé­geik, ez már immár sokéves ta­pasztalat, a Dezsők felét még aznap elfogyasztják, a mara­dék aztán különböző formáci­ókban megy a füstre. Idén a feldolgozás színhelyéhez kö­zel lakott Dezső sertés, ezért a szokásos, kalandosnak nevez­hető disznóhajtás a falun át el­maradt. Ellentétben például a tavalyi esztendővel, amikor VII. De­zsőt a főpolgármesteri hivatal­nál lévő átmeneti szállásától harminc-negyvenen zargatták az általuk helyesnek vélt irány­ba, változó sikerrel. Hiszen a sertéseknek alap­vetően más az életcéljuk, mint hajtóiknak, különösen akkor, ha nem közönséges disznók a XXI. század küszöbén. cs. l. A disznó farka a klubvezetőnek, dr. Horváth Csabának jutott idén is FOTÓI LÄUFER LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom