Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-08 / 7. szám
10 Dtinántúli Napló Kultúra - Művelődés 2000. január 8., szombat Nem volt gitárja, ezért énekelt Gyermekkorában biológusnak készült, mert szerette az állatokat. Aztán általános vegyész lett, s egy évig nyomtatott áramkörök galvanizálásával és oldatok elemzésével foglalkozott. De nem tudott ellenállni a színpad vonzásának. Csengeti Attila rockoperák, musicalek főszerepeinek sorát játszotta már el, pedig csak 32 éves. Most a pécsi közönség a Jézus Krisztus Szupersztárban tapsol neki. Egy nem létező gitár - ez sodorta őt az éneklés felé. Ha lett volna pénze a hangszerre, nem nyomnak a kezébe mikrofont, amikor a 80-as évek derekán egy zuglói lakótelep garázsában barátaival megalapította a Géniusz együttest.- Meguntuk, hogy állandóan kölcsön kell kérni valakitől gitárt, ezért felvettünk a zenekarba egy gitárost. Nem maradt más választásom, minthogy énekelni kezdek - idézi a múltat. - Nem ismertem a kottát, hallás után tanultam a számokat, autodidakta módon képeztem magam. Mégis elsőre fölvették a szín- művészeti főiskola operett-musical szakára, épp tíz éve. Ott talált rá egyetlen igazi énektanárnőjére, Bagó Gizire, aki nélkül - mint mondja - ma biztosan nem tartana itt. A főiskola helyzetgyakorlataival párhuzamosan Csengeri Attilát a Rockszínház vezetői dobták mélyvízbe, miután Miklós Tibor látta őt a Margitszigeten Szörényi Levente: Fénylő ölednek édes örömében című oratóriumában. - Ma sem értem, honnan volt Szörényinek bátorsága ahhoz, hogy engem, a rockénekes fiút Hamari Júlia, Kincses Veronika, Begányi József és Gáti István mellé állítson - csodálkozik most is. - Miklós Tibor biztatására elmentem a rockszínházi meghallgatásra, s meg is kaptam a Dorian Gray című musical címszerepét, amit később még hat-hét hasonló követett. Kitűnő iskola volt ez, mert a színpadon, éles helyzetben tanulhattam meg a mesterséget. Csengeri Attila volt az első énekes színész, akit Magyarországról meghallgatás útján szerződtetett egy német teátrum. Stuttgartban a Miss Saigon előadásra építették fel azt az 1800 személyes színházat, ahol hetente nyolcszor ment fel a függöny, s másfél év alatt Csengeri Attila 264-szer ölthette magára az amerikai sorkatona, Chris jelmezét. Kedvenc szerepéről szólva nem tud választani: mindegyiket nagyon szerette. Most Jézus áll legközelebb a szívéhez. - Nagyon ritka, hogy jó ízléssel rendezik meg a Jézus Krisztus Szupersztárt. Revüt és show-t akarnak csinálni belőle. Balikó Tamás - mellőzve minden modernkedést - a reneszánsz világba helyezte a történetet. A szerep nehézségét és gyönyörűségét is az adja, hogy Jézus oly összetett személyiség: pontosan tudja, mi fog vele történni, mégsem szabad pátosszal teli, esendő embernek ábrázolni, inkább olyannak, aki képes arra, hogy utat mutasson a nála gyengébbeknek. Ezt a nyugodt, de belső erőt sugárzó magatartásformát kell megteremtenem - mondja két előadás között a színész, akiről tavasz- szal hangszáldaganatról és külföldi műtétről szóló hírek kaptak szárnyra. - Egyszerű orrsö- vényműtétem volt, amit 30 éves kora körül sok énekesnél el kell végezni - nyugtatja meg az érte aggódókat. - Rólam azt is mondták már, hogy öngyilkos lettem, a Dorian Gray után homoszexuálisnak tituláltak, annyira azonosítottak a szereppel. Ha most is elhinnék, amit a színpadon látnak, talán arra kérnének, hogy áldást osszak. Csak azért örülnék neki, mert ez azt bizonyítaná, hogy úgy játszottam, ahogy elvárja tőlem a közönség. Csató Andrea Jézus összetett személyiség fotó: tóth l. Nagypostavölgyi csónakos A jobbára csak varázsos díszleteiről ismert Vata Emil Jászai-díjas díszlettervező festményeiből január 13-án nyűik tárlat a Pécsi Kis- galériában. A kiállítást régi kollégája, Bor József, a Győri Nemzeti Színház rendezője nyitja meg, aki tavaly Pécsett a Gül Babát vitte színre természetesen Vata díszleteivel. A ház teraszáról a környező dombokra látni, a természet égre nyíló, szinte biblikus nyugalmára. A hatalmas nappali falán sorakozó akvarell- és olajképek ennél is messzebbre, Vata Emil harmóniával telt saját világába vezetnek. Fénytől jóllakott kis utcákba, csöndes balatoni öbölbe, fák hómarta őszi lombjai közé. A hódmezővásárhelyi születésű, augusztusban már 68 éves művészt egykori pályatársa, Fejér Csaba festőművész valamikor azzal biztatta, hogy ő csak fessen-fessen, de végül az Iparművészeti Főiskolára nyer bebocsátást, ahol 1955- ben diplomázik, hogy onnan mindjárt a Pécsi Nemzeti Színházhoz kerüljön.- Botcsinálta díszlettervező lettem - mosolyodik el, - de olyan nagy nevek tanítottak, mint Oláh Gusztáv és Varga Mátyás, akivel most is levelezésben állok. Már korábban is próbáltam kiállítani a festményeimet Pécsett, a nagy, Széchenyi téri galériában, de ott azzal utasítottak vissza, hogy nekem vannak másutt is lehetőségeim. Azt, hogy most a kisgalériában kiállíthatok, dr. Sós Csaba vállalkozónak, gyártulajdonosnak köszönhetem. Ő volt az, aki vásárolt tőlem képeket is. Fejemhez vágták, mert irigyelték, hogy mennyi színes meghívót küldhettem szét, pedig ezt is Sósnak köszönhetem. Először, még 1978-ban a Képcsarnok Vállalatnál volt tárlatom, egyszer a Pécsi Műhelygalériában, később az akkori Nevelők Házában is. Németországba - majd 1994-ben már legálisan- a franciaországi Nancyba is eljutottak a festményeim. Szeretettel idézi fel a Pécsett született első díszletét is, melyet egy Kodolányi János-drá- mához, a Marton Frigyes rendezésében színre vitt Végrendelethez készített. A legsikeresebbek közül a győri Don Carlosét, amely e múlékony, egy szezonra szóló műfajban is kivételes remekmű, amit Gregor József operaénekes vitt volna magával Amerikába, any- nyira megtetszett neki. Mutatja a Weöres Sándor Holdbéli csónakosához nagyvonalúan „föltálalt” fantáziadús galaxisát, a Jó és Rossz harcát megtestesítő teremtményeket a Varázsfuvolából és a Háry János záróképét a sírokon nyugvó huszárcsákókkal. Mese, szürreális álomvilág, fes- tőiség, magasba emelő jelképek vagy a földhözragadt valóság energiákat halmozó atmoszférája. A dráma legbensőbb természete szerint. Vatának 1977-ben már a Nemzeti Galériában volt díszletkiállítása, munkái egyebek közt Prágát, Tokiót és a legnagyobb hazai díszlettervezőket reprezentálva Párizst is megjárták. A díszlettervezés komplex művészet, mondja, amelynek a drámai konfliktushoz kell alkalmazkodnia. A díszletben sűríteni kell a teret, amelyben helyet kell találniuk a kis és óriás helyszíneknek - keretbe kell foglalni a konfliktust. Ezek a festmények viszont mintha egy egészen más, inti- mebb, békés világba vezetnének. Szóvá is teszem.- Szeretem a harmóniát. Talán ez fejeződik ki a képeimen. Én úgy gondolom, hogy a konfliktusokat csak hittel lehet és hittel is kell kezelni, hogy föloldódjanak. A pécsiek nyugdíjba vonulásom óta nem hívtak díszletet tervezni, most több időm jut a festésre, ami számomra feloldódás, öröm. Az is öröm, hogy most régi kollégámmal, a Gül Babát rendező Bor Józseffel ismét együtt dolgozhattam. Aktív éveimben is, amikor nyolc-ti- zenkét díszletet is el kellett készíteni egy szezonban, ha a munkák közt jutott rá időm, festettem. Ez a tanyaudvar a ka- pirgáló tyúkokkal, amit itt a házunkkal szemben lévőről festettem, lehetne akár az Alföldön is. Tudom, ezt a festészetet nem sorolják a korszerűek közé, de én úgy hiszem, a természet kifogyhatatlanul gazdag, a természettől mindig lehet valamit tanulni. B. R. Az Aida makettjével fotó: t. l Magyarul magyarán Címek, címzések Egy olvasónk a következőket írja: „Ezúton említek meg egy részemre furcsa tényt, amely az utóbbi, polgáriasodásnak betudható időben igen elterjedt. Például: Tóth József doktori címet szerzett valamely tudományágban. Ezután jogosan dr. T. J. A felesége nevére érkező postai küldemények OTP- től stb. már nem dr. Tóth Józsefné nevére szólnak, hanem Tóth Józsefné dr.-nak címezve. Mi a véleménye erről, hiszen nem T. J.-nének van doktori címe.” Egyetlen példa alapján, a házaspár körülményeinek ismerete nélkül nehéz véleményt mondani. De megkísérlem. Talán az asszonynevek jogi előírásainak formáiból induljunk ki. A hagyományos igy fest: Mester Jánosné, újabban M. J.-né Bognár Anna, Mestemé B. A., Bognár Anna. Ez a mai divat, ha valaki férj- hezmenetele után is a leánynevét tartja meg: B. A. (főleg a tudományos és a művészvilág asszonyai közül kerülnek ki). Végül használatos a M. Bognár Anna, bár ez nem hivatalos. (AkH. 159) A családnevekhez kapcsolódó címeket, kiegészítő-minősítéseket, mint a doktor, idősb, ifjabb, özvegy, újabban ismét a vitéz, a báró, a gróf, a herceg stb. az AkH. 159. szabálya szerint a családnevek elé írjuk, mégpedig kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben és mondat elején) rövidítve nagybetűvel kezdjük: Dr. Büky Béla, Id. Kárász István, Ifj. Andor Józsefné, Özv. Lukács Ervinné.- Szöveg kezdetén: Özvegy Máthé Pálné azzal a kéréssel fordul a polgármesteri hivatalhoz... Mondat belsejében viszont ugyancsak kisbetűvel írandók: jelen vannak dr. Marék Antal, ifj. Ságodi Géza, akik panaszt tettek özv. Vermes Gábomé ellen. Ez után az előkészítés után következik a válasz. Sok Írásbeli megnyilatkozásban, főként névsorokban, címjegyzékekben, katalógusokban nehezíti az eligazodást a sorrend alapjá-, ul szolgáló adatok gyors áttekintésében, ha unos-untalan ilyen előtéteken kell átugomi. Ennek legmeggyőzőbb példái a távbeszélő névsorok. Bárki kezébe veheti őket, és tapasztalja a megoldások többféleségét. Mindenekelőtt azt, hogy a leggyakoribb ilyenféle minősítés a doktor rövidítve: dr. kivétel nélkül a név után áll. Férfiak esetében ez semmiféle gondot nem okoz. A gond ott kezdődik, ha csak a férfi doktor, de a feleségnek is van telefonja. Ilyenkor a férj neve áll első helyen: Benkő Károly dr. (esetleg sebész, belgyógyászat stb.). Utána a feleség következik így: Benkő Károlyné dr.-né. Ha csak a félje nevét használja és ő a doktor, akkor ez az alak járja: Bors Ferencné dr. Egy másik megoldás: Boromisszá- né Vida Erzsébet dr. jogász. Végül ha mind a ketten doktorok: Sárdi Jánosné dr.-né Kovács Márta dr. Rónai Béla Időutazás egy szobában A lakás hivalkodástól mentes, puritán Több mint két évtizede tért nyugovóra, ám csak a teste: dr. Tompa Kálmán, a legendás „ingyendoktor” jótékony szelleme, kedélye itt bolyong közöttünk. Talán nem véletlen, hogy emlékszobáját a közelmúltban, advent heteiben adták át felújítva, s örökbecsű gyűjteményének válogatott darabjait is megtekinthetjük a Káptalan utcai képtárban. A fehér-kék csíkos terítővei borított asztal körül magas támlájú, faragott parasztszékek sorakoznak. Szomszédságukban a falon egy javakorabeli ember mellképe. Kigombolt ingének fehér villanásaira a férfi hajának hamuszürke csillogása válaszol Szalatnyai Sándor pasztellraj- zán. Hatvan év körüli férfi, a markáns arcvonások lágy, nyugodt tekintetet kereteznek. A lehajtható fedelű, levélírásra is szolgáló komód fölött egy fényképen Latinovits Zoltán társaságában láthatjuk, a komódon rövid önvallomása is olvasható. „Szülőföldem Székelyudvarhely, ahol édesapámtól tanultam az irodalom, a művészetek - a falusi székely házakban a fazekasság, fafaragások, csodálatos kézimunkák - szeretetét.” Majd dióhéjban olvasható életrajza is - Kolozsváron végzi az orvosi egyetemet, Budapesten FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ kap diplomát, s mikor e sorokat írja a Kékgolyó utcai lakásában, már 10 ezer kötet könyvvel, népművészeti tárgyak sokaságával, olyan szék- és szoborgyűjteménnyel dicsekedhet, amelynek a nagyobbik része már akkor közkincs volt. Ugyanis még az életében szerződést köt a múzeummal, hogy értékeit a közre hagyományozza. A rendkívüli értékeknek, dr. Tompa emlékének és szellemi örökségének nevelt lánya, Váradi Márta lesz nagyszerű őrzője, gondozója. * Egyébként az újjávarázsolt szobáját Pécsett a Várostörténeti Múzeumban láthatjuk. A zsúfoltnak leírt egykori lakás itt most hivalkodástól mentes, puritán. De észre kell vennünk a falakon az alföldi fazekasság számos remekét, a széles parasztszékeket, Mednyászky László és Nagy István egy-egy alkotását a falon. Könyvesszekrényének üvege mögött Taine történelmi műveit, a nagy esszéista angol Macaluay-ét, Plutarchost vagy irodalmunk klasszikusait, az íróasztalon pedig Szentkuthy Miklós, Kassák Lajos barátsággal dedikált kötetét is. Sokan utaltak már arra is, hányán próbálták megfejteni önzetlen élete titkát - a valaha festéssel, írással is próbálkozó ember vendégváró, művészeké^ patronáló szeretetét, aki neim csak mecénásként, de gyógyító orvosként is a legjobbak, a legt lelkiismeretesebbek közé tartó* zott. Hosszú lenne felsorolni, hogy Illyés Gyulától Juhász Fe- rencig, Szántó Piroskáig hányán fordultak meg barátként, tisztelőként az „ingyendok- tornál”, aki Tamási Áront, Szabó Lőrincet, Kodolányi Jánost is kezelte. Külön fejezet illeti képzőmű* vészeti gyűjteményét. Válogatott darabjaiból ugyancsak karácsony előtt nyílt tárlat a Káptalan utcai Múzeum Galériában. Aba-Nováktól Csontváryig, Egrytől Gulácsyig a magyar festészet legnagyobb képviselőinek alkotásai - a művek közt számos ritkaság - sorakozik a falakon. Több általunk, képtárlátogatók által is ismert kép, melyek példázzák azt is, mennyit köszönhet önzetlen művészetszereteté- nek Pécs városa is. A tárlat március 12-ig látogatható. B. R.
