Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-07 / 6. szám
2000. január 7., péntek Háttér - Riport Uj időszámítás a siklósi várban A kizárólagosan csak állami tulajdonnak számító siklósi vár hasznosításának jogát tavaly kapta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a város önkormányzata. A vagyon kezelője 2000. január 1-től adta át a várat. Ám a neheze most következik: mit lehet kezdeni vele? Fel kell újítani, ám az nyeli a pénzt. A hasznosítási szerződés azonban határozatlan időre szól. A gondoskodás megtérülhet, ha ötletekkel párosul. A siklósi a Trianon utáni Magyarország egyik legépebben fennmaradt vára. Mivel császári generális volt a birtokosa, a Rákóczi szabadságharc után nem robbantották fel. Az 1955-ben végrehajtott helyreállításkor az épület- együttes késő gótikus és reneszánsz részei korábbi formájukban kerültek vissza a helyükre. Csak hát a restaurálás eredménye már régen megkopott. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság eredetileg azt szerette volna kikötni a hasznosítási szerződésben, hogy az önkormányzat hat év alatt végezze el a teljes helyreállítást, amit az önkormányzat kellő anyagi erő híján nem vállalhatott.- Szakaszokra bontottuk a felújítást. Az önkormányzat és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hasonló nagyságrendű pénzeket próbál mobilizálni erre a célra. Folyamatosan együttműködünk. A helyreállításnak nincs határideje. Lehet, hogy lassú lesz, de folyamatos. Az első szakasz 2005. december 31-ig tart. Az első évben tervezés lesz, falkutatás és tetőjavítás, átalakítjuk a külső vár sétányát, és ha belefér a költségekbe, a gyilokjá- rót is felújítjuk - mondja Máté János (képünkön), Siklós polgármestere. WmmmmMMmmmmm A palotarész első emeletén a épület nyugati, északi és keleti szárnyában nem is oly nagyon régen még 50 ágyas szálloda volt, az előkelőségeknek vendéglakosztály; tolmács- és vetítőberendezéssel ellátott konferenciaterem, játékszoba, társalgó. A második emeleten pedig 150 fős turistaszálló. Az első emeleti folyosóról egyébként ki lehet jutni az északi és keleti oldalon végigvezető bástyasétányra, és a kiöblösödő kilátóteraszra. Innen Harkányra, Mária- gyűdre, a Villányi-hegységre és a Szársomlyóra tárul gyönyörű panoráma. S talán most már a jövőre is nyílik kilátás, még ha nem is az előbbiekhez hasonlóan kristálytiszta.- Mi lesz a várból?- Az vezérelte az önkormányzatot, hogy oldódjék meg a vár hasznosítása, mert a jelenlegi állapot nem felel meg senkinek. Van egy múzeumi rész, aztán azon kívül semmi más, az épület pedig tönkremegy. Önkormányzatunk eredetileg nem kívánt főüzemeltető lenni, csak afféle alvállalkozó, aki a várban városi rendezvényeket szervez, fenntartja a múzeumi részt. Később kiderült: hiába szép a feladat és nagy a távlati üzleti lehetőség, nem akad vállalkozó, aki a várból idegenforgalmi és kulturális központot alakítana ki. Más esély nem lévén - érdeklődőként is csak egy Siklósról elszármazott idős bécsi úr jelentkezett -, az önkormányzat indult a várhasznosításra kiírt pályázaton. Vetélytárs nélkül nyert.- Pályázatunk lényege: szeretnénk a várat a hazai és nemzetközi turizmus egyik központjává fejleszteni. Helyre kell állítani a várfalakat, a szállodát, a pinceéttermet, a múzeumi résznek vissza kell állítani régi fényét, újra meg kell nyitni a teraszpresszót. Elkészült a költségkalkuláció is. Siklósi léptékkel iszonyú összeg kell hozzá: kétmilliárd forint.- És akkor még nem számoltunk az üzemeltetés költségeivel. Ez év első felében létrehozunk egy gazdasági társaságot, amely vállalkozási alapon hasznosítja a várat, hiszen az nem önkormányzati profil. Ellenben minden siklósi vállalkozó számára figyelmeztető, hogy a bevásárlóturizmus hamarosan lecseng. Épp itt az ideje, hogy másfajta turisztikai vonzerőt mutassunk fel: újra a várat. Példálózók arról, hogy tőlünk nyugatabbra milyen jeles hagyományai vannak a középkori várkastélyok üzletszerű hasznosításának. A portékák kelendőségét fokozva nimbuszt körűnek hozzájuk: legendákat, láncot csörgető kísérteteket, rémtörténeteket, vagy éppen kedves hagyományokat, ártalmatlan apró babonákat.- Nekünk is sürgősen ki kell találnunk ilyen mítoszokat, illetve fel kell kutatnunk idegenforgalmi szempontból kamatozó legendákat - mondja Máté János. - Az üzleti hasznosítás egyébként egyáltalán nem reménytelen ügy. Az írországi várkastélyokat például lehet rentábilisan működtetni, pedig nem azok a leghíresebbek. Erről nemrég tárgyaltam egy ír szakemberrel, aki megígérte, küld anyagot arról, hogy náluk ez miként megy ilyen jól. De a közelmúltban járt nálunk az Osztrák Kastélyszövetség vezetője - mert erősen igyekszünk nemzetközi szakmai kapcsolatokra szert tenni -, és ő például azt javasolta, hogy a múzeumban ne szokványos kiállítással próbálkozzunk: a tárgyak mellett legyenek zaj-, hang-, sőt szageffektusok is, egy kicsit panoptikum- szérűén, például a kínzókamrában. A Nemzeti Múzeum nyugdíjas főigazgatójával is beszélgettünk, hogy milyen állandó kiállítást kellene rendezni a várban. A magyar huszárság történetét bemutatót javasolta.- Vajon Siklós önmagában elég vonzó érdekesség lehet egy külhoninak, többnapos turistaprogramként? Nem lenne érdemes más hasonlókkal összeszövetkezni, és hosszabb programláncot kínálni?- Való igaz. Nem is olyan rég létrejött a Baranyai Várak Egyesület, amely a programok összekapcsolásához felkínálja az elvi keretet. Igyekszünk kapcsolatot tartani mindazokkal, akik vár vagy kastély hasznosításával foglalkoznak Magyarországon. Ám önmagában arra is lehet alapozni, ha lesz a várban egy 4-5 csillagos szálloda. Nemcsak sznoboknak lehet érdekes élmény megszállni egy várkastélyban. Az is jelentős forgalmat hozhat, ha újra kisebb kongresszusok számára tudnánk felkínálni a konferencia- termet. Sok pénzbe kerül, de érdemes azon is gondolkodni, hogy nyári színházat csináljunk a várban. Megpendítem: a lovagregényes, romantikus környezetben lévő szállodát ki lehetne ajánlani nászéjszakákra.- Jó ötlet. Lehetne nászutas lakosztály a várszállóban. Sőt minden feltétel megteremthető ahhoz, hogy esküvőket, lakodalmakat tartsanak a várban. A kápolna például gyönyörű helyszín lehetne az esketéshez. Aztán ha egy kicsit belekotorhatnánk a néphagyományainkba, „aki keres, az talál” alapon fellelhetnénk a mi környékünk fiú fogantatást garantáló nászéjszaka borát, ahogy hajdan a somlóiak - fűzi tovább a gondolatot. Apropó: bor. Két esztendeje igyekeznek létrehozni a borrendet Siklóson. Ennek is a várban lehetne a székhelye. Felmerült, hogy talán nótaírásra is pályázatot hirdethetnének: Siklós is lehetne olyan büszke vár, mint Krasznahorka. Az utóbbi fél évszázadban a legnagyobb reklámot tagadhatatlanul a Tenkes kapitánya című tévéfilmsorozat és regény hozta a siklósi várnak.- Elkelne most is valami hasonló - sóhajt a polgármester. - Ha megszorulunk az ötletek kitalálásában, alighanem ki kell zarándokolnunk ihletért a temetőbe Eörsi Feri bátyánk sírjához. Dunai I. A várkápolna a vár legértékesebb építészeti része. A 1300-as években a Soklósiak kezdték el az építését, aztán a Gara család folytatta a XV. századtól. Innen van a gótikus elem. A kápolnát végül a Perényiek fejezték be reneszánsz stílusban. A szemöldökpárká- nyos bejárati ajtó gótikus keretén a Garák címere. A kápolna szentélyének evangéliumi oldalán XVI. századi bőségszarus Perényi-cí- meres kőlap látható. Kétoldalt boltozatos fülkékben XV. századi falfestmények, gótikus festészetünk legszebb darabjai. A kápolna tövében - mintegy a bástyasétány folytatásaként - van egy falszoros, ahol a hagyomány szerint Kanizsai Dorottya legkedvesebb virágoskertje volt úgy 480 esztendeje. Királyi bevésés A vár déli szárnyának első emeletén van az úgynevezett Zsig- mond-szoba, ahol állítólag a király a majd félesztendős siklósi fogsága javát töltötte 1401-ben. Luxemburgi Zsigmond (uralkodott 1387-től 1437-ig) külföldi tanácsadókra hagyatkozott. A magyar bárók ezek elbocsátását igyekeztek kikényszeríteni az uralkodó fogságban tartásával. A Garák siklósi várában kényelmes védőőrizetben raboskodó 40 éves király végül kiegyezett a Cillei-Gara bárói ligával. A későbbi korokban előszeretettel mutogatták a nevezetes szoba márványkandallóját, azt állítva, hogy a peremén lévő bibliai idézetet a fogoly király véste oda: „Küldé nekem Isten az ő irgalmasságát és kiragadott engem az oroszlánok karmai közül". A latin felirat azonban már csak azért sem származhat a királytól, mert a betűk reneszánsz stílusúak, Zsigmond idején azonban még a gót betűket használták. A kandallón egyébként is a Perényiek címere látható, ez a család viszont csak 1515-ben lett a vár birtokosa. Jegyzet Küszöbkoptatók Az esztendőváltás napjaiban 45-en próbálták meg illegálisan elhagyni az országot. Nem a Szózatot feledő hazánkfiai, hanem javarészt olyanok, akik országunkról is csak akkor hallottak, amikor megkérdezték, merre vezet majd vándorútjuk a glóbuszunk szabadabb, gazdagabb, biztonságosabb részébe. Szülőföldjükön ugyanis sem élni, sem halni nem akarnak, mert ez utóbbi fejlemény átlagosnál gyorsabb bekövetkezésére számottevő esélyük van. Másra nem igen. Legalábbis olyan irigyelt csillogó, kalóriadús és számítógépesített, de egyébként túlhajszolt életvitelre nem, amivel az elektronikus média révén szembesülhettek. Nálunk lebukva pedig azt kóstolhatják meg, hogy miként is fogadja őket álmaik földje, amelynek a mi országunk épphogy csak a küszöbe. Ilyen indíttatásúnak tekinthető például az a 22 bangladesi, akik a debreceni befogadó állomásról szöktek meg, és következő lépcsőfokként Szlovéniába próbáltak átjutni. Az orosházi közösségi szálláson pedig szilvesztertől éhségsztrájkol öt iraki, hogy mihamarabb engedjék tovább őket még nyugatabbra. Csakhogy arrafelé le van húzva a sorompó, oda nem kellenek. A humanizmus, a másság tisztelete, a szolidaritás ilyen messzire már nem terjed. Globális megoldásként nem is lehet elfogadni, hogy mindenki vándoroljon ki, ha azt reméli, másutt jobban élhetne. Ám más globális megoldásra nem látszik sem szándék, sem elfogadási hajlandóság. Közben a szegénység folyvást túlnépesedik, világgá megy, és elterjeszt jó néhány fertőző nyavalyát. Mi pedig megint ütközőállam lettünk. Ezúttal az elvágyakozó nyomorúság népvándorlási hulláma és a gazdagság védősáncai között. És tartok tőle, ez csak a kezdet. Belebor- zonghatunk a gondolatba: ha csak minden századik bangladesi vágyódik el hazulról, az is több mint egymillió elszánt küszöbkoptatót jelent mifelénk. Dunai Imre Gorillák és óvszerek George Harrison megké- selése óta félnek a sztárok. Többségük ezért a maga módján védekezik, mondja az elnök biztonságáért is felelős amerikai titkosszolgálat vezetője. Woody Allen például több testőrt is szerződtetett, akik a nap 24 órájában kísérik. Steven Spielberg filmrendező testén hordja azt a helyzetmeghatározó jelzőkészüléket, amely elrablása esetén a rendőrséggel tudatná a hollétét. Madonna gorillákat fizet, mint ahogyan Sylvester Stallone és Brad Pitt is, az izompacsirta Schwarzenegger és Bruce Willis éjszakára a vánkosa alá teszi a pisztolyát. Számos színésznő pedig testre szabott golyóálló mellényt visel, állítja a biztonsági szakember. Vannak persze még hatékonyabb fegyverek, mint például az ágyú, ez azonban nem tartozik a népszerű önvédelmi fegyverek közé, még Spanyol- országban sem. Ezt látszik bizonyítani La Corogne város katonai bíróságának legutóbbi ténykedése, ugyanis vádat emeltek öt, a fegyverviselést elvből elutasító újonc ellen „a szárazföldi hadsereg harci eszközeinek rongálása” miatt. A részletes indoklás szerint a fiúk a rájuk bízott ágyúk csövére óriás gumióvszereket húztak. Nálunk ez nem fordulhat elő, nem mintha nem lennének ágyúk és a fegyverviselést elvből elutasító újoncok, de hol lehet hozzájutni ilyen hatalmas óvszerekhez? A magyar ember ilyet nem visel, nem mintha nemi teljesítőképességével bármi baj is lenne, sőt, állítólag ezen a területen az élmezőnybe tartozik, de a nagyság tekintetében van még javítanivaló. Mert az ágyúcső- nyi méretek mifelénk még ebben az új évezredben is csak vad leányálomnak tűnnek. Ettől függetlenül nem volna rossz a háznál néhány óriási óvszer. Lehetne használni szemetesnek, védőruhának, s végső esetben még az erőszakos betörőre is rá lehetne húzni egy alkalmas pillanatban. Benne bizonyára hamar lelohadna. Cseri László S hetedik oldal holnap Régészkalandok. A bronzkori falvak népe - így a zóki öntőmuhely körül élők is - azt látta évszázadokon át, hogy a titokzatos lángoknak parancsolni tudó mesterek (a kovácsistenek is) mind bicegve járnak. Vajon miért? Miért kerülhetett szervezetükbe a normálisnál többszörös mennyiségű arzén, nikkel, réz? Portré A maga főzte szarvaspörköltre meglehetősen büszke dr. Bodnár József, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megyei vezetője, aki gyakorló vadászként a vadászkamara elnöke, és tagja a Dom Perignon Rendnek. Portré A kibeszélhetetlen örömről Mintha még mindig a fülébe csengene az előbb hallott, hömpölygő templomi zene, s mintha már a következő orgonakoncertet várná, beszél az örömről, a hitről, a gyökerekről. Azt mondja: aki új kifejezési formákat keres, annak prófétának kell lennie, vagy alázatosnak, és tanulnia.- Húsvét hajnalán születtem. Ezt már érlelődő fejjel jegyként fogtam fel: a szeretet és a feltámadás árnyékában kell tüsténkednem. Kellettek ehhez a meghatározó élmények, azok, amelyek gyökereket adnak. Ha ezeket valaki nem fedezi fel, nem kapaszkodik beléjük, egész életében kóvályoghat. Nekem különös élményem volt az egyházi zene „könnyű műfaja”, gitárral a kezemben. Olyan reményeket, vágyakat ébresztett, amelyeket nem lehet beteljesíteni. A zene komoly, jelentéssel telt formája nem ilyen megtévesztő. Valóban ad gyökereket. A másik ilyen élményem ikerfiaim születése. Soha sem tudtam kibeszélni magamból akkor érzett örömet.- Említette, már építészhallgató korában úgy érezte, a krisztusi értelemben vett szeretet lesz életének meghatározója. Honnan a hit?- A hit ajándék, de kiműveléséért nagyon sokat kell tenni. De ilyen ajándék a szépérzék és még sok minden más is. Szerencsésnek tartom azt, akinek Uzsaly Zoltán Győrben született, 1954-ben. Érettségi után a pécsi Műszaki Főiskolán, majd Budapesten a Teológiai Akadémián tanult, amit levelezőn fejezett be. Tíz éve ismét Pécsett él. A Szent Mór Kolping család vezetője. Felesége művészetpedagógus. Négy kiskorú gyermekük van, három fiúcska, egy leány. az hite van, de az életnek nem ez az egyetlen meggyökereztető ereje. A hit, mint ahogy a szerelem is, a nagy ígéretek hordozója. És, mint a jéghegynek, csak tizednyi része látszik. A többi a víz alatt van, de ez a tőkesúly életünk hajóján.- A hit hiánya, hogy szétesőben a család, a világ?- Mécs László egyik versében említi a bakonyi betyárokat és szenteket. Mindegyik más-más, eltérő eszközökkel - az igazságot akarta. Az igazság érték. Mécs azt mondja: ..Ha egyszer az érték tönkrement,/ Soha senki meg nem ment. ” A mai kor létrehozhatta a felnőtt tudatú embert, de nem adta hozzá az ehhez szükséges cselekvési felelősséget. Elvesztette - szerintem átmenetileg - dominanciáját, hogy az életnek két pillére van, a család és a munka.- Egy célja van: jó embernek lenni?- Nem jó ez a kifejezés. Akinek hite van, tudja, minek szólítja az Isten. Mészáros Attila i
