Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-07 / 6. szám

2000. január 7., péntek Háttér - Riport Uj időszámítás a siklósi várban A kizárólagosan csak állami tulajdonnak számító siklósi vár hasznosí­tásának jogát tavaly kapta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a város önkormányzata. A vagyon kezelője 2000. január 1-től adta át a várat. Ám a neheze most következik: mit lehet kezdeni vele? Fel kell újítani, ám az nyeli a pénzt. A hasznosítási szerződés azonban határo­zatlan időre szól. A gondoskodás megtérülhet, ha ötletekkel párosul. A siklósi a Trianon utáni Ma­gyarország egyik legépebben fennmaradt vára. Mivel császári generális volt a birtokosa, a Rá­kóczi szabadságharc után nem robbantották fel. Az 1955-ben végrehajtott helyreállítás­kor az épület- együttes késő gótikus és re­neszánsz ré­szei korábbi formájukban kerültek vissza a helyükre. Csak hát a restaurá­lás eredménye már régen meg­kopott. A Kincstári Vagyoni Igazga­tóság eredetileg azt szerette vol­na kikötni a hasznosítási szer­ződésben, hogy az önkormány­zat hat év alatt végezze el a tel­jes helyreállítást, amit az önkor­mányzat kellő anyagi erő híján nem vállalhatott.- Szakaszokra bontottuk a felújítást. Az önkormányzat és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hasonló nagyságrendű pénzeket próbál mobilizálni erre a célra. Folyamatosan együttműkö­dünk. A helyreállításnak nincs határideje. Lehet, hogy lassú lesz, de folyamatos. Az első sza­kasz 2005. december 31-ig tart. Az első évben tervezés lesz, fal­kutatás és tetőjavítás, átalakít­juk a külső vár sétányát, és ha belefér a költségekbe, a gyilokjá- rót is felújítjuk - mondja Máté János (képünkön), Siklós pol­gármestere. WmmmmMMmmmmm A palotarész első emeletén a épület nyugati, északi és keleti szárnyában nem is oly nagyon régen még 50 ágyas szálloda volt, az előkelőségeknek ven­déglakosztály; tolmács- és vetí­tőberendezéssel ellátott konfe­renciaterem, játékszoba, társal­gó. A második emeleten pedig 150 fős turistaszálló. Az első emeleti folyosóról egyébként ki lehet jutni az északi és keleti ol­dalon végigvezető bástyasétány­ra, és a kiöblösödő kilátóterasz­ra. Innen Harkányra, Mária- gyűdre, a Villányi-hegységre és a Szársomlyóra tárul gyönyörű panoráma. S talán most már a jövőre is nyílik kilátás, még ha nem is az előbbiekhez hasonló­an kristálytiszta.- Mi lesz a várból?- Az vezérelte az önkor­mányzatot, hogy oldódjék meg a vár hasznosítása, mert a je­lenlegi állapot nem felel meg senkinek. Van egy múzeumi rész, aztán azon kívül semmi más, az épület pedig tönkre­megy. Önkormányzatunk ere­detileg nem kívánt főüzemelte­tő lenni, csak afféle alvállalko­zó, aki a várban városi rendez­vényeket szervez, fenntartja a múzeumi részt. Később kide­rült: hiába szép a feladat és nagy a távlati üzleti lehetőség, nem akad vállalkozó, aki a vár­ból idegenforgalmi és kulturá­lis központot alakítana ki. Más esély nem lévén - érdek­lődőként is csak egy Siklósról el­származott idős bécsi úr jelent­kezett -, az önkormányzat indult a várhasznosításra kiírt pályáza­ton. Vetélytárs nélkül nyert.- Pályázatunk lényege: szeret­nénk a várat a hazai és nemzet­közi turizmus egyik központjá­vá fejleszteni. Helyre kell állíta­ni a várfalakat, a szállodát, a pinceéttermet, a múzeumi rész­nek vissza kell állítani régi fé­nyét, újra meg kell nyitni a te­raszpresszót. Elkészült a költségkalkuláció is. Siklósi léptékkel iszonyú összeg kell hozzá: kétmilliárd forint.- És akkor még nem számol­tunk az üzemeltetés költségei­vel. Ez év első felében létreho­zunk egy gazdasági társaságot, amely vállalkozási alapon hasz­nosítja a várat, hiszen az nem önkormányzati profil. Ellenben minden siklósi vállalkozó szá­mára figyelmeztető, hogy a be­vásárlóturizmus hamarosan le­cseng. Épp itt az ideje, hogy másfajta turisztikai vonzerőt mutassunk fel: újra a várat. Példálózók arról, hogy tőlünk nyugatabbra milyen jeles hagyo­mányai vannak a középkori vár­kastélyok üzletszerű hasznosítá­sának. A portékák kelendőségét fokozva nimbuszt körűnek hoz­zájuk: legendákat, láncot csörge­tő kísérteteket, rémtörténeteket, vagy éppen kedves hagyományo­kat, ártalmatlan apró babonákat.- Nekünk is sürgősen ki kell találnunk ilyen mítoszokat, illet­ve fel kell kutatnunk idegenfor­galmi szempontból kamatozó legendákat - mondja Máté Já­nos. - Az üzleti hasznosítás egyébként egyáltalán nem re­ménytelen ügy. Az írországi vár­kastélyokat például lehet rentá­bilisan működtetni, pedig nem azok a leghíresebbek. Erről nemrég tárgyaltam egy ír szak­emberrel, aki megígérte, küld anyagot arról, hogy náluk ez mi­ként megy ilyen jól. De a közel­múltban járt nálunk az Osztrák Kastélyszövetség vezetője - mert erősen igyekszünk nemzet­közi szakmai kapcsolatokra szert tenni -, és ő például azt ja­vasolta, hogy a múzeumban ne szokványos kiállítással próbál­kozzunk: a tárgyak mellett le­gyenek zaj-, hang-, sőt szageffek­tusok is, egy kicsit panoptikum- szérűén, például a kínzókamrá­ban. A Nemzeti Múzeum nyug­díjas főigazgatójával is beszél­gettünk, hogy milyen állandó ki­állítást kellene rendezni a vár­ban. A magyar huszárság törté­netét bemutatót javasolta.- Vajon Siklós önmagában elég vonzó érdekesség lehet egy külhoninak, többnapos turista­programként? Nem lenne érde­mes más hasonlókkal összeszö­vetkezni, és hosszabb program­láncot kínálni?- Való igaz. Nem is olyan rég létrejött a Baranyai Várak Egye­sület, amely a programok össze­kapcsolásához felkínálja az elvi keretet. Igyekszünk kapcsolatot tartani mindazokkal, akik vár vagy kastély hasznosításával foglalkoznak Magyarországon. Ám önmagában arra is lehet alapozni, ha lesz a várban egy 4-5 csillagos szálloda. Nem­csak sznoboknak lehet érdekes élmény megszállni egy várkas­télyban. Az is jelentős forgal­mat hozhat, ha újra kisebb kongresszusok számára tud­nánk felkínálni a konferencia- termet. Sok pénzbe kerül, de ér­demes azon is gondolkodni, hogy nyári színházat csináljunk a várban. Megpendítem: a lovagregé­nyes, romantikus környezetben lévő szállodát ki lehetne ajánla­ni nászéjszakákra.- Jó ötlet. Lehetne nászutas lakosztály a várszállóban. Sőt minden feltétel megteremthető ahhoz, hogy esküvőket, lakodal­makat tartsanak a várban. A ká­polna például gyönyörű hely­szín lehetne az esketéshez. Az­tán ha egy kicsit belekotorhat­nánk a néphagyományainkba, „aki keres, az talál” alapon fel­lelhetnénk a mi környékünk fiú fogantatást garantáló nászéjsza­ka borát, ahogy hajdan a somlói­ak - fűzi tovább a gondolatot. Apropó: bor. Két esztendeje igyekeznek létrehozni a borren­det Siklóson. Ennek is a várban lehetne a székhelye. Felmerült, hogy talán nótaírásra is pályáza­tot hirdethetnének: Siklós is le­hetne olyan büszke vár, mint Krasznahorka. Az utóbbi fél évszázadban a legnagyobb reklámot tagadha­tatlanul a Tenkes kapitánya cí­mű tévéfilmsorozat és regény hozta a siklósi várnak.- Elkelne most is valami ha­sonló - sóhajt a polgármester. - Ha megszorulunk az ötletek ki­találásában, alighanem ki kell zarándokolnunk ihletért a teme­tőbe Eörsi Feri bátyánk sírjá­hoz. Dunai I. A várkápolna a vár legértékesebb építészeti része. A 1300-as évek­ben a Soklósiak kezdték el az építését, aztán a Gara család folytat­ta a XV. századtól. Innen van a gótikus elem. A kápolnát végül a Perényiek fejezték be reneszánsz stílusban. A szemöldökpárká- nyos bejárati ajtó gótikus keretén a Garák címere. A kápolna szen­télyének evangéliumi oldalán XVI. századi bőségszarus Perényi-cí- meres kőlap látható. Kétoldalt boltozatos fülkékben XV. századi falfestmények, gótikus festészetünk legszebb darabjai. A kápolna tövében - mintegy a bástyasétány folytatásaként - van egy falszoros, ahol a hagyomány szerint Kanizsai Dorottya legkedvesebb virágoskertje volt úgy 480 esztendeje. Királyi bevésés A vár déli szárnyának első emeletén van az úgynevezett Zsig- mond-szoba, ahol állítólag a király a majd félesztendős siklósi fogsága javát töltötte 1401-ben. Luxemburgi Zsigmond (uralko­dott 1387-től 1437-ig) külföldi tanácsadókra hagyatkozott. A ma­gyar bárók ezek elbocsátását igyekeztek kikényszeríteni az ural­kodó fogságban tartásával. A Garák siklósi várában kényelmes védőőrizetben raboskodó 40 éves király végül kiegyezett a Cillei-Gara bárói ligával. A későbbi korokban előszeretettel mutogatták a nevezetes szo­ba márványkandallóját, azt állítva, hogy a peremén lévő bibliai idézetet a fogoly király véste oda: „Küldé nekem Isten az ő irgal­masságát és kiragadott engem az oroszlánok karmai közül". A la­tin felirat azonban már csak azért sem származhat a királytól, mert a betűk reneszánsz stílusúak, Zsigmond idején azonban még a gót betűket használták. A kandallón egyébként is a Perényiek címere látható, ez a család viszont csak 1515-ben lett a vár birtokosa. Jegyzet Küszöbkoptatók Az esztendőváltás nap­jaiban 45-en próbálták meg illegálisan elhagyni az országot. Nem a Szó­zatot feledő hazánkfiai, hanem javarészt olya­nok, akik országunkról is csak akkor hallottak, amikor megkérdezték, merre vezet majd vándorútjuk a glóbu­szunk szabadabb, gazdagabb, biztonságosabb részébe. Szü­lőföldjükön ugyanis sem élni, sem halni nem akarnak, mert ez utóbbi fejlemény átlagosnál gyorsabb bekövetkezésére szá­mottevő esélyük van. Másra nem igen. Legalábbis olyan iri­gyelt csillogó, kalóriadús és számítógépesített, de egyéb­ként túlhajszolt életvitelre nem, amivel az elektronikus média révén szembesülhettek. Nálunk lebukva pedig azt kós­tolhatják meg, hogy miként is fogadja őket álmaik földje, amelynek a mi országunk épp­hogy csak a küszöbe. Ilyen indíttatásúnak tekint­hető például az a 22 banglade­si, akik a debreceni befogadó állomásról szöktek meg, és kö­vetkező lépcsőfokként Szlové­niába próbáltak átjutni. Az orosházi közösségi szál­láson pedig szilveszter­től éhségsztrájkol öt ira­ki, hogy mihamarabb en­gedjék tovább őket még nyugatabbra. Csakhogy arrafelé le van húzva a sorompó, oda nem kellenek. A humanizmus, a másság tisz­telete, a szolidaritás ilyen messzire már nem terjed. Glo­bális megoldásként nem is le­het elfogadni, hogy mindenki vándoroljon ki, ha azt reméli, másutt jobban élhetne. Ám más globális megoldásra nem látszik sem szándék, sem elfo­gadási hajlandóság. Közben a szegénység folyvást túlnépese­dik, világgá megy, és elterjeszt jó néhány fertőző nyavalyát. Mi pedig megint ütközőál­lam lettünk. Ezúttal az elvá­gyakozó nyomorúság népván­dorlási hulláma és a gazdagság védősáncai között. És tartok tőle, ez csak a kezdet. Belebor- zonghatunk a gondolatba: ha csak minden századik bangla­desi vágyódik el hazulról, az is több mint egymillió elszánt küszöbkoptatót jelent mife­lénk. Dunai Imre Gorillák és óvszerek George Harrison megké- selése óta félnek a sztá­rok. Többségük ezért a maga módján védekezik, mondja az elnök bizton­ságáért is felelős ameri­kai titkosszolgálat vezető­je. Woody Allen például több testőrt is szerződtetett, akik a nap 24 órájában kísérik. Steven Spielberg filmrendező testén hordja azt a helyzet­meghatározó jelzőkészüléket, amely elrablása esetén a rend­őrséggel tudatná a hollétét. Madonna gorillákat fizet, mint ahogyan Sylvester Stallone és Brad Pitt is, az izompacsirta Schwarzenegger és Bruce Willis éjszakára a vánkosa alá teszi a pisztolyát. Számos színésznő pedig testre szabott golyóálló mellényt visel, állítja a bizton­sági szakember. Vannak persze még hatéko­nyabb fegyverek, mint például az ágyú, ez azonban nem tar­tozik a népszerű önvédelmi fegyverek közé, még Spanyol- országban sem. Ezt látszik bi­zonyítani La Corogne város katonai bíróságának legutóbbi ténykedése, ugyanis vádat emeltek öt, a fegyverviselést elvből elutasító újonc el­len „a szárazföldi hadse­reg harci eszközeinek rongálása” miatt. A részletes indoklás sze­rint a fiúk a rájuk bízott ágyúk csövére óriás gu­mióvszereket húztak. Nálunk ez nem fordulhat elő, nem mintha nem lenné­nek ágyúk és a fegyverviselést elvből elutasító újoncok, de hol lehet hozzájutni ilyen ha­talmas óvszerekhez? A ma­gyar ember ilyet nem visel, nem mintha nemi teljesítőké­pességével bármi baj is lenne, sőt, állítólag ezen a területen az élmezőnybe tartozik, de a nagyság tekintetében van még javítanivaló. Mert az ágyúcső- nyi méretek mifelénk még eb­ben az új évezredben is csak vad leányálomnak tűnnek. Ettől függetlenül nem volna rossz a háznál néhány óriási óvszer. Lehetne használni sze­metesnek, védőruhának, s végső esetben még az erősza­kos betörőre is rá lehetne húz­ni egy alkalmas pillanatban. Benne bizonyára hamar lelo­hadna. Cseri László S hetedik oldal holnap Régészkalandok. A bronz­kori falvak népe - így a zóki öntőmuhely körül élők is - azt látta évszázadokon át, hogy a titokzatos lángoknak paran­csolni tudó mesterek (a ko­vácsistenek is) mind bicegve járnak. Vajon miért? Miért ke­rülhetett szervezetükbe a nor­málisnál többszörös mennyi­ségű arzén, nikkel, réz? Portré A maga főzte szarvaspörkölt­re meglehetősen büszke dr. Bodnár József, a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség megyei ve­zetője, aki gyakorló vadászként a vadászkamara elnöke, és tag­ja a Dom Perignon Rendnek. Portré A kibeszélhetetlen örömről Mintha még mindig a fülébe csengene az előbb hallott, hömpölygő templomi zene, s mintha már a következő orgonakoncertet várná, beszél az örömről, a hitről, a gyökerekről. Azt mondja: aki új kife­jezési formákat keres, annak prófétának kell lennie, vagy alázatos­nak, és tanulnia.- Húsvét hajnalán születtem. Ezt már érlelődő fejjel jegyként fogtam fel: a szeretet és a feltá­madás árnyékában kell tüstén­kednem. Kellettek ehhez a meghatározó élmények, azok, amelyek gyökereket adnak. Ha ezeket valaki nem fedezi fel, nem kapaszkodik beléjük, egész életében kóvályoghat. Nekem különös élményem volt az egyházi zene „könnyű műfa­ja”, gitárral a kezemben. Olyan reményeket, vágyakat ébresz­tett, amelyeket nem lehet betel­jesíteni. A zene komoly, jelen­téssel telt formá­ja nem ilyen meg­tévesztő. Való­ban ad gyökere­ket. A másik ilyen élményem ikerfiaim születé­se. Soha sem tud­tam kibeszélni magamból akkor érzett örömet.- Említette, már építészhall­gató korában úgy érezte, a krisz­tusi értelemben vett szeretet lesz életének meghatározója. Hon­nan a hit?- A hit ajándék, de kiművelé­séért nagyon sokat kell tenni. De ilyen ajándék a szépérzék és még sok minden más is. Sze­rencsésnek tartom azt, akinek Uzsaly Zoltán Győrben született, 1954-ben. Érettségi után a pécsi Műszaki Főiskolán, majd Budapesten a Teológiai Akadémián tanult, amit levelezőn fejezett be. Tíz éve ismét Pécsett él. A Szent Mór Kolping család vezetője. Felesége művészetpedagógus. Négy kiskorú gyermekük van, három fiúcska, egy leány. az hite van, de az életnek nem ez az egyetlen meggyökereztető ereje. A hit, mint ahogy a szere­lem is, a nagy ígéretek hordo­zója. És, mint a jéghegynek, csak tizednyi része látszik. A többi a víz alatt van, de ez a tő­kesúly életünk hajóján.- A hit hiánya, hogy széteső­ben a család, a világ?- Mécs László egyik versé­ben említi a bakonyi betyáro­kat és szenteket. Mindegyik más-más, eltérő eszközökkel - az igazságot akarta. Az igazság érték. Mécs azt mond­ja: ..Ha egyszer az érték tönkrement,/ Soha sen­ki meg nem ment. ” A mai kor létrehozhatta a felnőtt tudatú embert, de nem adta hozzá az ehhez szükséges cselekvési fe­lelősséget. Elvesztette - szerin­tem átmenetileg - dominanciá­ját, hogy az életnek két pillére van, a család és a munka.- Egy célja van: jó embernek lenni?- Nem jó ez a kifejezés. Aki­nek hite van, tudja, minek szó­lítja az Isten. Mészáros Attila i

Next

/
Oldalképek
Tartalom