Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-07 / 6. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 2000. január 7., péntek Hírcsatorna A sellyei elsőszülöttek parkjában most már csak­nem hatvan emlékfa csepere­dik, melyet az elmúlt fél évti­zed alatt ültettek el akkor, amikor a családban napvilá­got látott az első apróság. A Karolina téri létesítményben tavaly 12 facsemetét, tuját és tölgyet telepítettek. (cs) Nagydobsza határában papírnak való fát, így nyárt és tölgyet termelnek ki ezekben a hetekben az erdő­tulajdonosok csaknem tíz hektáron a vasút alatti ré­szen, a Völgyi gátnál és kör­nyékén. A falu történetében először történik ily nagy te­rületen fakivágás. (cs) Szederkény középkori ré­szében, a Nyomjában csak­nem húsz új telket alakít ki és közművesít az önkor­mányzat. Öt jövendőbeli házhely már el is kelt. Helyi fiatalok, sőt egy külföldi is vásárolt területet. (cs) Megalakult a Baranya Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság. Az 1999. évi LXXTV. törvény 2000. ja­nuár 1-jétől új alapokra he­lyezte a katasztrófák elleni védekezés irányításának, szervezetének, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos sú­lyos balesetek elleni védeke­zésnek a rendszerét. Meg­szűnt a Baranya Megyei Tűzoltó-parancsnokság és a Polgárvédelmi Parancsnok­ság, jogutód szervezetként pedig létrejött a Baranya Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság. Az egységes szerve­zet ellátja az elődszervezetek feladatait is. Címe: 7627 Pécs, Engel János u. 1. Levél­cím: 7607 Pécs, Pf.: 10. Tele­fon (fax): (72) 315-710 (tit­kárság), valamint 310-555 (ügyelet). (cs) Pontosítás. A Dunántúli Napló 1999. december 22-i lapszámában a Tribu-ügy: or­gazdaság igen, bűnpártolás nem című cikkben tévesen szerepeltettük az ügyben II. rendű vádlottként szereplő Kis Gecse Bélát a csalássoro­zatban Tribuszer Zoltánná társai között, hiszen a csalás vádja alól Kis Gecse Bélát a bíróság felmentette, bűnössé­gét csupán a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vét­ségében állapította meg. Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 341 cm, apadó, 1,0 fok, Őrti­los -121 cm, apadó, 1,1 fok, Barcs -53 cm, apadó, 2,4 fok, Drávaszabolcs 72 cm, apadó, 1,2 fok. A kistelepülések gyermekintézményei kiegészítő normatívái kedvező feltételt teremtenek A társulást támogatja a kormányzat Roppant kínos helyzetbe kerül az a képviselő-testület, amelyiknek ar­ról kell határozatot hoznia, hogy egy óvoda, vagy a helyi iskola kapu­ját átmenetileg bezárja. Választói ellen való munkálkodásnak minősí­tik az érintett szülők általában az ilyen döntést, és nem fogadják el, hogy néhány gyerekkel nem képes fenntartani az intézményt egyetlen település sem. Nemzetiségi oktatást folytató társult általános iskolát fenntartó települések Baranyában Mígaj#® • < Yásárostlöinbó Kgyházaskozár S zalatn&k Almamellék Mindszentgodisa © | Szentlászló ^ 9 Hetvehely Bükkösd fecseknáí Véméndi Geresdlak Himeshá/i • Ujpetre Máriakéménd )iasz * Babarc * • Szederkény • 7 Somberek 9 Lánycsók • ~>r • © Majs Szalánta © Borjád • Vokány . Lippó Á Villány© J BARANYAI KÖRKÉP Az állami költségvetésből nor­matív támogatás cimén az el­múlt évben egy óvodás kisgye­rek 80 ezer, egy általános isko­lás tanuló pedig 83 ezer forintot kapott. A települések többsége ehhez az úgynevezett alap nor­matívához majdnem ugyaneny- nyi összeget kényszerült hozzá­tenni a költségvetésből, hogy az alsófokú oktatási intézményei­ket fenntarthassa. A szakminisztérium ígérete szerint idén a települések kasz- szájából kevesebbet költenek már a kisgyerekek óvodai elhe­lyezésére és az iskolásokra, hi­szen a számításaik szerint e ki­adások nyolcvan százalékát a normatív támogatás teszi ki. Ehhez az ovisok számára sze­mélyenként évente 100, az általános isko­lásoknak pedig 104 ezer forin­tot adnak. Bizonyos közoktatási fel­adatok ellátá­sához - példá­ul a felzárkóztató képzéshez, vagy a nemzetiségi nyelvoktatás­hoz - pluszpénz járt már koráb­ban is, ám idén a kistelepülések költségvetése kimondottan ked­vezően alakulhat a kiegészítő normatívákkal. Természetesen az ésszerű megoldásokat dotálja a kormány, vagyis azok az ön- kormányzatok kapnak több pénzt, ahol nem mindenáron akarják helyben tartani alig né­hány tanulóval is a felső tagoza­tot, hanem a megye 69 települé­sén folytatott gyakorlat szerint társulásos formában, több köz­ség közös fenntartásában üze­meltetnek egy nyolcosztályos is­kolát, és csak az alsó tagozatoso­kat tartják otthon.- - A kiegészítő normatívát nem automatikusan szándékozik kiosztani a minisztérium min­den kistelepülésen, mintegy ösz­tönözve ezzel a társulási megol­dást - hangsúlyozta dr. Hargitai János (képünkön) országgyűlési képviselő, akinek a kezdeménye­zésére került a törvényjavaslatba a megkülönböztető, lényeges módosítás. - Az ezeregyszáz la­kosnál kisebb települések ugyan­is, ha legkésőbb idén szeptem­bertől csak az általános iskola al­só tagozatával tartanak fenn in­tézményt, gyermekenként negy­venhatezer forint kiegészítő nor­matívát kapnak az alapnormatí- ván túl. Viszont azok az önkormány­zatok, ahol a gyerekeknek ki­sebbségi tanítási nyelvű, kétnyel­vű vagy nyelvoktató nemzeti ki­sebbségi nevelés-oktatást biztosí­tanak, az alsótagozatosok ütán a kiegészítő normatíva dupláját, vagyis kilencvenkétezer forintot fognak adni a száznégyezer fo­rint alapnormatíván felül. Ebből a pénzből a költségesebb progra­mú képzést is biztosithatják úgy, hogy az a település gazdálkodá­sát nem veszélyezteti. Berta M. Nem csökken a kiadás A megye városaiban egyelőre úgy tűnik, az elmúlt évhez hason­ló összegű kiegészítő hozzájárulást kell biztosítani a gyermekin­tézményeknek. Mohácson például az 545 milliós óvodai és álta­lános iskola költségvetés 51 százalékát fedezte az állami norma­tíva 1999-ben. Siklóson az óvodások költségének 39 százalékát tette ki a normatív támogatás, az iskolásoknál ez 67 százalékra jött ki. Pécsett 35 százalékos önkormányzati hozzájárulást ad­tak, Komlón az ágazat 782 milliós költségvetéséhez 418,2 milli­ós normatívát kaptak, 63 millió saját bevételre tettek szert és az önkormányzat 300 millióval toldotta meg a keretüket, míg Szi­getváron átlagosan a kiadások felét a város saját zsebből állta. Bálok és kenngők a kifulladásig A pajkosságot űzni kifejezés pontosan ráillik a német faseln szóra, amiből a farsang származtatik és a bálozási kedv. Vízkereszttől (ja­nuár 6.) a hamvazószerdáig (húsvét előtti negyven nap) tartó hétvé­gék eseményei e közös vígasságok, de néhol oly nagy a kedv, hogy még április közepén is húzzák a talpalávalót. A báli szezon a Palatí­nusban az újságíróbállal kezdődik és majdnem négy hónapig tart. BARANYAI KÖRKÉP Még ki sem pihentük a szilvesz­ter hosszú éjszakáját, máris új­ságíróbállal kezdődik megyénk­ben a báli szezon, hogy aztán valahol (valamikor) bezáród­jon. Talán Mohácson a télbú­csúztató busójárással és az azt megelőző magyar bállal vagy az azt követő sokác bállal, közte pedig a sváb bállal. (Mondják, hogy a Duna-parti városban új­ra éled az egykor sok embert megmozgató cigány bál is, melynek fő menüje hagyomá­nyosan a kakaspörkölt és a tú­rós csusza volt.) Szigetvárott az alapítványi bálok divatja kezdő­dött néhány éve, s a báli köz­pont az egykori cipőgyári ebéd­lő lett, melyet újjávarázsoltak és Flórián rendezvényteremnek neveztek el. Itt lesz a farsang je­gyében vadászbál is, de hogy az igazat megvalljuk, a városban igazából nem a farsang idején van a leghíresebb mulatság, ha­nem szeptemberben, a Zrínyi­napok keretében. Siklóson nem­sokára a szülők báljával kezdő­dik a szezon, Komlón is akad néhány helyi kezdeményezés (a Közösségek Házában szeretné­nek minden hónap utolsó hétvé­géjén farsangolni), másutt is, de valójában a bálra igyekvők több­sége a megye minden pontjáról Pécs felé tekintget. Orvosok az orvosbálra, jo­gászok a jo­gászbálra, köz­gazdászok a közgazdász­bálra, a polgá­rok pedig a polgárbálra ké­szülődve, frizu­rát és nagyesté­lyit igazítva, csokornyakkendőt kötve. Mint azt Varga Csaba (képün­kön), a Palatínus Szálloda igaz­gatója elmondotta, az elmúlt években hihetetlenül megnőtt a bálozási kedv. Amire emberem­lékezet óta nem volt példa: ápri­lis 22-ig foglalt a Bartók Terem az összes mellékhelyiségével együtt műiden hétvégén, pénte­ken és szombaton is. Náluk 26 farsangi bál lesz egyhuzamban. Varga úr véleményét osztotta Maszler József is, aki a Tettye vendélőben esedékes és folyama­tosan tartó 21 bálról adott hírt (közte 18 (!) svábbált rendeznek a híres vendéglőben, melyekre már tavaly októberben elkelt minden férőhely), megjegyezve, hogy azért nem többet, mert márciusra kifutva már nyakukon az esküvői rendezvények. A Palatínusban a hidegtálak és a svédasztal a gyakoribb, a Tettyén pedig a pácolt libacomb divatos, áfonyamártással. Kozma Ferenc Bálköltség A farsang nem olcsó mulatság. A belépők személyenként és he­lyenként 3000-től 7000 forintig terjednek, amibe az étkek benn­foglaltatnak. Ehhez jön az italfogyasztás (férfiaknál 1700 forint, nőknél 800 forint körüli), az estélyi ruha (olykor megbecsülhetet­len áron), a tombola (jótékonysági bálok esetében illő legalább 2000 forintnyit vásárolni) és a taxiköltség (2000-4000 forint). A rendezvényekhez kapcsolódóan ma Ader János, az Országgyűlés elnöke nyitja meg a Somogyi Hírlap fotóriportereinek kiállítását a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Képünkön Kovács, Tibor „Diplomaosztás” című felvétele. Somogyi megyenap KAPOSVÁR Hatodik alkalommal rendezik meg a megyenapot Somogy­bán. Tegnap Kaposváron át­adták a közel félmilliárd forin­tért felújított megyei múzeu­mot, s itt avatták fel a térké­pen már nem található, közel 390 somogyi település emlé­kére állított táblát is. Több ki­állítás is nyilt, közöttük a me­gyeházán Szász Endre tárlata. Az éppen 74 éves mestert dr. Gyenesei István, a közgyűlés elnöke köszöntötte. A köz­ponti rendezvény délután Csurgón volt, somogyi és a megyéből elszármazott művé­szek közreműködésével. A mai nap e<r-'ik eseménye lesz a Zselici Vt, virág út elnevezé­sű, összesen 21 alkotásból álló szoboregyüttes - Béres János fafaragásai - első darabjának avatása. M. A. Éled a reptér - Egyre nagyobb a forgalom a pogányi repülőtéren az enyhébb, repülésre is alkal­mas téli napokon. Az ejtőernyősök szállítógépei, a mentőszolgálat helikopterei mellett több magán­repülő is landol a kifutópályán és parkol a hangárban. fotó: laufer László Induló beruházások, felújítások Megfékezik a csapadékvizet Az idén a város legfontosabb teendői közé a csapadékvíz elvezetésé­nek megoldása tartozik. A világításkorszerűsítés mellett a máriagyű- di városrészre is jutnak felújítási, fejlesztési pénzek. SIKLÓS Mint Halmai László (képün­kön), a településüzemeltetési bi­zottság elnöke elmondta, a leg­fontosabb teendők közé tartozik - többek között a Felszabadulás és Tavasz utca mellett - a Váral­ja utca csapadékvíz-elvezetési problémájának megoldása. Mindezt a korábban bekövetke­zett partfalomlások - melyben a várfal állaga is jelentős szerepet játszik - is különösen indokolttá teszik. Mint megtudtuk, szintén a víz­zel függ össze a két gyűjtőárok tisztítása, melyek a Drávába ve­zetik a területen összegyűlt csa­padékot. (A városban legutóbb a tavalyi év végén okozott gondot a mély területen fekvő Baross ut­ca családi házainál a talajvíz.) A bizottsági elnök elmondta, a sürgősségi program keretébe tartozik a gázberuházás befejezé­sét követően a Vértanúk utca „aszfaltszőnyeggel” történő borí­tása, illetve a máriagyűdi kerüle­ten két fedett buszváró kiépítése. A tájékoztatóban elhangzottak mellett a tavasz elején kezdődik a Köztársaság téri játszótér fel­újítása, illetve a város világításá­nak korszerűsítése. Hasonlóan fontosnak tart­ják a máriagyű­di részen a par­kosítás végle­ges megvalósí­tását, melyet mindig csak kis szakaszokban tudtak eddig ki­vitelezni, illetve a 48-as tér bur­kolattal való befedését. A tervezettek közül eddig a Béke tér és a Dózsa utca közötti járda valósult meg. Halmai László tájékoztatása szerint a munkák elvégzésének anyagi biztosítására a város két ingatlan értékesítését vette terv­be, illetve önerőből és pályáza­tok útján kívánják a szükséges pénzt biztosítani. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom