Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-05 / 4. szám
6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 2000. január 5., szerda Erre a kérdésre nem adnak választ a globális érdekcsoportok médiumai. Furcsa módon éppen ők, akik egyébként primitív összeesküvés-elméletek terjesztésével vádolják bírálóikat, most azt mondják, hogy internetes próféták lázítottak fel ötvenezer embert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tanácskozása ellen december elején Seattle-ben. E szervezet négy éve alakult, egyfajta megfellebbezhetetlen főbíróságként működik nemzetközi kereskedelmi ügyek-1 ben, ahol a döntéseket titkos háromtagú testület hozza. Miért is kell nekünk annyira szeretni a liberalizált globális szabad kereskedelmet? Osztoz- zunk-e a médiapropagandával belénk sulykolt „fősodor” (mainstream) közgazdász vallásban, amelynek „szentjei” (szent tehenei) a növekedés és a globalizáció? Miért gyanús, ha valaki felteszi a kérdést: kinek Miért tüntettek Pécs testvérvárosában? az érdekeit szolgálja mindez? Mi a valódi ára? Milyen árat fizetnek érte a munkájukból élők, a helyi közösségek? És mi lesz a környezettel, életünk alapjával? A szabadkereskedelem-imádó WTO kiskereskedelmi vámok alkalmazására jogosította fel az Egyesült Államokat az európai élelmiszerek behozatalánál megtorlásul azért, mert az EU nem engedi be az amerikai génmanipulált termékeket. Feldühödött francia parasztok ezért robbantanak McDonald’s-eket. (Magyarország nem hivatalosan beenged génpiszkált termékeket.) A WTO ugyancsak amerikai nyomásra kikényszerítette, hogy Japán felemelje a növény- védőszer-maradványokra vonatkozó egészségügyi határértékeit, természetesen az amerikai élel- miszermultik miatt. Egy tápszermulti amerikai kormánytámogatással a WTO-nál feljelentette Guatemala kormányát, mert az támogatott egy kampányt, amely a szoptatást propagálta A magyar családokért A polgári kormány megalakulásakor a szociális és családügyi tárca vezetésére kereszténydemokrata politikust, Harrach Péten, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alelnökét kérték fel. Úgy gondoljuk, hogy ifjú miniszterelnökünk jobb döntést nem is hozhatott volna, ismerve Harrach Péter mély keresztényszociális elkötelezettségét és munkabírását. Jövőnk záloga a család és a gyermek. A népesedési statisztikák riasztóak. Évente egy Szekszárd nagyságú városnak megfelelő népesség tűnik el Magyarországról. A szociális tárca - ígéretéhez híven - az első lépések között kezdte meg a családpolitika átfogó reformját. Intézkedései amellett, hogy alapvetően anyagi segítséget kívánnak nyújtani a családoknak, szemléletbeli változást tükröznek: minden család, gyermek egyformán fontos. A társadalom legkisebb sejtje a család, az ebben növekedő, gyarapodó élet a jövő reménye. A bevezetett intézkedések kivétel nélkül olyanok, melyek a jelenleginél jobb helyzetbe hozzák a gyermekeket nevelő családokat. A családtámogatási rendszer szabályozása a korábbinál egyszerűbb, áttekinthetőbb, a jogalkalmazók számára is könnyebben használható. Nézzük, milyen családtámogatási ellátási formák léteznek 1999. január 1-jétől. 1. Nevelési ellátás, a gyermek neveléséhez, eltartásához járó támogatás, amelynek két formája van. - Családi pótlék azon gyermekek után, akik még nem tankötelesek.- Iskoláztatási támogatás. Tanköteles gyermekek után jár a 20. életév betöltéséig. (Kivéve a felsőoktatásban résztvevőket). 2. Gyermekgondozási támogatás a gyermeket gondozó szü-. lő ellátására, amelynek szintén két formája van. - Gyermek- gondozási segély (gyes) igény- bevételére jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. A tartósan fogyatékos gyermek után a gyermek 10. életévének betöltéséig. - Gyermeknevelési támogatás (gyet) igénybevételére jogosult az a szülő, nevelőszülő vagy gyám, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár. Továbbá a gyet, más néven „főállású anyaság” nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül. 3. Anyasági támogatás. Szülést követően az a nő jogosult erre a támogatásra, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt. Az összege gyermekenként azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-ával. 4. Munkaviszonyban álló szülők ellátásai: - Terhességi-gyermekágyi segély jár annak a nőnek, akinek a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosítása volt. A szülési szabadság időtartamára (168 napon keresztül) jár a napi átlagkereset 70%-a. - Gyermek- ápolási táppénz akkor jár az anyának, ha egyévesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja, illetve beteg gyermekét otthon ápolja. Gyermek- ápolás címén ez a kedvezmény az egyedülálló apának is jár. - Gyermek után járó szabadság. A szülési szabadságot követően a gyermek harmadik (betegség után tizedik) életévének betöltéséig köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek. Továbbá a gyermek 16. életévének betöltéséig pótszabadság jár az alábbiak szerint:- 1 gyermek után 2 nap- 2 gyermek után 4 nap- három vagy több gyermek után összesen 7 nap. 5. Gyermeket nevelő szülők egyéb kedvezményei: - Adó- kedvezmény illet meg minden családi pótlékra jogosult szülőt, akik közül legalább egy személyi jövedelemadót fizet. - Lakásépítési és vásárlási támogatások, hitelkamatkedvezmények 2000. február 1-jétől kerülnek bevezetésre. 6. Gyermekgondozási díj (gyed) bevezetésre kerül 2000. január 1-jétől. A gyed összege a korábbi átlagkereset 70%-a, de nem lehet magasabb, mint az ellátás megállapításakor érvényes minimálbér kétszerese (51.000 Ft). A felsoroltak alapján megállapítható, hogy ilyen széles körű és megalapozott család- támogatási rendszere még nem volt hazánknak. Azonban a Szociális és Családügyi Minisztériumban dolgoznak a nemzeti családpolitikai koncepción, amely újabb lendületet ad a családok további támogatásának. Erb József Magyar Kereszténydemokrata Szövetség pécs-baranyai elnök az anyák körében. Olajmultik, fakitermelő óriáscégek perelnek Kanadában, Mexikóban és másutt környezetvédelmi jogszabályok enyhítéséért. De ne csak szidjuk Amerikát: ők a tengeri teknősökért szálltak síkra azzal, hogy meg akarták szigorítani az e védett fajt is veszélyeztető garnélahalászatra vonatkozó előírásokat. Ezt néhány fejlődő ország „fúrta meg” a WTO-nál. E kivételek alapján hárítják a felelősséget a fejlődőkre, mondván, hogy gyermekmunkával, a környezetvédelem elhanyagolásával stb. jutnak versenyelőnyökhöz, holott pontosan a globalizált világrend az, amely esélyt sem ad számukra az elmozdulásra. A WTO következetesen a multik érdekeit védi a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a munkavállalói jogok ellenében. Ez a rend az elit rendje: azoké, akik eddig is helyzetben voltak. Még a nyertes gazdasági centrumok országaiban is félelmetesen differenciálódik a társadalom a kevés számú „nyertesre” és a teljesen kiszolgáltatott, vegetáló vesztesek tömegére. A perifériákon pedig a politikát és a közhatalmat kisajátító elit a zászlóvivője: őket nem za- vaija, hogy saját gazdagodásuk során társadalmuk szegényedik, környezetük pedig tönkremegy. Seattle-ben példátlan együttműködés alakult az addig mesterségesen szembeállított zöldek, az emberjogi és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek között. Talán köztük találhatók az igazi felelős világpolgárok, a planetáris tudattal áthatott, valódi globalizáció képviselői. Nem azok között, akik a világot árunak, saját rövid távú bizniszük tárgyának tekintik - mert ez a „mainstream” globalizációja! Még a WTO vezetői is az alapok teljes átgondolásáról voltak kénytelenek beszélni. Nálunk felesleges luxus a gondolkodás? Amúgy kellemes „shoppingolást” kívánunk a „nyerteseknek” az új „mall”- okban... Kitti János Zöld Alternatíva Terítéken a valóság Az ellenzék névváltoztatásokkal sokáig vezető pártként, kormánypártként hozta meg határozatait, döntéseit. S akármerre tekintünk Magyarországon, mindenütt nem megoldott helyzetekkel szembesülünk. Kritikussá vált a mezőgazdaság helyzete. A termelőszövetkezetek megszűntével, a földprivatizációkkal egy szűk réteg megkaparintotta termőföldjeink nagy részét, és a csavaros kárpótlásijegy-tranzakciókkal ellehetetlenítették a lakosság harmadának helyzetét, kiszorítottak több millió embert saját életteréből. A privatizációs játékszabályok az iparban is lehetőséget adtak, hogy a jól prosperáló vállalatokat látványosan tönkretegyék, „nyugdíjba”, utcára küldve a dolgozók százezreit. Itt is megjelent a kiváltságos réteg, és fillérekből, VIP-listás pénzekből tulajdonossá léptek elő. És az újgazdag tulajdonosok „éhbérért” foglalkoztatják munkásaikat, és joghézagokból adódóan a profit szinte 100%-os tulajdonosának hiszik magukat. Az adó így csak csep- penként jut a „nagykalapba”, pedig ebből kellene finanszíroznia a mindenkori kormányzatnak az egészségügyet, az oktatást, a kutatásokat, sok más szellemi tevékenységet, nyugdíjat, szociális segélyeket. Az egész országot behálózzák a multinacionális, elsősorban kereskedelmi cégek. A csillogó kirakatok roskadásig telíkorgyárak, tettek nyugati árfekvésű árukkal. Ez természetesen nem vol- rta baj, csakhogy a nagy többségjövedelme igencsak balkáni szintű. A mamutcégek adó- mentességgel bírnak letelepedési körzetükben esetenként évekig. Tessék ebből az adóból finanszírozni a nyugdíjakat! Legfontosabb energia- hordozóink felett külföldi töke diszponál. Elmondható mindez a mezőgazdasági termékfeldolgozókra (cu- húsfeldolgozók). Sok ezer milliárd eltűnt a közvagyonból. Nem hinném, hogy a probléma-probléma hátán az elmúlt másfél év terméke. Nem kell tehát bántani a jelenlegi kormányt. Ők egy káoszt, egy szomorú magyar valóságot örököltek. Kormánytagjaink többsége fiatal - tettre kész, szakmailag felkészült. Az ellenzék ne akarjon újfent „gyeplőt” a kezébe. A valóságtól messze elszakadtak. Ők egy álomvilágban élnek, melyet kialakítottak önmaguknak, környezetüknek. A legsajnálatosabb viszont az, hogy a „visszapillantó tükröt” ők már rég elhajították. Ha segíteni nem akarnak, legalább a közhangulatot mesterségesen ne manipulálják. Bánhidi János FKgP Pécs Belvárosi Alapszervezet Vörös csillagok Figyelemmel olvastam azokat a cikkeket, melyek a Dunántúli Napló december 22-i, 29-i és 30-i számában jelentek meg „Vörös csillagok”, „Éberség”, majd a karácsonyi „Várás csillagok" cím alatt. A különböző szubjektív és objektív vélemények után szükségét éreztem, hogy köszönetét mondjak Szalai Lajos lelkész úrnak, aki tudományos alapon - politikamentesen - írta le a csillagok és a piros szín szimbolikus jelentését. Véleményem szerint mindannyian sokat tanultunk a lelkész úr tudományos igényű fejtegetéséből, aminek elolvasását minden képviselőtársamnak szívből ajánlom. Nürnberger Géza MSZP Csillagok és kontextusok Miután Körömi Attila országgyűlési és városi képviselő kezdeményezésére eltűntek az ötágú és vörös csillagok a BAT által szponzorált pécsi Széchenyi téri karácsonyfáról (és nem fenyőfáról), két figyelemreméltó írás jelent meg a Dunántúli Napló egymást követő számában, december 29-én és 30-án. Kablár János MSZP-s városi képviselő „Éberség” című írása a politikai vitafórum keretében, Szalai Lajos lelkész „Karácsonyi vörös csillagok” rövid eszmefuttatása pedig az újság „Hitélet” rovatában látta meg a napvilágot. Mindkét szerző más-más stílusban ugyan, de azt hozza az olvasók tudomására, hogy a „mindenki karácsonyfájára” aggatott ötágú vörös csillagok a maguk ártalmatlanságában értelmezendők, mivel számos ország kereskedelmi termékein szerepelnek, illetve „a nagyon is ősi jelkép- rendszer szerint a Betlehemben született Megváltóra emlékeztető jelkép” tipikus előfordulásáról van szó. Vagyis Körömi képviselő mit sem tud a jelképekről és azok jelentéséről, s csak annak köszönheti akciójának sikerét, hogy - minő blamázs a magyar törvényhozásra! - jogszabályba ütköző cselekedetre hívta fel a város vezetésének figyelmét. A mod.ern jeltudományban (szemiotika) evidencia, hogy még a legősibb jelképek jelentése is kontextus-függő, azaz mindig az adott hely történeti és társadalmi összefüggésrendszere határozza meg a jelentést, ad kiindulópontot a lehetséges értelmezések számára. Körömi képviselő feltehetően nemcsak a törvény betűit tartotta fontosnak ebben az ügyben, hanem úgy vélte: a karácsonyi ünnepkör, a pécsi Széchenyi tér, az ott állított fa egy olyan hagyomány kontextusát állítja elő, amelyben nincs helye olyan jelképnek, ami teljességgel idegen jelentéssel zavarja meg az önmagában veendő harmonikus, keresztény üzenetet. Még sokan emlékeznek ebben a városban arra, hogy 1956 őszén az egyik első sikeres megmozdulás volt az ötágú vörös csillag eltávolítása a Nádor Szálloda homlokzatáról. És talán az is egyértelmű a legtöbb pécsi polgár számára, hogy ezt követően semmi olyan történelmi vagy társadalmi esemény nem esett meg sem az országban, sem a városban, ami az ötágú vörös csillagok eltávolítását indokolatlanná tette volna. 1999-ben ez a jelkép azt jelenti a pécsi Széchenyi téren, mint 1956-ban. ’ Lehetséges, hogy Kablár képviselő ezt másképpen gondolja, s álláspontja alátámasztásához szellemi muníciót szerez a holland sörgyártók gyakorlatából. Viszont kár, hogy Szalai lelkész a Dávid-csillagot is összekeveri ezzel a jelképpel. Figyelmébe ajánlom a „Jelbeszéd az életünk” című kötetet (Kapitány L, Osiris, 1996), amely jobban eligazíthatja talán a szimbólumok értelmezésének világában, mint a Mezőgazdasági Kiadó 1972-ben (sic!) megjelent kötete. 1998-ban egy távoli csendes-óceáni szigeten, az Európából érkezett turisták tiszteletére és zsebére, a helybéliek szenteste körmenetet szerveztek, ahol egy keresztre feszített (!) Mikulást (!) hordoztak körbe-körbe, hangos folklorisztikus énekszóval. Körömi képviselő akciója arra figyelmeztetett, hogy még (már) Európában vagyunk. HERMÉSZ Szerkesztőségünk e két írással a vitát lezártnak tekinti. Bizonyítanunk kell Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkban döntő jelentőségű a decemberi helsinki csúcsértekezletnek az az állásfoglalása, hogy 2003-tól kezdődnek a csatlakozások, mégpedig az alkalmasságtól függően. Ez a közlés egyértelműen azt jelenti, hogy Magyarországnak is az alkalmasságát kell addig bizonyítania, a többi csatlakozni kívánó országgal együtt. A rendszerváltásunk eddigi rendkívül mély gazdasági változásai, köztük a szinte teljes privatizáció, nem elegendő a tagsághoz. Az uniónak ugyanis hatékony gazdasági növekedésű nemzetgazdaságokra van szüksége, nem pedig a régi és az új rend kiváltságosainak maximális nyereséget biztosító - államilag jelentősen támogatott - „kiváló magánvállalkozásokra”. Az unió szakemberei látják, hogy a reklámozott gazdasági növekedésnek nem a tényleges nemzetgazdasági működés a biztosítéka, hanem a rendkívül alacsony munkabérek, az az inflációs gazdálkodás, amelyik a létszükségleti cikkek és szolgáltatások árait folyamatosan és jelentősen emeli az „áfa” nemzeti jövedelem biztosítására. Ezért gyökeres és valóságos rendszerváltást kell biztosítanunk - reális teherviselés megvalósításával - a tényleges gazdasági növekedéshez. Jelenleg a legszükségesebb tennivaló egyrészről a privatizáció nyilvánvalóan „visszás” ügyleteinek orvoslása, másrészről a további gyors, és ezért népünk érdekeit figyelembe nem vevő privatizációnak a kizárása, közte „államvagyonkánknak” az értékesítését abból a célból, hogy a befolyt vételárból az „állam” tőzsdézzen (HVG-ben olvasott hír). Gyors, jelentős és minden bizonnyal az unió illetékeseinek rokonszenvével járó gazdasági eredmény érhető el a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén. Nem felesleges jelenlegi mezőgazdasági termékeink jobb értékesítési lehetőségét keresni, de mezőgazdaságunk igazi jövője a korszerűsítés. Az uniós mező- gazdasági termékekkel szemben rossz minőségű és olcsó áruval történő versenyzés helyett rá kell térni az unióban hiánycikkek és ezért jól értékesíthető termékek nagybani termelésére. Áz utóbbi időben jelentősen megnőtt hazánk idegenforgalma a látogatók számát és a dollárbevételt számítva egyaránt. Ez az eredmény jelentősen növelhető, ha a „vendéglátó vállalkozók” és a szakma irányítói a külföldi és a belső vendéget egyaránt nem „megko- pasztandó verébnek”, hanem kedves vendégnek tartják. Mivel' Magyarország a kiváló „gyógyvizek országa”, kellő irányítás és ellátás esetén a gyógyvizek világparadicsomává tehető, egyúttal népünk egészségét és jólétét emelően. Dr. Vejkey Kálmán MSZDP <
