Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-31 / 30. szám
2000. Január 31., hétfő -Új Dunántúli Napló HÁTTÉR - RIPORT N Új Dunántúli Napló - 7. oldal---------------------------------------hetedik oldal Sz almaszál az öngyilkosságra gondolóknak Hogy hány embert tartott vissza az utolsó lépéstől a telefonos lelkisegély-szolgálat, végül is nem tudni. A hívások egy része ugyanis akkor történik, amikor a krízisbe jutott ember még csak halad az öngyükos- ság felé, ha mondhatjuk így. Lehet, hogy bevégzi, lehet, hogy nem, de mégis tesz egy kísérletet a segélykérésre, elhangzik az utolsó kiáltás. A környezet nem mindig figyel oda, s ha mégis, még mindig sokan hiszik, hogy „aki beszél az öngyilkosságról, az soha sem teszi meg”. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Annyi biztos, hogy Pécsett évente átlagosan 2000-en telefonálnak, s ezek közül 6- 700 ember az élet és a halál közti határ- mezsgyén jár. A kívülállók előtt titok fedte stáb megalakulásáról dr. Balikó Márta beszélt, aki a szolgálatnak 18 éven át operatív irányítójavolt. Az 1975. január 1-jén induló társaság harminc taggal állt fel, mindenki számot kapott, a 13-ast azonban kihagyták. A szolgálat ugyan sosem került a „tiltott” zónába, de a „támogatottba” sem. Az első idők 2-3 perces hívásait egyre inkább hosz- szabb, valódi beszélgetések követték, az ingyenesség, az elérhetőség, az előítéletek nélküli jelenlét pedig a szolgálatok nemzetközi szervezetének elvei alapján itt is követelmény lett. Az ügyeleteseket időnként furcsa meglepetések érték olyan témákkal kapcsolatban, amelyeket a hivatalos egészségügyi politika nemigen akart megszellőztetni még a bennfentesek előtt sem. így volt, aki ezért a hívótól hallott először az AIDS-ről, vagy egyes újonnan megjelenő drogokról. A csapat jelenlegi vezetője, dr. Stark András már 150 eddigi ügyeletesről tudott beszámolni, s arról, hogy a finanszírozási válság után most a Mentálhigiénés Intézet keretében folyik tovább a munka. A szolgálat, amely annak idején az intézet, a Pszichiátriai Klinika, a Honvéd Kórház, a Városi Ideggondozó és a Gyermekideggondozó együttműködésével alakult meg, a '90-es években krízisambulanciával is gazdagodott, ezt Takács Vince vezette. A pécsi csapat esetében persze a tudományos sikerekről sem szabad elfeledkezni. A szolgálatot életre hívó dr. Kézdi Balázs pszichiáter vezetésével elkezdett munka olyan eredményekben is megfogható, mint a „negatív kód” elmélet, amelyben Kézdi doktor a magyar nyelvben tapasztalható negatív grammatika hatásait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ez a nyelvi- gondolkodásmódbeli sajátosság olykor az élet tagadásában is megnyilvánulhat. Míg a hetvenes években az öngyilkosság témaköréről a nyilvánosság előtt nem sok szó eshetett, ma a szakmának szánt közlések mellett megjelentek a hétköznapi olvasó számára is érdekes kötetek. A pécsi 25 év tapasztalatairól, a közben született kutatások összegzéséről éppen a jubileumot köszöntve adott ki Te- le-dialógus címmel tartalmas gyűjteményt a Pannónia Könyvek. Ebből a munkából is megerősítve láthatjuk, hogy a telefon ma már az életünk része lett. Negyed évszázada azonban még nem volt annyira mindennapos kommunikációs eszköz, különösen nem krízisbe került emberek utolsó hívásai számára. Ám ahogyan dr. Buda Béla, az ülés egyik vendége elmondta, a Világegészségügyi Szervezet már a '80-as években kiemelte, hogy például a lakótelepek, illetve korábban a parókiák határain túl létrejövőben van egy virtuális közösség. A kutató szerint ma a telefonon végzett pszichoterápiás munka még intenzívebb is lehet, mint az élő csoportmunka, drogosok, HIV-fertőzöttek számára különösen. Annak is csak örülni lehet, hogy Magyarországon is elérhető ma már a telefon azokban a rétegekben is, amelyek közelebb vannak a szuicid élet- problémát hordozó helyzetekhez. A telefonszolgálatokat gyakran kereső serdülők és idősek életében is új szerepet nyert a készülék, a fiatalok számára az egyre kevesebb társas esemény helyett működik, a magányos nyugdíjasoknak pedig kapocs a külvilághoz. Jellemző a változásra, amit dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáter, a pécsi SOS Élet egyik alapító tagja emelt ki: az első időkben a hívásoknak nagyjából 15 százalékában volt serdülő a telefonáló, és 3-5 százalékuk valóban krízisben volt. Ma akár a 40 százalékot is elérheti a fiatalok száma, s tapasztalat, hogy az utóbbi öt évben a 25 év alattiak aránya folyamatosan nő. Az önazonosságért folytatott küzdelem ma is megrázza a fiatalokat, minden ötödik, ha nem is lesz beteg, de segítségre szorulna. Hogy ők, vagy mások milyen megértésre találhatnak a mai, folyton toleranciára buzdító világban, arra elgondolkodtató példát adott nemrég egy televíziós műsor, amelyben egy öngyilkosságra készülő férfi fura, hol szomorú, hol már szinte nevetséges története elevenedett meg. A férfi, akit munkahelyéről kitettek, s akit felesége a gyerekekkel együtt otthagyott, alkohollal, gyógyszerekkel, sőt nyitott gázcsappal próbált meg véget vetni az életének. Végül meggondolta magát, de a gáz berobbant, a mellette lévő lakást teljesen letarolva. Most a szomszéd perel, a férfit kártérítés, még börtön is fenyegetheti. De nem is ez az érdekes. Inkább az az elképesztő ridegség, amivel a nézősereg az egész esetet fogadta. Egyetlen idősebb férfi gondolta csak, hogy talán valakinek e mellé a krízisbe jutott ember mellé is oda kellene állni, hogy talán támogatni lehetne a bajában, még akkor is, ha az egész ügy inkább tragikomikus, semmint végzetes. A többség elítélte, kigúnyolta, kétségbe vonta elszántságát a halálra, mintha számon kérték volna, végül is miért maradt életben. Úgy látszik, nálunk nem kellene a tengerig rohanni a cápák elé. _______________________________ HODNIK ILDIKÓ OY. La ssan fél évszázada is lesz, hogy Angliában egy lelkipásztor meghirdette a telefonszámát azért, hogy a bajbajutott emberek felhívhassák. Chad Varah 1953- ban talán nem is gondolta, hogy egy egész világot behálózó szolgálat teremtődik meg ötlete nyomán. Magyarországon az elsők között jött létre a pécsi SOS Élet Telefonszolgálat, éppen 25 éve. Az évfordulóra konferencián emlékeztek nemrég a pécsi Művészetek Házában. ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA Harakiri vagy a cápák Nem csak a hívók maradhatnak a névtelenség megnyugtató biztonságában, azoknak a személyét is a titok homálya fedi, akik éjjelente az SOS Élet telefonja mellett ülnek. De néhá- nyan már nincsenek köztünk, mint ahogyan nincs már az élők sorában a fiatalon elhunyt, remek stílusú tollforgató, Kampis Péter sem. A Dunántúli Napló egykori főmunkatársa, az Universitas című egyetemi lap felelős szerkesztője nemcsak írt a szolgálatról, de maga is ügyeletese volt. Vagy húsz éve született „Telefondróton lógva” című írásában talán ezért is tudta annyira életszerűen bemutatni az ott folyó munkát. Ő adta közre Buda Béla pszichiáter történetét is arról, hogy az emberek más-más módon közelítenek a problémákhoz. Aticopiai kultúrában például, ha egy megoldhatatlan életprobléma elé kerül valaki, óriási jelenetet rendez a falu főterén, aztán felkapja a kenut, és rohan a tengerhez. A többiek próbálják visszatartani, ha sikerül, a gondot megoldottnak tekintik. Ha nem, a bajba jutott kievez az arrafelé örökké tajtékos tengerre, ahol hemzsegnek a cápák. Japánban más a módszer, mindenki ismeri a harakiri „intézményét”. A magyarok megpróbálnak betegek lenni, de ha a gondok változatlanok maradnak, a belső feszültség nő, ez pedig heves érzelmi reakciót eredményez. CSERI LÁSZLÓ Gyerekverés Európa több országában - Finnországban, Dániában, Norvégiában és Svédországban - nemrégen fogadták el a szülői erőszakot korlátozó jogszabályokat. Az izraeli legfelsőbb bíróság minapi döntése értelmében pedig a szülők nem alkalmazhatnak semmilyen fizikai erőt gyermekük megfegyel- mezésére. A bíróság többségi, nem egyhangú döntést hozott. A döntést ellenző bíró szerint az erőszak fogalma olyan brutális és megalázó cselekedetet takar, amely szörnyűséges szenvedést okoz, és ebbe a kategóriába nem fér bele a pofon. A szülők gyakran rácsapnak például gyerekük kezére javító- nevelő szándékkal, a bíróság azonban ezt sem tekinti külön kategóriának, erőszaknak minősül, hiszen - olvasható indoklásukban - a mérsékelt erőszak súlyosabbra válthat át. Egy nevelési intézmény elnöke szerint viszont a szabály betartatása nehéz lesz, hiszen a családi kapcsolatokba való beavatkozásról van szó. Nyilvánvaló, hogy a világban egyre inkább elterjedő gyakorlat hozzánk is begyűrűzik. A gyerek kezére rácsap a szülő, mert az minden barátságos és ésszerű magyarázat, könyörgés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy nyelvecskéjét beledugja a konnektorba. A gyerek ezek után legott ügyvédet fogad, hiszen annak mikéntjét elmagyarázták neki az óvodában, s bepereli az ádáz szülőt, akit először felfüggesztett, majd visszaesőként egykét évre tényleges javító-nevelő munkára hurcolnak a Horto- bágyra. Persze felmerül a kérdés, mi történik akkor, ha a gyerek veri a szülőt. Sétálnak az egyik bevásárló centrumban, s mivel a gaz apa többszöri kérésre sem vásárolja meg neki azonnal a hatvanezer forintos kisautót, mérgében rácsap egy jókorát a szülő kezére. Az esetnek tanúi is vannak, nincs mit tenni, fel kell jelenteni a gyereket, így igazságos a rendszer. Szerencsés esetben, ha az anya is odacsap olykor-olykor, a család együtt raboskodhat. Ez utóbbi tűnik a legjobb megoldásnak. Mert nincs rosszabb a csonka családnál. LENPVAI DÁVID A milliónak van szaga Csak remélni tudom, hogy a jegyzetekre vonatkozólag nem védette le a tv2 nevű, foglalkozására nézvést kereskedelmi csatorna a „millió” és „milliomos” szavakat, mert különben piszok nagy bajban vagyok, lássuk be. Ez a levéde- tés-dolog egyébként akkor derült ki, amikor Pintér Dezső, a tévé elnöke reflektált azokra a vádakra, amelyekkel a konkurens televízió illette a tv2-t. Szabó Stein Imre, az RTL Klub kommunikációs igazgatója szerint az 1998 májusában ideiglenesen fölfüggesztett „Mindent vagy semmit!” című népszerű vetélkedőt csak azért újította most föl a csigatévé, hogy a náluk február végén, egyébként épp a tv2-től átigazolt Vágó István műsorvezetésével induló „Hogyan legyünk milliomosok?” című játékának elvtelen konkurenciát csináljon. Magyarán, hogy a nézők azt higgyék, ez a műsor az a műsor, pedig ebben a műsorban a Klausmann van, nem a Vágó, különben is ebben csak egymilliót lehet nyerni, nem pedig huszonötöt, ha még a kedves olvasó követni tud. Az RTL Klub mindenesetre a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, mert úgy véli, ez a fogyasztók megtévesztése és kimeríti a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát is. Ők ugyanis egy vagyont költöttek arra, hogy megvegyék ezt a világszerte népszerű műsort, az összes joggal, díszletelemmel, és jelképrendszerrel egyetemben. Pintér szerint azonban - idézek - „egy már sugárzott produkció eleve nem másolhat le egy olyat, amelyik még nincs is. ” Lehet ezen vitatkozni, de minek. Ami itt történt, leírható három bővített mondatban. Vágó István megjelenik az RTL Klub képernyőjén, egy baromi nagy, de még üres stúdió közepén áll, és azt mondja snájdigul: legyenek milliomosok. Ezzel a hirdetéssel egy időben a tv2-n elindul egy vetélkedő, amelynek az a címe, hogy „Milliót vagy semmit!” és az a szlogenje, hogy „Ki akar itt milliomos lenni?”. Igaz ugyan, hogy Klausmann Viktornak se szemüvege nincs, se szakálla, a dolog - fogalmazzunk így - mégis büdös. Na ugye, hogy a pénznek is lehet szaga. hetedik oldal HOLNAP Riport Komlón, alig egy hónappal a bányabezárás után. Mit tett a bánya a település várossá válásáért? Emlékek és valóság. Most hogyan tovább? Mire futja a szociális juttatásokon túl a bányászok önsegélyező pénztárából? Portré A jéggel lehet játszani is. Colin Foster szobrászként a kőkeményet szereti: a gránitot, a márványt, no meg a jeget. A jéggel ugyanis játszani lehet, szabadjára engedni a kísérletező fantáziát - vallja a Baranyában letelepedett angol művész. Portré Lelkemben öröm és béke van Nagyapja bíró, édesapja táblabíró volt Pécsett, négyen vannak testvérek és mind a négyen fiúk. Ott laktak a Hunyadi úton, s szinte természetes volt, hogy a családi hagyományt követve a jogi egyetemre vezetett a fiúk útja. Arató Miklós azonban gyorsan pályát módosított.- Hogyan lesz egy ifjúember szerzetessé?- Elhatározás dolga. A cserkészmozgalom majd a gimnáziumi évek megérlelték bennem, majd miután a hadifogságból hazatértem el is döntöttem, hogy a ciszterci rend tagja leszek. Jelentkeztem, de azt javallották, hogy előbb fejezzem be az egyetemet, s ha akkor is úgy gondolom, visszatérhetünk a dologra. És én úgy gondoltam.- A rend ön számára rövid életű volt.- Való igaz. Beiratkoztam a székesfehérvári szemináriumba, s a végzést követően, ötvenegyben pappá szenteltek. Elvégeztem az Akadémiát is,- Hallottam, hogy rendtársa volt az a Brenner János, aki mártírrá lett, s aki ott van a magyar szentté avatandók listáján.- Jó barátom volt, s talán kevesen tudják, hogy néhány évet Pécsett is járt gimnáziumban, éppen itt, a ciszterciek között. Ötvenhét- ben gyilkolták meg avval az ürüggyel csalva el éjszaka a pLévoltam hitoktató, káplán, majd hosszú időn át plébános a budapesti Ba- ross-telepen, igazi munkáskörnyezetben. Bárhová vetett a sorsom, én mindenhol jól éreztem magam. Dr. Arató Orbán OCist. a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába tíz éve lépett be, mint hitoktató. Ma a rendház főnöke. Miklós névre keresztelték, s 1947-ben Zircen kapja az Orbán szerzetesi nevet. Liturgiával foglalkozó tanulmányok fémjelzik munkásságát és társszerzője a Liturgikus lexikonnak. bániáról, hogy egy haldoklóhoz hívják. Egyébként szombathelyi fiú volt, két testvére ma is él, mindketten papok.- A pécsi gimnázium tíz esztendeje a rendé.- Nehéz éveken vagyunk túl, de sikerült a gimnázium hagyományait tovább vinni, a rendi szellemiséget újból meggyökereztetni. Ettől aztán lelkemben öröm és béke van. A tanítványaink sikereket érnek el, akadnak már győzteseink nemzetközi fizikai illetve kémiai diákolimpiákon is.- Példa rá: lehet megújulni. __- Való igaz. Én hetvenévesen ismerkedtem meg a számítógéppel, kalandozom az interneten, s miután a közelmúltban egy súlyos betegségen estem át és nem taníthatok, az iskolaújságot szerkesztem, sok egyéb tudományos munkát végzek. Büszkén arra, hogy iskolánk közéleti fórum is lett, ahol időről időre politikusokkal, tudósokkal, közéleti emberekkel találkozhat a pécsi keresztény értelmiség. KOZMA FERENC 4 k .♦
