Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-30 / 29. szám

2000. január 30. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 3 Időnként muszáj meztelennek lenni! Tangó, Othello, Equus, Hollywoodi mesék és még sorolhat­nánk azokat a darabokat, amikor a pécsi színpadon meztele­nül kellett színésznőknek vagy színészeknek megjelenniük. Csak a látvány a fontos ilyenkor, vagy többről van szó? Ho­gyan éli meg az ilyen szerepeket a színész és a rendező? Egy-egy pikáns jelenet, egy ki­villanó kebel a színházi elő­adásban a nézők között sokáig beszédtéma, esetenként a valós tartalom rovására adja el a pro­dukciót. A színészek szerelmi életéről fel-fellibbenő fátyol ugyancsak megmozgatja az emberek fantáziáját. Hogy élik meg mindezt a művészek ma­guk? Mit jelent számukra a nyilvánosságnak ez a formája? Erre kértünk választ Balikó Ta­mástól, a Pécsi Nemzeti szín­ház igazgatójától, aki színész­ként és rendezőként egyaránt szembesült már a kérdéssel.- A színházművészet az em­beriség, az emberek történetei­nek minden pillanatát igyekszik feldolgozni, láttatni, így tehát a szex is állandó része az előadá­soknak. Annál is inkább, mert a színpad-színház-közönség vi­szonyában, azaz a dramaturgiá­ban jelentős szerepet tölt be, hi­szen ha nincs is általában a tör­ténet középpontjában, de vonat­kozásaiban mindig jelen van. Balikó Tamás hozzátette azt is, hogy ismerünk férfias és női­es színésznőket, azaz férfi szemmel kategorizálunk, rang­sorokat felállítva a szexuális vonzerő szempontjából. S ezzel a nők sincsenek másként, ugyanígy listát készítenek a színpadra lépő férfi szereplők­ről, de az is természetes, hogy mindegyiküknek más és más a numero 1.- Jómagam egyébként telje­sen érzéketlen vagyok az efféle rezdülések iránt, de akad szí­nész, akit ösztönöz a jobb pro­dukcióra. A színházi alkotókö­zösség életformája szexuálisan ugyanakkor az átlagosnál er­kölcstelenebbnek tűnik a kö­zönség szemében, pedig nem rosszabb, csak sokkal feltű­nőbb, mert minden személyes vonzalomról kiszivárgó hírre fo­gékony a színházlátogató.- Rendezőként pedig azt mondhatom, időnként muszáj meztelennek lenni a színpadon, mert a darab hatásmechanizmu­sa megkívánja. Ha csak a szexu­alitás miatt kerül be egy csiklan­Kamatmentes házasságok Kit a 2000. esztendő eljöve­tele, kit a lakásépítéssel kapcsolatos szociális támo­gatások bővülése vonz idén az anyakönyvvezető elé, mindenesetre a korábbiak­nál több a házasulás iránt érdeklődő a térségben. Fiatal hölgyismerősöm két éve él élettársi kapcsolatban egy fi­úval, de a napokban boldogan mesélte, most elszánták magu­kat, összeházasodnak. Másnap kicsit borongósabban jegyezte meg, nem is olyan egyszerű a dolog, sokat kell várni, mire sorra kerülnek az anyakönyv­vezetőnél. Őket egyébként az ösztökélte erre a komoly elha­tározásra, hogy a pályakezdő házasok az új lakásvásárlási tá­mogatás bevezetésével igen kedvező kamatozással juthat­nak nagy összeghez (8 millió forint 7 százalékos kamatra), s így már érdemes belevágni a családalapításba. A régió házasságközvetítő irodáit körbekérdezve kiderült, valóban több az érdeklődő, de a bejelentkezések számán ez még nem igazán látszik. Kaposvárról például megtudtuk, évente 350 frigy köttetik, de pár éve még ennek a két, két és félszerese volt a szám. Idén látszik valami­vel erőteljesebb mozgolódás, de ez inkább a megismételhetetle­nül kerek esztendőnek, a 2000. évnek szól. Baján tavaly 205 házasságkö­tés történt, de a hivatal „fényko­rában” 600 pár is igent mondott egymásnak évente. Itt az önkor­mányzati hivatalból azt jelez­ték, valóban állandóan csöng a telefon a lakástámogatás új fel­tételeinek kipuhatolózása vé­gett, ám a szándékot még nem követik a tettek. Pécsett hasonló a helyzet, csak magasabb számokkal (1999-ben 765 házasságkötés, míg 1979-ben 1800-an kötötték össze az életüket). Pedig a lehe­tőség adott, 6 hónapra előre le­het időpontot foglalni - egy hó­napot viszont továbbra is ki kell várni a törvény szerint. A helyzet pedig kísérteties, 1950 táján Ratkó Anna törvény­ben tiltotta meg az abortuszok elvégzését, napjainkban is szi­gorítani akarnak a jogszabá­lyon. 25 évvel később bevezet­ték a gyermekgondozási se­gélyt, és bevezették a fiatalok lakáshoz jutását segítő szociál­politikai támogatást, idén új la­káshoz jutást segítő döntés szü­letett, kedvezményes kamato­zású kölcsönt kaphatnak az ifjú házasok. És még egy apróság, közben ugyancsak 25 év telt el. M. B. E. dós jelenet, hogy például a hiá­nyos helyzetet feldobja, nos, az badarság. Mindemellett ilyen is előfordul a színházi gyakorlat­ban. Az is idetartozik, hogy a színész hogy éli meg a felkérést egy ilyen szerepre. Van akinek természetes, semmibe sem ke­rül egy pikánsabb jelenetben részt venni, s akad, aki rögtön egyetért, de a végén állandó két­ségeit hangoztatja a pillanat szükségessége miatt - összegez­te a színpadi szexről mondandó­ját a színházigazgató. Fábián Anita, a Pécsi Nemze­ti Színház fiatal művésznője, aki a Hollywoodi mesékben részese egy ilyen jelenetnek, így vall a szerepéről.- Meztelenül kiállni a nézők elé, nem olyan drámai, mint ahogy az ember gondolná. Sok­kal nehezebb az embernek lel­kileg levetkőznie a színpadon. Ilyen a testem, ez van, az a dol­gom, hogy színésznőként meg­csináljam a feladatot. A Holly­woodi mesékben vállaltam ezt a megmérettetést, mert a jele­net az előadásnak egy döbbe­netes momentuma. Ugyanak­kor Nellinek, akit játszottam a darabban, később sokkal nehe­zebb pillanatai voltak, felöltöz­ve, de bensőleg meztelen. Meg lehet szokni, hogy az ember ott áll kint ruhátlanul. Igaz a pró­bán még azt gondoltam előtte: Szűz anyám mi lesz most! De az előadásokon már mint Nelli mentem ki lélekben is. Viszont a megalázó helyzetekbe beleél­ni magam, hosszú távon jóval sokkolóbbak. így utólag azt mondhatom: ha nem én csiná­lom, irigyeltem volna ezért a szerepért a kiválasztott szí­nésznőt. Egyfajta önvizsgálat is ez a művésznek, hiszen kí­váncsi voltam, hogy merem-e vállalni. De szégyelleni nem fo­gom soha. Más kérdés, hogy csínján kell bánni az ilyen sze­repekkel, ne hogy rásüssék az emberre: ez a meztelenkedő színésznő! Mészáros B. Endre Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából MARTINA, GERDA nevű kedves olvasóinkat Nap kél 7.15 nyugszik 16.40 Hírek, események közölhetőek 16-18 óra között az 505-029-es telefonszámon. Hírügyeletes: Méhes Károly Merész, illetve karcsú A Martina latin név, jelenté­se: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. A Márton női változata. Szent Martinát Ró­ma egyik védőszentjeként tisztelik. A Gerda germán név, és annyit tesz magyarul: ág, vessző, karcsú, de lehet dárda is. Nálunk ritka. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 262 cm, apadó, 0,6, Őrtilos -80 cm, változatlan, 0,0, Barcs -68 cm, áradó, 0,9, Drávaszabolcs 32 cm, áradó, 0,7 fok. IiImíhi A KAPCSOLAT Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 (Folytatás az 1. oldalról) Magától értetődő, hogy az események alakulásá­tól nincs jó kedve az őr­ző-védő cég első emberé­nek, Joó Árpádnak, aki elég keserűen nyilatkozott lapunknak:- Ezekre a sejtetett vá­dakra nem tudok mit mon­dani, az a véleményen, hogy a genetikai elemzés be fogja bizonyítani, nem a mi kutyáinkról van szó. Nálunk német juhászok szolgálnak, azt hiszem, nem kell külö­nösebben bizonygatni, hogy ez nem egy vér­szomjas fajta. Nekem egyre inkább az az ér­zésem, hogy kell egy bűnös, és erre a szerepre minket szemlél­tek ki, hiszen másfelé nem is mozdult el a nyomozás. Elő­ször, ugye, az volt a vád, hogy a két biztonsági őr bökte le a kecs­kéket. Mára a napnál fényesebben bebizonyosodott, hogy ez nem így történt. Akkor most jönnek a kutyáinkkal... Annyit tudok, amit az embereim elmondtak, hogy ők valóban láttak egy, a sötétben . _ árnyként suhanó kutyát, ame- /\ lyik a hiányos kerítésen sok he- j. ..*■ » lyen bejöhetett. Próbálták, de nem tudták elkapni. Ezek szerint nincs más hát­ra, mint kivárni, mit mond az egzakt tudomány. Méhes K. Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Tüzes januáivég Szombaton jó néhányszor vo­nulhattak a baranyai tűzoltók. Siklóson a téglagyári gödörnél, valószínűleg gyújtogatás miatt gumihulladék égett, itt földdel takarták be a tűzfészket. Pé­csett a Gerle utcából, Ágon a te­mető mellől, Márián külterület­ről jelentettek száraz fű-, illetve nádastüzet. Pécsett még a lőtéri domboknál is kigyulladt a gaz. Pénzt termelő (ipari) parkvárosok Divat lett a városok mellett ipari zónát kialakítani. Nem csoda, az idetelepülő vállalkozások jókora iparűzési adó­val gyarapítják a települések kasszáját, amellett munka­helyteremtő beruházásokról van szó. A gazdasági minisz­ter legutóbb öt dél-dunántúli pályázónak is megítélte az Ipari Park cím viselését. Barcs, Nagykanizsa, Dombóvár (Kaposszekcső), Komló, Mo­hács. A régió ezen városai kezdhetnek közműfejlesztések­be, hogy néhány hektárnyi te­rületen ipari parkot létesítse­nek. Azonban a városok nem indulnak azonos szintről. Nagykanizsán például még a területet sem szerezték meg hozzá - a laktanyából akarják kialakítani az ipari bázist. Sokkal jobban állnak Bar­cson, ahol a Chemical volt telep­helyén 10 hektárt már a Henkel cég használ, s most ezt bővítik újabb 5 hektárnyi résszel, a köz­művesítésre 35 millió forintot szánva. Többek között süte­ményüzem létesítésére van je­lentkező, s a beruházás nagyot lendíthet a város életén. Mohács is hasonlóan jól áll, a Farostlemezgyár már négy évti­zede a 100 hektáros vállalkozási övezet része. Most az újabb 60 hektárnyi önkormányzati zöld­mezős területre érkezők a gaz­dasági minisztérium fejlesztési kiírásain vissza nem térítendő támogatásokat és kamatmentes kölcsönöket szerezhetnek (a pil­lanatnyi jelentkezők között ká­belgyártó, szerelőrészleg és szervizszolgáltató szerepel). Az önkormányzat idén 100 millió forintos közműfejlesztéssel szá­mol. Komlón a szénelőkészítő mellett a fatelepig 21 hektáron épül az új ipari park. Itt már 11 cég dolgozik, s két éven belül újabb 400 embernek munkát biztosító vállalkozásokat várnak (egy olasz faipari cég látszik most biztos befutónak). Kaposszekcső még a tervezés időszakát éli. Itt a laktanyával szemben 26 hektár zöldterüle­ten öt önkormányzat közös programjáról van szó, melyben Dombóvár is 40 százaléknyi ré­szesedést vállalt. A 350 milliós beruházás befejezését 2008-ra teszik, de úgy számolnak, hogy már jövőre megjelennek az első „telepesek”. Azt azonban látni kell, hogy a régió városai ezen­túl egymásnak is vetélytársat je­lentenek. M. B. E. Rákbomba, kioldhatatlan időzítéssel A kórházi sterilizáló „legfeljebb csak” leukémiát okoz (Folytatás az 1. oldalról) Az Európában használatos ste­rilizálók vákuumos légelszí­vást használnak - de ott sem találtak ki mindeddig jobb vál­tozatot, mint az etilénoxid használatát -, és természete­sen sokkal korszerűbbek, mint a magyar magasnyomású változat, amely már a létreho­zásakor sem a legújabb tech­nológiával készült, ráadásul azóta semmiféle fejlesztés nem történt a konstrukción, így nem maradt más megol­dás, minthogy a berendezések működtetésekor szigorú sza­bályok rögzítik a gáztárolást, a készülék üzeme közbeni és utáni szellőztetést, a tér légel­szívását. Csak egy példa a rendkívüli körülmények biztosítására: 40 Celsius fokon az etilénoxid ha­marabb távozik a levegőből, te­hát ilyen hőfokra célszerű felfű- teni működés után a készülék tárolóterét. Elég azonban a munkafolyamat során egy kis figyelmetlenség, és az etilén­oxid ott marad a levegőben. Baranyában, Somogybán, Tolnában csak egy-két nagyobb kórház engedheti meg magá­nak, hogy lecserélje több tíz­millió forintért elavult fertőtle­nítő berendezését. A pécsi 400 ágyas klinikán például épp a hét végén adtak át egy plazma­sterilizálót (17 millióba került), amely hidrogénperoxiddal mű­ködik, így meglehetősen kör­nyezetbarát, mert ez az anyag a használat során vízre és oxigén­re bomlik le. A szívsebészet alagsorában elhelyezett új be­rendezés azonban kizárólag a Pécsi Tudomány- H egyetem kórházának oldja meg a gondjait. Mohácson formal­dehides autoklávot használnak, ami ugyancsak igen költ­séges megoldás, másrészt a formalde­hid sem minősíthető „mindennapi táplálé­kunknak”, vagyis nem veszélytelen az egészségre. Másrészt korláto­zottabb az etilénoxidosnál a fel­használási lehetősége - s igaz ez a plazmaváltozatra is. Az új rendszerű csodamasinák tehát nem alkalmasak minden, hővel nem tisztítható eszköz fertőtle­nítésére. Maradjunk a mezei mód­szernél? Döcögő, veszélyes gázt köhögő masinákat működ­tessenek a kórházak szuperbiz­tonságos levegőtisztítóval fel­szerelt termekben? Napi ellen­őrzésekkel előzzük meg, hogy a mindennapi munkájukat vég­ző ápolónők ne kapjanak máj­betegséget, vagy leukémiát? Sipos Sándor szerint sokkal egyszerűbb, és célravezetőbb megoldás is létezik. Meg kell vásárolni a legkorszerűbb ké­szülékeket, minden megyében egy helyen központi sterilizálót létrehozva. Ez az intézmény az­tán az összes térségi kórháznak bérmunkában fertőtlenítené az eszközeit. Természetesen ki­munkálva a rendszeres szállítás biztonságos követelményeit. Az ötlet kiváló, és tény az is, hogy az országban mégsincs ilyen megoldás. Vagy előbb vár­juk meg, amíg valahol újból ápolónők és orvosnők károsod­nak a „szabálytalanul” elvég­zett fertőtlenítés következté­ben? Mészáros B. E. i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom