Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-28 / 27. szám
2000. Január 28., péntek - Új Dunántúli Napló HÁTTÉR > RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal A Jakab-hegy rejtélyei A régész szakma felháborodottan tiltakozik az engedély nélkül kutatók ellen Sokak érdeklődését felkeltette a lapunkban napokban megjelent tudósítás a Jakab-hegy kőbe vájt sírjairól. Létezésüket a cikk megjelenése óta régészek nem erősítették meg. A Pécs fölé magasodó hegy azonban igen régóta lakott, többek között a vaskor egyik népének, majd a keltáknak is volt itt települése, erődítménye. Hova és milyen módon temetkeztek? Ha elfogadjuk egy amatőr régiségbúvár véleményét - több száz sírhelyről beszél, esetleg nagy értékű temetkezési kellékekkel -, akkor valódi, eddig ilyen formában nyilvánosságot nem kapott szenzáció nyomába eredtünk. Szabad-e régészeti kutatásokat végezni a Jakab-hegyen? A kérdés nem felesleges, annak ellenére, hogy e terület múltunk szempontjából nagyon fontos és értékes. Azaz szinte kötelességszerűen fel kell tárni, érdemes kutatni, ldk és mikor éltek itt, milyen kultúra hordozói voltak, milyen emlékeket hagytak ránk. Csakhogy a Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek védett része, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek féltő figyelme óvja.- Együttműködési megállapodásunk van a Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészeti osztályával - kaptuk a tájékoztatást dr. Iványi Ildikótól (első kis képünkön), a DDNPI igazgatójától. - Minden esetben az engedélyünk szükséges ahhoz, hogy védett területen régészeti kutatást kezdhessenek, folytathassanak. A hozzájárulást általában megadjuk, kivétel az az eset, amikor a felszínen olyan értékek vannak, amelyeket a természetvédelem szempontjai alapján nem szabad sérteni. Annak mérlegelése, hogy a kérelmező jogosult-e régészeti kutatásokra, nem a DDNPI feladata. Az együttműködési megállapodás egyebek mellett éppen azt is szolgálja, hogy a JPM szakembereivel a hozzájárulás megadása előtt erről konzultáljanak. Az amatőr, kellő képzettség és felelősségérzet nélküli régiségbúvárok ugyanis egy-egy lelőhelyen visszafordítha- " tatlan károkat okozhatnak, és okoznak is •eo gyakorta. „Már időszámítás előtt 1000-1100 évvel felbukkant a Jakab-hegyen egy nép. Nyu- '' gat-Európa felől jöttek a bronzkor végén, urnasírokba temetkeztek. Őket követték a még ugyancsak őskori hallstatti kultúra hordozói, akik a hegyen hatalmas, 6-8 méter magas földsáncokkal védett, erődített települést hoztak létre. A várban azonban csak a katonai arisztokrácia lakott. Temetőjük a sáncokon kívül, attól 2- 300 méterre nyugatra volt, s több száz halomsírt foglal magában. A máglyán elégetettek hamvait kőből épült sírkamrákba helyezték. Okét követően jelentek meg a Mecsek- vidék első, név szerint is ismert népei, az illírek, pannónok. És már idő előtt csak 400 körül vagyunk, amikor nálunk is a történelem színpadára lépnek a kelták, akik érkezésüket követő 200 év múlva szállják meg a Jakab- hegyet, és volt központi településük a római hódításig a földvár.” (Mecsek útikalauz.) Melyik népé a kőből épült sírkamra- együttes? Valóban rejtenek-e a föld alatti kamrák nemesfémből készült, értékes tárgyakat? Rónaki László, a Mecsek Karsztkutató Csoport vezetője a geológus szemével néz a hegyre. Megerősíti, hogy valóban vannak tál alakú bemélyedések, amelyek eltérnek a karsztos területen talál- hatóaktól. A Jakab-hegy ugyanis homokkő, ahol a barlangképződésnek sokkal kisebb az esélye, mint a mészkőben. Ezzel együtt van barlang a hegy tetején, a Remete-, a Horhosparti, a Forráskő-fül- ke, és további néhány egészen kicsike „barlangocska”. Ezek jobbára fagy hatására alakultak ki, nem mesterséges képződmények.- Az Egres Béla által jelzett barlangokban, felszín alatti üregekben nem voltam, ilyeneket nem láttam. Úgy tudom azonban, hogy egy, a hegy barlangjait felmérő szakemberrel ő végigjárta a területet. Három évvel ezelőtt nekem is mutatott halomsír-maradványokat. Megemlítette akkor, hogy lehet ott még más is, például eltemetett barlangok. Ennek kiderítésére azonban nem vállalkoztam, nem is kértem rá engedélyt a DDNPI-től. Hozzá kell azonban tennem, hogy kőzettani szempontból valóban vannak a földsánc környékén olyan képződmények, amelyek természetes úton nem alakulhattak ki. Ezt a véleményemet most is fenntartom. Az a gyanúm azonban, hogy amikor Egres Béla elmondta „felfedezését” az akár több száz kőbe vágott sírról, ezek csak feltételezések lehetnek, nem történelmi, régészeti tények. Marton József nagyon fel van háborodva. A Darázs-dűlőben laídk, a Jakab-hegy „torkában”. Tenyereként ismeri a környéket.- Azt mondhatom, hogy együtt nőttem fel a heggyel. Mindig itt éltem, most is gyakran járom. A természetet szerető és hivatásomnál fogva vigyázó ember vagyok. És most azt látom, hogy már hétfőn sokak mentek fel a tetőre, lapátokkal, csákányokkal, fémkeresőkkel. Nem röstelltem, magam is felmentem, és sok friss autónyomot láttam. Rászabadultak a Jakab-hegyre a kincsvadászok... Felháborodott a régész szakma is, tudomást szerezve arról, hogy Egres Béla megbolygathatta a régészeti és természeti szempontból egyaránt védett területet. Kárpáti Gábor (második kis képünkön), a JPM régészeti osztályának vezetője:- Ismerjük természetesen Egres Bélát, aki azonban nem nevezhető amatőr régésznek, mert ilyen „státus” nálunk, Magyarországon nincs. Törvényileg tilos ilyen tevékenységet folytatni. Én magam is csak a minisztérium, az Akadémia és az ásatási bizottság engedélyével kezdhetek el kutatásokat. Egrestől sokszor kaptunk nagyon hasznos információkat is. Most azonban nagyon nagy hibát követett el! Marton úr felénk is jelezte, hogy kincskeresők hada rohanta meg a Jakab-hegyet. Márpedig ami a föld alatt van, az az államé. A Mecsek útikalauz információját is kénytelen a régész helyreigazítani. A Jakab-hegyen ismert kőfülkés sírmező nincsen.- Nem is lehet?- Nem tudjuk. Erre egyelőre semmi bizonyítékunk nincs, a hatalmas terület még megkutatásra vár. A sánc körül azonban bárhol lehetnek sírok. A hegy ennek a vidéknek időszámítás előtt az első évezredben valóban a központja volt. De amit Egres állít, azt kénytelenek vagyunk fantazmagóriának minősíteni. A múzeumi törvényből (1997. évi CXL törvény):- Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltárásokon kívül felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni, illetőleg átadni a területileg illetékes jegyzőnek, aki azt továbbítja a területileg illetékes múzeumnak.- Régészeti feltárást az Igazgatóság által - az Ásatási Bizottság javaslatára - kiadott engedély alapján lehet végezni.- Aki... a védett tárgyat megrongálja... megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A JPM kedden megtette a feljelentést Egres Béla ellen. A védett területet azonban csak rendőrségi közreműködéssel tudnák megóvni. „Erős vár állott hajdan a Jakab-hegy tetején. Ura annyi kincset rabolt össze, hogy már nem is tudta, hova rejtse. Ásatott a vár alá egy mély kutat és oda rejtette: az egyik kádba az aranyat, a másikba az ezüstöt. Az aranykádat egy elátkozott király kakas képében őrzi, az ezüstöt egy másik király sárkány képében. A vár ura odaveszett a háborúban, a kincs pedig mind a mai napig a hegy mélyében rejtőzik. Senki sem tud hozzáférni.” (Mecsek és környéke - népmondák. Bp. 1979.) MÉSZÁROS ATTILA KOZMA FERENC Gálickő Egyre nagyobb port kavar manapság a CW Bank ügye, s bár a parlamenti bizottság szemmel láthatóan lelkiismeretesen igyekszik a csőd okát kideríteni, tisztázni a büntetőjogi és szakmai felelősséget, szerintem - ahogy atyám mondta volt - ebből sem lesz gálickő. Elsimul, annak rendje és módja szerint. Hiszen a bank az olyan, hogy kölcsön ad az ember kamatra, s ha nem kapja vissza, lenyeli az adósságot. És akkor megy csődbe, ha azt észreveszik. E konkrét esetben a bankot felügyelőbizottság azonban nem vette észre a csődfenyegetést. Persze nem azért, mert nem volt a feladata magaslatán, hanem mert őket is megtévesztették hamis jelentésekkel. Legalábbis ezt nyilatkozta a minap Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke, aki az óriási csődtömeget felhalmozó bécsi bankunk felügyelőbizottságának elnöke is volt többek között, és aki nem vette észre, hogy a bank egykori direktorának áldásos működése alatt több mint 85 milliárd (!) forinttal rövidült meg Magyarország. Persze nem vette észre más sem. Mások is megtévesztődtek valami által. Megmosolyogni való védekezés. Megkockáztatom, hogyha a bizottsági tagságért járó illetmény néhány fillérrel megrövidült volna, vagy késlekednek az átutalással, azt bizonnyal azonnal észreveszik a felügyelő urak, és hangosan reklamálnak. De félre a rosszmájú megjegyzésekkel. Lehet, hogy én vagyok naiv, s a 85 milliárd forint nem is olyan nagy pénz bankkörökben. Észre sem vevő- dik. Különösen, ha olyan jól zsonglőrködő pénzügyi zseni kezei között tűnnek el a bankók, mint az egykori (és azóta menesztett) bankigazgató. (Vajon merre piheni ki momentán Bécsben töltött munkáséveinek fáradalmait?) Szerintem még többet is eldughatott volna az ellenőrök elől, csak éppen a szerénysége tiltotta a túlköltekezést, és tudta, hogy hol a határ. Én az ilyen embert nem elbocsátanám, hanem újabb feladatokkal bíznám meg. Ugyanis szakembert kívánnak a posztok. ___PUCZ PÉTER_________________________ Et etési határidő Csak tessék, tessék! Fáradjanak beljebb! Önök itt egy történelmi időutazás részesei lehetnek. Ami oly hosszú ideje vágya az emberiségnek, az most végre megvalósulhat. Cégünk, az újonnan alakult MarhaTravel Kft. elszállítja önöket az ötvenes évek elejére. Azért az idő szárnyán utazóktól áldozatokat is várunk. Némi családi egzisztencia, pár szarvasmarha sorsa igazán nem nagy tét, ha olyan élményben lehet valakinek része, mint amit mi kínálunk. Seregnyi fantasztikus film és könyv témája egyszerre valóra válik. Ismerje meg múltjából a jelenen át a keserű jövőt. Indulás előtt kérjük, mindenki fussa át rövid utazási brosúránkat, mert csak akkor tudja minden pillanatát átélni a nagy kalandnak. Bizony, bizony, azok a sokat emlegetett Rákosi Mátyás nevével fémjelzett sanyarú esztendők. Amit röviden a padlássöprés, a begyűjtés és a be- szolgáltatási kötelezettség címszavakkal emlegettek azok, akik egyáltalán ki merték nyitni a szájukat, évekkel később. Ennek szellemében, ha Ön megígéri, hogy számunkra hosszú hónapokon át tejet ad, akkor mi garanciát vállalunk arra, hogy pénzét - mint szállítói követelést - határidőre nem utaljuk át bankszámlájára. Igény szerint készpénzfizetési számlát sem egyenlítünk ki a pénztárban. Mi ebben az újszerű? Éppen olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozzuk, mint amilyenben apáink, nagyapáink voltak az „át- kos” rendszerben. Annyival még fokozzuk a hatást, hogy a vesztesek nem léphetnek be a tsz-be sem. Ezzel szemben viszont hangjukat kedvükre hallathatják, tüntethetnek, demonstrálhatnak, elállhalják az utakat. A tömegbe lövetést viszont még akkor sem vállalhatjuk, ha mosonmagyaróvári termelőink ezt külön kérik tőlünk. Tanulság? A gazdákat lehet „etetni” fizetési határidőkkel, a jószágokat nem. Mert a barmok csak állnak jámboran az istállóban, eszik a szénát, adják a tejet. És fogalmuk sincs róla, hogy a történelem kereke egy visszaforgatható szerkezet! hetedik oldal HOLNAP Riport A férfiak nemzőképességének csökkenése világjelenség: a civilizáció ártalmai az erősebb nemet ebből a szempontból sem kímélik. A meddő házasságok 40 százalékában a férfi a felelős, hogy nem születik gyermek. De van-e kiút dr. Panka Tibor adjunktus, a szülészeti klinika andrológiai szakrendelésének vezetője szerint. Portré „Andrássy gróf először rangon alul házasodott, ebből az ágból származik egy nem főnemesi ág, a miénk” - mondja dr. Andrássy György, a pécsi egyetemi Európa Központ igazgatója. Portré Nem vagyok frontembernek való Eddig csak történtek vele a dolgok. Bókái Zoltán sok mindent köszönhet annak, hogy abszolút hallása van, de mindent aligha lehet erre a tényre fogni. Lassan megállapodik, de még most sem tudja biztosan, mit íog csinálni - mondjuk - három év múlva.- A családban sok zenész volt?- Anyai dédapám testvére orgonaépítő volt. Szüleim nem zenéltek, viszont nővéremet és engem is beírattak zeneiskolába.- Ott vették észre, hogy abszo- szott? lát hallása van? - Hegedül- Nem, erre még korábban a ni és zongo- nagybátyám figyelt föl. Ő erőltette rázni tanul- azt is, hogy zenéljek, mivel a szü- tam, de mire letésemkor általa készíttetett horoszkóp szerint lusta, mindenre fogékony és muzikális vagyok.- Nocsak. És nagybátyja mivel foglalkozott?- Katolikus pap volt Pécsett a gyárvárosi plébánián. Később ott kántorkodtam a középiskola alatt.- Ne rohanjunk. Milyen hangszeren ját- Átküldték. De közben zongoráztam is.- A kántori állást nyilván nem nézték jó szemmel.- Más idők voltak. Többször szóltak, hogy hagyjam abba.- De nem hagyta. Viszont iskola után megbicsaklik a pálya.- Megbuktam magyarból. Ha ez nincs, a Zeneakadémián folyfelvételizni mentem, ellinkeskedtem mindkettőt. Úgyhogy egyik szakra sem vettek föl.- Viszont zeneelméletre igen. Bókái Zoltán 1966. december 16-án született Dombóváron. Pécsett, a Művészeti Szakközépiskolában végez, közben kántor- kodik, majd mozdonyt vezet. ’97-ben diplomázik a JPTE ének- zene-karvezetés szakán. A Zsűri zenekar alapító tagja, zeneszerzője, emellett hangmérnök. Nős, egy lánya van (Leila, 2). tatom, így viszont októberben érettségiztem, majd jelentkeztem mozdonyvezetőnek.- Akit a mozdony füstje...- Hittem, hogy az leszek. Közben elvittek katonának. Mázlim volt, katonazenekar tagja lehettem, csak meg kellett tanulnom pozanon játszani. Sikerült. A végén fölajánlották, továbbszolgálóként legyek másodkarmester.- De visszamegy a mozdonyra. Sztrájkolt is?- Volt rá példa. Igaz, csak két órára álltunk le. Hagyjuk. Balesete nem volt?- De, három is. Egyik esetben sem én voltam a hibás. Ott is hagytam, és felvételiztem az egyetemre. Egyébként a második eset emlékére született egy Zsűri-dal.- Apropó Zsűri. A csapat épp az egyetemen, egy szakesten alakult. Azt mondják, ön a zenekarban az „agy”. Nem zavarja, hogy ennek ellenére csak háttérben van?- Azt hiszem, ez így van rendjén. Én nem vagyok frontembernek való. LENDVAI DÁVID
